Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Uttalan utakon Pacséron külterület Az önkormányzatnak nincs pénze a javításokra, így egyes településrészek megközelíthetetlenek Vas András Ökördi Zsuzsa és Keszthelyi Péter ökogazdaságot vezetnek a szinte megközelíthetetlen Pacsérvisnyén Útnak nyomát sem látni, ha­csak a fél méter mély, esővízzel teli traktornyom nem számít annak. Reménykedünk, nem arrafelé kell továbbmennünk, ám az erdőszélen feltűnik egy fiatalember, aki egyenesen fe­lénk tart.- Na, erről beszéltünk - int a sártenger felé Keszthelyi Péter, aki Pacsérvisnyéről, Visnye egyik külterületéről jött elénk kísérőnek, ahol párjával egy ökofarmon gazdálkodik. Hatalmas sóhajjal - ameny- nyire lehet - feltűrjük nadrá­gunk szárát, s bocsánatkérően pillantunk a kemény megpró­báltatások elé néző lábbelikre. Amelyek néhány pillanat múl­va már kilátástalan harcot foly­tatnak a dagonyával. Megpró­bálunk letérni az „útszéli” gaz­ba, ám ott a nadrágmarasztaló tüskék teszik szinte lehetetlen­né az előrejutást.- Most képzelje el: a lányunk három évig minden reggel itt botorkált ki a fél hatos buszhoz - jegyzi meg kísérőnk. - Egé­szen addig, amíg egyszer haj­nalban bele nem esett egy- ha­talmas jeges tócsába. Akkor úgy döntöttünk, hogy kollégiu­mot keresünk neki. Ma már Pé­csen tanul. Csendesefi hallgatjuk a törté­netet, egyelőre saját viszontag­ságaink kötik le erőinket, s más bajával csak a jó félórás (tor)túra után tudunk behatób­ban foglalkozni.- Nem értjük, a 21. században hogyan engedhetik, hogy embe­rek ilyen körülmények között lakjanak - mondja immár a ba­rátságos tanyán Ökördi Zsuzsa, aki annak idején Budapestről költözött a tanyára, feladva taná­ri és idegenvezetői pályáját, s a biokultúrának szentelve életét. - S ez nemcsak a mi problé­mánk. A Nyugati-Kápolnásvis- nyén élő hetvenéves Julis néni­hez, akinek a házában még vil­lany sincs, csak egy erdei csapás visz. Itt van tőlünk húsz perc já­rásra Visnyeszéplak, az ökofalu, ahol egy új település született. Rengeteg a gyerek, s hozzájuk is csak egy földút vezet: Bánya fe­lől az erdőn át. Néhány évvel ez­előtt egy gyerek meg is halt: lent várt a mentő az erdészeti beton­úinál, de nem tudták levinni hozzájuk a kölyköt... A visnyei önkormányzatnak ugyanis nincs pénze az utak ki­építésére, ám a helybéliek nem is betonutat akarnak, csak azt, hogy a mostani földes utakat ne használhassa mindenki, s főleg ne akármilyen járművel.- Tizenöt éve élünk itt - foly­tatja Ökördi Zsuzsa -, de a prob­lémák csak két-három éve je­lentkeztek. Azóta a vadászok te­repjárói, a környékbeli földek gazdáinak traktorai, a fakiter­melők teherautói teljesen szét­szaggatták az útjainkat. Ezt többször jelezték a visnyei polgármesternek, majd a kadar­kúti körjegyzőségnek, ám érde­mi választ nem kaptak. Ekkor a Belügyminisztériumhoz fordul­tak, ám ők a kadarkúti jegyzőt bízták meg az ügy kivizsgálásá­val, akinek - a pacsérvisnyeiek szerint - semmitmondó válasza hatására nem történt semmi.- Tudjuk, hogy néhány em­ber nem kérhet milliós utakat - veszi át a szót Keszthelyi Péter.- Azt szeretnénk, ha a betonúi­tól kezdve azt a szakaszt, me­lyet a legtöbben használnak, le­betonoznák. Talán ha 50 méter­ről van szó... És ne használják nehézgépek az erdőtől távolab­bi, úgynevezett szenes utat. Ezen régen nem lehetett illeték­teleneknek járni. Ma viszont senki sem figyel erre.- S amíg nem figyelnek ránk, mi sem törődünk velük - teszi hozzá harcosan Ökördi Zsuzsa.- Amíg nem találnak ki valami megoldást, nem fizetjük az in­gatlan- és súlyadót. Kicsivel több, mint 10 ezer forintról van szó. Nem nagy összeg, de csak így tudjuk jelezni elégedetlen­ségünket. S ha így sem változik a helyzet, ombudsmanhoz for­dulunk. Mi pedig újra a sártenger fe­lé. Mire a buszmegálló romjai­hoz érünk, cipőink egy-egy sár­labdához hasonlítanak... írott malaszt Bordáné Rocskár Zsuzsanna, Visnye polgármestere (képün­kön) elismeri: tényleg tragikus a külterületek úthelyzete.- Tavaly az erdő alatti útra több teherautónyi törmeléket hordtunk- így a polgármester -, ám nem sokat segített. Hivatalos levelet ír­tunk a vadásztársaságnak és a gazdáknak, hogy ne használják az utat, mert tönkremegy. Hiába... Takács János kadarkúti körjegyző szerint mindenkinek joga van eldön­teni, fizet, avagy nem adót- Ám viselniük kell a következménye­ket is - mondta Takács János. - Amúgy az a bizonyos szenes út nem azon a nyomvonalon halad, mint a hivatalos papírokon. Fel kellene mé­retni a területet, majd ki kellene jelölni az új nyomvonalat. Erre azonban nincs pénze az önkormányzatnak. Ezt jelentet tem is a Belügyminisztériumnak, mely vizsgálatot kért tőlem. VÉLEMÉNYÜNK Falvak kitörési pontjai Nagy kérdés, hogy a most készülő Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemében milyen pozíciókat szerez a dél-dunántúli régió, Somogy és annak kistérségei. Ettől függ, hogy 2007 és 2013 között miként fejl& dik ez a térség, behoz-e valamit évtizedes hátrányából. Egyszerűb­ben szólva kiderül: mire lehet támogatást szerezni a következő évek­ben. A települések - divatos kifejezéssel élve - kitörési pontjaikat kere­sik, s egyre több helyen vélik megtalálni. Csakhogy a dédelgetett ter­vekről nagyobb léptékkel mérve már most látható, csak álmok, s nem a kitörés hatékony eszközei. Ha például összeszámolnánk, hogy a megyében hány település, illetve kistérség tervezi a termál­víz-hasznosítást, könnyen kiderülhet, hogy több fürdőről ábrándoz­nak, mint amennyire az egész országban szükség lehet. Többről, mint ahányhoz juthat fejlesztési forrás és fizetőképes vendég. Hasonló a helyzet a falusi turizmussal. Olyan helyeken is lehető­séget keresnek, ahol nyoma sincs táji különlegességnek, nevezetes­ségnek, vendégfogadási kultúrának. Legtöbbször csak ott látják tisztán, hogy a turizmus önmagában nem a falu felemelkedésének csodaszere, ahol amúgy már értékes hagyományai és jó eredményei is vannak mindennek. A települések gyakran korántsem csak pénzben szorulnak támoga­tásra, hanem saját valós lehetőségeik beláttatásában is. Abban kell segíteni őket, hogy - pestiesen szólva - ki tudják találni ömagukat, s hogy mi az a nagyobb rendszer, amelyhez kapcsolódhatnak. EU- pénzt ugyanis már csak így lehet szerezni Enélkül csak ábrándokat kerget­nek, s egyik pályázati kudarc a másik után éri őket. ’ bíró Ferenc Segítség, tanácsadás a hiperaktív gyerekeknek Marcaliban a Mikszáth Kál­mán Utcai Általános Iskolában szülőknek és pedagógusoknak tartott előadást Szűcs Marian­na a hiperaktív és figyelemza­varral küzdő gyermekek hely­zetéről, a konkrét esetekre is tanácsokat kérhettek, (ve) Elolvadt a jég, harapnak a halak A Desedai víztározón már egy hete elolvadt a jég. A toponári partszakaszt főként horgászok vették birtokukba. A pontyka­pást jónak ítélik, Laczina Ár­pád már a harmadik pikke­lyest akasztotta meg a kelle­mes langyos napsütésben. Hazai és külföldi előadások a torinói lepelről Csaknem 120 hazai és külföl­di előadást tartott már a tori­nói halotti lepel tudományos vizsgálatáról Tamási József, a templomépítő tiszafóldvári plébános. Nagy sikerű csur­gói előadását Dinnyés László festő- és szobrászművész hite­les lepelmásolata felhasználá­sával illusztrálta. A bemutató­val és a lelki gyakorlattal az új martfűi templom építését szolgálta, (hj) Nemzetközi szakmai nap az energiaerdőben A Somogy megyei Vállalkozó Központ és a Zala megyei Vál­lalkozói Alapítvány közös szakmai napot, tapasztalat- cserét tartott a Marcali mel­lett található energiaerdőben. A rendezvény házigazdája Szántó György a még újszerű­nek mondható gazdálkodás technikai és támogatási rend­szeréről tartott előadást. A helyszíni terepszemle után a résztvevők mélyebb szakmai információkhoz is hozzá jut­hatta. A megújuló energiákról szóló somogyi rendezvényso­rozatnak ez volt a második ál­lomása. A sorozat zárása ápri­lisban lesz. (szá)-< .;i : SOMOGYBÁN A ‘n3M*i8w*M Balatonlelle a Leilei Polgárőr Egye­sület 1 millió 750 ezer forintot nyert a Biztonságos Magyarorszá­gért Közalapítvány pályázatán. Az összegből rendszám-azonosító és -felismerő rendszert kíván vásárol­ni a leilei polgárőrség, amelyet egy cég felajánlásaként kapott autóba szerelnek majd be. (mg) Balatonszentgyörgy Az Alpok-Ad­ria Munkaközösséghez tartozó magyar tagmegyék elnökei találkoztak tegnap a kis-balatoni Kutatóházban. Ké- I I kés Ferenc, a mun­kaközösség soros elnöke egyeztet­te elnöktársaival az éves munka- programot. Somogyot Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke (képünkön) képviselte, (bf) Csombárd-Hetes Műsoros estet adtak a csombárdi időseknek az is­kola növendékei. A rendezvényen az in­tézmény 64 diákja lé­pett fel. Bemutatko­zott a művészeti isko­la tánckara, citera- és furulyazene­kara, s a gyerekek tánccal, ének­kel, zenével és dramatikus játékkal szórakoztatták a vendégeket. Kartali Erzsébet iskolaigazgató (ké­pünkön) elmondta: az ilyen rendez­vényeken azok is megismerhetik a diákok munkáját, akik a koruk mi­att a hetesi fellépésekre ellátogatni már nem tudnak, (hzs) Csurgó Idén első alkalommal je­lentették meg cd-n a Református Középiskolák Természettudomá­nyos Diákkonferenciájára beérke­ző pályázatokat a szervezők. A rendezvénynek negyedik alkalom­mal adott otthont a Csokonai gimnázium és általános iskola. Szabó Sándor igaz- L ... ___ gató (képünkön) el­mon dta: 2000-2500 oldalnyi anyag került elektronikus adathor­dozóra. (Vaj Görgeteg Az Általános Iskola neve­lőtestületének pedagógusai az el­múlt időszakban kooperatív tanu­lási módszerek tréningen vettek részt. A továbbképzést a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munka­társai tartották, melyen új pedagó­giai és tanítási módszerekkel is­mertették meg az iskola tanárait - tájékoztatott Somorjainé Pados Edit igazgatónő, (bb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom