Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-12 / 84. szám

EZ A HÍR SZILVÁSSZENTMÁRTONBAN Buszmegálló épül öregnek és fiatalnak Egyetlen buszmegállója van csak a településnek, s ez külö­nösen télen okoz gondot a gyalogosan nehezen közleke­dő időseknek és a kisdiákok­nak. A Volánnal megegyezett a falu vezetése egy új busz­öböl és egy megálló felépítésé­ről. A lakosság régi vágya mintegy ötmillió forintból va­lósulhat meg, ám a területfej­lesztési tanács pályázati támo­gatása is szükséges hozzá. Kerítésépítés után ravatalozót bővítenék Tavaly elkészült a temető kerí­tése. A területfejlesztési ta­nácstól nyert 800 ezer forintot a helyi büdzséből toldották meg több mint 200 ezer fo­rinttal, hogy elkészülhessen a beruházás. Idén a ravatalozó bővítésével folytatják a mun­kákat, amelyhez egy vizes­blokkot építenek. A munka mintegy 1,5 millió forintból valósul meg, amelyből egymil­liót a területfejlesztési tanács pályázatán nyertek. Fiatalok bulizhatnak a faluházban Régebben nem nézték jó szemmel a fiatalok diszkóját a helybéliek, mivel az ifjabb nemzedék képviselői nem mindig viselkedtek az elvárt módon. Mostanában azonban ismét rendszeressé váltak a bulik a faluházban. Ezeket mindig más fiatal rendezi meg, s rendre nagy sikert aratnak a szilvási mulatságok. Szerény a büdzsé, elmarad a falunap Két éve volt az utolsó falunap Szilvásszentmártonban. Tavaly már a szűkös költ­ségvetésből nem tellett a régen megszokott magas szín­vonalú programok megren­dezésére, s idén sem lesz megtartva rendezvény. Egyelőre az önhibáján kívül hátrányos helyzetű falu arra vár, hogy a hónap végén bead­hassa pályázatát a kilencmil­lió forintos költségvetési hiány megszüntetésére. A szebbik arcukat keresik tereprendezés Közművesített telkeket és pihenőparkot terveznek A kiskertekben aranyeső és tuli­pánfa, az udvarokon gondozott pázsit, s minden második ház fa­lán rendezett porta felirat De sok az elhagyottnak tűnő, gazos környezetben fekvő ház is; az egyiken ablakra aggatott tábla jelzi: vigyázat, bomlásveszély. Ez is Szilvásszentmárton. A falu egyetlen buszmegállójá­ban didergő lány áll egymagá­ban. A barátjára vár, aki a délutá­ni „sulibusszal” érkezik. Be- reknyei Éva tizenhat éves, s Ka­posváron fodrásznak tanul. El­árulta: szereti a szülőfaluját, ám idővel elpályázik innen. A falu­nak már van fodrásza, s az ép­pen a barátjának a nővére. így hát nagy valószínűséggel pár év múlva már emlékké szelídülnek a környékbeli kirándulások, a bringatúrák és az esti focik is. Közben a busz megérkezik, rajta az említett fiatalemberen kívül a délelőtti műszakból hazatért munkások, néhány korában megérkezett iskolás és több, a vá­rosi bevásárlókörútból hazatért kisgyermekes anyuka. Fázósan húzzák össze a kabátot magu­kon. Ahogy a település másik végé­re érünk, egyszer csak véget ér a műút, s onnantól egy földútból lett sártenger vezet a belvízzel A kismamák, a városban dolgozók és a diákok is a délutáni busszal térnek haza borított termőföldekre. Imitt- amott farakások jelzik, hogy a gáz bevezetése még csak álom. Horváth Istvánná polgármester szerint pedig nem érdemes ál­modozni, csak a kis lépések tak­tikájával megvalósítani a terve­ket Tavaly például új rendezési tervet készítettek. Ebben szere­pel egy új utcasor megnyitása, amely mellett közművesített tel­keket szeretnének kialakítani. A polgármester asszony úgy véli: ha megfelelő körülményeket biz­tosítanak a helyi fiataloknak, ak­kor semmi okuk arra, hogy el­menjenek. Márpedig ezért érde­mes egy hosszabb kisajátítási el­járásba belekezdeniük, hogy a temetőhöz vezető út felújítása után, ezen szakasz folytatása­ként építkezhessen egy újabb szilvási nemzedék. S hogy az ő gyerekeik valóban a falu leg­szebb arcát ismerhessék meg, ahhoz kell a volt gázcseretelep környékének parkosítása. A terv készen áll, most már csak egy pályázati siker kell ahhoz, hogy a falu központjában fák és bokrok, pihenőpadok és szalonnasütők csábítsák egy kis esti traccsparti- ra a településen élőket. EZT FŐZIK SZILVÁSSZENTMÁRTONBAN Csülkös bableves Hozzávalók 8 személyre: 1 nagy füstölt csülök, 30 dkg tarkabab, 1 nagy csomó leves- zöldség, 1 paradicsom, 1 pap­rika, 2-3 gerezd fokhagyma, 2- 3 babérlevél, I evőkanál piros- paprika, őrölt bors, só, 1 to­jás, kb. 8 dkg liszt. A csülköt és a babot egy éjsza­kára beáztatjuk. A csülök ázta- tólevét leöntjük és a húst hideg vízben feltéve, babérlevéllel íze­sítve puhára főzzük. Az ízletes léből kiemeljük, kicsontozzuk, és a kihűlt húst földarabolva fél­retesszük. A csülök főzőlevét a bográcsba öntjük. Beletesszük a leszűrt babot, a megtisztított zöldséget, fokhagymát, a cik­kekre vágott paradicsomot és paprikát. Lassú tűzön addig főz­z u k , míg a bab meg­puhul. Ekkor bele­tesszük a csülökhúst, őrölt borssal, pirospaprikával és - ha szükséges - sóval ízesítjük, majd átforraljuk. A tojást egy csipetnyi sóval és annyi liszttel gyúrjuk össze, hogy kemény tésztát kapjunk, és abból apró csipetkéket szaggatunk a leves­be. Néhány perces főzés után tálalhatjuk. Hatvanegy év emlékezete A CIKKEKET MEEZTERICS ESZTER, TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Szabó Imréné 1944-ben költö­zött át Zselickisfaludról a falu­ba. Férjével itt kezdték el kö­zös életüket, gazdálkodtak, majd a TSZ-nél kaptak mun­kát, ahogy annak idején a lég-* többen. Bözsi néni szerint so­kat fejlődött a falu az évek so­rán. Azt mondja: annak örül a legjobban, hogy sok színes vi­rággal ültetik tele az utcát, így nagyobb kedve van kiülni a há­za előtti kishídra, ahol megbe­szélik barátnőivel meg rokona­ival a falu dolgait. Sütni-főzni is nagyon szeret, ha egészsége és ereje engedi, krumplis po­gácsát süt a borsóleveshez és diós kevertet vagy diós-mákos kalácsot készít. A 82 éves Bözsi néni már nyolc éve él egyedül. Állítja: a betegségeknél nincs rosszabb, egyet kivéve, a magányt. Lánya Kaposváron lakik és minden télen elviszi magához édesany­ját. Bözsi néni azt mondja: sze­ret lányánál lenni a hideg tél­ben, minek is fűtené feleslege­sen kis házát. Leginkább an­nak örül Kaposváron, hogy ott el tud menni a misére. A falu­ból ugyanis a szomszéd telepü­lésre járnak az emberek temp­lomba és ez számára már megerőltető lenne. Munka és fészekrakás Fazekas Anita azon kevés szil­vási fiatal közé tartozik, aki helyben képzeli el a jövőjét. A huszonegy éves lány a barátjá­val idén májusban kel egybe, hogy aztán á játszótér melletti házba költözzenek. Anita szerint mintegy 15 hasonló korú fiatal él a településen, s közülük csak páran költöznek a városba. Ők is elsősorban a munka miatt. Ő maga is próbálkozott a kaposvá­ri álláskereséssel, de a húsz kilo­méteres távolságot sokallta a legtöbb munkaadó. Másrészt az élelmiszer-minősítő végzettség sem ígért állást, így most a szen­nai óvoda konyhájában tüstén­kedik. Leendő férje a Zselic egyik legnagyobb munkaadójá­nál helyezkedett el, így a biztos kenyérkeresettel a kormány Fé­szekrakó programjában rejlő le­hetőségeket kihasználva költöz­hetnek új otthonba a házasság után. A házfelújítási tervek már­is készen állnak, így már csak egy lépés választja el a családi fészek megteremtésétől az ifja­kat. Fazekas Anita úgy véli: a gyermekei is megszeretik majd a falusi életformát, amelyben a zöld réteknek is nagy szerep jut. Úgy érzi: talán az sem véletlen, hogy a játszótér éppen a szom­szédban van... ,,, M . . . , . ..... ... y. . . .MM, .y.y ,,,, VMŰM,,,., . ... ,, . , SZILVASSZENTMARTONI MAGÁNÜGYEK Minden percét unokáival töltené Bogdán Ferencné leg­kedveltebb időtöltése ha az unokáival foglalkoz­hat. Azt mondja: minden per­cét a három kicsivel töl­tené. A leg­kisebb hat hónapos, a középső két­éves, a leg­nagyobb pedig már iskolás. A két kicsire minden másnap vigyáz, ugyanis még nem főállású nagymama. Igaz történelmet tanítana a diákoknak Pirka János idejét legszíveseb­ben a történe­lemnek szente­li. Azt mondja: mindegyik kor­szaka érdekli, de főként a ma­gyar őstörténe­tet tanulmányozza. Rengeteget olvas és neves történészek elő­adásait is hallgatja. Pirka Já­nost a történelem vitatott kér­dései foglalkoztatják, mint mondja: legfőképp az zavarja, hogy az iskolákban nem taní­tanak olyan bizonyított ténye­ket, amelyeket a Tudományos Akadémia már elismert. Úgy érzi: így pedig gyakran hazug­ságokkal tömik a gyerekek fe­jét. Meggyőződése, hogy a diá­koknak igazat kell tanítani. Szelídek a csikók, de megbízhatatlanok Lágereknél a lótartás hagyo­mánya apáról fiúra szállt. Léger István még a nagyap­jától tanult a lo­vakkal bánni. Mint mondja: a lovaglás egyszerűen a vérében volt. Jelenleg négy idősebb ál­latot és két kis csikót tart. Lo­vai tenyészkancák, azt mond­ja: nem azért tartja őket, hogy földjein dolgoztassa az állato­kat. Gyerekei imádják a lova­kat, a legkisebb sem fél tőlük. Az édesapa azonban vigyázva engedi közel hároméves kislá­nyát, mert mint mondja: a csi­kók olyanok, akár a gyerekek: kedvesek és szelídek, de meg­bízhatatlanok. Munkája és hobbija a szabás-varrás A legtöbb italt hitelre kérik Kevesen mondhatják el ma­gukról, hogy munkájuk a hobbijuk is egyben. Léger Istvánná sze­rencsés, ugyan­is a varrás a szakmája, de ugyanakkor sza- : badidejében is szívesen készít : ruhákat. A szabás-varrást Ka- ; posváron tanulta, jelenleg ott- : hon dolgozik három gyermeke : mellett. Szoknyát, nadrágot : készít legtöbbször, szinte az • egész rokonságra ő varr. Nem- • csak a kreatív munkát végzi : el, ha kell, akkor befoltozza a : szétment nadrágot is. Azt mondja: szívesen meglepné ■ gyerekeit egy-egy különleges : ruhával, de játékokat kérnek. Krokovics Jánosné Italboltjá­ban nem nagy a forgalom. A családi vállal­kozásba tíz éve vágtak bele, egy ideig virág­zott az üzlet. Sokáig csak itallerakat volt, majd kiváltották az engedélyt ahhoz, hogy helyben elfo­gyaszthassák a megrendelt rundot a vendégek. Szépen be­rendezték asztalokkal és pa­dokkal, de hiába. Krokovics Jánosné szerint a magyarázat az, hogy nincs munkalehető­ség a faluban, a kevés segélyt pedig nem italra költik az em­berek. Mint mondja: a legkel­lemetlenebb az, amikor hitelt kér egy falubeli. Nincs hobbija, csak a sok munka Bogdán Mária azt mondja: annyit dolgo­zik, hogy nincs hobbija a sok munka mellett. Életéhez hozzá­tartozik az állattartás és a földművelés. Eladásra tenyész­ti állatait, azt mondja: amikor sok malac van, ötezerért ad­ják, ha nem kapni, akár 15 ezerért is. Kiszámíthatatlan a piac, akár az időjárás. Hetven csirkét nevel, mint mondja: megéri neki, mert jól viszik a tojást a falubeliek. Kint a hegyben szőlőt termesztenek és gyümölcsöt, tartozik a bir­tokhoz egy hektár föld is. Min­dent megtermelnek maguk­nak, amit csak tudnak. SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 12., KEDD ALMANACH - 212 - SZILVÁSSZENTMÁRTON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom