Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

sabbnak véltem volna, ha a Hor- tobágyot választják, ahol a két szenvedéstörténet - holokauszt és a kitelepítés - összeér.- Mitől szakrális és pogány kultikus hely a Mis, ahol rész­ben az ön finanszírozásával zaj­lanak régészeti ásatások?- A Pilis a környékén élő né­pek szent hegye volt minden időben. Ez a lényeg. A keresz­ténység előtti ősi hitvilág kulti­kus helye. Itt lehetett Attila váro­sa, itt temethették el Árpádot. A környék különlegességének tartott Holdvilágárok kutatására alapítványt hoztam létre, né­hány százezer forinttal támogat­nom kellett az ásatásokat. Az ásó szűkszavúan „beszél”, de SZÖRÉNYI LEVENTE Született: 1945. április 26., Gmunden Foglalkozása: zeneszerző-előadó­művész Együttesek: Mediterrán, Balassa, Illés, Fonográf Fontosabb színpadi munkák: Kőműves Kelemen, István, a király, Atilla - Isten kardja, Veled, uram Filmzenék: Tizenöt, Ezek a fiataloktól a Trombitásig Díjak: Erkel-díj, KISZ-díj, SZOT-dij, Huszka-díj, Kossuth- díj (az Illés tagjaival) ami biztos: a Holdvilágárok ku­tatását „csak” a baloldal, a jobb­oldal és az egyház nem nézte jó szemmel, sem a háború előtt, sem azután.- Ami az utóbbit illeti, agyőri megyés püspök megdöbbentő­nek ítélte, hogy Szörényi Levente egyik interjújában a pogány ősi valláshoz való visszatérésre buz­dított. Az ön menedzsmentje erre mondta, hogy ha összeugraszta- nák a Kossuth-díjas művészt és az egyházat, az egyház kerülne ki vesztesen, hiszen az Illés tag­jának, az István, a király egyik alkotójának népszerűsége nehe­zen ingatható meg. Nem gondo­lom, hogy szüksége lenne a mes­terséges mítoszépítésre.- Nyugvópontra jutott az ügy, de akkor nem örültem neki. Bár nem lepődtem meg. Egy rá­diós interjúban kérdezték tőlem, szerintem mit szólna Szent Ist­ván, ha most körülnézne. Mit szólna? Már országa sincs föld­rajzilag, népe is alig. Azt mond­tam: Amerikából pénzelt idegen szekták elégítik ki a lelki igényt. Hozzátettem, hogy a mai hely­zetért kár volt vértanúhalált szenvedni Koppánynak. Ami produkcióim kiadójának, a Zik- kurat Színpadi Ügynökség emlí­tett reakcióját illeti, talán hirtelen vélemény volt, mégis igaz. Bár egy menedzsmentnek a mítosz­teremtés is dolga, abban igaza van, hogy az egyházzal való po­lémia nem hiányzik abból.- Talán ezért is engedhette meg magának, hogy egykori pártjáról azMDF-ről illetve Dá­vid Ibolyáról és Herényi Károly­ról kijelentse: miként vezetheti a pártot topmodell és egy zsúrfiú?- Igyekeztem udvariasan fo­galmazni, mondhattam volna, baj. lesz ebből, gyerekek! így je­leztem, nem értek egyet a politi­kájukkal. Mindez odáig fajult, hogy kétségbevonják, hogy,az MDF lógója az én szellemi ter­mékem, ami pitiáner dolog, mint az egész magyar politikai élet. Abból a szempontból teljesen mindegy, ki rajzolta a tulipánt, az a lényeg, hogy eltűnik az a párt, amely egykor számomra is vállalható volt. Állítólag másik emblémán gondolkoznak.- Létezik még vállalható poli­tikai képződmény az ön számá­ra? Ott volt például a Körcsar­nokban, Orbán Viktor kérdezz- feleiek programján?- Nem járok ilyen rendezvé­nyekre. Szomorú, de nincs a ha­zai politikában számomra mar­kánsan vállalható formáció. A baloldal nem jöhet szóba, ez családi hatás. Az MDF-nek leg­feljebb szurkolok, hogy sokkal nagyobbra tudja „felfújni” ma­gát, és hazudnék, ha azt monda­nám, hogy életem és vérem a Fi- deszé.- Mégis a jobboldal emble- matikus figurájának számít, aki sajátos tipológiával rukkolt elő: Szent István-i, koppányi és ide- genszívű magyarokat emlegetett. Máig tartja?- Jól átgondoltam. Nem fél­tem visszhangoktól sem, meg­edződtem a beat hőskorszaká­ban. Máig érvényes e modell, de nem arról van szó, hogy mond­juk, az MDF lenne a Szent István-i, a MIÉP a koppányi párt. Személyiségeket hozva: Mako- vecz Imre koppányi gondolko­dású magyar, Szörényi Levente is. Az idegenszívűekhez szinte bárkit sorolhatnék az SZDSZ- ből. A Szent István-i a legszéle­sebb a palettán, amely előbb köt kompromisszumot az idegenszí- vűvel, mint a koppányival. Ezzel nem mondtam olyasmit, amitől leszakadna a plafon, ez történel­mi távlatokban is így működött. Talán az, hogy én írtam az Ist­ván, a királyt, kicsit feljogosít e terminológia használatára.- Kurzusműnek vélik a Sors- talanságot, annak nevezték a Hídembert is. Az Atilla - Isten kardja sem úszta meg a címkét. Erre mondta ön, hogy az Atilla azért időtállóbb egy kurzusmű­nél Miközben az igazi kurzus­darab az István, a király volt.- Ez pontosan így van, hiszen bemutatása az MSZMP reform- szárnyának volt fontos. A balol­dalt támogató sajtó azért nem nevezte kurzusdarabnak a rock­operát, mert felismerte történel­mi távlatait. Az Atilla - Isten kardja időtállóbb egy kurzusmű­nél, szuverén alkotásom, amit azért köthettek az akkori kor­mányhoz, mert Lezsák Sándor írta a szövegét. Az Atilla gyöke­resen eltért az Istvántól, témája más kulturális és zenei világot nyitott meg bennem. Az István, a király két zenekart megjárt te­hetséges komponistának a lepo­rellója. Az Atilla messze volt at­tól, hogy kurzusmű legyen.- Egyszer azt mondta, az Illés volt az őserő, a Fonográf a szak­munka. Érethető lesz-e újra az „őserő” az idén nyáron a Szige­ten vagy a Csíkszeredán tervezett Illés-bulikon?- A népstadionbeli legutóbbi Illés-Metró-Omega-koncerten működött az őserő a színpadon és a nézőtéren is. Nem tudom, így lesz-e Csíkszeredán vagy a Szigeten, ahol ugyancsak fellé­pünk. De hát az, hogy először lé­pünk fel az Illéssel Erdélyben, illetve az erre való készü­lődés önmagában is konzerváló, ebben az őserő is benne van. Húszévesen játszottuk először ezeket a számokat, most ugyanúgy majd előadni őket.- Újhelyi István MSZP-s képvi­selőt már elkapta az illési őserő. Bejelentette, hogy az erdélyi Illés- koncert pártok feletti rendez­vény, ő pedig kivenné részét a szervezésből Mit szól hozzá?- Nincs ezzel baj. Fiatalabb az Illés-számoknál, de kívülről fújja valamennyit. Attól, hogy baloldali, miért ne tehetne vala­mit azért, ami kitöltötte a gyer­mekkorát? Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, lehet, hogy segítőkészségét aprópénzre vált­ja. Amikor Csíksomlyón bemu­tattuk az István, a királyt, érez­tem, létrejött egyfajta nemzeti minimum. Az Illés-koncertnél is felfedezhető a nemzeti mini­mum, fogadjuk el, hogy például a Little Richardot az Illéstől nem­csak jobboldali gyerekek hallgat­ták. Nem a magyar politikuso­kat, hanem a magyar társadal­mat szeretném összeboronálni, amennyire lehet. Erről szólt az István, a király és erről szól az Illés is.- A borona foghíjasnak tetsz­het: a Szörényi Levente születés­napjához kapcsolódó, látványos eseményekben is bővelkedő ün­nepségsorozat óhatatlanul a jobboldalon is elkezdődött vá­lasztási kampányt erősítheti. Hol itt a nemzeti minimum?- Nem ezért csináljuk, de- Van egy kis szőlőm a Balaton-fel- vidéken. Olaszrizlinget termesztek tíz éve, palackozom is, képtelenség elfogyasztani egy év alatt a termést, ahhoz reggeltől estig inni kellene. Tüzes Balaton-f el vidéki bor. Mondják, finom, vendégségbe mindig viszék. igyekszünk nem ráz meg, ha beleszalad egy kampányba. Az Illés tagja a hoz­zám képest tökéletesen másként gondolkodó Bródy János is. Ha jövőre Orbánék nyernek, verhet­nénk a mellünket, hogy ott vol­tunk, de Bródy szívná a fogát. Ha a kormány marad, lecikizik majd az Illést, mondván, a Csík­szeredái koncertjével szavazato­kat hozott a baloldalnak? Nem hiszem, hogy ennyire bolond­nak kellene lennie a vilá­gunknak.- Normálisnak tartja, hogy Kossuth-díjas zeneszerzőként óhatatlanul a politikáról kell többet beszélnie?- Egészséges országban ez kizárt lenne, de úgy látszik, min­dez nálunk egyfajta átok. Persze, nem tartom normális dolognak, de tudomásul veszem, mint azt, hogy hatvanéves lettem. Csontos Tibor Jó, hogy visszatértek azok a hatvanas évek ——­-----—-—-------------­Na gy Feró zenísz A huszadik századi rockvilág egyik legje­lentősebb alakja, azon kevesek egyike, akik maradandót alkottak. Gyakorló rádi­ósként is mondom, egyre kevesebb pro­dukció állja ki az idő próbáját, de Levente szerzeményei, Bródyval közös művei köz­tük vannak. Kicsit álmodozó, mindemel­lett kellő humorérzékkel szemléli a világot, és rendkívül közvetlen, kedves, ha valaki­nek sikerül a közelébe jutnia. | Kováts Kriszta színésznő Mindig magasra teszi a mércét, óriási élmény vele dolgozni, minden közös munkánk során tökéletesen megbízott bennem, ami nagyon jó érzés volt szá­momra egy ilyen színvonalú alkotó- művésztől. A munkához hasonlóan élményt jelentenek vele a közös beszélgetések is: „civilben” van egy utánozhatatlan kedvessége és bája, élvezetes a humora. Bródy János I _____ szövegíró, előadóművész Le vente hatvanéves: örülök, hogy visszatértek a hatvanas évek. Ma is kitűnő előadónak, szuggesztív színpadi jelenségnek tartom. Szuggesztíven énekelte a szövegeimet is, de gyakran kiderült, nem igazán értette, mit jelen­tenek azok a szövegek és az a gya­núm, hogy ma sem érti. Egyébként pedig az a helyzet, hogy mostanában nem az én szövegeimet mondja. A honfoglaló vezér, Huba leszármazottja, aki saját pénzével segíti az ősi hitvilág pilisi szent helyeinek ásatásait. A Kossuth-díjas, IDÉN HATVANÉVES SZÖRÉNYI LEVENTÉT némelyek pajzsra emelnék, de ironikusan megjegyzi, nincs oka tiltakozni elle­ne. Nyáron először lép fel az Illéssel Erdélyben, majd a Szigeten. Hiszi, hogy koncertjükön létrejöhet a nemzeti > minimum, hiszen a Little Richardot az Illéstől nemcsak jobbol­dali gyerekek hallgatták. Szörényi: az Illés volt az őserő A zt írják hatvanadik szü­letésnapja apropóján, az idén pajzsra emelik Szörényi Leventét.- Njncs okom tiltakozni az ilyesmi ellen.- Pedig még stílusos is lenne, hiszen saját bevallása szerint a honfoglaló vezérek egyikének, Hubának a leszármazottja. Ko­molyan állította?- Nagyanyánk a családfaku­tatáskor kiderítette, hogy felme­nőink egyik ágon Szemere Ber­talan őseibe torkollanak. Anony­mus leírja, hogy a Szemere-ősök Huba vezértől származnak. Sza­bolcs. bátyám erről nem tudott, és amikor megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy öccse nyilvá­nosságra hozta a honfoglaló ve­zérhez kapcsolható rokonságot, ennyit mondott: lehet, hogy így van, Levente tudja... Mindez persze semmit nem jelent az ér­dekességén kívül.- Az előzmények ismeretében az is érdekes lehet, látta-e a Sors- talanságot? Miután a forgatás előtt kiderült, a filmbéli láger díszleteit Piliscsabán építik fel, ön is tiltakozott, mondván, a Pi­lis a magyarság szakrális helye.- Nem láttam a filmet, de még a könyvet sem olvastam. Nincs ebben semmi különös, sokszor arra sincs időm, ami a munkámhoz tartozik. Terve­zem, hogy megnézem. Tiltako­zásról szó sem volt. Néhány új­ságíró, aki tudta, hogy nyaran­ként hivatalos ásatásokat vég­zünk a Pilisben, kérdezte a véle­ményemet a forgatás helyszíné­ről. Nem azt mondtam, hogy ne forgassák le a filmet, de izgalma­2005. március 20., vasárnap ^J^hog^isszatéíe^zo^^atvana^ve^^™™

Next

/
Oldalképek
Tartalom