Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

2005. január 9., vasárnap Riport, interjú „Engem nem a duma érdekel” Olvasóink megszokhatták, hogy ha eltelik egy év, azt lapunk egy közéleti szereplővel együtt értékeli. Ezúttal VEREBES ISTVÁNT kérdeztük Kulcsárról, ügynökökről, paprikabotrányról és kormányváltásról. H a 2004-et nevekkel kellene jellemezni, sokaknak biztos Kulcsár Attiláé ug­rana be először. Hazahozták Bécsböl az ügyészség „kimentet­te" a rendőrség karjaiból, aztán a kihallgatásával párhuzamo­san megindultak a kiszivárogta­tások, s most otthon, házi őrizet­ben karácsonyozhatott... Ön sze­rint ez az eljárás milyen hatás­sal volt a közvéleményre?- Ha a történtek társadalom- formáló jellegét nézzük, akkor ez az ügy nem alakított, hanem inkább torzított. Számomra nyilvánvaló, hogy a Kulcsár ne­vével fémjelzett bűnügy teljesen diffúzzá vált a politikai élettel. tett, miért írta alá a beszervező papírját, még csak megbélye­gezni sem vágyom ezeket az embereket, de állampolgári jo­gom megtudni, hogy kik ők. Mégpedig azért, mert roppant árulkodó, hogy ki az, aki ráve­hető, hogy ilyen-olyan indítta­tásból együttműködjön a hata­lommal.- Miért jobb, ha megtudjuk, kik ők?- Mert voltak, akik nem írtak alá, akiket nem lehetett megtör­ni. Ez velük szemben lenne egy­fajta tiszteletteljes gesztus. Egyébként én akceptálom, ha a beszervezettek közül valaki azt mondja: féltem. De ettől füg­getlenül még kiállhattak volna „Ugyanaz a katyvasz van a sportban is, mint az élet többi területén. ” És ez baj. Egyáltalán: hogy eb­ben a történetben a politikai frontok bármiféle érintettsége, érdekkörei felbukkanhattak, az belőlem nagyon komoly állam- polgári szorongást vált ki. De tudja mit? Mondjuk, hogy ezt még elfogadom. Az viszont már valóban a közvetlen jogbizton­ságomat sérti, ha független ha­talmi ágak pártatlannak vélt mű­ködésére vetődik árnyék. Ez ugyanis oda vezet, ami ma van: nevezetesen, hogy a magyar igazságszolgáltatásban jelenleg minden előfordulhat, sőt, annak az ellenkezője is. Ha valaki en­gem most feljelent, bármi tör­ténhet, attól függetlenül, hogy elkövettem-e azt a bizonyos dol­got, amivel vádolnak, vagy sem. Annak az esélye, hogy sáros va­gyok, de kimenekítenek, nagyjá­ból ugyanakkora, mint hogy ár­tatlanul hosszú éveket ülök a börtönben. Sajnos nagyon gyakran nem érzékelni a hatósá­gok következetességét, függet­lenségét. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek becsüle­tes ügyészek, bírák vagy rend­őrök, de az nyugtalanító, hogy a munkájukkal kapcsolatban akár a leghalványabb gyanú is felmerülhet.- Ha már itt tartunk: 2004 a gyanakvás éve is volt, főleg az ügynöklisták miatt. Vikidál Gyu­láról, Novák Dezsőről, Molnár Gál Péterről kiderült az igazság, s most folyik a vita, hogy mi legyen a többi aktával...- Nézze, én a csaknem hat­van évemből negyvenet olyan korban éltem, amikor a hivata­los nyilatkozatok nagy része ha­zugságból állt. Tizenöt éve úgy tűnt, hogy ez megváltozik. Ak­kor reméltem, hogy valamennyi primátusa lesz az őszinteség­nek. Ehhez képest ma is hazug­ságban élünk. Másfajta hazug­ság ez, de mégiscsak az. Engem nem érdekel, hogy ki mit jelen­a '90-es évek elején, mondván: kérem, velem ez történt, nagyon szégyellem magam és a nyilvá­nosság ítéletére bízom a sorso­mat. Ehhez képest most min­denki menti az irháját, s úgy tű­nik, itt mindenki mindenkiről csak jót jelentett...- Mit szólna hozzá, ha az ön környezetében valakiről kiderül­ne, hogy besúgó volt?- Az érzelmeim valószínűleg nem változnának, de tisztább lenne a viszony, amit most a sej­telem bemaszatol.- Jó, akkor váltsunk témát. Májusban csatlakoztunk az Eu­rópai Unióhoz, szűk másfél hó­nappal később pedig az európai parlamenti választásokon győ­zött a Fidesz, mandátumot szer­zett az MDF, s ezzel megerősö­dött Dávid Ibolya, az MSZP pe­dig azzal vigasztalódott, hogy a közösségen belül ők veszítettek a legkisebb különbséggel...- Őszintén szólva engem nem nagyon érdekel, hogy an­nak az embernek, aki az orszá­got képviseli az Európa Parla­mentben, milyen a világnézete. Hát nem az a fontos, hogy az il­lető értsen ahhoz, amit csinál? Nincs olyan szakma, ahol a hu­manista képviseletnél és a felké­szültségnél az ideológia előrébb- való lenne! Márpedig szakmai kérdésekben sohasem lehet ak­kora eltérés, mint az ideológiá­ban! Egy városfejlesztés vagy egy sztrádaépítés jobbról is meg balról nézve is nagyjá­ból ugyanaz.- Ez az álláspont rí­mel Medgyessy Péter ja­vaslatára, amikor az­zal állt elő, hogy a pártok állítsanak közös listát...- Na jó, abban azért volt egy nagy adag nai­vitás. Ebben a politikai helyzetben nem hin­ném, hogy a pártok bármilyen közös nevezőt tudná­nak találni. De az EU-pályáza- toknál azért mégiscsak a szak- szerűséget nézik. A feleségem is készít ilyeneket, és állítom: nincs olyan, hogy jobb- vagy baloldali projekt. Nem az a fon­tos, hogy a Fidesz mennyivel nyert, vagy hogy Dávid Ibolya platformja a pártján belül ennyit erősödött. Ez ugyanis csak a du­ma. A lényeg az, hogy Schmitt Pál, Szájer József vagy Lévai Ka­talin mit intéz el az országnak Brüsszelben. Lesz-e 4-es metró? Megépül-e Nagykanizsáig a sztráda? Lesz-e több munka­hely? Engem ez érdekel.- Mit szól hozzá, hogy a mos­tani olimpián nem számoltuk az aranyérmeket, hanem a végén egyenleget vontunk belőlük? Ennyit elvettek, annyi maradt... Ugyanaz a katyvasz van a sportban is, mint az élet többi területén. De hát miért épp a sport etikai kondíciója lenne kivétel? Ami a konkrét esetet il­leti, azt mondom: aki nem csal, az teljes mellszélességgel áll oda az ellenőrzés elé. Nem vagyok sportoló, de ettől függetlenül nincs az az idegállapot, ami en­gem megakadályozna, hogy ne bírjam ki akár a legmegalázóbb helyzeteket is, ha a tisztessége­met kérdőjelezik meg. Ha valaki bujkál és magyarázkodik, az a gyengeség jele, s ez árnyékot vet a szavahihetőségére is. Fél­reértés ne essék: én elhiszem, hogy Annus ugyanúgy edzett, mint a többiek. Csak van, ami­ben nem tudta igazolni a fedd­hetetlenségét. Ebből a szem­pontból mindegy is, hogy hon- nét érkezett a feljelentés és hogy ki írta. Nem kell bűnt elkövetni, s akkor kevésbé érik az embert méltatlan vádak. Vannak, akiket hiába jelentenek fel, mert becsü­letesek. Ilyen egyszerű ez.- Ha már vádakról esett szó... Augusztus végén Medgyessy a le­mondása után puccsot emlege­tett. Nem sokkal később az MSZP tagsága fellázadt Kiss Pé­ter elnökségi jelölése ellen, s kor­mányfői posztra emelte Gyur- csány Ferencet.- Amikor Medgyessy minisz­terelnök lett, tudtam s némileg hangoztattam is, hogy egy veze­tő akkor csinálhat rendet igazán, amikor nekikezd a munkának. Utána már tojnak a fejére. Ebből a szempontból Medgyessy már a kezdet kezdetén elvétette az irányt. Erről egyébként ő maga is belátóan számot adott Frideri- kusznak adott interjújában, hisz a beszélgetés során felmerült, vajon alkalmas volt-e ő erre a szerepre. Hiába pártolható ugyanis egy engedékenyebb, eu­rópai stílus, ha a jelenlegi mér­tékvesztett általános politikai kedélyállapotban egy mobilis, pragmatikus, mondhatni erő­szakos vezetőre van szükség. Ebből a szempontból Gyur- csány Ferenc volt az egyetlen megemészthető ajánlat...- A paprikabotrányt viszont valamennyiünk gyomra nehe­zen vette be. Elvégre az ország egyik imázsépítő terméke keve­redett rossz hírbe.- Nekem ezzel kapcsolatban van egy kérdésem. Úgy tudom, hogy az a cég, amelynél a mér­gezés kirobbant, egy hallatlanul prosperáló vállalat. Nem akarja ezt egészen véletlenül valaki megvenni? Nem arról van szó, hogy ezt a gyárat le kell árazni, hogy aztán valaki olcsón megvá­sárolhassa? Nem állítok semmit, csak kérdezem...- Eljutottunk az év végéhez. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás visszhangja még mindig hallható. Ön hogyan vé­lekedik az eredménytelen refe­rendumról?- Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de szerintem az egyes régiók, mint például a Felvidék vagy Bácska, közelebb voltak az autonómia megszerzéséhez, mint a kettős állampolgárság­hoz. Azt tudjuk, hogy a jelenlegi határokat soha nem fogják meg­változtatni, de az önrendelkezés egyes régiókban létrejöhetne. Az EU ezt s&gíti, de legalábbis nem ellenzi. Viszont ha ez a ket­tős állampolgárság megvalósul­na, akkor a környező országok joggal mondhatnák, hogy mi­nek nektek autonómia, hiszen ti magyar állampolgárok vagytok!- Sokan azt mondták, hogy rossz kérdésekre nem lehetett jó választ adni.- Szerintem meg egy elron­tott házasságban is vannak jó válaszok, még akkor is, ha a fe­lek között már rossz a viszony. Szeretsz vagy nem szeretsz? Itt is ez volt a helyzet. Erre a kér­désre akkor is igent kell monda­ni, ha közben tele vagyunk kéte­lyekkel. Hogy ez a felvetés későn történt, az csak a politikai elit rögtönzéseit, hebrencskedését igazolja. Sírni, átkozódni lehet Trianon miatt, de okosan tenni, haszonelvűen eljárni - na, az már meló lenne. Lehetett nagy számokat hallani, hogy hány százmilliárdba kerülne nekünk a kettős állampolgárság. Szerin­tem ezt lehetne vállalni. Legfel­jebb kicsivel drágább lenne a pulóver vagy a DVD-lejátszó... Most, hogy a szavazás érvényte­len volt, ezt a pénzt költhetnénk a határon túli kultúrára, tudo­mányra, sportra. Szlovákia, Románia, Szerbia, Ukrajna bé- nultan állna, nem tudnának mit csinálni. Ez lenne az igazi meg­tartó erő.- A nagy témák után vált­sunk egy kicsit személyesebb hangnemre. Ha most visszanéz, önnek milyen éve volt 2004?- Erre csak közhelyesen tu­dok válaszolni. Ha szeretteim egészségesek, akkor az az esz­tendő számomra már jó. A gye­rekeim kiválóan érzik magukat, tele vannak ambícióval... A kisfi­am ugyan eltörte a nyáron a ke­zét, s a feleségemnek is volt egy balesete, de szerencsére egyik eset sem volt komoly. Szakmai szempontból szintén örömteli év áll mögöttem. Jó munkáim voltak, s tudtam olyan döntést hozni, amiért a 18 éves önma­gam valószínűleg megdicsérne.- A Heti Hetesből történt kivá­lására cébz?- Igen. Azt, hogy mi történt, egyelőre nem szeretném elmon­dani. Legyen elég annyi, hogy ez részben egy folyamat, részben pedig egy időszerű döntés kö­vetkezménye volt. Egyszer talán majd elmesélem. Mert még az is lehet, hogy visszatérek...! Egy­részt, mert büszke vagyok rá, hogy sokan megállítanak, meg­Gyurcsány Ferencről: Ha valaki elvállal egy fel­adatot, rengeteg minden múlik azon, hogy mit hoz magával, milyen az addigi pályája. Ha azt nézem, hogy egy olyan országban lett ő miniszterelnök, ahol a módosság múltja nem mindig patyolattiszta, ak­kor Gyurcsánynak volt el- számolnivalója. Ami pedig a jövőt illeti, azt mondom, nagyon sok minden a két nagy párt vezetője között fog eldőlni. Az ö őszintesé­gük vagy hablatyolásuk el­döntheti a 2006-os válasz­tások végkimenetelét. A tét nem kicsi, hisz aki akkor nyer, az bebetonoz­za magát a hatalomba. Ne feledjük: ezután jönnek majd az EU-tól az igazán nagy pénzek, s az a párt tetszeleghet majd a nagy osztogató szerepében, aki akkor hatalmon lesz... szólítanak azzal: hiányzóm, másrészt úgy tűnik, sikerült egyezségre jutnom a csatorná­val, s higgyék el, ez nem anyagi természetű alku. Szó nem volt anyagi kérdésekről, ahogy azt a lapok feltételezték.- Nézi még a műsort?- Néha igen. De ugyanúgy el­alszom rajta, mint amikor még benne voltam. Dián Tamás „Sírni, átkozódni lehet Trianon miatt, de okosan tenni, haszonelvűen eljárni - na, az már meló lenne. Zalatnay Saroltáról: Amennyiben egy ember 120 millió forinttal nem tud elszámolni, az skandalum. Ebben ez esetben szá­momra teljesen érdektelen, hogy az illetőt milyen moti vumok vezérelték. Cini felnőtt ember, már az első tizmi után tudnia kellett volna, hogy ennek nem lesz jó vége. Ha én ilyet csinálok, és elitéinek, akkor nekem be kell menni a börtönbe, még akkor is, ha egyéb ként úgy érzem, ártatlan vagyok. Ugyanis —* hívják jogkövető magatartásnak. És ebbe is beletartozik, nem hagyom, hogy kame rával kövessenek, mártírt csináljanak belőlem. És ez a véleményem füa getlen attól, hogy kedvelem-e Zalatnayt vagy sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom