Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

2005. szeptember 18., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Legyőzhető az erek gyilkosa Magyarországon éven­te 11 ezer ember kap szívinfarktust. Ám ez a helyzet rövid időn belül gyökeresen megváltoz­hat, mivel magyar orvo­sok kifejlesztettek egy műszert, amely két perc alatt a kezdődő érelmeszesedést is kimutatja. A kutatócso­port tagjai szerint igazi kincs pottyant az ölünkbe, ám ahhoz, hogy ezt kihasználjuk, társadalmi összefogás­ra lenne szükség. A gyvérzés és szívinfarktus. A lai­kusok - de sajnos sokszor még a szakemberek is - hajlamosak úgy gondolni erre a két gyilkos végkifejletre, mintha egymástól függet­len, különálló jelenségekről lenne szó. Pe­dig az ok minden esetben ugyanaz: az ér­falak meszesedése. Az utóbbi 10-15 év kutatásai ugyanis kimutatták, hogy azok­nál, akik betöltötték a 40. életévüket, álta­lában már tetten érhetők a baj korai jelei. Ám ebben az időszakban elég nehéz di­agnosztizálni a problé­mát, mivel az érbelhár- tya működészavara - amely a kiserek összehú­zódását, átmérőjük be­szűkülését jelenti - a be­tegség kezdeti stádiumá­ban még nem produkál semmilyen klinikai tüne­tet. Az illető köszöni szé­pen, jól van, éli világát, s közben fogalma sincs ar­ról, hogy az egyik leg- gyilkosabb kór már keze­lésbe vette az érfalait. Ké­sőbb a nagyobb artériák­ban is megjelennek a le­rakódások, s ezzel véget is ér az az idő­szak, amikor még megelőzésről lehetne beszélni: ekkor az orvosok feladata már a beteg életének a megóvása. Az érfalak állapotát komplikált és drá­ga feltérképezni, amelyek emiatt nem ter­jedhettek el a mindennapi orvosi gyakor­latban, különösen nem a szűrésben. Ám ezeket a mért értékeket máshogy, sokkal egyszerűbben is ki lehetne mutatni - ve­tődött fel évekkel ezelőtt dr. Illyés Miklós Ha a szűrőprog­ram megvaló­sulna, megspó­rolhatnánk 15 milliárd forin­tot, amit ma a szívinfarktusos betegek kiesé­se jelent és az orvosszakmai sikert gazdasá­gi előnyökre válthatnánk. hipertónia specialistában. Ő úgy gondol­ta, hogy a vérnyomásmérés során kelet­kező pulzáló jeleknek több információ- tartalmuk van, mint amennyit azokból felismernek. Ez volt az első lépés az arte- riográf kifejlesztéséhez vezető úton.- Sokáig mindenki azt hitte, hogy ha az eret teljesen elszorítjuk, akkor már nem lehet jeleket kapni - mondta a Tensi- ocare Hipertónia Központ igazgató főor­vosa. - Ám ez nem így van. Nekünk ugyanis sikerült olyan egészen parányi jeleket fogni, amelyek éppen a szívközeli artériák állapotáról szolgáltatnak fontos információkat. Az új módszer felhaszná­lásával ugyanazokat az értékeket kapjuk, mint a katéteres vizsgálatok során, ám ez a diagnosztikai eszköz sokkal egysze­rűbb és veszélytelenebb. Az arteriográffal a legutolsó szakmai ál­lásfoglalások szerint az érelmeszesedésnek már a korai fázisát is szűrni lehet. A vizsgálat egy­két percig tart csupán és hasonlít a vérnyomás- méréshez. A műszer ke­zeléséhez nem kell kü­lönösebb szakértelem, bár a kapott adatok ki­elemzése már szakorvo­si hozzáértést igényel. A módszerrel már a legki­sebb érrendszeri elvál­tozások is pontosan ki­mutathatók.- Világszámról van szó, hiszen ez a talál­mány mára túlnőtt raj­tunk - jelentette ki dr. A kutatók szerint 40 év fö­lött mindenkinek érdemes lenne megvizsgáltatnia erei állapotát, hogy képet kapjon arról: kell-e változtatnia ad­digi életmódján s ha igen, mit. A berendezés ma már szerencsére eléggé elter­jedt, s maga a vizsgálat sem drága: a dr. Illyés Miklós ál­tal vezetett Tensiocare Hi­pertónia Központban mind­össze 5000 forintba kerül. Ha azt vesszük, hogy évente elegendő egy kontroll, el­mondhatjuk: ennyi pénz az életért igazán nem nagy ár. Illyés Miklós. - Eljöhet az az idő, amikor az érrendszeri betegségeket egészen ko­fái szakaszban tudjuk majd diagnoszti­zálni, s ezzel rengeteg ember életét meg­menthetjük. Az érelmeszesedés ugyanis megfelelő életmódváltással, a rizikófak­torok - dohányzás, elhízottság, cukorbe­tegség, magas vérnyomás - kiiktatásá­val, illetve kezelésével már egészen kez­deti stádiumban gyógyítható lesz. Az arteriográf a valódi megelőzés lehetősé­gét adja az orvostudomány kezébe. A hipertónia specialista szerint talál­mányuk pontosan annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle. Á műszer és vele együtt az új eljárás elterjedése most azon áll vagy bukik, hogy be tudjuk-e bizonyítani a világnak a hasznosságát. Dr. Illyés Miklós úgy véli, ehhez egy egész országra kiterjedő népegészség­ügyi megelőző prog­ramra lenne szükség.- Ha sikerülne legalább másfél millió embert be­vonni a szűrésbe, de­monstrálni tudnánk, hogy ez egy eredmé­nyes diagnosztikai módszer - jelentette ki. - Magyarország lehetne a referencia. Ahhoz per­sze, hogy egy ilyen program elindulhasson, nem elegendő a kutató­orvosok lelkesedése és elszántsága. Politikai döntésre van szükség, hogy a nagy szűrőprog­ram elindulhasson. D. T. Gyakran átjátsszék a kórházi büféket A kormányzat az iskolai büfék ügyében már lépett: a jövőben bi­zonyos egészségtelen ételeket száműzni kell a kínálatból. A kór­házakra azonban még nem érvényes ez a szabály. Ráadásul a kórházi üzletek sok helyen monopóliumként működnek. A kórházi büfék magánkézbe adása a ’90-es évek közepén kezdődött - nagyjából akkor, amikor az egészségügyi intéz­mények konyhái is az úgynevezett out- seursing, azaz az ellátás-kiszervezés jelszavával külső üzemeltetőkhöz ke­rültek. Az utóbbi intézkedésről azóta sok helyen kiderült, hogy elhamarko­dott volt, mivel a kórház saját hatáskör­ben olcsóbban és olykor jobb minőségben tudja meg­oldani a betegek élelmezését, mint a saját profitját is szem előtt tartó vállalkozó. Néhol a konyhát emiatt már vissza is vették, ám a kórházi büfék továbbra is kivételezett hely­zetben vannak. Egészség- ügyi berkekből származó in­formációk szerint ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy az üzemeltetők jelentős ré­sze valamilyen módon kötő­dik az intézmények menedzsmentjé­hez. Jókor voltak jó helyen, s emiatt jó - értsd: hosszú távra, azaz 5-10 évre szóló - bérleti szerződéseket sikerült kötniük. Az egyik vidéki nagyváros bü­féjét például az ápolási igazgató fia üze­melteti, a műszaki osztályvezető fia pe­dig a kihelyezett italautomaták bizni­szében érdekelt. Ma már persze nehéz bizonyítani, hogy a szerződés megköté­sekor a vezetőség egyes tagjai jól jártak, ám a körülmények így is beszédesek. Sok helyen egészen elképesztő megál­lapodások születtek. Az, hogy a kórház­nak nincs beleszólása az árakba, még talán rendjén is volna, hiszen piacgaz­daságban élünk - ám az már korántsem értelmezhető ilyen könnyen, vajon mi­lyen megfontolásból vették bele a szerződésekbe azt a ki­zárólagosságot biztosító kité­telt, hogy az intézmény terü­letén más büfé, illetve étel- és italautomata nem működhet. Ez gyakorlatilag monopol­helyzetbe hozza a kórházi büféket, ami az árakon több­nyire meg is látszik. Egy téli­szalámis zsemle önköltségi ára sem lehet több 50 forint­nál (és akkor az alapanyago­kon kívül már a felhasznált energiát és a bérleti díjat is beleszámol­tuk) , mégis ritka, ha kevesebbet kérnek érte egy százasnál. Egy nagyobb kórhá­zi büfé tiszta nyeresége havonta akár milliós nagyságrendű is lehet, a forrás­hiánnyal küszködő intézmények még­sem igazán törik magukat azért, hogy megkaparinthassák ezt az aranytojást tojó tyúkot. Az ok egyszerű: az elmúlt egy év alatt 160 kórházban hozzávetőle­gesen 40 főigazgatót váltottak le. Ki az, aki ilyen helyzetben a kórházi büfé üzemeltetésével kezd foglalkozni? Ha pedig mégis megteszi, könnyen úgy jár­hat, mint Móroczné dr. Tóth Ildikó, a ta­tabányai Szent Borbála kórház egykori főigazgatója, akinek meggyőződése: többek között azért váltották le, mert a szerződés lejárta után nem akarta meghosszabbítani a büfé üzemeltetőjé­vel kötött kontraktust.- Amikor átvettem a kórházat, az in­tézménynek egymilliárd forintos adós­sága volt - mondta. - Néhány év alatt si­került úgy átalakítani a működést, hogy évente 350-500 milliós nyereséget könyvelhettünk el. Többek között visz- szavettük a konyha üzemeltetését, ami­vel egy esztendő alatt 60 millió forintot spóroltunk meg. Arra gondoltam, hogy a büfét is ki tudnánk szolgálni. A tulaj­donos, vagyis a megyei önkormányzat engedélyével létrehoztunk volna egy kft.-t, amelyben a kórház lett volna a Természetesen nem minden kórházi büfé élvezi a monopolhelyzet előnyeit, vannak kivételek is: a Péterfy Sándor utaci kórház­ban például évtizedek óta két üzlet műkö­dik, egy a kórházi részen, egy pedig a rendelőintézetben. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szerződéseket itt nem kell időről időre megújítani, azok automatikusan hosszabbodnak egészen addig, amíg a fe­lek elégedettek az együttműködéssel. Uhrin Dezső, a kórházi rész büféjének ve­zetője elmondta: ő nem ismeri más büfék jövedelmezőségét, de náluk nem lehet mil­liós nyereségről beszélni.- Magam is hallottam már olyan szerző­désekről, amelyek egyes kórházakban kizárólagosságot biztosítanak az ottani büfé számára - mondta Uhrin Dezső. - Úgy vélem, ahhoz, hogy ezt valahol írás­ba foglalják, nagyon jóban kell lenni a vezetéssel, vagy pedig más módon szokták meghálálni... többségi tulajdonos, s így a tiszta nyere­ség is a mi forrásainkat gyarapította vol­na. Ám nem számoltam a háttérben meghúzódó érdekekkel... A büfék intézményi kezelésbe vétele egyesek szerint azért is megfontolandó, mert így nemcsak az ár csökkenhetne, hanem a kínálatban is nagyobb szere­pet kaphatnának az egészséges étkezés szempontjai. Jelenleg ugyanis egy kór­házi büfé csak abban különbözik egy „civil” üzlettől, hogy jó esetben nem le­het alkoholt, illetve dohányárut kapni. Pt^i .II..I.lil'l..|" | | "| "IMI Or bán Viktor „Én egyáltalán nem hiszek a közvélemény-kutatásokban. Ebből a szempontból én Kovács Lászlónak hiszek, aki még MSZP-elnök- ként azt mondta, hogy a választásokat kell megnyerni, nem a közvélemény-kutatásokat. Igaza volt.” Herényi Károly, az MDF-frakcióvezetöje „Az SZDSZ ismét azt mondja,hogy több pénzt az emberek­nek. Ugye ezt mondták négy éve is? Három és fél évnyi kormányzás után van bőr a képükön megint ezt hirdetni, az ember esze megáll.” I Lévai Katalin EU-képviselő „Mert a baloldali politikusok szép gondolatokat tárnak ugyan a nyilvánosság elé, de a többség még mindig körmondatokban be­szél. Ezzel szemben a jobboldal nem teketóriázik: húsz mondat­tal kommunikál. És hiába ítéljük el, amiért az állampolgárt gyerek­ként kezelik, azzal nem jutunk messzire.” Tömpe István, az Állami Vagyonügynökség első igazgatója „Magyarországon soha nem fenyegetett az, hogy egy csoport el­lopja a közvagyont. Lehet, hogy pártból csak két nagy van, de hogy jelentős gazdasági erőcsoportból több mint kettő - az biztos.” Szabó Brigitta újságíró „A korábban sokat nyilatkozó Sugár hallgat, pedig bőven len­ne mondanivalója. Legfőképp arról, mi vezetett odáig, hogy egyik napról a másikra távozott cége, a T-Mobile éléről.” FESZÜLETBEN. „Feszületben vagyok” - mondta W Leó a Napkelte-interjúban, melyben arról kérdezték, miként viseli a népszerűséget, a nyilvánosságot, tesz-e azért valamit, hogy be­I kerüljön az újságokba. Most sokat tett érte, igaz, öntudatlanul. Kétszer is úgy fogalmazott, hogy „feszületben van”, ahelyett, hogy a „feszült vagyok” kifejezést használta volna. Ha megfeszí­tik, sem férne el egy feszületben. De hát nagyot alakított a tv2 ’ tudósítója is, aki egyik riportjában lelkesen kö­HitIlii =11^3 zölte: A malac néhány hete megszült. A malac ***** nem szül. a koca fial. Feszületben vagyok. * Ez mar döfi **** KASSZA. Azt írja Bodor Pál, hiába támadják megy Gyurcsányt azzal, hogy gazdag, mert az nem *** hátrány Orbánnal szemben, aki csak nagyon Átlagos szeretne dúsgazdag lenni. A Fidesz vezére üz- ** letembernek viszont gyenge. Bánja a kánya, Gyengus hogy a mi politikusaink szeretnének olyan gaz- * dagok lenni, mint a csúcsmenedzserek,csak J^Jkta^ ___ legalább az országot ne vigyék csődbe. **** CS INTALAN. Mindmáig nem kaptunk rá igazi választ, hogy az MSZP egykori ügyvezető elnöke miért fordított hátat a balol­dalnak, s hogyan tért át jobbra. Úgy látszik, az egykori politi­kust sem izgatja, hogy elszámoljon e pálfordulással. Pedig ér­dekelné a választókat is. Csintalan viszont nem változott meg mindenben, megmaradt csintalannak. Most már nem bukfen­cezik, de a közszolgálati tévében a Defend kulcsszó említé­sekor kibukott belőle, hogy „mindenki kapja be”. A műsorve­zető ezt is szalonképesnek találta, de ez már egy másik mese a közszolgálati tévé állapotáról. ** Sok kórházi büfé szerző­dése előírja, hogy más vál­lalkozó nem nyithat ott üz­letet Ez a magas árak egyik magya­rázata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom