Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-17 / 218. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT HAZAI TŰKOR Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ÉS AZ ÉLET ÉS IRODALOM CÍmŰ hetilap szerkesztősége a törvényi határidőn belül a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Szárhegy-dűlő-Sárazsa- dány-Tokajhegyalja Kft. által a lappal szemben indított per jogerős ítélete ellen. Az ES korábban arról cikkezett, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként részt vett és tanácsokat adott a felesége érdekeltségi körébe tartozó társaság taggyűlésein. Első fokon elutasították a társaság helyreigazítási kérelmét, másodfokon, jogerősen viszont helyreigazításra kötelezték a hetilapot. Széles érdekeltségébe került a Magyar Hírlap elkelt a Magyar Hírlap - erősítette meg Szombathy Pál főszerkesztő. Az újság részvényeinek 76 százalékát értékesítettük, ebből 25 százaléknyi Széles Gábor, a többi pedig a Széles tulajdonában levő Műszertechnika Rt. vezérigazgató-helyettese, Vissi Mária részesedése. Szombathy Pál nem tart személycseréktől, és szerinte a tulajdonos profil- váltást sem tervez. Helybenhagyta a bíróság Schönthal házi őrizetét A fővárosi bíróság helybenhagyta a K&H-ügyben sikkasztással, magánokirathamisítással és pénzmosással gyanúsított Schönthal Henrik házi őrizetét, amely október 8-ig tart. Tanulmányi kirándulás Bocskai emlékére A NEMZETI EMLÉKEZET PROGRAM keretében szeptember 10. és 15. között Bocskai István fejedelemmé történt beiktatása 400. évfordulójának emlékére tanulmányi kirándulást szerveztek pályázaton nyertes diákoknak és tanároknak Erdélyben. A magyar történelmi emlékhelyeket felkereső program során eddig a Don-ka- nyart, Auschwitz-Birkenaut keresték fel tanulók és pedagógusok, és részt vettek egy Rákóczi lovas túrán is. Nincs pénz a béremelésre béremelés 250 milliárd hiányzik a helyhatóságok büdzséjéből A közalkalmazottak, köztük a pedagógusok béremelése miatt válságba kerülhetnek az önkormányzatok, az állami normatíva nem fedezi a költségeket A szeptembertől kötelező 4,5 százalékos közalkalmazotti béremelés komoly feladat elé állítja az önkormányzatokat. Csőd és elbocsátások hívhatják fel a figyelmet a helyhatóságok állami támogatásának alultervezettségére. Tibay Gábor Zongor Gábor, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára lapunknak elmondta: a gond az, hogy a kormányok jellemzően az önkormányzatok kasszájának kontójára ígérnek fizetés- emeléseket, holott erre nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Zongor Gábor hozzátette: az önkormányzatoknak két év alatt együttesen 12 százalékos béremelést kellett végrehajtani az ágazatban. Tavaly a helyhatóságok mindössze negyede, azaz 800 önkormányzat tudta végrehajtani az ütemezett hatszázaléknyi emelést, így mintegy 2400 településen idén kell 12 százalékkal növelni a béreket. Ebből 7,5 százalékot már januárban megkaptak az érintettek, szeptemberre maradt a további 4,5 százalékos emelés. A fejlesztés ténye nem érte váratlanul az önkormányzatokat, az energia- és üzemanyagárak elszabadulása azonban annál inkább: a drágulás sok helyen nem kalkulált pluszkiadásokat, ezzel együtt béremelési gondokat hozott. A TÖOSZ főtitkára szólt arról is, hogy a helyhatóságok jó pár éve nem kapják meg a működésükhöz, és különösen a fejlesztésekhez szükséges állami forrást: minderre egyébként az Állami Számvevőszék vizsgálata is rámutatott. Zongor Gábor szerint országosan mintegy 200-250 milliárd forint hiányzik a települések kasszájából. A konkrét példák is azt mutatják: az elvileg kötelező közalkalmazotti béremelésre az önkormányzatoknak gyakran nincs miből előteremteniük a fedezetet. Pécsett és a Baranya Megyei Önkormányzatnál eleve a költségvetésbe foglalták a szeptemberi 4,5 százalékos bérnövekedést. Mohácson közel 800 közalkalmazott van, a részükre januárban juttatott 7,5 százalékos béremelés 40 százalékára nem jött ellentételezés, ami idén 38 millió fedezetlen kiadás. A mostani 4,5 százalékos növekedés az év végéig további 16 milliós többletkiadást jelent a városnak. Jász-Nagykun-Szolnok megye kistelepülései közül a tószegi közalkalmazottak viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat, a szűkös költségvetés ellenére ugyanis az előírt határSzázmilliárddal kevesebb jut a településeknek MINTEGY SZÁZMILLIÁRD forinttal csökken az önkormányzatok költségvetése jövőre az adók mérséklése miatt - jelentette be Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Juhász Gábor szerint a településeknek hatékonyabban és olcsóbban kell ellátniuk a közfeladatokat, akár az intézmények és szolgáltatások közös működtetése révén is. a Fidesz ugyanakkor beláthatatlan következményűnek minősítette az elvonást: Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság fldeszes elnöke szerint a kormány szándéka, hogy ismét az önkormányzatokon, a kisebb településeken élőkön fog spórolni. A kabinet „kontárko- dó, eredménytelen ténykedése” miatt a tönk szélére került a hazai önkormányzati rendszer. időre megkapják juttatásukat. Papp István polgármester úgy fogalmazott: az önkormányzat saját idei bevételei terhére - és persze egyéb feladatait háttérbe szorítva - ezúttal még „kiszenvedi” a pluszkiadást. Függetlenül attól, hogy büdzséjéből évről évre közel ötven százalékkal kell kiegészítenie az intézményekre kapott állami normatívát.- Csaknem hárommillió forintot tesz ki 30 közalkalmazottunk egyhavi illetménye - mondta Csernyák Lajos, a Somogy megyei Felsőmocsolád polgármestere. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű településeknek kiírt pályázaton nem kapták meg a remélt összeget, a település csődötjelentett. Még a júliusi bérekkel is tartoznak alkalmazottaiknak.- Az év elején meghatározott állami normatíva nem fedezi a béremeléseket - állította Kálmán Katalin, a Somogy Megyei Önkormányzat aljegyzője -, de mindenki megkapja a kötelezően előírt 4,5 százalékot. Tavasszal azonban több* mint 40 embert kellett elküldenünk. Kong az ürességtől a települések pénztárcája Használhatatlan a tankönyvek kétharmada A hazai tankönyvek kétharmad, nem alkalmas arra, hogy a köz oktatásban résztvevők olyan tu dást szerezzenek, amit későbl alkalmazni is tudnak. A túlzót mennyiségű lexikális anya; nem minőségi, hanem eseti ta nulásra készteti a tanulókat, am hosszú távon ismerethiányho: vezet, rontva a továbbtanulási érvényesülési lehetőségeket - derült ki a Commitment Peda gógiai Intézet kutatásából. ■ Határt kell húzni az idegen szavak számának, a mondatok hosszának.- Használhatóbb tankönyve két szeretnénk - mondta Ma gyár Bálint. Az oktatási minisz tér szerint minél hamarabb 1< kell cserélni a tankönyvek nag; részét. Egyrészt szigorítani kel az értékelési szempontokat vagyis kor és tananyag szerin tól-ig határt kell húzni a monda tok hosszúságának, az idegei szavak számának, az illusztrá ció és a szöveg arányának. A Fidesz már egy hónappá ezelőtt kifogásolta az iskolai tan könyvek minőségét és sürgető a tankönyvminősítés rendszeré nek szigorítását. Sió László, a Fi desz oktatási kabinetjének ve zetője szerint az igazi problémi nem a tankönyvekkel van, ha nem azokkal a segédkiadvá nyokkal, amelyeket tankönyv ként adnak el, pedig ellenőrzi sen sem estek át. - A forgalom bán lévő tankönyvek sem meg felelőek. Nem rosszak, csak ép pen nem korszerűek, tíz-tizen öt évvel korábbi pedagógia szemléletet tükröznek - isméi te el Sió, aki szerint sürgős vál toztatásra van szükség, de ez nem a tankönyvkiadók meg hurcolásával kell kierőszakolni- Vannak olyan segédköny vek, amelyek úgy is néznek ki mint a tankönyvek, és egy tájé kozatlan szülőt vagy pedagc gust ez megtéveszthet - mond ta lapunknak Miklósi László,; Történelemtanárok Egyleténei elnöke, bár azt is hangsúlyozta hogy az akkreditációs folyama tón is átcsúszhattak rossz minő ségű tankönyvek. - Ezért elindí tanak egy információs webol dalt, hogy az oktatás szereplő tájékozódhassanak a négyezer féle tankönyvről és ezernyi má segédkiadványról - mondt Miklósi László. ■ F.K Magyar fiatalokat vertek meg Újvidéken erőszak Nincs egyetértés arról, valóban etnikai jellegű támadás történt-e Ismét magyar fiatalokat vertek meg Újvidéken: a helyi Magyar Szó című lap tegnapi számában arról számolt be, hogy egy gimnáziumban két negyedikes diákot vert meg két ismeretlen, nem az iskolába tartozó, szerbül beszélő fiatalember. A szemtanúk szerint a magyar diákok szerdán a szabadkai Svetozar Markovié Gimnázium kémiaszertára mellett várakoztak, A szabadkai Svetozar Markovié Gimnáziumban két diákot vertek meg amikor belépett a két verekedő. Az egyik magyar fiataltól - nyilvánvaló kötekedési szándékkal - elvették a füzetét, másikukat lökdösték. A szerencsétlenül járt magyar diák, S. V. olyan ütést kapott a szeme alá, hogy a helyi kórház szemészetére kellett szállítani, a könnycsatornája sérült meg, bántalmazott társa „csak” egy pofont kapott. Arról megoszlanak a vélemények, hogy etnikai alapú támadás történt-e; egyes szemtanúk szerint a támadók elhaladtak a gimnázium szerbül beszélő tanulói mellett, és a magyar osztály diákjaiba kötöttek bele. Mások szerint azonban bármilyen nemzetiségű diákot megvertek volna a tettesek, aki az adott pillanatban a helyszínen van. Az újvidéki Magyar Szó munkatársa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a megütött fiúk szülei szerint nem etnikai jellegű támadás történt; a családok elzárkóztak a további nyilatkozattól. Emlékezetes, a közelmúltban együttesen 61 év börtönre, fejenként legalább tíz évre ítéltek Újvidéken négy temerini magyar fiatalt: a férfiak egy szerb állampolgárt vertek meg. A rendkívüli súlyosságé ítélet azért is megdöbbentő, mivel az eddigi mintegy kétszázötven regisztrált magyarverés egyetlen szerb elkövetőjének sem kellett börtönbe vonulnia. ■ Tibay G. A Világligához fordul a Magyar Iszlám Közösség- Úgy tűnik, mégsem indul nyomozás az iszlámellenes nézeteiről elhíresült anonim társaság ellen - állítja a Magyar Iszlám Közösség elnöke, Bólék Zoltán. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon Bólékét tegnap arról tájékoztatták, hogy az elhíresült falragaszok nem merítik ki a közösség elleni izgatás kategóriáját. Mint ismeretes, szeptember elején a főváros több pontján is iszlámellenes plakátok jelentek meg „Allah egy terrorista?” illetve, „Az iszlám bűnöző vallás?” feliratokkal. A társaság azt állította, tagjaik között neves sportolók és politikusok is megtalálhatók. Á Külügyminisztérium tegnap közleményben ítélte el az iszlámellenes megnyi! vánulásokat. Bólék Zoltán azor bán nonszensznek tartja, hog egy tavalyi ügyészségi állásfog lalásra hivatkozva mégsem kéz denek el nyomozni a rendőröl - Felháborító, hogy más vallé sokkal szembeni diszkriminá dóra rögtön mindenki érzéke nyen reagál, velünk pedig senl sem szolidáris - mondta az is 2 lám közösség elnöke. Bólék sze rint az is figyelemre méltó, hog mindeddig egyetlen politiku sem határolódott el az anonir társaság nézeteitől. A közössé eddigi sérelmei miatt az Iszlár Világligához fordul, és „defenz: vából offenzívába” csapnak. 1 büJ HÍRSÁV |
