Somogyi Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

2005. június 5., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Hová tart a magyar tőke? Bár a szlogenben ígért lehetőséggel szemben MÉG NEM NYÍLT MAGYAR CUKRÁSZDA BÉCSBEN, a kis- és középvállalkozók kezdik felfedezni az ígéretes külföldi lehetőségeket. Amelyek országonként persze eltérőek. idegenforgalmi piacon, nem sok babér terem a minimális befektetéssel gyors meggaz­dagodásra törőknek. A magyar vállalkozók fan­táziáját persze a hazánkhoz sokkal közelebb fekvő tenger­parti nyaralóhelyek által kí­nált lehetőségek is megmoz­gatják. Horvátországban és Szlovéniában egyre több a magyar kis- és középvállalko­zói tőke, s ezek főleg az apartmanvásárlások köré koncentrálódnak. Az érdeklő­dés olyan nagy, hogy ma már nem csupán a meglévő ingat­lanokra mutatkozik igény, hanem az üres telkek iránt is, ahol fel lehet húzni a később majd bérbe adható nyaralót. (A horvátok erre gyorsan rea­gáltak: ma már előírják, hogy milyen arányban kell helyi cégeket alkalmazni az építke­zéseknél...) A tapasztalat az, hogy a magyar befektetők - főként nyelvi és kényelmi okok miatt - általában a ma­gyar turistákra építenek. A megtérülés ideje 7-10 év között mozog. Ugyancsak a horvát ten­gerpart magyar vállalkozói­nak kedvelt terepe a búvár-, illetve vitorlázóoktatás. Be­jegyzett magyar cégek tucat­jai itthon szervezik a csopor­tokat, melyeket aztán az Ad­rián vezetnek be a vízi spor­tok rejtelmeibe. Ez a fajta szolgáltatási kínálat ma már annyira telítődött, hogy a pia­ci szereplők néha panaszkod­nak is: túl sokan vannak. Szlovákiában fodrászatot, szoláriumot nyitnak a magya­EGYEDÜL NEM MEGY AUSZTRIÁBAN Ausztriában csak úgy érdemes vállalkozni, ha az embernek van egy helyi társa - állítja D. SZABÓ LAJOS, aki két évig szintén üzlettársként volt érdekelt egy komeuburgi pizzériában.- Kell valaki, akit az osztrákok elfogadnak és aki ismeri a helyi viszonyokat - mond­ta. - Az én társam is ilyen volt, ő már évek óta kint élt, osztrák nőt is vett feleségül. A társas befektetés másik előnye, hogy így lehet spórolni a béren, dolgozót alkalmazni ugyanis nagyon drága. Az első néhány hónap általában elég jó, de azután hamar el­múlik az újdonság varázsa, s a legtöbb vállalkozás ekkor megy csődbe. Ausztriában nagyon jónak kell ahhoz lenni, hogy az ember külföldiként talpon tudjon maradni... N épszerű a spanyol fejlődik, a kérdés innentől tengerpart a ma- kezdve már csak az, lesz-e gyár vállalkozók elég türelmük - és persze körében - röppent pénzük - a hazai vállalkozók­ig a hír minap. Az ibériai tu- nak, hogy kivárják üzletük ristaparadicsomban egyre igazi beindulását. Egy olyan több hazánkbéli vásárol üzle- környezetben ugyanis, ahol tét. Főleg a kisebb alapterüle- kíméletlen verseny zajlik az tű helyiségek a ka­pósak, ahol szeré­nyebb éttermet, fagyizót vagy pala- csintázót lehet nyitni. A magyarok általában a bérleti jogot veszik meg, amely körülbelül a felébe kerül annak, mintha tulajdonjo­got vásárolnának. A spanyol idegen- forgalom töretlenül rok: Párkányban például a volt általános iskolából alakí­tottak ki egy efféle szépség­centrumot. Közvetlenül a ha­tár mentén több hazánkbéli vesz komplett szőlőbirtokot pincészettel együtt - igaz, ezek fejlesztésébe komoly összegeket kell fektetni, mi­vel többségük igencsak el­avult technológiájú. Étterme­ket nem vásárol a magyar tő­ke, viszont a szállodaiparban már lát fantáziát. Azon ma­gyarok közül, akiket közvet­lenül 1945 után kitelepítettek, az elmúlt időben többen visz- szatértek, s kastélyokat alakí­tanak át szállodává, panzió­vá. Muzslán, Bélán, Garam- kövesden volt már erre példa - igaz, némelyikük magyar tulajdonosa nem hazánkból, hanem még nyugatabbról ér­kezett. Ausztriában a magyarok inkább alkalmazottként dol­goznak, kevés még köztük a saját befektetését kamatoztató vállalkozó. Ennek ellenére a nyugati határ túloldalán van már magyar üzletember által működtetett benzinkút ugyan­úgy, mint étterem. Ennél azonban sokkal jellemzőbb az, hogy néhány hazánkbéli a felkapottabb síterepek kör­nyékén vásárol ingatlant, s an­nak kiadásából próbál boldo­gulni. Berki Mihály, a magyar vállalkozások határon túli be­fektetéseit is támogató Sopron Bank ügyvezetője elmondta: tapasztalataik szerint a leg­több sikeres próbálkozás a fa­ipari szolgáltatók, illetve a zöldség- és gyümölcsexportá­lók tevékenységé­hez fűződik. Az azonban valameny- nyi vállalkozásra igaz, hogy beveze­téséhez nagyobb időre és tőkére van szükség, mint ná­lunk - cserébe vi­szont a bevezető időszak után nem sokkal az ausztriai üzletek sokkal jöve­delmezőbbek. *5WWWW4W ..... ........................................... mmmmmmmmmmmmmmmm ...... r---nrrr-rrrnTn--in-Tr-nTrm-nr í 1 / ' ,. ...... Bu ják Attila (168 Óra) Sólyom László köztársasági- elnök-jelöltről „Amúgy különc, kényes, a csöndes hisztéria határáig autokra­tikus ember. Az üléseken hideg, de szakszerű, merev magázó­dó légkör uralkodott. Nem barátkozott, csak az alkotmánnyal." Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „Hajlandó vagyok addig dolgozni, amíg fel nem bukom. Vi­szont nem vagyok hajlandó holnap, ha kell, liberális eszméket árulni, ha kell, akkor meg polgári konzervatív eszméket kínálni vagy éppen kommunisztikus ideákat. Az én eszmei mozgáste­rem nem ilyen nagy.” Spiró György író a Fogság című regényéről „De el sem kerülhettem volna, hogy zsidókról írjak, hiszen a kereszténység kialakulásával akartam foglalkozni, amit - sokak számára sajnálatos módon - épp ők találtak ki. Tudom, ez borzasztóan kínos, és a keresztény egyházak nem is sze­retik ezt a tényt túlhangsúlyozni - mellesleg a zsidók sem -, de abban az időben, amelyben a regényem cselekménye zajlik, a kis őskeresztény gyülekezetek még kizárólag zsidók gyülekezetei voltak.” Békési László expénzügyminiszter „A baj az volt, hogy Medgyessy lízingelt miniszterelnök, kívülről jött, s csak addig állt mögötte az MSZP, amíg népszerű intéz­kedéseket hozott. Ő pedig népszerű akart lenni, holott köz­gazdászként pontosan tudta, tarthatatlan, amit művel.” A Népszava kuplerájsorozatából „Vidéki polgármesterek is gyakran kérnek lányokat. Egy intelligens lány ára, olyan, akivel beszélgetni is tudnak, 150 ezer forint." tu r MIX VÁLOGATOTT. Fontos meccs volt a tegnapi - vallják a szakér­tők. Hogyne, hogyne, csak hát a magyar foci egyszerűen nem áll azon a szinten, hogy megállja a helyét egy komoly vb-n. A szövetségi kapitány nem is tehet mást, mint csereberéli a feje­ket, a lábakat, a játékosokat. Hol felsül valamelyikükkel, hol meg jó - átmeneti - megoldásra lel. Nincs csapatunk, de ez nem az ő hibája. Sajnos, a magyar futballplanéta ilyen; a formák inga­doznak, de egy félidőre néha jók vagyunk. Mattháus legalább erőlködik és ennek azért megvan a haszna. De mire jutott néhány jeles előd Verebestől Gelleiig? ** ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta HABITUS. Sértett ember lett szegény Szűcs Lajos. A válogatott örök cserekapusa, a nagy fradista ámokfutó a minap nyilatkozott a sportnapilapnak, mondhatni, a rá jellemző stílusban. A nagy elődökhöz méltatlanul szereplő mai Ferencváros dédelgetett kedvence nem titkolta: megorrolt azért, mert csak a válogatott kispadját koptatja. így bevallása szerint nem is szívesen megy a címeres mez közelébe. A sztárolt franzstadti azt se szégyelli különösebben, hogy arénázik a meccseken. Amondó: „egyszerűen ilyen a habitusa”. Szerintünk meglesz nélküle a nemzeti csapat. * ÁTLAG ALATT. Az Eurostat szerint az unión belül Nagy-Britan- niában a legmagasabb az átlagkereset. De Luxemburgban és Németországban is szépen fut a GDP-szekér. A magyaroknak se híre, se hamva odafent. Lent tanyázunk, de meddig még, Tisztelt Ház? ** Balaton: sok a víz, kevés a vendég Ebben az évezredben még pem volt olyan sok víz a Balaton­ban, mint az idén, s KIVÁLÓ A MINŐSÉGE IS. A környezet- védők és a vízügyesek optimisták, az idegenforgalomból élők már kevésbé, pedig ez a szezon jól indult. A Balaton nem csupán az egyik legfon­tosabb turisztikai látványosságunk, környezetvédelmi, vízügyi szempont­ból is kiemelkedően fontos, hogy mi­lyen a tó állapota. A 2000-es évek ele­jén kisebbfajta pánik tört ki, miután egyre alacsonyabb lett a vízszint. A mélypont tavalyelőtt következett be, volt olyan nyári nap, amikor még a 30 centimétert sem érte el, holott az ideá­lis átlagos szint 70 és 110 között van. ADATOK A TÓRÓL Közép-Európa legnagyobb tava földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag fiatal, 20 ezer éves le­het. Felülete 600 négyzetkilométer, hossza 78, átlagos szélessége 7,7 kilométer. Víztömege kétmilliárd köbméter, partvonalának hossza - beleértve a kikötőket, mólókat - 235 kilométer, ebből 107,5 kilomé­ter szabályozott parthossz. Vízgyűj­tő területe 5775 négyzetkilométer. Az ország számos szakembere éveken át azt vizsgálta, megoldás lehet-e a víz­pótlás. Végül arra jutottak, ez rendkí­vül kockázatos lenne, hiszen felborul­hatna a tó ökológiai egyensúlya, és csak akkor szabad hozzáfogni, ha be­avatkozás nélkül katasztrófa állna elő. Az optimisták már korábban is azt mondták, a természet előbb-utóbb megoldja a dolguk, s nekik lett igazuk: tavaly már megfordult a kedvezőtlen tendencia, idén pedig még jobb a hely­zet. A téli, tavaszi csapadékos időjárás­nak köszönhetően ezekben a napok­ban 100 centiméteres a Balaton (ez 3,52 méteres átlagmélységnek felel meg), s bár nyár végére lecsökken majd, a helyzet csaknem ideálisnak mondható. Az aggodalmaskodás per­sze nem szűnt meg, vannak, akik attól tartanak, a Sió-csatornába eresztik a víz egy részét. Mint azt lapunknak Kumánovics György, a Közép-Dunán­túli Környezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság helyettes vezetője elmondta, erre csak 110 centiméter felett lenne le­hetőség, de ekkor sem automatikusan, miután a szakminiszter, Persányi Mik­lós magához vonta a döntés jogát. Ám ilyen magas vízállás esetén célszerű lenne ezt megtenni, hiszen az alacso­nyabban fekvő területeket veszélyez­tetné a víz, s a partfalak is nehezen bír­nák a hatalmas nyomást. Persze, legalább ilyen fontos kérdés a víz minősége. A vegyi összetétele év­tizedek óta nagyjából állandó, azzal te­hát nincs probléma, igazi gondot az algásodás okoz olykor-olykor. Ám az elmúlt évek munkáinak köszönhetően ezen a téren is sokat javult a helyzet, s még a legaszályosabb években sem lepték el tömegével a vizet a zöld ször­nyek. Míg ugyanis a nyolcvanas évek­ben az üdülőterületen keletkező szennyvízmennyiség 70-80 százaléka került tisztítottan a Balatonba, ma ez a mennyiség három százalék, ráadásul előtte a legszigorúbb fokozatú tisztítás­nak vetik alá. S a mederkotrás is jót tett a tónak, az algával szennyezett iszap jelentős részétől sikerült megszabadul­ni. A meleg hatására persze minden­képp szaporodnak, de nem mindegy, mennyire. Most olyan tiszta a víz, hogy a fürdőző láthatja a lába ujját. Csak az a kérdés, hogy hányán lesz­nek, akik bemerészkednek a tóba. Az idegenforgalmi szakemberek, a part menti vállalkozók attól tartanak, a sok A BALATON VÍZGYŰJTŐ-TERÜLETE Üdülőövezet halára és jó minőségű víz ellenére továbbra sem érkezik annyi vendég, amennyit remélnek. A németek elpártolása sú­lyos csapást jelent, s egyre több ma­gyar is továbbutazik az Adria felé. Az idei kánikulai hétvégék sem voltak túl­ságosan reménykeltőek, hiszen alig lé­zengtek a strandokon. Pedig „csupán” meg kellene győzni a hazai és külföldi turistákat, hogy rengeteget javult a szolgáltatások színvonala, ehhez ké­pest még mindig sokkal olcsóbb a Ba­laton, mint az olasz, spanyol, francia tengerpart, de még a görögöknél, illetve a horvátok- nál is többet kell fizetni a hasonló ellátásokért. Az idén bevezetett Balaton Turizmus Kártya - amelynek felmutatásával ol­csóbban lehet megszállni, enni, utazni - is azt a célt szolgálja, hogy minél töb­ben vegyék célba a nagy tavunkat. Almási B. Csaba í J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom