Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-24 / 69. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 2 0 6 SZENNA i EZ A HÍR SZENNÁBAN Megújult a buszmegálló Március elsején adták át a falu új buszmegállóját. A Közútkezelő Kft.-vel együtt nyújtotta be pályázatát az önkormányzat. A beruházás hatmillió forintba került, amelyből húsz százalékot önerőből biztosított az önkormányzat. ÚjútaZókaJiegyre Mezőgazdasági feltáró út építését kezdték meg a Zóka- hegyre. Az út mentén több mint 60 telek fekszik és a tervek szerint 2005 augusztusára elkészül az út. A nyomvonalat már kijelölték, csak a megfelelő időjárásra várnak. A negyvenmillió forintos beruházás negyedét teremti elő önerőből az önkormányzat. Mindenki névnapja A helyi nyugdíjasklub kedves szokása, hogy márciusban mindenki névnapját szerveznek. A hatvan tagot számláló társaság idén is összegyűlt, hogy különféle meglepetésajándékokkal kedveskedjenek egymásnak. Az est során nagyszerű pörköltet főztek az idősek, hogy aztán együtt fogyasszák el az ünnepi étket a mulatságon. Központi fűtés a kultúrba Január 20-án fejezték be a kultúrház központi fűtésének kiépítését. Az egész épületben megújították a fűtést. A négymillió forintos beruházásra a CÉDA-pályázaton nyert támogatást az önkormányzat, ehhez még több mint harminc százalék önerővel is hozzájárult. Különleges terem Sok fiatal pár Kaposvárról is a településre jár házasságot kötni. Évente legalább tucatnyi ceremóniának ad otthont a terem. Az önkormányzat épületében található helyiség különlegességét a faragott szívekkel díszített bútorok és az impozáns faliképek adják. Tornatermet építenek A XXI. század iskolája című pályázat keretén belül próbálkozik az önkormányzat a régen tervezett tornaterem felépítéséhez támogatáshoz jutni. A több mint százhúszmillió forintos beruházásra még várják a visszajelzést. Úgy tervezik, hogy negyvenszer húszméteres alapterületen épülne a csarnok, amelyet közösségi házként és kiállítások, helyi rendezvények színtereként is használnának. EZT FŐZIK SZENNÁBAN Aludttejes prósza A szennaiak egyik kedvenc desszertje az aludttejes prósza. Szerelem Jánosné szerint az egyik legegyszerűbben elkészíthető sütemény. Keverjünk össze fél liter aludttejet vagy kefirt egy tojással, egy evőkanál tejföllel, egy kávéskanál sóval, három evőkanál cukorral és hét púpos evőkanál liszttel. Addig kell keverni, amíg egészen sima lesz. Öntsük zsírozott-lisztezett tepsibe, majd simítsuk el egyenletesen. Máj ezek után szórhatunk rá szilva- vagy baracklekvárt, és végül süssük aranysárgára a már előmelegített sütőben. A CIKKEKET MEISZTERICS ESZTER ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Turistákat csalogatnak segítség Kamionnal szállítják el a szennyvizet a faluból A szennai néprajzi gyűjtemény mindig vonzza a látogatókat. Húsvét előtt különösen kedvelt kirándulóhely A legtöbb település honlapját igazán csalogatóvá, megnyerővé szerkesztik a szakemberek. Szennával sincs ez másképp, a különbség csak annyi, hogy itt valóban azt kapja a vendég, amivel kecsegtették: gondos parkok, rendezett udvarok, minden második házon „zimmer- frei” felirat. Az utazó hamar tapasztalja, hogy vendéglátási kultúrának kialakult hagyományai vannak a faluban. Künsz- ler Józsefné szerint különleges életforma, ahogy a szennaiak élnek. Itt állandó a vendégvárókészültség: mindenkit tárt karokkal, pontosabban étellel-ital- lal, szállással és programokkal várnak. Arról, hogy mégis mi foglalkoztatja mostanában a szennaiakat, Handó János polgármester sem tudott mást mondani: a falusi turizmus. Tíz fogadó, étterem és panzió várja az idelátogatókat és persze a skanzen. A polgármester azt mondja: nincs itt különösebb újdonság, hiszen nem épült mostanában semmi. A kulcsszó most egyszerűen: a színvonal. Amit folyamatosan biztosítani kíván a település. Mindezek ellenére az önkormányzat 40 milliós forráshiánnyal küszködik, s főként azért dolgoznak, hogy ezt ne érezzék a helybeliek. Küzdenek azért, hogy fennmaradhasson a falu iskolája és óvodája. Egy másik megoldandó gond: a szennyvízcsatorná-' zás. A település legnagyobb foglalkoztatója, a Szenna Pack 2004 decemberében üzembe helyezett egy gépsort, amely elég volt arra, hogy megakadályozza a leépítést. A napokban garantálta a bank egy kétmilliárd forintos gépsor beszerzését 2005-re. A község és az ipari üzem gondja azonban az, hogy a Szenna Pack Kft.-ben annyi szennyvíz keletkezik, mint az egész faluban. A vállalat természetesen ezt is megoldja, kamionnal szállíttatják el a veszélyes anyagot. Ez azonban csak átmeneti megoldás, szennyvíz- csatornázásra lenne szükség. Már évek óta nyújt be pályázatokat az önkormányzat, de eddig eredménytelenül. Pedig Handó János szerint tegnap is későn lett volna. A bajok ellenére csalogató hely Szenna. Az utcán sétálva feltűnően sok a fiatal. A parkban pedig sok a kisgyerek. Handó János elmondta: örülnek annak, hogy egyre több fiatal telepedik ki a városból. Az ideköltöző családok százezer forintot kapnak az önkormányzattól. Egy nehéz élet örömei A falu legidősebb embere szerint aki sokáig akar élni, egyen finomakat és aludjon jó sokat, de éhes hasra ne igyorrsoha! Továbbá ne sajnáljuk magunktól a pihenést, arra mindig hagyjunk időt! Kurucz Imre egész életében Szennában lakott. Kivéve azt a tíz évet, amelyet katonáskodással töltött. 1939-ben hívták be a seregbe, Nyírbátorban újonc- kodott, aztán őrként szolgálta a hazát és géppuskás is volt. Élete talán legörömtelibb percére így emlékszik \issza: 1948 karácsonyán este hat óra volt, amikor átlépte a szennai ház küszöbét, hazaérkezett a fogságból. Azt mondja: amíg él, nem felejti el azt az estét. Később megnősült és napszámosként dolgozott a földeken. Nem a sajátján, hanem úgy bérelte. Aztán úgy döntött, nem éri meg más földjéből kiszedni a pörgyét és éjjeliőrnek állt a cukorgyárban. Azt meséli, még a nyugdíj mellett is dolgozott, szóvá is tették kollégái, mikor hagyja már abba az 50 kilós cukorzsákok dobálását. Mostanában már nem emelgeti a súlyos terheket, sétálgat a jó szennai levegőn és pihen. Teheti, kipiheni a 87 év fáradalmait. Otthonra leltek Szennában Szenna ideális hely a nagycsaládosoknak - állítja Kiss Borbála tanítónő. Férjével 1991-ben költöztek Szennába, kaptak szolgálati lakást és állást is. Együtt végeztek a Kaposvári Egyetem pedagógiai karán és egyből idejöttek. Férje azóta ugyan Kaposvárra jár dolgozni, ám Kiss Borbála ötödik éve tanít a helyi általános iskolában. Mint gyógypedagógus, tanulási zavarokkal küzdő kisgyerekekkel foglalkozik csoportos korrekciós órák keretében. Ez annyit jelent: segít ezeknek a diákoknak behozni a lemaradást, pótolja velük a hiányosságokat. 0 három gyerkőcöt nevel. Két lánya 15 és 8 éves, fia pedig 12 múlt. Férjével együtt úgy gondolják, Szennán megtalálták a biztonságos otthont gyermekeik számára. A város pár percre van, zeneiskolába is odaviszik egyik gyereküket, a másik kettőhöz Szennába jár ki a zenetanár. Itt nem kell idegen emberektől és autóktól tartaniuk, ha kint játszanak a gyerekek. Sokat túrázhatnak és biciklizhetnek a vidéken. Kiss Borbála azt mondja: nekik nagyon tetszik, hogy az itt élők kötődnek szülőhelyükhöz. SZENNAI MAGÁNÜGYEK Vendégeket csalogat a tisztaszoba Künszler Józsefné közel tíz éve a falusi turizmus mozgatórugója. Kaposvárról költözött ide a férjével, az összes túraútvonalat végigjárták már a környező vidékeken. Véletlenül csöppent bele a falusi turizmusba, hiszen volt egy szabad szoba a lakásban, gondolta, jól jön a nyugdíjkiegészítés. Vendéghá-, zában 8 helyet biztosít a látogatóknak, igényes szobákkal. Programokat is szervez: kerékpártúrákat a Zselicbe, tóparti szalonnasütést rendez vagy pörköltet főz a szőlőhegyben, ha arra vágyik a vendég. Játékgéppel és zenével várja a fiatalokat Bojtár Józsefre édesapja hagyta rá Vadászpresszóját. Nemcsak Szennában, a szomszédos településen is üzemeltet egy kocsmát. Ma már nemcsak a vadászok, a fiatalabbak is összegyűlnek nála, játékgépek és zenegép is a vendégek rendelkezésére áll. Bojtor József azt mondja: a helyi fiatalok nemcsak hétvégenként, hanem minden áldott este beugranak a presszóba. Ő maga tősgyökeres szennai, itt is akar maradni, már vett egy félkész házat, amelyet mostanában szeretne továbbépíteni. Szőlőt termeszt a szennai rend szigorú őre Tizenhárom éve dolgozik körzeti megbízottként Szennában Balogh Sándor. Szerdahelytől Szilvásig öt település rendtartója. Pesten végezte a rendőrtiszti iskolát, de eszébe sem jutott a nagyvárosban maradni. Azt mondja: nyugodtabb vidéken az élet. Pár pincefeltörés előfordul, de azt sem a helyiek követik el. Ha mégis akad egy bűncselekmény, az éjszaka közepén is őt riasztják mind az öt településről. Munkája mellett szőlőtermesztéssel foglalkozik, most is menne már, három sor szőlő még visszavan a metszésből... Lelkeket ápol az óvónőből lett családsegítő Csóligné Katalin tavaly márciustól a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megbízottjaként hetente háromszor jön Szennába. Ugyan főállásban a kaposvári pszichiátrián is dolgozik, másodállásban azonban szívesen segít a helyiek problémáinak megoldásában. Ahogy beér a faluba, alig győz integetni ismerőseinek, szeretettel és hálával fordulnak felé a szennaiak. Korábban óvónőként dolgozott, mint mondja: régebben is meghallgatta az emberek búját-baját, csak most már fizetést is kap érte. A dédnagyi szőtteseiből szervez kiállítást Mátés Tibor Szennában született, ma Kaposváron él. Vállalkozását azonban visszahozta a faluba, víztechnológiai termékeket gyárt egy olasz cég megbízásából. Érdekes kiállítást szervez mostanában, dédnagymamája munkáit szeretné bemutatni, aki szőtteseket készített. Kiállítja a régi eszközöket és magát, a munka menetét is bemutatja a kendertől a gyártási folyamatig. Hobbija a vadászat, tagja a helyi vadásztársaságnak is. A kiállítást követően vadászmúzeumot szeretne létrehozni Szennában. Munkája és hobbija a falumúzeum Németh Lászlóné a skanzen területőre. Folyamatosan tájékoztatja a vendégeket a múzeum és a falu életéről. Számára a jó légkör a legfontosabb. Azt mondja: azért szeret itt dolgozni, mert ide az emberek pihenni jönnek, nincs idegeskedés. Szinte minden látogató életéből kap egy keveset beszélgetéseik során. Legjobban azt szereti, amikor gyerekek jönnek, mert ők különös varázst kölcsönöznek a múzeumnak. Pedig jól tudja, a legtöbb kicsi csak azért jön, hogy láthassa hús- vétkor az újszülött bárányokat.
