Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
6 Közélet, gazdaság, politika ■MTSfcHS ■ N - 2005. március 20., vasárnap Hiszékeny és borúlátó a magyar? Itthon sokan kételkednek a szép jövőben, magyarságunkra sem vagyunk valami büszkék,s a realitások elől gyakran menekülünk az áltudományok dzsungelébe. Vannak nálunk búskomorabb nemzetek is - ilyen a lengyel, az olasz és a görög. A pszichológus, Dr. Belső Nóra szerint a szkepticizmus fogalma igazságtalanul kap felénk gyakran negatív előjelet. - Az egészséges szkepticizmus intelligenciát feltételez és előbbre visz - rögzíti. Kollégája, Ranschburg Jenő hasonlóképpen vélekedik. - Velem is elég gyakran előfordul - vallja be -, és szerintem is hasznára lehet az embernek. A szkepszis szó olvasatomban az intellektuális kételyt jelöli, azaz nem azonos a pesszimizmussal. Ez utóbbi életérzés, ami visszafog, inakA posztkommunista országok polgáraihoz képest nem is vagyunk pesszimisták. A lengyelek sokkal búskomorab- bak, mint mi, sőt, a görögök és az olaszok is hajlamosak az önsajnálatra tíwá tesz. Úgy is mondhatnám, hogy a szkeptikus nem érez, inkább gondolkodik, s az újat fürkészi! Belső Nóra is felhívja a figyelmet a fogalmi zavarokra, keveredésre. És a cinizmustól óv. Mint mondja, ez utóbbi akkor jelentkezik, amikor valaki minden áron elkerüli a konfliktusokat, a próbatételeket. Ahelyett, hogy töprengene, a megoldásokat kutatná, inkább „szúrós” lesz, önvédelmi reakciókkal felel a külvilág ingereire. A történész, Pók Attila figyelmeztet: ha túl gyorsan halad egy modernizációs folyamat, az is lelki bajokat, traumákat eredményezhet. Emellett a világégések, az égbekiáltó igazságtalanságok, a nagypolitika játékai is befolyásolják a nemzedékek életét. Trianont hozza fel példaként. A mindenható apakép, Horthy, Rákosi pajtás és Kádár elvesztését is megsínylettük szerinte. Igaz, nyomban hozzáteszi, nem a hatalmasok akarnokságát sírjuk vissza, inkább annak a felelősségét nehéz elviselni, hogy immár magunk döntünk. Sokáig ugyanis egy magyar állampolgár számára világosak voltak a játékszabályok, sokan például azt hitték, elég, ha valaki szorgalmas. Ma a teljesítmény, az eladhatóság a mérce. Dr. Belső Nóra mégsem látja borúsnak a helyzetet. - Érdekes módon a vizsgálatok azt igazolták, hogy Kevés a munka, sok a szegény ember KADAR ERIKA pénztáros- Elég kilátástalannak találom a helyzetet, főleg itt Miskolcon. A jövőmet illetően szkeptikus vagyok, hiszen kevés a munkahely. Az ügyfeleken látni, hogy nincsenek mások sem túl jó hangulatban a keleti végeken. VIGH SÁNDOR alkalmazott- Évek óta biztos állásom van, ezért én talán optimistább vagyok az átlagnál. Az ország állapotával viszont nem vagyok elégedett, túl sok a szegény ember, és ez meghatározza mindennapi hangulatunkat. BUJAKI CSILLA vállalkozó- Elkeserítenek találom az ország helyzetét, ezáltal az enyémet is. Kis fizetésekért kell napi 12 órát robotolni, így nem jut idő a pihenésre. Szeretném szebb színben látni a jövőmet, de ez egyelőre nem megy. Vágó István már régóta hadakozik az áltudományos humbugok híveivel. Néha azért Kokét is „megpuhítja” a posztkommunista országok polgáraihoz képest nem is vagyunk pesszimisták. Inkább találékonyak, fondorlatosak lettünk a változások hatására. Azelőtt, a nyolcvanas években még vezettük az öngyilkossági statisztikákat, ehhez képest sokat javult a helyzet. Nemrég arra is fény derült, hogy a lengyelek sokkal búskomorabbak, mint mi, sőt, a görögök és az olaszok is hajlamosabbak az önsajnálatra - summázza. Ranschburg a hiszékenység, az áltudományok előretöréséről úgy vélekedik, az a fő baj, hogy nincs kinek hinni, így a misztikum iránt fogékonyabbak lettünk. De a ráolvasás azért is oly népszerű, mert a technika irtózatos tempóban tör előre, az átlagember pedig hiába használja nap mint nap az internetet, a telefont vagy nézi a televíziót, igazából képtelen átlátni, mi miért történik vele. Ranschburg amondó: a világ túl bonyolulttá vált és a tudomány is elrugaszkodott a való világtól. Egy friss Tárki-vizsgálat azt mutatja: az uniós jogosítvány megszerzésétől sem lettünk szebbek, jobbak, gazdagabbak. És egyelőre még a magyarságtudatunk sem az igazi. Büszkék vagyunk ugyan a származásunkra, de ezt - a jobboldali pártok nyilvánvaló bánatára - nem verjük nagydobra, ugyanakkor van bennünk egy kis szégyenérzet is, amit megint csak a hazai közélet rémes állapotának tudható be. Szabó Zoltán Attila SZKEPTIKUSOK KONFERENCIÁJA Az interneten és a Fiksz Rádióban is nemrég élőben közvetített tanácskozás fővédnöki tisztét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vízi E. Szilveszter vállalta. Ez a gesztus is jelzi, a tudomány lázasan keresi a választ korunk legégetőbb gondjaira, mi több, a hitét vesztett, avagy a hiszékeny emberekre vadászó sarlatánoknak, mágusoknak, ufófürkészeknek is hadat üzentek. S hogy kiket tisztelhetünk a haza szkeptikusaiban? Egyebek mellett a kvízprofesszor Vágó Istvánt vagy a Műegyetem tanárait, Makai Mihályt, Füstöss Lászlót, Orosz Lászlót és Hraskó Pétert. Swingerek: szextatarozó házaspárok Szexmániások paradicsomaként is emlegetik a swingerek klubjait, ahová mégis főleg szexuális életük frissítésére vágyó házaspárok mennek. Mondják is, hogy a swingerek között kevesebb a válás. A férfiak általában bo- xeralsóban vagy fürdőnadrágban vannak, a nők fehérneműre, bolyhos, tollas, átlátszó mucu- kára vetkőznek - vezet az Első Magyar Swingers Egyesület partijainak kulisszái mögé Fodor Gábor, a vállalkozás gazdája. - Azért kérjük mindezt a vendégektől, mert a swingers klub ars poeticája a vizuális élményadás, és ha valaki úgy gondolja, akár ruhátlanul is megjelenhet. Jelszavunk az, hogy itt mindent lehet, de semmi nem kötelező. Ez az exhibicionisták paradicsoma, sokaknak már az is élvezetet szerez, hogy szeretkezés közben nézik őket. E partik résztvevői angol szlengszóval swingereknek, vagyis intenzív szexuális életet élő személyeknek nevezik magukat, akik a mindenki beleegyezésével végzett szórakoztató szex egyik formájának hódolnak. Az elegánsabbak inkább „életstílusként” emlegetik szívesen e szenvedélyüket. A párok ugyanis bekéredzkedhetnek egymáshoz, rokon- szenv alapján cserélgethetik NEM VALÚ MINDENKINEK _______- Szó sincs arról, hogy itt egymásnak esnek a párok - magyarázza dr. Farkas Tibor szexuálpszichológus. - Sokan a saját párjukkal szeretkeznek, de az ingerek, az érzékek összeadódnak, ami sok pluszt adhat a résztvevőknek. Akik gyakran eljárnak, megismerik egymást és idővel bevonhatnak másokat is a szeretkezésbe. A férfiak nyolcvan százaléka szenved potenciazavarban, a nők többségének van orgazmushiánya, ilyenkor ajánlom egy harmadik bevonását a szexbe. Erre is jó a swinger klub, amit pároknak ajánlok, akik nem gondolják, hogy intim együttlétük tabu. Kedvező hatással lehet a szexuális életre, de nem való mindenkinek. partnereiket, kipróbálhatják a másik feleségét, férjét, élettársát. Mi több, kialakítottak egy hármas matracos, tükrös helyiséget is, ahová azok a párok mehetnek, akik - a tulajdonos szóhasználatával - a Lao- koón-szoborcsoportot szeretnék építgetni. Állítólag a törzsvendégek egy része éppen az itt „tanultaknak” köszönhetően már egyfajta művészetté fejlesztette a társas szeretkezést. AIDS-tesztet nem kérnek a vendégektől, de a klubot elárasztják óvszerekkel. Fodor Gábor évek óta foglalkozik a swinger mozgalom szervezésével, amely szerinte a korszerű szexuális kultúra elmaradhatatlan eleme, de csupán újabban szeretné elérni, hogy vendégei mindezt klubszerű körülmények között műveljék. A helyszínt, egy panziót külön erre a célra alakított ki áttetsző függönyökkel elválasztott boxokkal, úszómedencével, szaunával, bárpulttal, terített asztalokkal.- A swingerek elsősorban harminc-ötven éves (házas)- párok, akiknek elfáradt, unalmassá vált a szexuális élete - magyarázza Fodor Gábor. - Másrészt kíváncsiak mások szexuális kultúrájára, kísérletezni szeretnének, kipróbálni új dolgokat. Úgy kívánják feldobni a házaséletüket, hogy arénában, bárpulton, szaunában, uszodában szeretkeznek a párjukkal. Azok kedvelik ezt a műfajt, akik szeretik egymást, de már elmúlt köztük a szerelem. Meggyőződésem, hogy kevesebb lenne a válás, ha a házaspárok az ilyen típusú klubokban felfrissítenék és megújítanák szexuális szokásaikat. Életstílusok ide, swingerek oda, sokan mondják minderre, hogy mindez nem más, mint a külvilág számára fogyasztható mázzal leöntött csoportszex. Fodor Gábor azonban tiltakozik, bár elismeri, hogy akik ezt keresik benne, meg is kapják, de a párok elsősorban nem ezért járnak swingers klubba. Szerinte ez a mozgalom nem erről szól, úgy véli, az igazi csoportszex-szobák Németországban vannak. Azokban halvány piros égő fényénél valóban nem lehet tudni, ki kivel van. Megjegyzi, hogy a swinger közösség napjainkban a legalkalmasabb hely arra, hogy ott kulturált körülmények között különféle HEGYI LÁSZLÓ operatőr szexuális érdeklődésű emberek találkozzanak.- Meglepően kevés szingli nő jön a swinger klubba - teszi hozzá. - El kell nekik magyarázni, hogy nem szexei itt mindenki mindenkivel, el lehet vonulni mások elől. De hát ők barátot keresnek, erre elmondom, hogy amíg megtalálják, itt együtt lehetnek egy időleges szexpartnerrel, mire felháborodnak, micsoda dolog érzelem nélkül szexelni. Idézi egy negyvennégy éves hölgy esetét is, aki telefonon jelentkezett, s elpanaszolta, hogy a férje hetek óta nem is közelített feléje, eljöhet-e a klubba. Hajnalig ott volt, majd töltött magának egy búcsúpohárral és megjegyezte: nekem ez már járt... Csontos Tibor VEREBICS VERONIKA- Jó a swingerklub, mert abban a légkörben felszabadultan lehet ismerkedni. Különben is régi dolog a csoportos szex, de eddig legfeljebb maszekban, barátok közt működött. Idegen helyen még jobb az ilyesmi, mert senki előtt nem kell szégyenkezni, aktus után mindenki megy, amerre lát. főiskolás- Kíváncsiságból elmennék egyszer a klubba, de egyedül nem lenne merszem hozzá. Egy baráttal annál inkább. Szimpátia esetén talán belekóstolnék, milyen is az, de lehet, hogy csak a szám jár. Amikor ugyanis ott állnék a swingere- zés „küszöbén”, biztosan inamba szállna a bátorságom.
