Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

IV. KADARKUTI VAROSAVATO SOMOGYI HlRLAP - 2005. AUGUSZTUS 19., PENTEK Nyáron többen jutnak munkához foglalkoztatás Érettségivel nehéz elhelyezkedni Kadarkúton még az ön- kormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Általában kétszáz embernek adnak munkát, de nyáron a két­százharmincat is eléri a foglalkoztatottak száma. F. Szarka Ágnes- Az iskolában, óvodában egyéb intézményekben rendszeresen kétszáz ember dolgozik - mond­ta Verkman József polgármester.- Az elmúlt öt évben két építő­ipari cég is alakult. Folyamato­san van munkájuk, így 20-30 ember náluk is dolgozik. A ki­sebb foglalkoztatók közé tartozik a varroda. A mezőgazdaság ugyanakkor korlátlan számban igényli a dolgos kezeket. Készül a ruhagyár telephelye is, reménye­ink szerint az őszre üzembe he­lyezik, s 2-300 embert foglalkoz­tatnak majd. A településen a munkanélküli­ség 8-10 százalékos, ez százhat­van embert jelent. Közülük saj­nos sok középiskolát végzett, érettségivel rendelkező ember sem kap helyben munkát.- A lakosság több mint 30 szá­zaléka végzett középiskolát. Ha munkalehetőség kínálkozik, el­sősorban őket keressük meg. Alakulóban van a tűzoltóság és A varrodában még csak néhányan dolgoznak, ám az ősztől ide települő kaposvári ruhagyári telephely több mint kétszáz helyinek és környékbelinek ad majd munkát fotó: láng röbírt bővül a hivatal is, így újabb mun­kahelyeket tudunk teremteni. Talán a városi rang is vonzó, vonz vállalkozókat a településre. A térség foglalkoztatási hely­zete Kadarkúténál sokkal rosz- szabb. A környező településeken esetenként nyolcvanszázalékos a munkanélküliség. Az ott élők pe­dig arra számítanak, hogy a vá­rosban kapnak majd munkát. Kalocsai László az egyik legna­gyobb foglalkoztató a települé­sen. Öt évvel ezelőtt fogott építé­si vállalkozásba és beton termék gyártásba. Az egymillió forintos alaptőke ma már mintegy har­mincmillió forintos vagyon.- Hatvanöt embert foglalkozta­tunk - mondta. - A jövőnk a vá­rossá válásban rejlik. Egyrészt felfigyelnek ránk, s esetleg hi­ányzó szakmák, vállalkozások települnek ide. Olyan cégek, amelyekkel kölcsönös gazdasági kapcsolatot alakíthatunk ki. Egy elszigetelt faluban nincs senki­nek esélye. A környék központja Kadarkút, s azzal, hogy város lesz, bővülnek a lehetőségek. A tanárok tanulnak az iskolai szünidőben F. Szarka Ágnes A Jálics Ernő Vendéglátóipari Szakképző Iskolában az érettsé­gi és a szakmunkás vizsgák be­fejeztével azonban nem ért vé­get a tanév. A diákok után a ta­nárok ültek iskolapadba.- Júniusban egy nyelvi, szá­mítástechnika tábort szervez­tünk a gyerekeknek, majd egy tanfolyamot a pedagógusoknak - mondta Tálasné Pandúr Rózsa igazgató (képünkön). - Több mint harminc tanár jelentke­zett az iskolánkból és a környék tanintézeteiből. Ez a képzés a fejlesztő pedagógia szempontjá­ból fontos. Ezek a kollégák a diszlexiás vagy egyéb tanulási nehézséggel küzdő gyerekek­nek tudnak helyben, közvetle­nül segíteni. A kadarkúti szakképző isko­lában nincs gond az utánpótlás­sal. A létszám a következő tan­évre szinte be^ rek jelentke­zett, hogy a következő tanévben egy szakközép és két szakmun­kásképző osztályt indítunk, va­lamint tervezzük a nulladik osztály létrehozását is. Kedvelt az iskola, mert szinte minden gyerekünk el tud helyezkedni - tette hozzá az iskola igazgatója. - Meg is mondjuk nekik, ha nincs itthon munkalehetőség, menjenek külföldre. Több ná­lunk végzett gyerek dolgozik Németországban, Ausztriában vagy nemzetközi hajón. Civilektől pezsdiil az élet a városban A civil szervezetek közül a legré­gebbi hagyományokkal a helyi sportegyesület rendelkezik Ka­darkúton - mondta Keserű Valé­ria művelődésszervező. - Ifjúsá­gi és felnőtt labdarúgói nagysze­rű eredményekkel büszkélked­hetnek. Nemrégiben egy újabb sportegyesület is alakult; fő sportáguk a kézilabda és a foci. Hasonlóan eredményes az isko­lában tevékenykedő Gyerekeink a jövő Alapítvány. Ők főként a hátrányos helyzetű diákoknak kívánnak segítséget nyújtani. A Kadarkútért Egyesület az idén januárban jött létre helyi, ci­vil kezdeményezés nyomán - mondta Huázár Ervin titkár. - Cé­lunk a település fejlesztése, szé­pítése s a hátrányos helyzetű la­kosok segítése. A nyáron 10 gye­rek háromnapos fonyódligeti tá­borozásához sikerült megterem­tenünk a forrásokat. Tavaly Bukovicsné Pál Mária vezetésé­vel alakult meg a Kadarkúti Kul­turális és Szabadidő Egyesület olyan helyiekből, akik eddig is tevékeny részt vállaltak a telepü­lés kulturális életében. A Vállal­kozók Szövetsége érdekvédelmi szervezetként jött létre az év ele­jén, ám mára a település kultu­rális életét is igyekeznek színesí­teni. A 16 éve működő népdal­körről tudható: ha egy verse­nyen elindulnak, többnyire arany minősítéssel térnek haza onnan. A vasárnaptól hivatalo­san is városi előjogokkal bíró Kadarkút élete azonban az ama­tőr néptánccsoport, a Kadarkúti Nagycsaládosok Egyesülete, a Sporthorgász, az Önkéntes Tűz­oltó és a Kadarkútért Roma Egyesület tevékenysége nélkül is szegényebb volna. Már tíz éve várnak a csatornaépítésre Márkus K. Többszöri próbálkozás ellenére, ide s tova egy évtizede nem sike­rült kiépíteni a csatorna-hálóza­tot a településen. Kadarkút két­szer adott be közös pályázatot Hencsével a hálózat kiépítésére, egyszer pedig Kaposmérő gesz­torságával összesen 11 település­sel együtt. A három címzett tá­mogatási kérelem egyike sem ért célt, ezért most ismét Hencsével közösen próbálnak szerencsét. A megvalósíthatósági tanul­mány már elkészült, s decem­ber elejéig kell benyújtani a pá­lyázatot - tudtuk meg Takács János címzetes főjegyzőtől. - A beruházás tervezett költsége 1,1 milliárd forint. Az új szennyvíztelep Hencsén épülne meg úgy, hogy bővíthető legyen s a későbbiekben a környező te­lepülések is csatlakozhassanak a hálózathoz. A 930 kadarkúti lakóépületben élők 70 százalé­ka jelezte, hogy rákötne a csa­tornára, ám a felmérést ismét el kell végezni, mert ez még a ko­rábbi tervekre vonatkozott. Takács János szerint egyelőre kérdéses, mikorra lehet csator­názott a város. Az is, hogy mi­lyen arányban kell majd állniuk a költségeket a lakóknak, az ön- kormányzatnak illetve a két te­lepülés alkotta társulásnak. A különleges és ritka növények szerelmese Szabadkai Tibor húsz éve gyűjti az egzotikus növényeket FOTÓ: KOVÁCS F. Szarka A. Egyedülálló arborétumot létesí­tett Szabadkai Tibor, aki eredeti szakmáját tekintve ács. Az ő keze munkáját is dicséri a sevillai vi­lágkiállítás magyar pavilonja. Mára a magas tetők megmászá­sával már felhagyott. Minden ide­jét a saját kertje és a település közterületeinek szépítésére for­dítja. A magán növénykert csodá­jára járnak iskolások és kirándu­ló csoportok egyaránt.- Több mint 20 éve kezdtem gyűjteni a különleges növényeket - mondta. - Ma már nemesitek­kel is kapcsolatban állok, így sok ritkaság került a gyűjteményem­be. Az ismerősök is tudnak a hob­bimról, így külföldi útjaik alkal­mával megörvendeztetnek egy- egy különleges darabbal. Szabadkai Tibor már saját olt­vánnyal is büszkélkedhet, bár ne­vet még nem kapott a növény. A Duna-Dráva Nemzeti Park pedig négy éve természetvédelmi terü­letté nyüvánította a kertjét- Több mint háromezer négy­zetméteren csaknem háromszáz fajta örökzöld, évelő növény és cserje van. A bővítés elkerülhe­tetlen. Most egy üvegház készül, s a kert hátsó részében a szőlő­nek is meg vannak számlálva a napjai, oda is különleges növé­nyek kerülnek. A szeszélyes éghajlat ellenére jól megférnek a kaktuszok a kü­lönböző mediterrán növények mellett A kertben olyan hóvirág is van, ami késő ősszel nyílik. Szabadkai Tibor házát is birtokba vette a természet azokat a növé­nyeket amelyek nem bírják a zord telet, a házába menekíti a hi­deg elől. A telken egy vendégvá­ró pihenőházat is kialakított, s a vendégkönyv tanúsága szerint egyre több a látogatója a magán arborétumnak. A SZOMSZÉDOK MONDTAK Hedrehely Eddig minden ügyes bajos dol­gunkkal Barcsra, Nagyatádra, vagy Kaposvárra jártunk. Mindegyik majd harminc kilo­méter. Kadarkúton egyszerűbb lesz az ügyintézés és rövidebb, olcsóbb az utazás - vallják a hedrehelyiek. Azt is mondták, hogy a haladás útja a városia­sodás, amit az iskola már meg­alapozott. Kitörési pont lehet, de ehhez munkahelyeket kell létesíteni. Megnyílhatnak olyan lehetőségek, amikre eddig gon­dolni sem mertek. Ezt a jövő­ben az emberek anyagilag is ér­zékelni fogják. Ám hiba lenne két, három év alatt csodát vár­ni. Hosszú évek kellenek ah­hoz, hogy gyakorlati haszna le­gyen annak, hogy a város szomszédságában lakunk. Gige Az, hogy Kadarkút város lesz, nagy lehetőséget jelent a gigei lakosság számára is - mondta Koszti Sándor polgármester. - Többek közt azért, mert így gördülékenyebben tudják majd intézni a hivatalos ügyei­ket, amelyekért eddig rendsze­rint Kaposvárra kellett beutaz­niuk. Egy szándéknyilatkoza­tot már aláírt a település ön- kormányzata arról, ha lesz tűzoltó-parancsnokság Kadar­kúton akkor ide tartozna Gige is. Ugyanakkor rendkívül nagy gondot okoz továbbra is a településen a közlekedés, mi­vel jelenleg nincsen buszjárat és vonat sem amivel lakosaink eljuthatnának a környező tele­pülésekre, köztük az új város­ba Kadarkútra is. Csököly Kadarkút várossá válása nem­csak a település lakóinak je­lent új lehetőségeket, hanem a környező községek lakosainak is - mondta Bognár Zsolt pol­gármester. - Mindenekelőtt könnyebbé, egyszerűbbé válik a különböző hivatalos ügyek intézése. Ehhez eddig ötven ki­lométert kellett utaznunk. A kadarkúti és a csökölyi önkor­mányzat már korábban megál­lapodott arról: mi is támogat­juk a kadarkút! önálló tűzoltó­ság létrehozásának tervét, s ha ez megvalósul, igényeljük a ka­darkúti lánglovagok szolgála­tát. Emellett a kadarkúti Jálics Ernő Vendéglátó-ipari Szak­képző Iskola is újabb lehetősé­geket teremt fiataljaink számá­ra a továbbtanuláshoz. Hencse Balatincz János hencsei pol­gármester: - Mivel a falu a ka­darkúti jegyzőséghez tartozik, a hencseiek is remélnek némi előnyt. Örülünk, hogy lesz a közelben okmányiroda, mivel eddig Kaposvárra kellett utaz­ni. Bár a nyugdíjasok azt mondják, nekik úgyis ingye­nes a busz, így mindegy, hogy Kadarkútig vagy a megyeszék­helyig utaznak. Azért előbb- utóbb ők is belátják, mennyi­vel rövidebb ideig kell buszoz- niuk. Biztos, hogy a többi falu számára is megnyugtató a mentőállomás és tűzoltóság közelsége. Úgy tudom, a ruha­gyárba kaposváriak jönnek ki dolgozni, remélem azért a kör­nyékbelieknek is biztosítanak munkahelyet. Kőkút Földes Mária Kőkút polgár- mestere: - Mindenki örül, hogy megkapta a település a címet, hiszen sokat várnak a környező falvak lakosai is Ka- darkúttól. Azzal, hogy várossá avatják, megindul a fejlődés, s jobb ellátást biztosít a kör­nyéknek is. Ez persze nem megy máról holnapra, hiszen ahhoz is jó pár évnek el kell telni, hogy városként emleges­sék az egykori nagyközséget. Eddig is sokan jártak át vásá­rolni a településre, és már most egyre jobb üzletek nyíl­nak. Remélhetőleg újabb vál­lalkozók kapnak kedvet, hogy az új városba települjenek, így talán ritkábban kell a nagy ka­posvári bevásároló-központok- ba utaznunk. Mike Nagy Balázs mikei jegyző: - Jó, hogy sikerült megszerezni Ka- darkútnak a városi címet, hi­szen eddig is összetartó szere­pet töltött be a térségben. Re­mélem továbbra is vállalja a térségközpont szerepet és egy­re több munkahelyet biztosít a falusiaknak. Azt sajnálom csak, hogy ez nem egy-két éven belül valósul meg, ha­nem hosszabb folyamat. Cége­ket, vállalkozókat vonz majd az új város és talán csökken a munkanélküliség. A falvak kö­zött az összeköttetés eddig is nagyon jó volt, sűrűn járnak a buszok, nincs akadálya a táv­munkának. A mikeiek helyett nem nyilatkozhatom, de a többség biztosan előnyét látja a várossá avatásnak. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom