Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-17 / 218. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 17.. SZOMBAT 7 VILÁGTÜKÖR A mérkőzés nincs lefutva német választások A leghangosabb kampánycsend kezdődik Nehéz eligazodni a választási plakátok sokszínűségében. A bizonytalan szavazópolgárok zöme valószínűleg az utolsó pillanatban fog dönteni. Az utolsó pillanatig fej fej mellett halad a két nagy német párt az előrehozott választásokon. Németország vasárnap szavaz. Újvári Miklós, Berlin Németországban a hétvégén nem lesz kampánycsend. Bár a plakátok lassan leáznak a sűrű esőben, a pártok aktivistái azt ígérik, egészen vasárnap 17 óra 59 percig harcolnak a szavazatokért. Az előrehozott választások Németországban azzal a következménnyel jártak, hogy a pártok egyszerűen nem értek a választási harc végére. így, bár íratlan szabály, hogy a választókat a szavazás előtti hétvégén békén hagyják, ezúttal nem ez a helyzet. A két nagy pártcsoportosulás, amely a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett halad, sorra foglalja le a közterületeket és színpadokat . szombatra és vasárnapra. Ezt ; Magyarországgal ellentétben . nem tiltja törvény, a szokásjogot felülírja a kiélezett küzdelem. A nagy kérdés, ho'gy Angéla Merkel képes lesz-e kormányt alakítani. A Forsa intézet tegnapi felmérése szerint a konzervatív CDU/CSU és a liberális FDP együtt 48,7 százalékon áll, ami még a német választási rendszer sajátosságait figyelembe véve sem tökéletes garancia a parlamenti többségre. Merkelék szerencséjére az utolsó napokban a pénzügy- miniszter körül forog a kampány. A szociáldemokrata Hans Eichel több napig tagadta, de tegnapra mégis világossá vált: létezik egy lista a pénzügyminisztériumban, amely a következő négy évre összesen 120 milliárd eurós megtakarítást tervez az államháztartásban. A CDU szerint ez lenne Németország történetének legdrasztikusabb megszorító csomagja, sokkal húsba vá- góbb, mint a „német Bokros-csomag”, az úgynevezett Hartz IV. Az amúgy is megtépázott tekintélyű pénzügyminiszter most azzal védekezik, hogy a lista nem más, mint a tervezet tervezete, és egyetlen döntéshozó sem hagyta jóvá. Az ügy mégis elszabadult, és a tegnapi jobboldali újságban már uralta a címlapot. A történet kissé háttérbe szorította a CDU ugyancsak szigorításokkal riogató pénzügyminiszter-jelöltjét, Paul Kirchof profesz- szort. Utóbbi azzal fenyegette meg a választókat, hogy ha a konzervatívok nyernek, minden adókedvezményt eltörölnek. A rövid és unalmas német választási kampány központi kérdésé tehát, hogy ki nyeleti le a keserű pirulát a németekkel. Schröder kancellár 2002-ben már a győzelmi éjszakán beismerte, hogy sokkal nagyobb megszorításokra lesz szükség a gazdaság beindításához, mint ahogy a kampányban ígérte. Az ellenzék szerint most is ez várható, csak még drasztikusabb formában. Angéla Merkel átfogó reformprogramjának kulcseleme egyébként a forgalmi adó (áfa) növelése, ami áremelkedésekhez vezet majd. A választási pókerparti az utolsó pillanatokban is pattra áll. A lehetséges koalíciók száma a mostani adatok szerint egyre csökken, a pártok pedig sorra jelentik ki, hogy csak eddig partnerüknek tekintett pártokkal hajlandók kormányozni. A CDU és az SPD is „kizárja” a nagykoalíciót, Schröder kizárja az együttműködést a keleti baloldalból és Oscar Lafontaine-ből álló konglomerátummal (amely nélkül nem jöhet össze a baloldali többség a jelenlegi kancellár mögött). A liberálisok kizárják, hogy ösz- szeállnának az SPD-vel és a Zöldekkel. Ezzel együtt semmi sincs kizárva. Még az sem, hogy most vasárnap nem dől el, ki lehet a következő német kancellár. Egy drezdai választókerület ugyanis az egyik jelölt halála miatt csak két hét kéréssel szavaz a listás és az egyéni jelöltekre, márpedig három éve mindössze hatezer szavazat döntött a két nagy pártcsoport között. Emiatt Németország leghangosabb kampánycsendje következik. ■ A német közvélemény kormányzásra képtelennek tartana egy esetleges nagykoalíciót. Az EU nem szab határidőt Ankara számára A ciprus elismerését megtagadó Törökország számára az Európa Unió nem szab újabb feltételeket, és nem szab határidőt Ankarának az elismerésre. A közösség ugyanakkor ragaszkodik ez utóbbi megtételéhez - derült ki pénteken abból a nyilatkozatból, amelyet a brit elnökség készített az EU-nagykövetek rendkívüli értekezlete számára. Biztonsági zóna létesül a Gázai övezet mentén saul mofasz izraeli védelmi miniszter bejelentette: országa biztonsági zónát létesít az Gázai övezet északi részénél, hogy megakadályozza harcias palesztinok bejutását Izraelbe. A zóna százötven méterrel fog az autonóm területre benyúlni, és elektromos kerítéssel vagy fallal lesz ellátva. Norvégia kivonja katonáit Irakból JENS STOLTENBERG kijelölt norvég miniszterelnök közlése szerint Oslo visszarendeli Irakban állomásozó katonáit. A szociáldemokrata politikus telefonon közölte Bush amerikai elnökkel, hogy mind a húsz katonájukat kivonják a közép-ázsiai országból. Bush október végére mindenkinek fedelet ígér a katrina hurrikán pusztítását követően George W. Bush óriási újjáépítési programot jelentette be. New Orleans- ból sugárzott tévébeszédében az amerikai elnök megígérte, hogy október közepéig minden hajléktalan feje fölé szilárd tető kerül. Újabb kudarc fenyegeti a koreai atomtárgyalásokat halasztást szenvedhet az észak-koreai atomfegyver- programról folyó vita lezárása a pekingi hatoldalú tárgyalásokon. A Phenjan és Washington között közvetítő Kína erőfesztítéseivel szemben Tokió jelezte, hogy nem lát esélyt a megegyezésre. Észak-Korea ragaszkodik a könnyűvizes reaktorhoz, amit azonban az Egyesült Álamok és japán ellenez. Az állam- és kormányfők növelnék az ENSZ szerepét Számos tagország állam- és kormányfője az Egyesült Nemzetek világszerte erőteljesebb szerep- vállalását szorgalmazták New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésében. Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai kollégája, Hu Csin- tao úgy vélte, hogy a világszervezetnek kell összehangolnia a terrorizmus elleni küzdelmet. Németország és Japán megerősítette a Biztonsági Tanács megreformálására irányuló szándékát. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint a BT bővítéséről folyó, eleddig sikertelen tárgyalások fonalát haladéktalanul föl kell venni. A bővítést előkészítő G4-ek csoportja - amelyhez Berlinen és Tokión kívül Brazília és India tartozik - változatlanul további állandó BT-tagságon fáradozik. Úgy vélte, az ENSZ legfontosabb testületének összetétele nem rekedhet meg a második világháborút közvetlenül követő állapotoknál, hanem tükröznie kell a változásokat is. A berlini diplomáciavezetője - csatlakozva Sólyom László magyar köztársasági elnök egy nappal korábbi szavaihoz - a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta, egyúttal a legégetőbb problémák közé sorolta a nők jogait és a szegénység elleni globális küzdelmet is. Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök pedig gyors döntést sürgetett. „Az ENSZ átfogó reformja kihívást jelent, és semmi sem indokolja a tétlenkedést” - jelentette ki. ■ Gy. Z. El kell menekülniük az Európai Unióból magyarok Lettországban szinte lehetetlenség állampolgársághoz jutni Putyin elnök látogatása a Fehér Házban George W. Bush amerikai elnök tegnap a Fehér Házban fogadta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint. A Kreml lakója New Yorkból érkezett, ahol nemcsak az ENSZ csúcsértekezletén vett részt, hanem a várostól nem messze fekvő, háromszáz lelket számláló Bayonne telelülésen részt vett a 2001. szeptember 11 -ei áldozatok tiszteletére emelt emlékmű felavatásán is. Az államfők washingtoni megbeszélésein a két ország kapcsolatainak elmélyítéséről és a terrorizmus elleni küzdelemről esett szó. Az utóbbi hetekben mind több kritika éri Moszkvának az iráni atomprogramhoz nyújtott támogatását. Az orosz vezetés pedig a grú- ziai, az ukrajnai és a kirgíziai orosz ellenzék támadásával, folyamatos gyöngítésével vádolja az Egyesült Államokat. A diszkrimináció és a történelem áldozatává vált az a több száz magyar, akik jelenleg Lettországban élnek, státus nélkül, teljes létbizonytalanságban. A magyar ajkú lakosok húsz-harminc évvel ezelőtt vándoroltak be, főként a Kárpátaljáról a Szovjetunióba erőszakkal beolvasztott balti államba. Riga függetlenné válásával elvesztették állampolgárságukat. Hiába élnek és dolgoznak hosszú ideje itt, lett állampolgárságot nem kaphatnak a sajátos helyi törvények miatt. Magyar állampolgárok sem lehetnek, mert nem élnek az országban. A rigai magyarok a lettek oroszellenes törvényeinek váltak áldozataivá. A magyarokat sajátos módon az oroszul beszélő kisebbség közé sorolták, mert a lettekkel többnyire oroszul beszélnek. Lett állampolgár pedig csak olyan személy lehet, aki leteszi a rendkívül nehéz állampolgársági vizsgát. „A vizsga olyan nehéz, hogy még a született lettek nagy része sem tudná letenni” - emelte ki lapunknak Hegyi Gyula euroképviselő. „Nehéz helyzetben vannak, hiszen semmilyen szociális vagy egészségügyi juta szovjetunió széthullása után az orosz lett Európa legnagyobb kisebbsége. Az Európa Bizottság becslései szerint mintegy 15-16 millióan kerültek más fennhatóság alá a birodalom felbomlása után. Közülük mintegy 700 ezren élnek Lettországban, ezzel a lakosság mintegy 38 százalékát alkotják - és több mint 60 százalékuk nem lett állampolgár. A Balti államtatásban nem részesülnek. Közülük többen már inkább visszaköltöztek Ukrajnába.” A képviselő szerint tarthatatlan, hogy egy uniós államalkotó nemzet tagjainak egy másik uniós tagországból el kell menekülniük. A képviselő a témával kapcsolatban többször felszólalt bán tilos cirill betűket használni, a jelenleg kormányzó nacionalisták pedig 2007-re teljesen eltörlik az orosz anyanyelvű oktatást. A lettek szerint azonban a honosítást maguk az oroszok akadályozzák. A hontalanútlevél birtokában ugyanis kényelmesebb és olcsóbb is az anyaországba utazni, másrészt a hontalan státusz felmentést jelent a kötelező katonai szolgálat alól. f már a Strasbourgban ülésező testületben. „így végre nyomást tudtunk gyakorolni a lett delegáció tagjaira, aminek a héten egyeztetés lett az eredménye” - mondta Hegyi Gyula. Az egyeztetés azonban zátonyra futott a lett delegáció rugalmatlansága miatt. „Azzal takaróznak, hogy őket megszállták az oroszok, és az alkotmányuk nem teszi lehetővé, hogy a magyarok könnyebben jussanak állampolgársághoz, mint az orosz anyanyelvűek” - emelte ki. A képviselő azzal próbált hatni tárgyalópartnereire, hogy a magyarok éppúgy szenvedtek a sztálini önkénytől, mint a lettek. Hegyi Gyula szerint azonban már az is eredmény, hogy felfigyeltek a problémára, és a lettországi magyarok a közérdeklődés középpontjába kerültek a balti államban is. ■ Farkas Károly Gyermekek és nők a belfasti zavargók közt Az északír fővárosban, Belfastban péntekre virradóan a legújabb összecsapások során a protestáns tüntetők ismételten utcákat zártak le és autókat gyújtottak föl. A barikádokat a rendőrség fellépése elleni tiltakozáshoz kapcsolódó, a hét eleje óta tartó éjszakai zavargások során emelték. A tiltakozók soraiban asszonyok és gyermekek is részt vettek. A randalírozás azt követően tört ki, hogy a brit koronához hű protestáns Orániai Rend a hatóságok tiltása ellenére végigvonult az Írországgal való egyesülést pártoló katolikusok lakta városrészen. Jóllehet a szélsőségesen protestáns ír Köz- társasági Hadsereg, az IRA hivatalosan bejelentette, hogy ezen a héten megkezdi fegyvereinek leadását, a most kialakult helyzet egyelőre nem teszi lehetővé a tartomány autonómiáját. Keleten a helyzet változatlan
