Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-13 / 85. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 13., SZERDA ALMANACH - 168 - RINYAÚJNÉP Asszonykézen a szőlő Bár férfi már nincs a háznál, Kiss Józsefné polgármester nem adta fel a szőlőművelést, ami náluk sok évtizedes hagyomány. - Régebben a családunknak 900 négyszögöl szőleje volt, ma már csak a ház körüli lugas termi a vörösbornak valót. Csak annyit, amivel megkínáljuk a vendéget - mondta. Amikor nem dolgozik, akkor romantikus szerelmes könyveket olvas. Erre’még nyugdíjasként sincs sok ideje. 72 évesen is teli van energiával. Nemrég megsérült, és a legnagyobb bánata az volt, hogy egy helyben kellett maradnia. Rinyaújnép új népre vár Annyi mindenben bíztak már: a csokonyavisontai fürdő közelségében, a német betelepülőkben, a városokból kitelepülőkben. Hol egyiktől, hol másiktól remélték, hogy megáll a lakosság csökkenése. A német vevők lehetősége jól föl is verte az ingatlanárakat. Aztán külföldiekből csak mutatóba jött néhány, egyik-másikban nem is volt sok köszönet. A városokból érkezetteknek is hamar kitelt itt a becsületük és továbbálltak. Az újnépiek már csak a csodában bízhatnak, hogy nem fogy tovább a népesség. Buzgón imádkozhatnak megszépült imaházukban, hogy egyszer talán lesz majd Újnépnek iíj népe. AZ OLDAL CIKKEIT ÉS A FOTÓKAT NAGY LÁSZLÓ KÉSZÍTETTE AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Tűzifát hasogat Bense István a legidősebb férfi Rinyaújnépen. 1923 februárjában született Kaposváron, és 1980-ban költözött ide. Azt mondta: nem sokat unatkozhatott az élete során, hiszen a háborút amerikai fogságban fejezte be, utána bányában dolgozott. Ehhez képest jól bírja erővel, csak a lábát fájlalja, ami érthető, mert nemrég műtötték. Ráesett, és fölhasította egy akácfa. Büszkén mondta: a mai napig maga vágja a fát.- Nem is hinné, hogy mekkora rönköket hordok még most is - tette hozzá. - Sok fiatalnak becsületére válna. Pontylesen a Rinyán Kertész Sándor lelkes horgász; a közeli Rinyán korábban mindennapos vendég volt, ma már azonban ritkábban téved ki oda horgászni. Sok most a munka, kevés az idő erre a kedvtelésre - mondta. Többnyire kárász akad a horgára, de előfordul azért ponty és harcsa is. A két utóbbiból 3-3 kiló körüli a rekordja, kárászból pedig másfél kilós volt a legnagyobb. Azt mondta: nemcsak horgászni szeret, de odavan a halételekért is. - A feleségem becsülettel el is készíti, amit fogok - tette hozzá -, pedig ő nem is szereti a halat. Egyetlen óvodás Évek óta nem született gyerek Rinyaújnépen, így Kalá- nyos Roland hat év óta birtokolhatja folyamatosan ezt a címet. Nemcsak a falu legkisebbje, ráadásul rajta kívül nincs is más óvodás korú gyermek az apró településen. A roma kisfiú már nagycsoportos, jövőre iskolába megy. Akkor - ha csak nem települ a faluba egy kisgyerekes család - köny- nyen megeshet, hogy elfogynak az újnépi gyerekek a babócsai óvodából. A kis legény egyébként már várja az iskolát, bár az óvodát sem szívesen hagyná el. Mindig volt malaca Lukács Lajos amiatt bosszankodik, hogy a kiszemelt malacokat a gazdájuk mégsem adja el. Már túl van a hetvenen, mégis minden évben nevel néhány disznót. - Szerencsére az egészségem megengedi - mondta. - Ha nem dolgoznék, abba belebetegednék. Egész életemben állatokkal foglalkoztam, teheneink, bikáink, disznaink voltak. Néhány éve még 15 hízót tartottam - mondta, miközben a pincéből krumplit hozott föl. - Hagyom, hogy néhány napig melegedjen idekint, utána ültetem el. így hamarabb kibújik majd. Muzsikaszó az imaházban Örökre beírta nevét a falukrónikába Martin László önkormányzati képviselő. Hozzá fűződik az imaház orgonájának a megszerzése. Egyik rokonának közreműködésével egy sárszentmihályi lelkész házaspár külföldi ismerősei küldték. Azóta zene is kíséri a miséket és istentiszteleteket. Szigetelték és színezték azökomenikus imaházat Utólagos szigeteléssel látták el az ökumenikus imaházat, ugyanis a torony vizesedését kellett a szakembereknek mielőbb megállítani. A tavalyi szigetelési munkák után az épületet speciális - vizesedést gátló - külső vakolattal is bevonták. Tujákat ültettek a temetőkerítéshez Hetven oszlopos tuját ültettek el végig a temető kerítése mentén, és az önkormányzat ősszel folytatni szeretné a faültetést. A sírkert után a polgármesteri hivatal-művelődési ház-orvosi rendelő környékét szeretnék szebbé tenni és a parkosítás során ide a közterületre is hasonló fafajtákat ültetnek ki. Diós töltött csirke lakhely életerős időseknek középületek Közhasznú munkások szépítik a falujukat Őrszobát építenek a rendőröknek Felújíttat és a rendőröknek ad használatra egy üres épületet az önkormányzat, hogy ott őrszobát alakítson ki a rendőrség. Azt szeretnék, hogy az újnépieknek ne kelljen Babócsára vagy Barcsra utazni, ha segítség kell. Egy friss csirkéből készítik 20 dkg rizs, 5 dkg mazsola, 2 evőkanál konyak, 10 dkg vágott dió, 30 dkg zöldbab, 1 sárgarépa, 1 evőkanál liszt, só, bors, kakukkfű, babérlevél, vöröshagyma, zöldségzöld felhasználásával. A csirkét megmossák, szárazra törlik, a rizst kétszer annyi vízzel megfőzik. A mazsolát tíz percre a konyakba áztatják, közben a sütőt előmelegítik. A \ belsőségeket a mazsolával, a dióval, a kész rizs negyedével és egy tojással összedolgozzák, sóval-borssal fűszerezik, és a csirkébe töltik. A nyílást összetűzik, kívülről sóval, borssal és vajjal bedörzsölik, tepsibe teszik. A répát és hagymát fólkarikázzák, a csirke köré terítik, kakukkfűvel, zöldséggel és babérlevéllel fűszerezik. Míg sül, a babot megfőzik. A csirkét kiveszik, és a visszamaradt pecsenyelét 1 dl vízzel, 2 dl borral és liszttel simára keverik. Sóval, borssal ízesítik és ke- vergetve felforralják. A feldarabolt csirkét a maradék rizzsel, a leszűrt babbal és a mártással kínálják. Bár háza inkább a falu széléhez van közel, Kertész Sándomé első szomszédja mégis jóformán a központban lakik, mert a fiatalasszony és szomszédja között csupa lakatlan ház áll. Ez az állapot, sajnos, igazán jellemző Rinyaújnépre. Az egykor több száz lakosú faluban egyre csökken a népesség, jelenleg 62-en lakják. - Igyekszem odafigyelni az üresen álló házakra; ne hordják szét őket - mondta Kertész Sándorné.- Ügyelek a másik szomszédomra, a vegyesboltra is, amikor éppen nincs itt a boltos. Az időmből futja, mert eddig munka nélkül voltam. Szerencsére most végre dolgozhatok: az ön- kormányzathoz vettek föl közhasznú munkásnak. Nagyon jól jön, hiszen végre nemcsak húszezres segély, hanem már minimálbér lesz a borítékban. Az asszony és három társa egy babócsai kőművesnek segédkezik, a kezük alatt sorra megszépülnek Rinyaújnép középületei; most éppen egy faluvégi házról verik le a vakolatot. Őrszoba lesz itt: ha elkészül, a rendőröknek adja át az önkormányzat az épületet. Pár percen belül már a polgármester is megérkezik: ellenőrizni jött a Gazdasága a mindene Magyarként kisebbségben Hárman a falu kevés fiatalja közül: Istvánfl Zsuzsanna, Istvánfi Mária és Horváth Szabina munkásait. - Igyekszünk komfortosabbá és szebbé tenni a falut - mondja Kiss Józsefné polgármester. - Csak legyen kinek. Rinyaújnép sosem volt nagy község, és tavaly óta ismét tovább zsugorodott. Hangjából érezhető: bántja, hogy kihalófélben van a falu.- Hiába jó adottságú, komfortos a település, még sem vonzó a betelepülőknek. Pedig például életerős nyugdíjasoknak ideális lakhely lenne. Akik jó levegőre, csendre és nyugalomra vágynak, de autóba tudnak pattanni, ha szükséges, azoknak nincs ennél jobb otthon. Közel van a babócsai és csokonyavisontai termálfürdő. Jó a közbiztonság, ide csak az jön be, akinek itt van dolga. Amióta az ellátás is megoldódott, azóta nem lehet panaszuk az itt élőknek - mondta. A boltot egy rinyaszentkirá- lyi vállalkozó - Tihanyi Pál - működteti. A falusiaknak rengeteget jelent, hogy nap mint nap kinyit, hiszen a sok idősnek megterhelő lenne kenyérért, tejért átbuszozni a szomszéd településre. Bár régen túl van a nyugdíjkorhatáron, ma is Kalocsai János a legnagyobb gazdálkodó a faluban. 74 évesen sem sokat pihen, ezért gyakran van része orvosi és családi szemrehányásban. - Ideje behúznunk a féket - ismerte el. - Az asszonyt is, engem is elértek a betegségek. Nemrég 30-40 disznót hizlaltunk, most alig van tíz az ólakban. Hamar kiderült: nemcsak a kora miatt fogták vissza a gazdálkodást, hanem azért is, mert nincs már kereslet. - Hiába termesztünk bármit, ha nem kell a vásárlóknak. Azt már nem nézik, hogy valójában mit kapnak zöldség és gyümölcs címén. Az áránál tovább nem látnak. Az idős házaspár a férfi testvéreinek a földjén gazdálkodik, komolyan gondolja, hogy fölszámolná a gazdaságot. - Ahogy öregszünk, szeretnénk közelebb lenni a gyerekünkhöz; vettünk egy házat Barcson. A mienkre német vevő jelentkezett: mindent megígért, aztán kiderült, hogy pénze sincs. Most itt vagyunk két lakással: az újnépi házat nem merjük itt hagyni, mert napok alatt szétlopnák. Reménykedünk, hogy betoppan valaki, és megveszi. A rinyaújnépi fiatalok egyetlen magyar tagja a 14 éves Takács Gábor. A többi gyerek ugyanis kivétel nélkül cigány származású. Ez itt senkinek sem okoz gondot; a gyerekek együtt cseperedtek föl, befogadták a kisebbségben levő magyar fiút. Gábor is jól érzi magát közöttük, megtalálta velük a közös hangot; a legjobb barátja is roma fiú. A 8 általános befejeztével Csurgóra készül, a mező- gazdasági gépszerelői szakmát szeretné kitanulni. A tanulással nincs különösebb gondja. A babócsai iskolába jár a többi újnépi gyerekkel, busz viszi reggel és hozza haza valamennyit.- Jó itt élni, jó volt itt felnőni - mondta. Azért nőtt szívéhez az eldugott kis település, mert csöndes és békés, a környéke nagyon szép. - Szívesen járunk a Rinyára, ott van a fiatalok találkozóhelye. Egyetlen várossal sem cserélnénk el. Kár, hogy középiskolásként kevesebbet lehetek majd idehaza - fűzte hozzá sajnálkozva. Ő és tucatnyi társa jelenti Rinyaújnép jövőjét. Mindannyian tanulni akarnak. Ez azonban egyúttal majd azt is magával hozza, hogy egyre távolabb kerülnek a falutól. RINYAÚJNÉPI MAGÁNÜGYEK MÜLT ÉS JÖVŐ EZT FŐZIKRINYAÜJNÉPEN EZ A HÍR RINYAÚJNÉPEN
