Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-13 / 85. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 13., SZERDA ALMANACH - 168 - RINYAÚJNÉP Asszonykézen a szőlő Bár férfi már nincs a háznál, Kiss Józsefné polgármester nem adta fel a szőlőművelést, ami náluk sok évtizedes ha­gyomány. - Ré­gebben a csalá­dunknak 900 négyszögöl szőleje volt, ma már csak a ház körüli lugas termi a vörösbornak valót. Csak annyit, amivel megkínál­juk a vendéget - mondta. Amikor nem dolgozik, akkor romantikus szerelmes könyve­ket olvas. Erre’még nyugdíjas­ként sincs sok ideje. 72 éve­sen is teli van energiával. Nemrég megsérült, és a legna­gyobb bánata az volt, hogy egy helyben kellett maradnia. Rinyaújnép új népre vár Annyi mindenben bíztak már: a csokonyavisontai fürdő közelsé­gében, a német betelepülőkben, a városokból kitelepülőkben. Hol egyiktől, hol másiktól re­mélték, hogy megáll a lakosság csökkenése. A német vevők le­hetősége jól föl is verte az ingat­lanárakat. Aztán külföldiekből csak mutatóba jött néhány, egyik-másikban nem is volt sok köszönet. A városokból érkezet­teknek is hamar kitelt itt a be­csületük és továbbálltak. Az új­népiek már csak a csodában bízhatnak, hogy nem fogy to­vább a népesség. Buzgón imád­kozhatnak megszépült imahá­zukban, hogy egyszer talán lesz majd Újnépnek iíj népe. AZ OLDAL CIKKEIT ÉS A FOTÓKAT NAGY LÁSZLÓ KÉSZÍTETTE AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Tűzifát hasogat Bense István a legidősebb férfi Rinyaújnépen. 1923 februárjá­ban született Kaposváron, és 1980-ban költözött ide. Azt mondta: nem sokat unatkozhatott az élete során, hiszen a hábo­rút amerikai fogságban fejezte be, utána bányában dolgo­zott. Ehhez képest jól bírja erővel, csak a lábát fájlalja, ami érthető, mert nemrég mű­tötték. Ráesett, és fölhasította egy akácfa. Büszkén mondta: a mai napig maga vágja a fát.- Nem is hinné, hogy mekko­ra rönköket hordok még most is - tette hozzá. - Sok fiatal­nak becsületére válna. Pontylesen a Rinyán Kertész Sándor lelkes horgász; a közeli Rinyán korábban mindennapos vendég volt, ma már azon­ban ritkábban téved ki oda horgászni. Sok most a munka, kevés az idő erre a kedvtelés­re - mondta. Többnyire ká­rász akad a horgára, de előfor­dul azért ponty és harcsa is. A két utóbbiból 3-3 kiló körü­li a rekordja, kárászból pedig másfél kilós volt a legna­gyobb. Azt mondta: nemcsak horgászni szeret, de odavan a halételekért is. - A feleségem becsülettel el is készíti, amit fogok - tette hozzá -, pedig ő nem is szereti a halat. Egyetlen óvodás Évek óta nem született gye­rek Rinyaújnépen, így Kalá- nyos Roland hat év óta bir­tokolhatja fo­lyamatosan ezt a címet. Nemcsak a fa­lu legkisebbje, ráadásul rajta kívül nincs is más óvodás korú gyermek az apró településen. A roma kisfiú már nagycsoportos, jö­vőre iskolába megy. Akkor - ha csak nem települ a faluba egy kisgyerekes család - köny- nyen megeshet, hogy elfogy­nak az újnépi gyerekek a babócsai óvodából. A kis le­gény egyébként már várja az iskolát, bár az óvodát sem szí­vesen hagyná el. Mindig volt malaca Lukács Lajos amiatt bosszan­kodik, hogy a kiszemelt mala­cokat a gazdá­juk mégsem adja el. Már túl van a hetve­nen, mégis minden évben nevel néhány disznót. - Szerencsére az egészségem megengedi - mondta. - Ha nem dolgoznék, abba belebetegednék. Egész életemben állatokkal foglal­koztam, teheneink, bikáink, disznaink voltak. Néhány éve még 15 hízót tartottam - mondta, miközben a pincéből krumplit hozott föl. - Hagyom, hogy néhány napig meleged­jen idekint, utána ültetem el. így hamarabb kibújik majd. Muzsikaszó az imaházban Örökre beírta nevét a falukró­nikába Martin László önkor­mányzati képviselő. Hozzá fű­ződik az imaház orgonájának a megszerzése. Egyik rokoná­nak közreműködésével egy sárszentmihályi lelkész házas­pár külföldi ismerősei küldték. Azóta zene is kíséri a miséket és istentiszteleteket. Szigetelték és színezték azökomenikus imaházat Utólagos szigeteléssel látták el az ökumenikus imaházat, ugyanis a torony vizesedését kellett a szakembereknek mi­előbb megállítani. A tavalyi szigetelési munkák után az épületet speciális - vizesedést gátló - külső vakolattal is be­vonták. Tujákat ültettek a temetőkerítéshez Hetven oszlopos tuját ültettek el végig a temető kerítése mentén, és az önkormányzat ősszel folytatni szeretné a fa­ültetést. A sírkert után a pol­gármesteri hivatal-művelődé­si ház-orvosi rendelő környé­két szeretnék szebbé tenni és a parkosítás során ide a köz­területre is hasonló fafajtákat ültetnek ki. Diós töltött csirke lakhely életerős időseknek középületek Közhasznú munkások szépítik a falujukat Őrszobát építenek a rendőröknek Felújíttat és a rendőröknek ad használatra egy üres épü­letet az önkormányzat, hogy ott őrszobát alakítson ki a rendőrség. Azt szeretnék, hogy az újnépieknek ne kell­jen Babócsára vagy Barcsra utazni, ha segítség kell. Egy friss csirkéből készítik 20 dkg rizs, 5 dkg mazsola, 2 evő­kanál konyak, 10 dkg vágott dió, 30 dkg zöldbab, 1 sárgaré­pa, 1 evőkanál liszt, só, bors, kakukkfű, babérlevél, vörös­hagyma, zöldségzöld felhasz­nálásával. A csirkét megmos­sák, szárazra törlik, a rizst két­szer annyi vízzel meg­főzik. A mazsolát tíz percre a ko­nyakba áztatják, közben a sütőt előmelegítik. A \ belsőségeket a ma­zsolával, a dióval, a kész rizs negyedével és egy tojással összedolgozzák, sóval-borssal fűszerezik, és a csirkébe töltik. A nyílást összetűzik, kívülről sóval, borssal és vajjal bedör­zsölik, tepsibe teszik. A répát és hagymát fólkarikázzák, a csirke köré terítik, kakukkfű­vel, zöldséggel és babérlevéllel fűszerezik. Míg sül, a babot megfőzik. A csirkét kiveszik, és a visszamaradt pe­csenyelét 1 dl víz­zel, 2 dl borral és liszttel simára ke­verik. Sóval, bors­sal ízesítik és ke- vergetve felforral­ják. A feldarabolt csirkét a maradék rizzsel, a leszűrt babbal és a mártással kínálják. Bár háza inkább a falu széléhez van közel, Kertész Sándomé el­ső szomszédja mégis jóformán a központban lakik, mert a fia­talasszony és szomszédja kö­zött csupa lakatlan ház áll. Ez az állapot, sajnos, igazán jel­lemző Rinyaújnépre. Az egykor több száz lakosú faluban egyre csökken a népesség, jelenleg 62-en lakják. - Igyekszem oda­figyelni az üresen álló házakra; ne hordják szét őket - mondta Kertész Sándorné.- Ügyelek a másik szomszé­domra, a vegyesboltra is, ami­kor éppen nincs itt a boltos. Az időmből futja, mert eddig mun­ka nélkül voltam. Szerencsére most végre dolgozhatok: az ön- kormányzathoz vettek föl köz­hasznú munkásnak. Nagyon jól jön, hiszen végre nemcsak húsz­ezres segély, hanem már mini­málbér lesz a borítékban. Az asszony és három társa egy babócsai kőművesnek se­gédkezik, a kezük alatt sorra megszépülnek Rinyaújnép köz­épületei; most éppen egy falu­végi házról verik le a vakolatot. Őrszoba lesz itt: ha elkészül, a rendőröknek adja át az önkor­mányzat az épületet. Pár percen belül már a polgármester is megérkezik: ellenőrizni jött a Gazdasága a mindene Magyarként kisebbségben Hárman a falu kevés fiatalja közül: Istvánfl Zsuzsanna, Istvánfi Mária és Horváth Szabina munkásait. - Igyekszünk kom­fortosabbá és szebbé tenni a fa­lut - mondja Kiss Józsefné pol­gármester. - Csak legyen ki­nek. Rinyaújnép sosem volt nagy község, és tavaly óta ismét tovább zsugorodott. Hangjából érezhető: bántja, hogy kihalófélben van a falu.- Hiába jó adottságú, komfor­tos a település, még sem vonzó a betelepülőknek. Pedig példá­ul életerős nyugdíjasoknak ide­ális lakhely lenne. Akik jó leve­gőre, csendre és nyugalomra vágynak, de autóba tudnak pat­tanni, ha szükséges, azoknak nincs ennél jobb otthon. Közel van a babócsai és csokonyavi­sontai termálfürdő. Jó a közbiz­tonság, ide csak az jön be, aki­nek itt van dolga. Amióta az el­látás is megoldódott, azóta nem lehet panaszuk az itt élőknek - mondta. A boltot egy rinyaszentkirá- lyi vállalkozó - Tihanyi Pál - működteti. A falusiaknak ren­geteget jelent, hogy nap mint nap kinyit, hiszen a sok idős­nek megterhelő lenne kenyé­rért, tejért átbuszozni a szom­széd településre. Bár régen túl van a nyugdíjkor­határon, ma is Kalocsai János a legnagyobb gazdálkodó a falu­ban. 74 évesen sem sokat pihen, ezért gyakran van része orvosi és családi szemrehányásban. - Ideje behúznunk a féket - is­merte el. - Az asszonyt is, en­gem is elértek a betegségek. Nemrég 30-40 disznót hizlal­tunk, most alig van tíz az ólak­ban. Hamar kiderült: nemcsak a kora miatt fogták vissza a gaz­dálkodást, hanem azért is, mert nincs már kereslet. - Hiába ter­mesztünk bármit, ha nem kell a vásárlóknak. Azt már nem né­zik, hogy valójában mit kapnak zöldség és gyümölcs címén. Az áránál tovább nem látnak. Az idős házaspár a férfi test­véreinek a földjén gazdálkodik, komolyan gondolja, hogy fölszá­molná a gazdaságot. - Ahogy öregszünk, szeretnénk köze­lebb lenni a gyerekünkhöz; vet­tünk egy házat Barcson. A mi­enkre német vevő jelentkezett: mindent megígért, aztán kide­rült, hogy pénze sincs. Most itt vagyunk két lakással: az újnépi házat nem merjük itt hagyni, mert napok alatt szétlopnák. Re­ménykedünk, hogy betoppan valaki, és megveszi. A rinyaújnépi fiatalok egyetlen magyar tagja a 14 éves Takács Gábor. A többi gyerek ugyanis kivétel nélkül cigány származá­sú. Ez itt senkinek sem okoz gondot; a gyerekek együtt cse­peredtek föl, befogadták a ki­sebbségben levő magyar fiút. Gábor is jól érzi magát közöt­tük, megtalálta velük a közös hangot; a legjobb barátja is ro­ma fiú. A 8 általános befejezté­vel Csurgóra készül, a mező- gazdasági gépszerelői szakmát szeretné kitanulni. A tanulással nincs különösebb gondja. A babócsai iskolába jár a többi új­népi gyerekkel, busz viszi reg­gel és hozza haza valamennyit.- Jó itt élni, jó volt itt felnőni - mondta. Azért nőtt szívéhez az eldugott kis település, mert csöndes és békés, a környéke nagyon szép. - Szívesen járunk a Rinyára, ott van a fiatalok ta­lálkozóhelye. Egyetlen várossal sem cserélnénk el. Kár, hogy középiskolásként kevesebbet lehetek majd idehaza - fűzte hozzá sajnálkozva. Ő és tucat­nyi társa jelenti Rinyaújnép jö­vőjét. Mindannyian tanulni akarnak. Ez azonban egyúttal majd azt is magával hozza, hogy egyre távolabb kerülnek a falutól. RINYAÚJNÉPI MAGÁNÜGYEK MÜLT ÉS JÖVŐ EZT FŐZIKRINYAÜJNÉPEN EZ A HÍR RINYAÚJNÉPEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom