Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-15 / 216. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Hídban nagy a legkisebb falu aránytalanság A költségvetéshez képest óriási a település Sok a horgász, tele a szák. A libickozmai horgásztóról csak kevesen távoznak zsákmány nélkül Libickozma Somogy megye legkisebb községe. Samu Ferenc, a falu polgármestere fejben ösz- szeszámolja: 45-en vannak az állandó lakosok. Az már kicsit nehezebben megy, hogy azokat is összeadja, akik közülük valóban Llbickozmán is élnek. Az egyik háznak Németországban dolgozik a gazdája, a másik ház azért üres, mert kórházban van a lakója, ja és a szomszédban sincs most senki: a családjához költözött az idős néni.- ló, ha harmincán laknak itt - mondta Samu Ferenc. - Ez az év elején a legnyomasztóbb: amikor a költségvetés forintjait kell összeszámolni. Akkor mindig kiderül: kevesen vagyunk. Valóban. A település alig több, mint nyolcmillió forintból gazdálkodik, s ennek csak a felét lehet elkölteni. A többi az kötelező kiadás. Erről már akkor beszél Samu Ferenc, amikor átmegyünk a falu egyik viseltes híd- ján. Merthogy Libicen több hídon is át lehet menni. Nincs mindegyik jó állapotban.- Tizenegy híd van a településen, saját erőből ezeket szinte képtelenség felújítani, karbantartani is nehéz. Csak viszonyításképpen: szinte ugyanakkora úthálózatot közvilágítást és intézményeket kell fenntartanunk, mint egy ezerfős településen a hússzor ennyi pénzből gazdálkodó falunak. Ennek ellenére sem panaszkodnak. Szép lassan jut, amire kell. A rozoga hídon most éppen a horgásztavakhoz igyekszünk. Az elmúlt két évben, magánerőből készült mind a több horgászt csal a településre.- Nagy gondot fordítunk a víz minőségére, jól is érzik benne magukat a halak - mondta Horváth Gábor, a horgásztavak gondnoka. - Innen alig megy el pecás zsákmány nélkül. Ezért is járnak vissza egyre többen. A horgásztavak mellett közben egymás után poroszkálvan. Az erdő mélyén, ahol egykor még a falu utcái voltak, egy hangulatos fogadó várja a vadászokat. Ilyenkor. Amúgy családok és baráti társaságok is felfedezték már maguknak a helyet. Libickozma ugyanis hiába a legkisebb a megyében, van azért miért ide jönni, sőt maradni is. Nemhiába az a sok hídnak az autók. Vadászmezőn WM MfJLT -flp >rovo A tizenegy éves Gábor és á s nyolcéves Viktor útrakesz. Anyukájuk, Takács Jánosné hétfőn és kedden szabadnapos; így iskola után kirándulnak egyet.- Legjobban pecázni- szeretünk— a tónál - szólalt meg GáSörT-'ffi^ öcsémmel együtt horgászunk, bár még ő némi tanítgatásra szorul. - A múltkor is ekkora kárászt fogtam - mutatta büszkén Viktor, úgy húsz centiméter távolságot hagyva a két keze között. Édesanyjuk közben arról beszélt, hogy idén másképpen járnak a fiúk iskolába. A nagyobbik Niklára felső osztályba, a kisebbik pedig Pusztakovácsiba alsósként. - EgyeÜen hátrányát látom csak ennek a megosztásnak - mondta a 32 éves fiatalasszony. - Napközben nem lehetnek együtt a testvérek. Egyébként nem rossz megoldás. Különben is, ha más iskolába járnának, akkor el kellene költöznünk. A gyerekeket most iskolabusz viszi, viszont a helyi buszközlekedés nem tenné lehetővé a rendszeres bejárást egy messzebb lévő intézménybe. Takács Jánosné elárulta azt is, hogy amúgy sem szívesen hagyná el szülőfaluját. Szeret Libic- kozmán lakni, a nyugalmat és a csendet nehezen adná fel. 84 boldog év Ubicen Török Jánosné a háza előtti kis- padon üldögélt. - Egy kicsit elfáradtam - mondta. - Ajtókat festettek nálam, most takarítok. Éppen az ahlakokat pucoltam és a lábam mar nem a régi, többször kéfl égy kicsit megpihennem. Sajnálom, hogy a szomszédos házak üresek, nem tudok két szót váltani senkivel, ha társaságra vágyom, a barátnőmhöz megyek át beszélgetni. Olyankor jól kipanaszkodjuk magunkat - mosolyodott el. A 84 éves asz- szony Libickozmán született és hosszú évekig a pusztakovácsi termelőszövetkezetben dolgozott. Kapált, kertészetben gondozta a paprikást és ha úgy adódott, aratott is. 1941-ben ment férjhez, két lánya és négy unokája van. - Ma már csak amolyan könnyű munkát tudok elvégezni - tette hozzá. - Nagy kertem volt, de már nem bírok vele, a ház előtti virágokat is még elrendezem, mert a portát nem lehet rendetlenül hagyni. Török Jánosné a halastó látogatására készül. Elárulta, hogy bár itt van a közelben, még egyszer sem látta. Megkéri majd a lányát, hogy vigye ki, vagy ha jobban lesz a lába, esetleg maga kiballag. EZ A HÍR LIBICKOZMÁN Megújult a baptisták szőkepusztai temploma Az eső ad munkát a közterületeken Felújították a baptisták templomát a libickozmai erdőben. A templom egykor a faluhoz tartozó Szőkepuszta település híveinek imahelye volt. Az évtizedek alatt azonban nagyon rossz állapotba került. Az idén nyáron a tetőszerkezet újult meg. Ehhez a libickozmai ön- kormányzat úgy adott segítséget, hogy az építkezéshez szükséges faanyagot megvásárolta. A templomban minden évben egyszer találkoznak az egykori szőkepusztaiak. Sok könyvvel kinyitották a népszerű könyvtárt 1900 kötet könyvvel újra működik a könyvtár Libickozmán. A falu a marcali városi könyvtárral kötött szerződést a téka üzemeltetéséhez. Marcaliból könyvek és polcok érkeztek, a falu pedig helyet adott és megoldotta, hogy rendszeresen kölcsönözni is lehessen. A helyiek szeretik a tékát. Az idei nyáron három közmunkás dolgozik Libickozma szépítésén. Egy fő alkalmazására a munkaügyi központ pályázatán nyert pénzt az önkormányzat, két embert pedig önerőből foglalkoztat a falu. A közmunkásoknak idén a sok eső miatt a fűnyírással volt a legtöbb dolguk, mivel a településnek olyan nagy a belterülete, hogy alig végeztek, kezdhették elölről a kaszálást. Erdei iskola a hivatalból Idén nyáron újra élettel telt meg az egykori libickozmai iskola udvara. Az épületben évtizedekkel ezelőtt megszűnt az oktatás és azóta a kis falu önkormányzata használja. A pusztakovácsi honismereti szakkörösök szerveztek ott tábort. Jurtát és sátrakat állítottak fel az udvarban, kemencét készítettek és eleink történelmével, szokásaival ismerkedtek. Az önkormányzat elhatározta: erdei iskolát szeretnének működtetni ezentúl, egész nyáron. Ehhez egy vizesblokkot alakítanak ki a következőkben, amihez most keresnek pályázati támogatást. A gyerekek étkeztetését a háromházi fogadóval közösen oldják meg, a programokról pedig a környéken gondoskodnának. EZT FŐZIK LIBICKOZMÁN Petrezselymes gombóc Hozzávalók: 50 dekagramm liszt, egy csomó petrezselyemzöld, 1 tejföl, 5 dekagramm reszelt sajt, egy nagy fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, só. A két evőkanál olajat fél liter vízhez tesszük és felforraljuk. Beleszórjuk az összevágott petrezselymet és az egészet ráöntjük a tálba előkészített 50 dekagramm lisztre. Kanállal, mint a nokedlit, jól kidolgozzuk. Ha kihűlt, gombócokat formázunk belőle és lobogó sós vízbe kifőzzük. Közben apróra vágott hagymát kevés olajon megpi- r í t u n k . Amikor a gombócok megfőttek, leszűrjük, a pirított hagymás olajon átforgatjuk, meglocsoljuk tejföllel és meghintjük reszelt sajttal. Melegen tálaljuk. Gyors és egyszerű, de laktató étel. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÉS VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA LIBICKOZMAI MAGÁNÜGYEK A kertész darabra tudja, hogy mi van a földjében A 35 éves Petkov-Kristov Péterrel bolgár származású nagyapja szerettette meg a kertészkedést, a zöldségtermesztést. Először csak a maga kedvére termesztett, 10 éve pedig már őstermelőként. így azzal foglalkozik, amit szeret és még keres is vele. Darabszám tudja, miből mennyi termett. Tavasszal például 970 kilogramm dughagy- ma került a földbe, amiből 18 ezer csomó zöldhagyma lett. Utána volt 5 ezer fej saláta és 9 ezer zeller. A biotermesztés híve, éppen ezért a lehető legkevesebbet permetez. Mindig felírja az idegen autók rendszámát Balogh Ferencnek a falu a hobbija. Ahol csak tud, segít. Rendszeresen eljár az idős emberekhez, akik már nem bírják úgy a munkát. Hol fát vág, hol udvart kaszál, máskor meg havat lapátol, de villanykörtét cserél, vagy megjavítja a rádiót is. Közben rendben tartja a települést is. Egy személyben a temető- és egyházi gondnok, még harangozó is. Mindeközben jut ideje arra is, hogy a nyaralók üres házaira vigyázzon. A falu biztonsága megfigyeli az idegen autókat és felírja a rendszámukat is. Dámbika-trófeára vágyik az erdőjáró polgármester Samu Ferenc polgármester 34 éve vadászik a gyótapusztai vadásztársaság tagjaként. Legnagyobb trófeája egy aranyérmes, tíz kilogrammos szar- vasbikaagancs. Minden vágya, hogy egy dám- bikát lőjön, eddig ugyanis ez nem sikerült. Ha éppen nem a vadat űzi, akkor is szeret erdőn-mezőn kirándulni. Mióta elmúlt évben nyugdíjba ment, több időt tölt a természetben. Unokái közül a legtöbbször a 12 éves Tibor kíséri el. Sokat sétálnak és táv- csövön keresztül kísérik figyelemmel az állatokat. Játékot fogja be a játékhoz az unokák fogatába Az 51 éves Fehér Tibor lovakat tart. Húsz éve foglalkozik az állatokkal. Szülei, nagyszülei is tenyésztettek és tartottak lovakat. Elsősorban azért, mert a földeken az állatok segítségével dolgoztak, így gyermekkorában közöttük nőtt fel és később is megmaradt az állatszeretete. Munkája miatt kevés ideje jut rá. Az öt-hat lóból már csak egy maradt, a saját nevelésű hétéves kanca, Játék. Amikor csak teheti, befogja, megjáratja. Azonban mikor három unokáját kell megkocsiztatni, arra mindig szakít időt. A kárászt sütve, a keszeget pörköltnek szeretik A 36 éves Rigó Sándor ha csak teheti, munka dig kimegy egyet horgászni a halastóra. Hét közben esténként, szombat-vasárnap pedig mindig viszi a kukacot a halaknak. Szerinte ez a tökéletes csali, erre kapnak a legjobban. Leginkább a kárászt sütve szereti, de a keszegpörkölt is a kedvencei között van. Inkább társasággal jár a halastóra, mint egyedül. Bevallása szerint akkor mindig több halat fog ki. A halakon pedig megosztoznak, senki nem megy haza üres kézzel. Pocokcsapdát és kertet tervez az építész Egy baráti látogatás alkalmával a libici vízimalomba szeretett bele Alvégi Gábor építész. Akkoriban még Budapesten élt és úgy tervezte, a nyugdíjas éveit tölti majd el egy hangulatos kis faluban. A vízimalom nem, de egy kedves libici ház az övé lett, ahova szinte minden hétvégén megérkezett. 1997-ben aztán úgy döntött: marad. Azóta szinte minden napját Libickozmán tölti, a család pedig hétvégente csatlakozik hozzá. Ma már az övé a legnagyobb és legszebben gondozott konyhakert a faluban. i * > ALMANACH - 119 - LIBICKOZMA A csend tartja a faluban
