Somogyi Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2005. július 3., vasárnap örökösök: az örökös probléma? M inden azzal kezdődött, hogy a premierről B. B. özvegyének unokaöccse, Vásárhelyi Gábor feldúltan távozott. Egy napra rá mint a Bartók-örök- ség hős védelmezője szóban is közölte a fesztivál rendezőivel, szerződésük értelmében nem készülhettek volna felvételek a bemutatóról, így azokat meg kell semmisítem. Egyidejűleg jelezte, beperli az operát színpadra állító produkciós irodát is. Történt ez annak ellenére, hogy a Bartók- életmű örököse előzetesen véleményezhette a próbákat, és úgy értesültünk, több észrevétele is akadt, melyeket Alföldi végül „beépített” a produkcióba. így került utólagosan hangszigetelés a díszletekre, sőt csökkentették a Kékszakállú korábbi feleségeiként megjelenő Lányok, asszonyok (lét) számát is. Az engedmények ellenére most a provokatív rendezéseiről ismert Alföldi s a produkciót felvállaló debreceni Csokonai Színház, illetve az Armel Produkciós Iroda is bajban van. Látszólag. Meglehet ugyanis, hogy az egész ügynek nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. Legalábbis Kolláth György ezt sejteti, amikor kimondja: olvasatában itt cenzúráról, ízlésbeli háborúról van szó, ami nem jogi kategória. - Ha valami jogi szempontból is közbotrányokozónak mondható, az erre rendelt közhatóság felléphet ellene. Itt nincs ilyesmiről szó. Az, hogy az utódoknak, az örökösöknek nem tetszik egy produkció, szívük joga, de nem sokat számít. Elvben sem be-, se le nem tilthatják az adott művet - informál az alkotmányjogász, aki szerint Alföldiéknek sem kellene okvetlenül megijedniük, meghátrálniuk. Kolláth szakvéleményével szerettük volna megismertetni a Bartók-jogokat képviselő Hartai Zenei Ügynökség vezetőjét, Hartai Adrienne-t, ő azonban nem volt kíváncsi az ellenvéleményre. Többszöri telefonváltás JÓZSEF ATTILA: TÖRÖLVE Az interneten sincs béke. József Attila műveit például törölték az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárából. Makai Ádám, a költő nővérének a fia hatott oda, hogy eltüntessék a számára nem kívánatos tartalmat. Hasonló lépésre szánta el magát Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa. Ő egy magánhonlapról szedette le a legendás egyperceseket. Valamivel azért engedékenyebbnek bizonyult, mint Makai vagy a Bartók család; bizonyos részletek közlésébe belement. után is a titkárnője reagált. Mint mondta, a főnökasszony csak „az első újságnak, amelyik megkereste, nyilatkozott. Másnak már nem fog a közeljövőben.” Arra a felvetésre, hogy egy hetilap mindig hátrányban van egy napilappal szemben, így akár sajátos cenzúrának is tekinthető Hartaiék elbocsátó üzenete, a hölgy kurtán-furcsán ennyit felelt: „vegyék úgy, ahogy akarják...” Természetesen az Artis- jus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületet is felkerestük az ügyben. Az iroda jogásza szintén szűkszavúan kommentálta a híreket. Mann Judit úgy informált: „cikkek, interjúk ügyében a mi főigazgatónkat kellene keresni a négynyolcvannyolchu- szonhatnullaegyen.” Tárcsáztuk ugyan, de hiába. Készségesebbnek bizonyult az Igazságügyi Minisztérium szakértője. Gyenge Anikó elismerte: nehéz kitalálni, miként vélekedne egy 60 éve elhunyt szerző a napjainkban az ő szellemi termékét átalakító, azt sajátosan interpretáló művészről. Bartók partitúráiban egyébként sincs mindenhol külön feljegyzés, sorvezető vagy valamiféle utasítás a leendő direktor számára. A zeneszerző tehát maga is nagy becsben tartotta az alkotói szabadságot. Eddig egyébként - a szakértő emlékezete szerint - egyetlen korábbi ügyben sem született elmarasztaló ítélet, jóllehet a művek megcsonkítása ellen keményen fellép a jog. Azonban a „debreceniek” nem írták át a művet, csupán a mai korhoz szabták. Gyenge Anikó azért figyelmeztet: a fentiek ellenére nem lejátszott „meccs” ez, a bíróság dönthet Alföldiék szempontjából akár negatívan is. Nem titkolta azonban, hogy ő maga is kíváncsian várja 2015-öt, amikor is életbe lép a „nagy szabály” és - hetven év után - végre közkinccsé válnak Bartók Béla művei. VárhatóMindenki meghökkent Miskolcon - az operafesztivál szervezői, a produkcióért felelős szervezőiroda, a főszereplők. POLGÁR LÁSZLÓ és WIEDEMANN BERNADETT, s maga a rendező, Alföldi Róbert is. Nemigen értik, miért fenyegetik, miért vádolják éppen őket tiszteletlenséggel a Barték-örőkösök? an a most indexre tett művészek sora fog ekkor kilépni az örökösök árnyékából. Közéjük tartozik Török Ádám is, bár a zenész azért epésen megjegyzi: „Tudod, nagy kérdés, milyen állapotban leszek én akkor. Ha még bírnám, boldogan megcsinálnám a Bartók- lemezt, ami régi vágyam.” A blues nagy öregje emlékeztet: már a hetvenes évek elején megkomponálta a maga Bartókjait, de hiába. A kilencvenes években újra megpróbálta, de akkor sem jött össze a lemez, mivel az akkor még élő Ifj. Bartók Béla és a teljes család azon a véleményen volt: rock- és blueszenészek nem férhetnek a művek közelébe. - A baj az lehetett velünk, hogy nem tudtunk eleget fizetni - jegyzi meg Török Ádám. Illusztrációképpen megállapítja, Amerikában Bartók Péterék (Bartók másik fia) az Emerson, Laké and Palmernek zokszó nélkül eladták a jogokat, ők azután fel is dolgozták az Allegro Barbarót. De az már egy másik történet. Szabó Zoltán Attila A BOTRÁNYOS MANDARIN A Bartók-utódok bíróság előtt támadták meg a filmrendező Mészáros Mártát és a tánckoreográfus Bozsik Yvette-et. Mindketten A csodálatos mandarin adaptációja miatt kapták meg a magukét. Mészáros művének elutasításáról ezt mondta Bartók Péter: „...a mű eredeti egységét sérti. Az elkészült film alapvető tartalmi és koncepcionális eltéréseket mutat az eredeti szövegkönyvhöz képest...” 2001-ben a felperes végül odáig ment, hogy kérte a bíróságot: „Bartók Béla hírnevére nézve jóvá nem tehető kár megelőzése céljából, rendkívüli intézkedésként rendelje el az elkészült mű példányainak bírósági zár alá vételét.” A Hartai Zenei Ügynökség részéről néhány napja Hartai Adrienné azt is elismerte, hogy az egyik örökös, Bartók Péter visszahelyezett bizonyos részleteket a Csodálatos mandarin című alkotásba; ütemeket, amelyek a budapesti ősbemutatókor a cenzúra miatt kerültek ki az eredeti műből. Mint a mű kiadójának magyarországi képviselője intézkedett, hogy a régi kottákat kivonják a forgalomból, és az új, hiteles verzió kerüljön a helyükbe. Bartók Béla örökösei újra akcióba léptek, ezúttal Alföldi Róbertre orroltak meg, aki a Miskolci Operafesztiválon a maga szájíze szerint vitte színpadra A kékszakállú herceg várát. Korábban mások is megégették magukat, így a kortárs tánc kiválósága, Bozsik Yvette vagy a blues nagy öregje, Török Ádám. Félpucéran lázadnak a rádiós nők Az egyik rádió hölgyei megunták a szilikonmellű címlaplányok uralmát, a reklámok és a szépségipar általuk hazugnak tartott női ideáljait és elhatározták, hogy szépen, csúnyán, kövéren, azaz természetes mivoltukban félpucérra vetkőznek.- Ne kelljen elérhetetlen idomokért, vonalakért küzdenünk, önmagunkat sanyargatni, gyötörni, átszabatni, felvarratni, legyen tér a természetes nőknek is - írják kiáltványukban a Budapest Rádió női munkatársai, akik a héten magazinpiacra dobták fehérneműs bájaikat. Megunták, hogy a plasztikázott műnők korát éljük. Szeretnék, ha minden nő elfogadtatná magát anélkül, hogy úgy nézne ki, mint a címlaplányok. A rádiós hölgyek azután döntöttek a nyilvános vetkőzés mellett, hogy rábukkantak Tóth Vera nyilatkozatára, melyben a megasztáros lány kijelentette: ha lefogy, levetkőzik egy magazinnak. Mire a húsz és ötven év közötti rádiósok összekacsintottak, és félpucéron fényképezőgép elé álltak. Szilikonmellek nélkül, helyenként súlyfeleslegekkel. Mintha a feministák feministái lennének, akik a nők közötti egyenjogúságot hirdetik.- Elképzelt női ideálok, méretekre szabott nők mosolyognak a tévéből és a plakátokról, de az utcán létező nőkkel találkozunk - mondta Szily Nóra műsorvezető, a vetkőzök egyike. - Dolgozunk, gyerekeket nevelünk, és a tükörbe nézve rájövünk, messze vagyunk a világ által ránk kényszerített ideáloktól. A bokavillantás híve vagyok, de meghökkentő forma kellett, hogy a tartalom eljusson az emberekhez. Havas Henriket sem hatotta meg, hogy a kiáltványosok a reklámok és a szépségipar sugallta hamis nőképet szeretnék összezúzni: a Mokkában azzal indította a témáról szóló beszélgetést, olyan régen látta Szily Nórát, nem is tudja, érdemes-e még levetkőznie. Szilyék a valódi női kép eléréséért küzdenek, ők elfogadják magukat szépnek, csúnyának, kövérnek, soványnak, azaz természetesnek.- Ne egy álomképet üldözzenek a nők, amelyhez soha nem hasonlíthatnak majd - jegyezte meg Szily Nóra. - Ömlenek a Csatlakozunk, szólj, hová kell menni! szövegű esemesek. Kevesen tudják, hogy az utánozni vágyott címlaplányok tökéletességét számítógépes szépészeti technikával érik el, de ez nem zavarja azokat, akiknek kevesebbet adott a természet és mindent megtesznek, hogy olyanok legyenek, mint a címlapbabák. Ezért lehetett sikere a TV2 A nagy átalakítás című műsorának, melyben a nők plasztikai műtétekkel szerezzék vissza elveszett illúzióikat. És ha egy tévés időjós a szilikonmelleivel dicsekszik,' sokan hihetik, ez a trendi. Mondják, Liptai Claudiának és Pokrivtsák Mónikának szóltak, hogy ha képernyőn kívánnak maradni, le kell adniuk néhány kilót. A szépségipar olyannyira ontja az ideálokat, hogy a nők szoronganak, képtelenek megfelelni az elvárásoknak. Ezért vannak dugig a wellnes szalonok, a test- és alakformáló stúdiók, tarolnak a sztárdiéták, az anorexia pedig női divatbetegséggé vált.- Kezdünk egy irreális világban élni, ahol a női ideál elrugaszkodott a valóságtól. Sok nőben, főleg a fiatalabbak- ban frusztrációt kelt, hogy a valóságban még hasonlítani sem egyszerű e női alakokra - írja Testhatárok és Énhatárok című könyvében Csabai Miklós és Erőss Ferenc. A test a társadalmi sikeresség mértéke, ezt segíti a szépség- és fitneszipar. Korunk kultúrája nem tud mást ajánlani a nőknek, mint a fogyókúra és a testmozgás kultuszát. Ma már a nőknek azt is be kell látniuk, hogy jó állásért fittnek kell lenniük. Pintér Zsolt karrier-tanácsadó szerint recepciósnak, titkárnőnek fontos a jó megjelenés, de aki az eszével dolgozik, annál a címlaplány-külső ellentétes hatást kelthet.- Hiszen nem arra kell gondolnunk, milyen jó a feneke, hanem milyen okoTOROK JUDIT marketinges:- Lehetnék szebb és jobb is, mégsem vállalnék drasztikus beavatkozást, hogy úgy nézzek ki, mint egy modell vagy médiasztár. Nem akarok rájuk hasonlítani. Nem kell nekem műcici, zsírleszívás. Nem lehetünk egyformák, s nem nézhet ki mindenki úgy, mint a reklámok műnői. BODOR LÁSZLÓ M - Nem zavar, hogy a kör- r-. JlKjjH nyezetemben nem cicáik* babákkal élek, így sem panaszkodhatok, hiszen , wIE három gyönyörű vesz körbe, a két lányom és a feleségem. Ők sem várják el, hogy macsó legyek. A cicababák felett is eljár az idő, mi lesz, ha nem lesznek tökéletes alakúak? sakat mondott - jegyezte meg. - A csinos külső segíti az érvényesülést, mert pénzben mérhető, ha előnyös megjelenéssel könnyebben eladhatók a termékek. A legtöbb munkahelyen nem kell cicababa-szépségűnek lenni, mégis megértem azokat a nőket, akik besegítenek a természetnek. Csontos Tibor
