Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK KADARKÜTI VAROSAVATO-!> TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOK Minden település történetében vannak olyan nagy hatású személyiségek, akik örök emléket hagynak maguk után. Kadarkút több nagyszerű művészt és tudóst adott az országnak, akiknek életútját több-ke­vesebb részletességgel megőrizték a krónikák. jálics ERNŐ Kadarkúton született 1895. március 13-án, kántor­tanító fiaként. Radnai Béla és Sidló Ferenc tanítványa volt, s tanársegédként is műkö­dött mellettük a képzőművészeti főiskolán. 1928-tól 1930-ig a római Collegium Hungaricumban dolgozott, mint ösztöndíjas. 1925-től kiállító művész; 1930-ban és 1938- ban szerepelt a Velencei Biennálén, aktokat, portrékat, valamint köztéri szobrokat készí­tett. Az egyházművészetben is jelentős mun­kái születtek. 1964. augusztus 11-én Budapesten öngyilkos lett. Kadarkúton, a katolikus temetőben temették el. id. kapoli antal 1867-ben született Gyalánban. Tizenkét éves korától birkákat őrzött, a fafaragást 13-14 éves korában kezdte. Kapoli motívumkincsé­nek jellemzői: ember- és állatalakok, erősen stilizált növényi elemek és a régi címer. Em­berfigurái a juhász, a betyár és a nő. Sok év­tizedes magas színvonalú művészi munkás­ságáért két nagy kitüntetésben részesült: 1954-ben elnyerte A Népművészet Mestere -------------------------- címet, 1956-ban pedig - a népművészek kö­zül elsőként és két évtizedig egyedüliként is - a Kossuth-díjat. 1957-ben halt meg, kilencvenéves korában. dr. mozsonyi Sándor Kadarkúton született 1869-ben, ahol gyer­S mekéveit töltötte. A budapesti tudomány- egyetemen 1911-ben gyógyszerészoklevelet szerzett. Egy évvel később gyógyszerészdok­tori fokozatot kapott. 1918-ban Pozsonyban szerezte meg orvosdoktori diplomáját. Mun­kásságának egyik legnagyobb eredménye, hogy megteremtette a korszerű magyar gyógyszerészképzést. 1976-ban hunyt el, Bu­dapesten nyugszik. 1981-ben a Magyar Gyógyszerészeti Társaság munkássága elismeréseként emlék­táblát helyezett el a kadarkúti gyógyszertár falán. stadler József Sörnyepusztán született 1910-ben. Általános is­kolai tanulmányait Kadarkúton végezte. Kőművesszakmát tanult, majd Dombóváron, Veiter Károlynál elsajátította a stukkókészítés (fehérmunka) technikáját. A szobrászatot Jálics Ernő Kadarkútról származó művésztől tanulta. Az 1944-es győri Dunántúli Tárlaton első díjat.nyert egyik portréjával, 1972-ben a Somogyi Művészeti Szemlén ezüst fokozatot kapott. Művészek, közéleti személyiségek portréját készítette el. 1987-ben hunyt el. Hagyatékát, melyet a Stadler család adott át megőrzésre, a kadarkúti Jálics Ernő Általá­nos és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola és Diákotthon gondozza. varga János 1888. május 14-én született Görgetegen. Kisgyer- ,, mekkorát Bodvicán töltötte, itt kezdte meg * általános iskolai tanulmányait is, később Görgeteg, Kuntelep, Kopaszhegy voltak éle­tének állomásai. A háború kitörését követő­en újra bevonultatták, s végigszolgálta a há­borús éveket: harcolt az orosz fronton, Szer­biában, Bukovinában és a Piavénái. 1918- ban tért haza. Varga János legszívesebben a--------természetben, a szabad ég alatt faragott. Varga János fafaragó művészetét 1967-ben nívódíjjal jutalmaz­ták, megkapta A Népművészet Mestere kitüntetést. 1982. július 15-én hunyt el Kadarkúton, a katolikus temetőben nyugszik. Históriák egy furfangos faluból monográfia Több forrásból merítettek a település múltját feldolgozó könyvhöz A hősiesség és a bátorság szimbóluma. Hazánkban az 1920-as években országos mozgalom Jött létre azért, hogy minden község állítson emlékművet az első világháborúban elesett hősök tiszteletére. Több féle szobor kö­zül lehetett választani. Kadarkút a hősiességet és bátorságot szimbolizáló oroszlán mellett döntött Az emlékmű­vet 1923-ban szentelték fel, s Itt tartották 1946-ig a Hősök Napi megemlékezéseket is. Az első világháborúba 493-an vonultak be a településről, s 53-an haltak hősi halált A hadiözvegyek száma 29, a hadlárváké 52 volt Répay Lajos elkezdte, Répay Gábor inspirálta, Puskás Béla befejezte. így lehetne röviden összegezni, hogy miként szűr letett meg a Kadarkút törté­netét feldolgozó könyv, amely a városavatóra készült eL Takács Z. Répay Gábor pár hónapja azzal kereste fői a már több nagy sike­rű monográfiát írt Puskás Bélát, hogy édesapja kutatási anyagai­nak felhasználásával készítse el a Kadarkút történetéről szóló könyvet- Répay Lajos kutatási anyaga­inak átnézése, majd a nagyköz­ség vezetőivel történő egyeztetés után mondtam igent - árulta el a szerkesztő. - Izgalmas és fárasz­tó munka következett. Menet közben kiderült, hogy nemcsak szerkesztenem, hanem jelentős részben írnom is kell a könyvet Répay Lajos több évtizedes kuta­tómunkát végzett, kutatásait azonban az 1960-as évek végén befejezte. Az elmúlt évtizedek­ben újabb források kerültek elő, amelyeket be kellett építeni a könyv anyagába.- Milyen források alapján született meg a könyv?- Hamar kiderült, hogy Kadar­kút történetének megírásával mások is foglalkoztak. Számom­ra hasznosítható anyagot Tóth Ti­bor kutatásai jelentettek. Ko­moly segítséget jelentett a könyv szerkesztése során az önkor­mányzat által összeállított „Ka­A kádár kútja lett a település-névadó A kézírással vezetett parókiái históriáskönyvből tudhatjuk meg, hogy a település vidékén már a kőkorszakban is laktak emberek. Ezt bizonyítják a szentimrei barlanglakások. Már a török hódolt­ság előtt is volt itt plébánia. Az ezt tanúsító 600 éves okmányt Rómában a vatikáni levéltárban őrzik. 1523 óta említik Kadarkútként a községet Az elnevezés a kádár kútjából szár­mazik. A valahavolt mesterember téglaborítású kútja máig is meg­található a református templom közelében lévő kis völgyben. darkút nagyközség várossá nyil­vánításának kezdeményezése” című anyag, valamint a Jálics Er­nő Általános és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola által 2004-ben kiadott krónika.- Meglepetésekkel is szembesült a munka során?- A helytörténet kutatóinak egyik legfontosabb célkitűzése mindig az volt, hogy megkeres­sék a helység létezésének legko­rábbi írásos bizonyítékát. Az ed­digi monográfiák ezt Kadarkút esetében 1337-re tették, ám ki­derült, hogy a település nevének első írásos említésével a pan­nonhalmi apátság 1137. évi dá­tummal keltezett hamis okleve­lében találkozunk. A mai kutatá­sok szerint az oklevélben talál­ható adatok valóságosak, csu­pán a tulajdonviszonyokra vo­natkozó állítás hamis. Ebben az időben sajnos gyakran fordult elő, hogy az egyes birtokosok tu­lajdonosi jogaikat hamis okmá­nyokkal próbálták igazolni.- A kadarkútiak tisztában vannak a múltjukkal?- A beszélgetések során az de­rült ki, hogy nem sokan. Jó példa erre, hogy a település névadó kútjának helyét senki nem tud­Számtalan humoros törté­net forog még ma is köz­szájon a régmúlt idők ug­ratásairól. A városavatóra készült kiadvány is össze­gyűjtött egy csokorravaló mendemondát. Ezekből szemezgettünk. Az 1920-as években a dohány­csempészés jól fizetett, ezért Kadarkúton is akadt olyan csempész, akit a fináncok már régen figyeltek. Emberünk egy téli estén jól megrakott szekér­rel nyargalt Mikéből hazafelé, de a mikei erdőszélen a finán­cok leállították a kocsit, és az ál­cázásra használt ülésre teleped­ve boldogan kísérték Kaposvár­ra a kocsirakomány dohányt. Régen várhattak már a hideg téli estén a fináncok, nagyon fáztak, megéheztek, ezért a ka­darkút! elágazásnál pár percre beugrottak a kocsmába. A sze­keret a fészerbe állították, a há­mokat leoldották a lovakról, és a gazdát is magukkal vitték a kocsmába. Az egyik finánc a kocsit is figyelte a kocsmaajtó­ból, ahol egy pohárka pálinkát és egy kis ennivalót kaptak be. Amikor végeztek, sietve felül­tek a kocsira, és rászóltak a gaz­dára, hogy menjenek tovább. A gazda rendbe rakta a lova­kat, felült a bakra, és jól rájuk csapott. A lovak és a kocsi nagy robajjal elindult, de a fináncok nélkül... Amikor ugyanis a ko­csi magára maradt, a csempész társa a kocsi hátsó ülését, ame­lyen a fináncok ültek, odakötöt­te a szérű gerendájához, s ahogy elindultak, a kötél lerán­totta az ülést a fináncokkal együtt. A csempész és társa ví­gan elvágtatott Szigetvár felé. (Németh Sándor elbeszélése alapján.) Az öreg Horváth tutyis valami­kor fiatal, egészséges és humo­ros ember volt. Egyik este Mi­kéből jött haza, hátán egy nagy zsákot cipelve. Az erdőből két finánc ugrott ki, és megállásra szólították fel, de ő két hosszú lábával futásnak eredt. A finán­cok meg utánafutottak már vagy két kilométert, mikor Hor­váth nevetve letette a zsákját, és ráült. A kifulladt fináncok oda­érve rögtön a zsák tartalma után érdeklődtek. Hiába mond­ta Horváth, hogy gyapjú van benne, a fináncok kiforgatták, de dohányt nem találtak. - Hát miért futott? - kérdezték. - Mert maguk kergettek, és csak azért vártam meg magukat, mert láttam, hogy nagyon kifá­radtak már, és nem tudnak to­vább futni! - hangzott a válasz. (Horváth József elbeszélése nyomán.) A nép humorát Pusztuló Vajda János bácsi tréfái szemléltetik a legjobban, amelyekkel sokszor megnevettette a falut. Ilyen volt, amikor Kozma Csana meg Burcsa Pista beállítottak az öreg Pusztulóhoz. Az első kér­désük az volt, hogy van-e egy kis bora? - Van - válaszolta az öreg Pusztuló bácsi -, csak nem tudom megszívni, pedig tele van a hordó. - Oda is adta az új lopótököt, amelynek csak a fel­ső fele volt kifúrva. A hívatlan vendégek hiába szívták, csak nem jött a bor. Megkongatták a hordót: van benne. Mélyebbre Pusztuló Vajda János katonaként eresztették, de úgy sem jött. Végül észrevették a csalafinta­ságot, és szemrehányást tettek János bácsinak, milyen figyel­metlen, hiszen ő is azért nem ta. Már-már lemondtam róla, hogy megtaláljam, amikor a re­formátus gondnok a segítségem­re sietett. Gumicsizmát húztunk, kaszát vettünk a kezünkbe, hogy a főúttól pár tucatnyi lépésre megtaláljuk a több évtizede egy csalitos áldozatául esett kutat ígéretet kaptunk arra, hogy mél­tó körülmények közé helyezik.- A törtöletekből az Is kiderült, hogy milyenek a kadarkúti emberek?- Az 1800-as években sok szó­beszéd terjengett Kaposváron és szerte Somogybán a kadarkúti emberekről. Ezek nem voltak hí­zelgők az itt élők számára. A ka­posvári vásáron szinte nem telt el olyan nap, hogy kadarkúti tol­vajt ne fogtak volna. Ezért is ter­jedt el az a vélemény a városi közintézményekben, hogy „vi­gyázz a kadarkúti emberre, mert a fogat is kilopja a szádból”. Eb­ben az időben Kadarkúton meg­határozott időnként vásárokat tartottak. A vásározók azért fo­gadtak fel embereket, hogy vi­gyázzanak a portékára, mert a „futásos” tolvajlást csak így tud­ták kivédeni.- Azért csak akadtak olyan történetek, amelyekből jó jellemvonások Is kirajzo­lódtak.- Természetesen akadt jó pár ilyen is. Például az írásokból ki­derül a kadarkútiak föld iránti szeretete. Az itt nagy számban élő cselédségben talán még a pa­rasztságnál is nagyobb volt a ter­mőföld iránti vágy. A földosztás­kor például nem volt elég a fel­parcellázott terület. Az is kiderül a krónikákból, hogy befogadó nép él errefelé. A múlt század harmincas éveinek lengyel me­nekültáradatát nyílt szívvel fo­gadták és sok barátság köttetett ebben az időben. Ugyanakkor mindig jellemző volt az itt élőkre egy olyan tulajdonság, ami lehet jó és rossz is. Ez pedig az ügyes­kedés. Már a betyárvüág történe­tei is jelzik, hogy itt még a jég há­tán is megéltek az emberek. De a modernkori történelem is szol­gáltatott egy-egy különlegessé­get Például mit gondol, mit csi­náltak a kadarkútiak azon az éj­szakán, amikor a német csapa­tok elhagyták a települést, de az oroszok még nem értek ide?- Felkészültek a jöttükre.- Igen ám, de hogyan. Levág­ták az összes disznót a faluban, hogy aztán eldugják a húst a fosztogató katonák elől. Hát ez is jelzi, hogy sosem mentek a szomszédba egy kis fúrfangért a kadarkútiak. tudott szívni azzal a lopóval a teli hordóból. A ragadványnevek elterjedé­sére példa, ahogy Vajda bácsi megkapta a Pusztuló megkülön­böztető nevet. A sok Vajda közt a megkülönböztető neve is vicc­ből maradt rajta és az egész famíliáján... Egyik vasárnap dél­után szokásához híven barátai­val kártyázgatott a Rosenberg- kocsmában, de most nem volt szerencséje, állandóan veszített. Minden parti után elmondta, hogy „a pusztuló mindenit”, ami annyira tetszett a partnere­inek, hogy már a játék alatt raj­ta maradt a „pusztuló” név, más­napra pedig híre ment az egész faluban. Reggel, amikor a boltba ment, már úgy köszöntötték: - Jó reggelt, Pusztuló bácsi! (Pusztuló Vajda János elbeszélései.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom