Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám

2005. december 18., vasárnap A hét témája 5 Hajnali alku több zsák pénzről Megszületett az Európai Unió költségvetése a 2007-2013 közötti időszakra, amely végső formájában sokkal barátibb lett Magyarország számára, mint a megegyezés előtti órákban tűnt. Évente három és félszer akkora összeg folyik majd be a brüsszeli kasszából Magyarországra, mint eddig. Csak legyen ötletünk elkölteni a pénzt. övőre 112 milliárd euróval gazdálkodhat az Európai Unió, ez a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének 1,01 százalékát teszi ki. 2007-től legfeljebb nemzeti jövedelmük 1,045 százalékát szedhetik be a tagországoktól. A pénz a tagállamok vámbevételének 75 százalékából, az áfabevételek egy részéből (jelenleg 0,3 százalékából), illetve a nemzeti jövedelemhez mért Idegészítés- ból áll össze. Az EU-költségvetés nem lehet deficites, vagyis a kiosztható tá­mogatások nem haladhatják meg a beszedett összegeket. EUROPRESS^RAFIKA f ■ ..'|öbb mint fél éve tartó vá lsághelyzetből lábalt ki az Európai Unió teg­nap hajnalban, amikor a huszonötöknek sikerült megál­lapodásra jutni a közösség 2007-2013 közötti költségveté­sének keretszámairól. Pedig egy nappal korábban még kevesen fogadtak volna a tárgyalások si­kerére. Ha hozzátesszük, hogy a júliusban startolt brit elnök­ség sokak szerint kudarcra volt ítélve, meglepő eredmény szüle­tett a tagországok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. Az utolsó pillanatban meg­született alku eredményeként a közösség a hétéves periódusban összesen 862 milliárd 363 millió euróból (216 billió forintból) gazdálkodhat. Ennek két nagy tétele a közös agrárpolitika és a fejletlen területek felzárkóztatá­sára szánt támogatási alap. Előbbi összegéről még 2002 őszén megszületett a megálla­podás, így érdemi vita most az utóbbiról folyt. Az alku - amelyben a ma­gyar delegáció is sűrűn fenyege­tőzött vétóval - eredményeként hazánk 22,6 milliárd eurót használhat fel strukturális és kohéziós támogatásokra. Ezzel egy főre vetítve Magyarország­nak jut a második legmagasabb összeg, minket csak a csehek előznek meg. Mellesleg - mondta el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP tegna­pi választmányi ülésén - a 22,6 milliárdos összeg az összes ál­lamadósság felével egyenértékű. A nagyberuházások esetében nem kettő, hanem három év áll rendelkezésre a projekt befejezésére. A mostani keretnél átlagosan három és félszer magasabb, évente átlagosan 3,529 milliárd eurós összeget kiegészíti még az áfa is, az önkormányzatok számára ugyanis 2007-től lehe­tővé válik, hogy a saját beruhá­zásaikhoz kötődő általános for­galmi adót uniós forrásból fi­nanszírozzák. A magyar adófi­zetők számára is könnyebbsé­get jelent ugyanakkor, hogy a támogatáson belül a nemzeti társfinanszírozás mértéke 15 százalékra csökken. Vagyis száz forint támogatásból 85-öt az EU ad majd. A lehívást pedig köny- nyíti, hogy a nagyberuházások esetében a támogatás megítélé­se után nem kettő, hanem há­rom év áll rendelkezésre a pro­jekt befejezésére. Igaz, ez utób­bi csak 2010-ig lehetséges. Magyaroszág számára külö­nösen kedvező fejlemény, hogy sikerült kiharcolni azt is: város- fejlesztésre, konkrétan lakóhá­zak felújítására is le lehet majd kötni összegeket. A magyar ille­tékesek tapasztalatai szerint er­re nagy igény mutatkozik, ám ez idáig az unió támogatási poli­tikája inkább a falusi területek fejlesztésére koncentrált. Jóllehet, a teljes keretösszeg 2004, vagyis az első európai bi­zottsági és európai parlamenti javaslatok elfogadása óta több tízmiliárd eurót apadt, a Ma­gyarországnak kivívott pozíció - nem utolsósorban a könnyíté­sek miatt - minden eddigi vál­tozatnál kedvezőbb. A kor­mányfő szerint a társfinanszíro­zás emelt uniós szintje, illetve az áfa EU-finanszírozása továb­bi 3,5 milliárd eurót jelent az ál­lamkasszának. „Amiért jöttünk, azt teljesí­tettük” - közölte a megállapo­dást követően Gyurcsány Fe­renc, aki két hete, Tony Blair budapesti látogatása idején a tíz tavaly csatlakozott ország nevében is keményen bírálta a brit elnökség elképzeléseit az európai szintű takarékosko­dásról. Blairt most egyedül ha­zájában érhetik támadások, miután - szinte valamennyi tagország nyomására - lemon­dott az Egyesült Királyságnak járó visszatérítés egy részéről. Az 1984 óta fizetett visszatérí­tésből hét év alatt összesen 10,5 milliárd eurót engednek el a britek. Mindez persze nem jelenti, hogy veszítettek volna, hiszen a rabatt összege még így is több lesz, mint eddig. Ugyanígy az EU-költségvetés fő támogatott­jának számító spanyolok is két­milliárddal többet kapnak majd, az olaszok 1,9 milliárdot nyer­tek, s az uniós kassza legfőbb befizetőinek számító németek, osztrákok, hollandok és svédek is jobb egyenleget tudnak fel­mutatni 2007-től. Nemcsak Blair és Gyurcsány értékelte pozitívan a sokak sze­rint az utolsó pillanatban meg­született megállapodást. A tagállamok vezetői is az unió egésze számára fontos si­kerként, politikai jelzésként értékelték a megállapodást. Jacques Chirac francia elnök hangsúlyozta, hogy az európai alkotmányt elutasító nyári fran­ciaországi és hollandiai népsza­vazás, illetve a költségvetés fél Merkel, a megmentő ANGÉLA MERKEL első nagy külpolitikai sikerét arat­ta Brüsszelben: az uniós po­litikai válság elkerülése egy­értelműen az új német kan­cellárnak köszönhető, és az Európai Unió költségvetési megállapodása a német­francia motor újraindítását jelenti - Írja a francia sajtó. A megállapodás a remény jele, jó egyezség született az európai jövő érdekében, és teljesültek a polgároknak az európai cselekvőképesség­gel szemben támasztott el­várásai - jelentette ki Merkel. A Dér Spiegel online kiadá­sa szerint Merkel, „az újdon­sült csúcsrésztvevő hozzáér­tően közvetített Tony Blair és Jacques Chirac között”, akikről egy angol lap azt írta, hogy úgy viselkednek, mint két zsákba zárt skorpió. Philippe Douste-Blazy, fran­cia külügyminiszter az Europe 1 kereskedelmi rá­diócsatornának adott interjú­jában üdvözölte Tony Blair brit miniszterelnök „bátorsá­gát”, amiért az Európai Unió 2007-2013-as költségve­tésének megállapodása ér­dekében kész volt elfogadni a Nagy-Britanniának járó uniós visszafizetés csökken­tését. A Le Figaro című napilap úgy vélte, hogy a „nagy al­kudozás legfőbb tétje a há­rom európai főváros - Pá­rizs, London, Berlin - kö­zép-európai befolyása volt”. Angéla Merkel a döntőbíró szerepében bár „Tony Blairrel értett egyet az euró­pai költségvetés reformját il­letően, kitartott a közép-eu­rópai országok támogatása mellett, és megőrizte a né­met-francia viszonyt” - vélte a párizsi konzervatív újság. A francia regionális lapok hangsúlyozták, hogy Brüsszelben csodával határos módon a német­francia motor újraindult, Angéla Merkel az európai színtéren hihető döntőbíró­nak bizonyult. évvel ezelőtti leszavazása után most sikerült elkerülni, hogy újabb válsághelyzet alakuljon ki. Angéla Merkel német kan­cellár külön méltatta, hogy a végső kompromisszum alapját egy német-francia javaslat ké­pezte. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig egyebek között azt hangoztatta, hogy a büdzsé a szolidaritást példázza, márpedig enélkül nem lenne unió. Blair kiemelte, hogy a jóvá­hagyott tervezet egyik fő célja az újonnan belépett országok forrásainak növelése a gazda­gabb tagországok anyagi hoz­zájárulásával. Lehetőséget ad ugyanakkor a büdzsé arra, hogy az unió fontos reformokba kezdjen, modernebb szervezet­té váljon - mondta el. A komp­romisszum szerint az uniós ki­adások és bevételek teljes rend­szerét átvizsgálják, arról az Eu­rópai Bizottság 2008-2009-ben jelentést készít, és az állam- és kormányfőkből álló tanács azt figyelembe véve készíti elő a 2013 utáni költségvetést. Gyükeri Mercédesz A Fidesznek nem tetszik, az MDF megengedő, az MSZP és az SZDSZ ünnepel A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT az ország nagy sikerének tartja a brüsszeli EU-csúcson született megállapodást - nyilatkozta a párt elnöke. Hiller István szerint az elfogadott számok jól tükrözik Magyarország érdekeit, s mesz- sze meghaladja a várakozáso­kat. A baloldali pártelnök kiemel­te: jó taktikai érzékről tett tanú- bizonyságot, hogy a tárgyaláso­kon Magyarországnak a tár­gyalások menete során sikerült pozícióit úgy megőriznie, hogy az eredményt hozott. AZ EU SZÁMÁRA politikai siker, Magyarország számára gazdasá­gi kudarc a megállapodás - vé­lekedett Varga Mihály volt pénz­ügyminiszter. A fideszes politikus hangsúlyozta: az alku eredmé­nyeként Magyarországnak 800 millió euróval kevesebb pénz ju­tott, mint ha a fél évvel ezelőtti keretszámokat fogadták volna el. Pozitívumként könyvelte el, hogy a támogatások után járó áfa 2007-től visszaigényelhető lesz, igaz, ezt a sikert a többi tagor­szágnak könyvelte el. MAGYARORSZÁG diplomáciai mintát mutatott Európának, mi­közben megvédte a nemzeti ér­dekeket - nyilatkozta Eörsi Má­tyás. Az Országgyűlés EU- bizottságának szabad demokra­ta elnöke szerint hazánk tekinté­lye jelentősen növekedett az uni­óban, erre a kormány és az el­lenzék is büszke lehet. A koráb­bi brit javaslatban szereplő ösz- szegnél egymilliárd euróval ma­gasabb támogatás megszerzése a politikus szerint minden vára­kozást felülmúló teljesítmény. A LEGNAGYOBB eredmény, ' hogy több hónapos fiaskó után van költségvetése az Európai Uniónak. Köszönet jár érte Angéla Merkel német kancellár­nak, aki elhárította a francia el­lenállást - nyilatkozta Dávid Ibo­lya. Az MDF elnöke pártja nevé­ben üdvözölte Gyurcsány Fe­renc tárgyalási taktikai sikerét. A kialkudott többletpénz és a könnyítések azonban kevésnek bizonyulnak, ha a kormánynak ehhez nincs fejlesztési koncep­ciója - tette hozzá a politikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom