Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
4 Közélet, gazdaság, politika I • * : * ■■ * ..................... ....... ■ HMM Tr ianon még ma is fáj... 2005. június 5., vasárnap Trianonra emlékezik az ország. Vérmérséklettől, politikai szimpátiától is függ, ki miként ítéli meg ma a 85 éwel ezelőtt történteket. Egy biztos: nem túlzás nemzeti sorstragédiáról beszélni, bár a történész figyelmeztet: a korabeli elit, a bal- és jobboldal egyaránt rosszul képviselte az ország érdekeit. |estői környezetben, Párizs mellett adtak egymásnak randevút a nagyhatalmak 1920 júniusában. Némi huzavona után két akar- nok, a francia Clemenceau és a csehszlovák államot bármi áron felépíteni kívánó BeneS ügyeskedte ki a számukra kedvező megoldást, így az első világháború egyik nagy vesztese Magyarország lett. A trianoni egyezségeknek, a kulisz- szák mögötti paktumoknak „köszönhetően” végül 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre zsugorodott hazánk, egyetlen tollvonással a népesség is megfogyatkozott: a korábbi 18 millióról 8 millióra. A háborút lezáró békediktátum miatt odaveszett Erdély, Bánát keleti és nyugati része, a Tiszántúl keleti szegélye, Bácska, valamint Kárpátalja, a Felvidék és a Nyugat-Dunántúl. Az örök kassai polgár, Márai Sándor élete végéig nem tudott belenyugodni az égbekiáltó igazságtalanságba és BeneS sajátos diadalába. Húsz évvel később ezt vetette papírra: „BeneS Eduárd volt az, aki a béketárgyalásnak nevezett siralmas és tragikus osztozkodáson hangos és fürge szavával állandóan félrevezette a hatalmakat, aki patakokat kinevezett hajózható folyóknak, aki Debrecent és környékét megajándékozta előbb háromszázezer, majd nyolc- százezer cseh nemzetiségű lakossal. BeneS volt az, aki egymillió magyart kiszakított az anyaország karjaiból.” A történész visszafogottabb. Gerő András ugyan elismeri Márai igazát, ám megjegyzi: noha a trianoni döntés semmilyen értelemben nem volt méltányos, azt azért látni kell, hogy a történelmi Magyarországot nem lehetett összetartani, egybefogni. Elmaradt ugyanis a földreform és a korabeli politikusok „szűkkeblűeknek” bizonyultak a nemzetiségi kérdésben is. Kollégája, Ungvá- ry Krisztián kimondja: hazánk sok- nemzetiségű országként képtelen volt integrálni a kisebbségeket, s ez főként a kor politikusainak a hibája. - Az elit vaksága vezetett Trianonhoz, Apponyi- tól Tisza Istvánig szinte minden korabeli vezetőt felelősség terhel, jóllehet a legnagyobb „hunyó” Franciaország volt. Clemenceau-ék ugyanis a kisantant érdekeit tartották szem előtt, az emberi sorsokkal, a régió sajátos viszonyaival nemigen foglalkoztak. Gerő figyelmeztet: a történelem nem az a terület, ahol mindent arányosan lehet megítélni, mustrálgatni. A középkori Magyarország szétesése bizonyos értelemben nagyobb, soha ki nem heverhető pofonnak bizonyult. Ennek fényében még Trianon ügye sem olyan fajsúlyos, hiszen valahogy talpra álltunk és szerencsénkre az Európai Unió realitása mára felülírta az első világégés, majd a második világháború idején érvényes helyzetet, szemléletet. A jobboldal mai kedvenc íróját „lobogóra tűző” Wass Albert Olvasókör szóvivője szerint ugyanakkor Trianon velünk él, hiszen közvetlen rokonainktól vagyunk még mindig elválasztva, és ezen az EU sem segített, sőt...- Gazdasági szempontból is sokkal előrébb lennénk, ha a földrajzi és gazdasági egységként, egészséges Nagy- Magyarországon élnénk - említi Sípos Bálint. Az olvasókör lapunkhoz eljuttatott közleménye kitér arra is, hogy megítélésük alapján „mai politikusaink (jobb- és baloldalinak egyaránt) bűne, hogy Trianon gyógyíthatatlan sebeit nem orvosolták, a problémát szőnyeg alá söpörték”. Ligeti György szociológus árnyaltabban fogalmaz: - Trianon hatása a hétköznapokban kettős; egyrészt a közbeUTOIRAT HELYETT A magyar szépírók legjobbjai gyakran vetették papírra érzéseiket, fájdalmaikat és reményeiket is Trianont követően. Ady Endre már a szerződés megszületése előtt észlelte a bajt, az erőteljes elszakadási törekvéseket, de ekkor még szentül hitte, hogy létezik emberibb megoldás. A Horthy-rendszert sok évvel később nemes egyszerűséggel „görény-kurzusnak" kinevező Szabó Dezső is szépen kiosztotta a korabeli elitet. Scholz Mihályné ítélete című írásában részegen mulatozik a kommunista, a búsmagyar, az elzüllött intellektuel és a köztársaságpárti. Parttalan vitájukhoz végül döntőbírót hívnak, egyikük beteg feleségét, aki amikor meglátja a díszes kompániát, meghal. Kós Károly Ezerkilencszáztizenkilenc című írása is fontos darab, az erdélyi kisember történetét írja le, aki tétlen kívülállóként nézi, hogy vonul át a feje felett a történelem. Tamási Áron Hajnali madár darabjában pedig kijelenti: „Erdélyt nem lehet eltemetni soha”. szédben, a hétköznapi pletykákban egyfajta bűnbak bajainkért. A legkülönfélébb klisék élnek körülötte, de talán mindegyikben közös az, hogy napjaink társadalmi és gazdasági problémáinak okát látják a területvesztésben azok, akik instant, konyhakész világmagyarázatokat keresnek a köz- és a magánélet problémáira és sikertelenségére. Másik hatása összetettebb és kevésbé direkt: ez pedig a kelet-közép-európai országok között máig tapasztalható feszültség és kölcsönös meg nem értés. Talán mindegy is, hogy az első világháború lezárásakor mely kis országok és volt provinciák találták magukat a győztesek, illetve a vesztesek oldalán. A lényeg, hogy a vesztes totális vesztes volt, s az összetákolt békeszerződés inkább volt fegyver- szünetnek nevezhető, mint valódi megbékélésnek. Azonban a Wass-kultusz mai zászlóvivői így is fenntartják, szerintük az aktuálpolitikai csatározásokon túl a lényeg: „magyar az, akinek fáj Trianon”. Tény, örök vitatéma és a tegnapi megemlékezéseken is fel-felvetődött: hogyan juthattunk ilyen reménytelen helyzetbe, miért büntettek meg ennyire az elveszített háborúért, van-e olyan hazai politikus, aki akkor, és aki napjainkban is a nemzeti érdekeket súlyosan megsértve lépdelt előbbre a ranglétrán? Sípos Bálint szerint annak idején Károlyi Mihály hibázott. Moldova György ezt kétli, áldozatnak nevezve a politikust. Később hasonló végkövetkeztetésre jut, mint Ungváry. - A magyar történelmi osztályok sodorták bajba az országot - rögzíti. Az írónak természetesen - a Wass Albert Olvasókör tagjaihoz hasonlóan - megvan a véleménye a jelen honatyáiról is. Úgy érzi, mind a hat párt szívesen befogná a szekere elé Trianont. A sebek behegedésére tehát az előttünk álló évtizedben is kicsi az esély. Szabó Zoltán Attila Ott nyaralunk, ahol a sztárok Akár bevalljuk, akár nem, a közismert személyiségek viselkedése SOKAKAT BEFOLYÁSOL. A turizmusban érdekelt vállalkozások számára persze az is egyfajta reklám, hogy hol nyaralnak a hírességek. A politológus viszont amondó: a pártok sztárolt képviselői jobban teszik, ha csak ellenzékben utazgatnak. Az egyik kereskedelmi rádió aktuális játékában a műsorvezetőkkel közös nyaralást lehet nyerni Sharm El Sheikhbe. Az akció olyan sikeres, hogy a hatása érzékelhetően túlmutat a műsor keretein. Ma már azok is élénken érdeklődnek az egyiptomi nyaralóhely iránt, akik nem is vesznek részt a játékban: egyszerűen csak fölkeltette az érdeklődésüket az a tény, hogy közismert személyiségekhez, Boroshoz és Bochkorhoz köthető az úti cél. Pedig Egyiptom biztonságos voltáról néhány hete még kétkedő hangokat is lehetett hallani.- Mi is rengetegszer elmondtuk, hogy Sharm El Sheikhbe TAKÁCS ANITA osztályvezető- Egy-egy sztár beszámolója a luxusnyaralásokról csábító a számomra. Például Bajor Imre dominikai kirándulása után a férjemmel odaterveztük a nászutunkat, ám anyagi okok miatt mégsem jött össze. Sebaj, addig úgyse nyugszunk, amíg el nem jutunk oda, bár mostanság inkább a közelebbi úti célok jöhetnek szóba. TÖRÖK JUDIT vállalkozó- Valamelyik sztárunk Gaudi építészetét dicsérte, és ezzel felkeltette az érdeklődésemet. Alig vártam, hogy személyesen láthassam a híres épületeket. Szerencsére nem is olyan régen sikerült eljutnom Barcelonába. Egyébként inkább film- és olvasmányélményeim határozzák meg, hová utazzak. bárki nyugodtan utazhat, ám úgy tűnik, hogy egy-egy híresség példája az emberek számára sokkal meggyőzőbb a szakmai érveknél - jelentette ki Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezető igazgatója. - Amióta ez a játék tart, jelentősen megugrott a kérdéses területre irányuló foglalások száma. A szakember szerint az utazási képviseletek között még nem igazán elfogadott népszerűsítési módszer a hírességek utaztatása, pedig a tapasztalatok azt igazolják, hogy gyümölcsöző lehet. Az idegenkedés oka vélhetően szakmai: a komoly irodák körében ugyanis nem volt divat azzal kérkedni, ki utazik velük.- Mi az ügyfelek utazásait úgy kezeljük, mint a banktitkot - erősítette meg a szakember. Persze, a hírességek nyaralási szokásaira nem is annyira az irodák reklámjaiból, mint inkább a különböző bulvárlapok híradásaiból derülhet fény. Ugyanakkor az eliten belül is vannak olyan csoportok, amelyeknek konkrétan számolniuk kell azzal, hogy utazási szokásaik széles körű visszhanggal járnak. Ők a politikusok. Kéri László politológus szerint korántsem mindegy, aki hatalmon van, hol nyaral.- Orbán például Horvátországot favorizálta, méghozzá korántsem véletlenül - mondta Kéri. - Ezzel ugyanis annak a jobboldalnak kínált Trianon utáni lelki kompenzációt, amely Fiúmét titokban még mindig magyar felségterületnek tartja. A politológus szerint ugyanakkor Med- gyessy Péter óriásit hibázott, amikor hivatali ideje alatt háromszor is elutazott: Kubába, a Riviérára vagy Mallorcára.- Egy szociálisan érzékeny kormányfő ne menjen ilyen helyekre még akkor sem, ha a saját pénzéből utazik - jelentette ki Kéri. - Én Gyurcsány meg Kóka helyében tüntetőleg elkezdeném végigjárni a hazai gyógyfürdőket és wellnesscentrumokat. Egyrészt valamennyi világszínvonalú, másfelől ezzel is kiállnának a hazai turizmus mellett. Kéri László állítja, a hazai pártemberek ritkán utaznak együtt. Ennek oka egyszerű: a parlamenti „összezártság” után már valószínűleg unják egymást. Általában az úti célra vonatkozóan sincsenek eredeti ötleteik, inkább a gazdasági és kulturális híORBÁN VIKTOR is imádja a hús habokat s ha teheti - Demszkyhez hasonlóan -, Horvátországban időzik rességek szokásait másolják. Most például a felfedező jellegű körutak jöttek divatba olyan egzotikus helyeken, mint India, Paraguay vagy Mexikó... A híradós Pálffy István mégis inkább - az Orbán családhoz hasonlóan - déli szomszédunkhoz megy pihenni. Tapasztalatairól könyvet is írt Horvátország, konyha, kultúra kalauz címmel.- Nem véletlenül kedveli ezt a vidéket Orbán, s vett ott nyaralót Demszky - mondta. - Évente félmillió honfitársunk pihen Horvátországban, s nem csupán a földrajzi közelség miatt, hiszen a közös múlt is összeköt minket. Liptai Claudia csak mediterrán vidékeken érzi jól magát, ám ebben szerinte nincs semmiféle trendhez való igazodás. Mint mondta, idegenkedik attól, hogy beálljon a sorba, inkább a barátnőjére hallgat.- Ő ajánlotta nemrég Mexikót, ahol tavaly decemberben pihentünk. Óriási élmény volt a delfinekkel együtt úszkálni... Koós János régebben lakóbusszal járta be Európát, ma már a téli vakációra esküszik. Bajor Imrével el is határozták, hogy minden januárban elrepülnek a trópusokra, s mint lapunknak elmondta: eddig bejárták Kubát, Mexikót, Dominikát és Venezuelát. D. T. A. 4 *
