Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-14 / 38. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 14., KEDD PORROGSZE N T P A L 15 9 IHBilQQHi Köves út a temetőbe AZ AUTÓBUSZ-MEGÁLLÓHOZ 300 méter hosszú járda épült. Ez 4,6 millió forintba került, amelynek 90 százaléka pályá­zati forrásból származott. A temető felé vezető utat is fel­újították, kikövezték. Csavarognak a világhálón szélessávú internet-hoz­záféréssel gyarapodott az E- Ma-yarország Pont. Az önkor­mányzat többször is nyert számítógépeket, ám a pályá­zatokhoz járó kedvezményes internetelérést eddig nem tudták igénybe venni. Két év várakozás után végre bön­gészhetnek a fiatalok a világ­hálón. Az internetes kuckó igen népszerű. Munkát ad a község egy közmunkást alkalmaz az önkormányzat, ám február 14-től még két közhasznú munkást foglalkoztathatnak. E hónap végén vagy március elején két közcélú alkalma­zottat vehetnek fel, egyikük a teleházba kerül. Helyben nincs munkahely, a munka- nélküliséget jelentősen eny­híti, ha alkalmanként tud munkát adni a település. Délután gyakran összeül a nőtanács a Csók famíliában. Csók Józsefné, Csók Zoltánná és Csók Edina megvitatják a napi gondokat Málna és fenyő ad munkát szülőfalu A nehézségek ellenére sem hagynák el a települést Csökkent a lélekszám 1870-ben 212-en, 1900-ban 242- en, 1941-ben 243-an laktak a faluban, napjainkban csak 96- an. A 19 és 62 év közöttiek 60- an vannak, s 14-en a 14 éves­nél fiatalabbak. A legidősebb lakos Oskola József, 93 éves. A legfiatalabb Csányi Boglárka, aki 2004-ben született. Egy utca, egy harangláb egy utcája van a falunak, és egyetlen temploma sincs, de van egy harangláb, ami 1895- 1900 között épült. Falán he­lyezték el az I. és a II. világhá­ború áldozatainak emléktáb­láját. A lakosság nagyobb ré­sze evangélikus, a kisebbik katolikus. Működésre 17 millió nem adódik jó lehetőség. Nagy­kanizsára nehezen járnék be, de Csurgóra megoldható lenne. Édesanyja ugyancsak öröm­mel vállalna munkát, ha volna hol. Eladó a végzettsége, de csak egy bolt van a faluban, ott pedig van eladó. Vállalkozásra nem is gondol, egy „maszek” bolt nem lenne jövedelmező Szentpálon.- Mondom is a kisebbik lá­nyomnak, hogy jól fizető szak­mát válasszon, de nagyon nem akarok beleszólni, hiszen ez nem a szülő döntése. Niki most azt mondja, hogy kozmetikus akar lenni vagy rendőr. Majd meglátjuk - mondta Csókné. Állása nincs, de nem ér rá unat­kozni. Öt emberre főz, évente négy disznót vágnak. Nagy fe­nyő- és málnaültetvényük van, és babot Is termesztenek. Pa­naszkodott a felvásárlói árakra: ezek alig változtak vagy talán még csökkentek is az utóbbi években. A fenyővel a pécsi pi­acra járnak, ott árulják kará­csony előtt. Általában kétszáz darabot visznek, s a múlt év volt az első, amikor nem tudták mindet eladni. Legalább har­minc fa a nyakukon maradt. A nagylánynak is van már külön ültetvénye. Hol ő segít be a szü­leinek, hol fordítva.- Már húsz-harminc éve fe- nyőzünk - mesélte Csók József­né, a nagymama. Régebben var­rodában dolgozott, s minden­nap fél ötkor indult otthonról. Délutánonként meg várta a kert. - Nem könnyű az élet fa­lun, de sose gondoltam arra, hogy el kellene mennem innen. A bejáráshoz autóbusz is kellene nehezíti a munkahelykere­sést a rossz buszközlekedés - mondták Csókék. Napközben még el tudnak jutni Csurgó­ra, ám este már bajos haza­jönni. A járat csak Porrogig megy. Igaz, eljönne Szent- pálra is, ha az önkormányzat hozzájárulna a költségekhez. A havi harmincezer forintos többletterhet azonban nem tudja vállalni a falu. Az úttól az erdő felé kanyargó, egyetlen kis utca két oldalán jel­legzetes, vakolatdíszes házak so­rakoznak, a népi építészet szép példái. Az udvarokon örökzöl­dek megannyi fajtája. Aki teheti, ezzel egészíti ki a keresetét, mert egyéb munkalehetőség ke­vés van, s ha akad is, sokszor fe­ketén alkalmaznák az embert vagy kevés fizetésért. Erre pa­naszkodtak a Csók családban is, ahol egyedül a családfőnek, Csók Zoltánnak van munkahe­lye, a gyékényesi mezőgazdasá­gi részvénytársaságnál dolgozik. Ottjártunkkor éppen szusszant egyet, aztán indult az erdőre fát gyűjteni. A felesége, Csók Zol­tánná csurgónagymartoni lány volt, de a párjával Szentpálon te­lepedett le. A férj itt tősgyökeres, legalábbis apai ágon, de édes­anyja sem messziről származik, csak a szomszédos Porrog-ról. Két gyereket nevelnek a fiatalok: a 19 éves Edinát és az általános iskolás Nikolettet. Nikolett Csur­góra jár iskolába, Edina azonban éppen otthon van.- Nincs állásom - mondta Csók Edina. - Amióta elvégez­tem a vendéglátó középiskolát, Kulturált lett a kultúrtiáz akadálymentesítették a kul- túrházat és 170 négyzetméter térköves parkolót alakítottak ki előtte. 2,47 millió forintba került a beruházás, amelyhez 1,7 millió forintot nyert az ön- kormányzat. A kultúrház be­lülről is igényes, korábban felújították: kicserélték a vil­lamos hálózatot, festettek, já­rólapoztak, bevezették a gázt, riasztót szereltek be. A cikkeket Varga Andrea írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Nagyanyja véleményét osztja Edina is, annak ellenére, hogy ha szórakozni akar, bizony, helyben nincs rá lehetősége. A család évente egyszer szokott kiruccanni, a bogiári bornapo­kat sose hagynák ki. Más kikap­csolódásra se idejük, se pénzük.- Régen azért másképpen volt - vetette közbe a nagyma­ma. - Több volt a fiatal, na­gyobb élet volt helyben és na­gyobb összetartás. Most haj- hásszák a pénzt, és folytonos a rohanás. - Gyerekkoromban minden este futballoztunk a ba­rátaimmal. A-számítógép nem tesz jót a mai fiataloknak - vet­te át a szót Csók Zoltán. - Sze­rencsére azért néhány régi szo­kás még megmaradt a faluban. Húshagyó kedden beöltöznek a fiatalok, és végigjárják a háza­kat. Kezükben fakanál, arra bö­kik nekik a farsangi fánkot... A kisebbik lányunk már alig vár­ja, hogy húshagyó kedd legyen.- S kiülnek-e még Szentpálon a kispadra, a ház elé az embe­rek? - kérdeztem.- Á, dehogy! Meg is szólnák, hogy nincs más dolga az em­bernek, mint üldögélni... az önkormányzat 20,3 mil­lió forintból gazdálkodhat az idén. 18,8 millió forint műkö­dési célú bevétellel és 16,9 milliós működési kiadással számolnak. RECEPT Rácos hús hozzávalók: 1 kiló burgonya, 30 deka zöldpaprika, 30 deka paradicsom, 2 fej vöröshagy­ma, 8 szelet sertéskaraj vagy tarja, 2 deci tejföl, 1 klskanál olaj, só, pirospaprika. A burgo­nyát megtisztítjuk, és kiolajo­zott, mély tűzálló tálba terítve rétegenként megsózzuk. Kari­kára vágya a tetejére fektetjük a kicsumázott zöldpaprikát, a paradicsomot meg a hagymát, és az egészet befedjük a meg­sózott hússzeletekkel. Egy órát sütjük, félidőben megfordít­juk a húst, hogy mindkét fele egyenletesen piruljon. Ekkor tehetünk a tetejére hagymaka­rikát is. Tálalás előtt tíz perc­cel leöntjük a paprikával ízesí­tett tejföllel, és a sütőbe vissza­tolva még egyszer átsütjük. SZÁMOKBAN Megnézik, milyen a virágos Ausztria szennyvíz Több faluval összefogva tervezik a jelentős beruházást Somogy egyik legfiatalabb pol­gármestere Szabó János. 24 éve­sen lett a falu első embere. Mi­vel családja nemzedékek óta itt él és fiatalként maga is ezt a te­lepülést választotta, határozott elképzelései voltak és vannak arról, hogy milyen fejlesztések­re van szükség Porrogszent- pálon. Régi vágya volt egy internetes kuckó, ami tavaly végre megvalósult. Több alka­lommal is pályázott az önkor­mányzat - sikerrel - az Infor­matikai és Hírközlési Miniszté­riumhoz. Ennek eredménye­ként hat számítógép és széles­sávú internetlehetőség várja a felhasználókat a kultúrházban kialakított E-Magyarország Pontban. Elkészült a járda is, így a buszmegállóhoz igyek­vőknek már nem az út szélén kell gyalogolniuk. Tavaly no­vemberben akadálymentesítet­ték a kultúrházat, és 170 négy­zetméteres, térköves parkolót építettek eléje. Maradt azonban 2006-ra is tennivaló.- A kultúrház tetőzetét fól kell újítanunk, mert nagyon rossz állapotban van. 7,6 millió forintra pályáztunk a megyei területfejlesztési tanácsnál. Szeretnénk rendbe tetetni a haranglábat is. Erre viszont nem kérhetünk pályázati pénzt, mert nem önkormányza­ti területen áll. Segítséget ígér­tek az egyházak, és lakossági Szabó János polgármester hozzájárulást is remélünk - mondta a polgármester. Nem halogathatják tovább a szenny­vízberuházást sem. A környék településeivel összefogva terve­zik, a csurgói hálózatra csatla­koznának. Tavasszal virágba borul a falu, és figyelnek arra Is, hogy szép legyen az egyetlen utca. Virágot tesznek a kultúr­ház ablakába és az utcai ládák­ba. A polgármester úgy gondol­ja, hogy van még mit tanulni, ezért arra készül, hogy a képvi­selőkkel, a közhasznú és közcé­lú munkásokkal átruccan a ha­tár túloldalára, Ausztriába, és megnézik, hogy a „sógorok” ho­gyan varázsolják széppé, virá­gossá településeiket. ünnepeken húsznál is többen ülnek az asztalhoz Nagyon szépen varr Göbölös Tiborné, mondják a fiatalasz- szonyról. Munkáit a közönség is láthatja, ő készítette a Hétszergörbe Hagyományőrző Egyesület táncosainak a ruháit. A buggyos ujjú, csipkés blúzo­kat, a nadrágokat és az alsó­szoknyákat. Női-szabónak ta­nult, szereti is a szakmáját. Sza­básminta nélkül varrja a ruhá­kat. Csurgón dolgozott, ám a szülési szabadság után nem tu­dott visszamenni a régi munka­helyére. Időnként az önkor­mányzat alkalmazza, de ez nem hosszú távú megoldás. Abban bízik, hogy egy berzencei var­rodában lesz állása. A bejárás nehézségeire nem is gondol: csak munkát kapjon, aztán va­lahogy megoldja. Férjével két kislányt nevel­nek: a 13 éves Liliánát és a 8 éves Domini­kát. A családfő a gyékényesi mezőgazdasági rt.-nél dolgozik. A fiatalasz- szonynak öt testvére van. El­mondta: összetartó a családjuk, nem feledkeznek meg egymás névnapjáról, születésnapjáról, közösek a karácsonyok meg a búcsúk is. Tizenegy unoka van. A keresztszülőséget családon belül oldják meg, az ünnepeken legkevesebb 22-25-en ülnek az asztalhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom