Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám

: 8888 8ÜSS88I MR| % $1 Közélet, politika, gazdaság Hamis áruk a boltok polcain Elmúltak már azok az idők, mikor csak a sportruhá­zat piacán fordultak elő hamisítási ügyek. Ma már abban sem lehetünk biztosak, mit eszünk. A megté­vesztő élelmiszerek mennyisége az EU-ban egy év alatt a duplájára nőtt. Gyógyszerből is egyre több a hamis, ám hazánkba ezek még alig jutottak el. "lr TT étköznapi látvány: va­laki fémdobozból issza l az üdítőt, majd bele J JL nyúl a kekszeszacskó- ba, és elmélyülten majszol. Az élelmiszerek iránti bizalmunk szinte megkérdőjelezhetetlen, ám könnyen lehet, hogy hama­rosan felül kell vizsgálnunk eb­béli meggyőződésünket. A ha­misított élelmiszerek mennyisé­ge az utóbbi években robbanás­szerűen megnőtt, méghozzá nem is a luxuscikkek kategóriá­jában, hanem a mindennapi háztartási termékek között - áll az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott jelentésé­ben. Kovács László vámügyi biztos szerint a hamis élelmi­szerek és gyógyszerek áradata hamarosan olyan problémát je­lent, amely konkrét akciót tesz szükségessé. A hamis termékek több mint a fele Kínából érkezik - mondta el lapunknak Kovács. „A jelen­séget azért is kell roppant ko­molyan venni, mivel az illegáli­san utánzott élelmiszerek és a gyógyszerek nem csupán gaz­dasági, hanem súlyos egészség- ügyi kockázatot is jelentenek. Csak egy példa: nemrég, ami­kor Kínában tárgyaltam, épp az volt a hírekben, hogy húsz otta­ni kisgyerek hamisított tejpor­tól halt meg” - fogalmazott. Kovács szerint a hamis ter­aki szerint a legtöbb hamis gyógyszer keleti szomszédaink­tól érkezik. Szeszes italok terén már rosszabb a helyzet: pan­csolt konyakra, whiskyre szinte minden héten bukkannak. Ha azonban a kockázati szepontokat nézzük, az élelmi­szerek terén kell a legjobban vi­gyáznunk. Emlékezhetünk még az aflatoxinnal szennyezett paprikára, melyről kiderült, hogy a feltüntetett jelöléssel el­lentétben nem nálunk termett. Annak az esetnek nem voltak áldozatai, ám tavasszal már ko­moly gyomorfertőzéseket oko­zott az a disznósajtszállítmány, amelyre egy ismert húsüzem címkéjét ragasztották. Ehhez képest szinte ártatlan­nak tűnhet az a néhány héttel ezelőtti eset, amikor egy áru­házlánc szürkemarhaként árul­ta egy hétköznapibb szarvas- marha húsát. A hipermarket ak­kor közleményt adott ki, amely szerint nincs lehetőségük a be­szállító cég húskísérő okmá­nyainak ellenőrzésére - ám ez is hamisítás. Akárcsak az az Ausztriában gyártott téliszalá­mi, amit a napokban fedeztek fel, és a megtévesztésig hasonlít a Pick termékére. Kovács Lász­ló, a Pick Rt. elnök-vezérigazga­tója szerint az ügy felmérhetet­len erkölcsi kárt okozott a tár­saságnak. A kereskedők nem tehetők felelőssé az egészségre ártalmas hamisítványok miatt, ha igazolni tudják, hogy azokat legális úton szerezték he. mékek robbanásszerű elterjedé­sének egyik oka az, hogy azok a bűnszövetkezetek, amelyek eddig drogot csempésztek, „profilt váltottak”, mert ezen nagyobb a haszon. Az árut sok­szor körbeutaztatják a fél vilá­gon, hogy eredete a hatóságok számára utólag kinyomozhatat­lan legyen. Az élelmiszerek mellett a másik nagy biznisz a gyógyszerhamisítás, azok kö­zül is a potencianövelő tabletta a sláger. Ennek utánzata ko­moly szívbántalmakat okozhat. Hamis gyógyszer nálunk is felbukkanhat, de csak elvétve az illegális beszerzési csatorná­kon - állítja Fáczányi István, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének főtitkára. Mint mondja, az Országos Gyógy­szerészeti Intézet előírásai olyan szigorúak, hogy az efféle utánzatokat legfeljebb a kínai piacokon vagy internetes rende­lés útján lehet nálunk értékesí­teni. Szavait megerősítette Sípos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivője is, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitká­ra szerint a kereskedők a hami­sítási ügyekben ritkán tehetők felelőssé. Igaz, a vásárló nem a gyártóval, hanem az üzlettel áll kapcsolatban, ám ha a hamisí­tás ténye nem szembetűnő, s az árut a boltos igazolhatóan le­gális csatornákon keresztül sze­rezte be, akkor nem lehet sem­mit számon kérni. Egyre több áruházlánc üzemeltet minőség- ellenőrzési részleget, de a tech­nikai adottságaik behatároltak, s mindent ők sem tehetnek mikroszkóp alá. Sajnos nincs olyan tanács, amellyel kiszűrhetnénk a ha­mis árukat - állítja Dömölki Lí­via, az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület élelmiszer-biz­tonsági bizottságának elnöke. „Láttam már olyan márkás ká­vét, amit csak akkor tudtam megkülönböztetni az eredetitől, amikor már lefőztem. Sok eset­ben csak laboratóriumi körül­mények között lehet kimutatni a hamisságot” - mondja. Dián Tamás Vége az unalmas, hideg, hosszú téli estéknek! Szobai bio-WC 0 hétvégi házakba 0 komfort nélküli lakásokba 0 betegápoláshoz Kérje ingyenes ismertetőnket! Telefon: (06-1) 207-4434 Levélcím: 1780 Budapest, Pf. 26. www.thetf ord. hu 2005. december 18., vasárnap Hazánkban a gyermekek egyharmada születik házasságon kívül. Dániában több mint a fele, ugyanakkor egy nő több gyermeket hoz világra Ne csak a gólya hozza! Egyedülálló nők százezreinek jelenthet megoldást a gyermekáldásra, ha a parlament holnap megszavazza a mesterséges megtermékenyítést számukra is engedélyező törvénymódosítást. A jogvédők szerint szó sincs arról, hogy ezzel a csonka családok számát növelné az állam. T olnap szavaz a páriá­ja ment arról a törvény­módosításról, ameíy az egyedülálló nőknek is lehetővé tenné, hogy mester­séges megtermékenyítéssel gye­reket vállalhassanak. Korábban ugyanez a javaslat csak a meddő nőknek segített volna, ám a kor­mány módosította Mézes Éva SZDSZ-es politikus eredeti el­képzelését, s azt minden érintett nőre kiterjesztette. A liberális politikus szerint ez már önma­gában nagy eredmény, s jó esé­lyük van arra, hogy hétfőn elfo­gadtassák a törvényt. Ez azt is jelentené, hogy gyorsított eljárásban akár már január elsejétől, de negyed éven belül mindenképpen hatályba léphetne az új jogszabály. Mé­zes Éva szerint nem szabad vég­ítéletként felfogni az egyedülálló nők helyzetét. „Azért, mert éle­tük mostani szakaszában éppen egyedül vannak, még nem jelen­ti azt, hogy így is maradnak” - fogalmaz. Hozzátette: nem lehet szemet hunyni afelett, hogy egyre több a válás, és egyre ke­vesebb házasság köttetik. Európa számos országában, köztük a konzervatívnak számí­tó Spanyol- és Görögországban is szabad az út az egyedülálló nők előtt. Ugyanez a helyzet Ro­mániában, Belgiumban, Finnor­szágban, Dániában és Hollandi­ában is. De az Egyesült Álla­mokban, Új-Zélandon, Ausztrá­liában, Izraelben és Mexikóban sem görgetnek akadályokat azok elé, akik egyedül akarnak nekivágni a gyerekvállalásnak. A jogvédő szervezetek ebben a kérdésben egyetértenek itt­hon. A Társaság a Szabadság- jogokért (TASZ) ügyvivője, Csernus Eszter nem tagadja: a legideálisabb az lenne, ha a gyermek egy olyan családban nőne fel, ahol apa és anya is van, ám azt is hangsúlyozza, hogy a természetes úton fogant csöppségeknek sem lehet ga­rantálni, hogy egyben marad a család, amíg felnőnek. Szerinte mindenkinek joga van gyereket vállani, és a törvényi szabályo­zás ehhez adna garanciát, ám úgy látja, akik eddig akartak gyereket, azok biztosan megta­lálták az utat hozzá. Véleményé­vel nincsen egyedül: a Nők a Nőkért Egyesület (NaNE) jogá­sza, Wirth Judit is azt mondja, ha valaki ragaszkodott ahhoz, hogy gyereket vállajon, megtet­te eddig is. Emiatt nem tartja va­lószínűnek, hogy a törvény elfo­gadása esetén drasztikusan megemelkedne a kérelmezők száma. A jogvédők nem tartják jónak azt sem, hogy aki egye­dülálló, más megítélés alá essen gyerekvállalás szempontjából. Szerintük egyformák az esélyek és a lehetőségek is, éppen ezért indokolatlan a kivételezés. Az eddigi lombikbébiprogra­mok számát körülbelül 10 szá­zalékkal növeli meg, ha egye­dülálló meddő nők is vállalhat­nak gyereket. Ha a szabályozást kiterjesztik a nem meddő egye­dülálló nőkre, akik már harmin­cas éveik vége felé közeledve nagyon szeretnének gyereket, ez a szám akár meg is kétszere­ződhet - mondta Mézes Éva. Hozzátette: a gyermekvállalási kedv nehezen mérhető, pontos számadatok nincsenek. Hazánkban a gyermekek egyharmada születik házassá­gon kívül - tudtuk meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Népes­ségkutató Intézetének munka­társától. Hablicsek László el­mondta: Magyarországon száz nőre mindössze 130 gyerek jut, míg ugyanez a szám Dániában például 190. Annak ellenére, hogy a skandináv országban a kicsik többsége nem házasság­ban látja meg a napvilágot. Dreissiger Ágnes Ragaszkodnak a lombikbébihez AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN végeztek egy kísérletet, amelyben három csoport vett részt: a kétszülős családban természetes vagy mestersé­ges úton fogant, illetve a mesterségesen fogant egy- szülős gyermekek és szüleik. Kiderült, hogy az összes kö­zül azok foglalkoztak legkeve­sebbet csemetéjükkel, akik­nek nem kellett külső segítsé­get igénybe venniük a meg­termékenyítéshez. A másik két csoport lényegesen több időt töltött velük. A mesterséges úton fogant gyermekek és szüleik között erősebb a kötődés Kevesebb a házasság, több az élettárs NYOLCEZER 15 és 29 év kö­zötti fiatal megkérdezésével készült el az Ifjúság 2004 el­nevezésű vizsgálat. A jelentés legáltalánosabb megállapítá­sa, hogy folytatódik az ifjúsági korszak kitolódása: a fiatalok egyre hosszabb időt töltenek oktatási intézményekben ta­nulóként, később lépnek ki a munkaerőpiacra, későbbre tolódik az elköteleződés (élet­társi kapcsolat vagy házas­ság), és az első gyermek vál­lalása is. A négy évvel ezelőtti vizsgálathoz képest nem nőtt ugyan a nőtlenek, illetve haja- donok aránya, csökkent azonban a házasságban élők száma, miközben 7 százalék­kal többen élnek élettársi kapcsolatban. TOVÁBBRA is hamarabb köte­lezik el magukat a nők, mint a férfiak: a férfiak 76, míg a nők 61 százaléka nőtlen vagy hajadon ebben a korban. Mindkét nem esetében ké­sőbbre tolódott a tartós kap­csolat vállalása. A legidősebb vizsgált korcsoportban, a 25 és 29 év közötti férfiaknál a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest hét százalékkal csök­kent a házasságban élők ará­nya, és ugyanennyivel nőtt az egyedülállóké. ENNÉL SZEMBEÖTLŐBB ugyan­akkor ebben a korosztályban a házas és az egyedülálló nők aránya. Négy éve még a 15- 29 éves nők több mint fele, pontosan 55 százaléka volt férjezett, szemben a mosta­niak 43 százalékával. Ezzel párhuzamosan 27 százalékról 35 százalékra emelkedett a hajadonok aránya. A mintába került fiatalok egy­ötödének van már saját gyer­meke, ami három százalékkal kevesebb, mint négy évvel korábban. Az elemzők szerint az alacsony gyermekszámot még ellensúlyozhatja, ha a későbbiekben terveznek gyermeket a fiatalok. A vizs­gált korosztály kilenc százalé­ka állítja határozottan, hogy nem akar gyermeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom