Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
Informatika 2005. január 9., vasárnap HÍREK Robot emberi tulajdonságokkal Valóságos ember módjára képes mozogni a Honda cég legújabb típusú robotja, amelyet készítői Asimórának neveztek el. A 130 centiméter magas robot már a legkifinomultabb emberi cselekvésre képes, kezet ráz, a terephez igazítja a mozgást, és társai között elsőként ember módjára fut. S a kapott információt rekordidő alatt érti meg, és azonnal tudja, milyen cselekvéssel reagáljon rá. Szombathelyet választotta a Jabil Szombathelyen, zöldmezős beruházás keretében, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Claudis Ipari Parkban 15 ezer négyzetméter alapterületű gyárat kíván felépíteni az amerikai Jabil Circuit Inc. A szerződést még karácsony előtt írták alá, s a tervek szerint már augusztusban megindulhat a termelés. Az új üzemben mobiltelefonok átjátszóállomásainak ernyőit szervizelik majd. A város egyébként a szakképzés fejlesztésével szeretne hozzájárulni a Jabil munkaerőigényének kiszolgálásához, ezért tervezik, hogy az ipari parkban a már működő inkubátorház mellett létrehoznak egy Területi Integrált Szakképző Központot, amelyhez pályázati forrásokat kívánnak elnyerni. A floridai székhelyű Jabil ma a világ egyik legnagyobb félvezető-gyártója. Digitális Intei-otthon az Albacomptól Az Albacomp és az Intel magyarországi képviselete bemutatta a digitális otthon szerintük elengedhetetlen kellékét, a szórakoztató számítógépet. Az Entertainment PC-ben ötvöződik a mai asztali számítógépek csúcsteljesítménye, a kikapcsolódást segítő televíziózás és a szórakoztatóelektronikai termékek felhasználóbarát megközelítése. S hogy mit tisztelhetünk ebben az eszközben? Nos, ez voltaképpen a digitális otthon központi elosztóegysége és irányitóközpontja. Az Entertainment PC minden funkciót egyetlen berendezésbe sűrít: egyszerre számítógép, tévé, videó, rádió, illetve CD- és DVD-író egység. Óriás netkönyvtárat alapít a Google A világon legtöbbet használt netes kereső, a Google megállapodást kötött az amerikai Harvard, Stanford és michigani, továbbá az angliai Oxford egyetemekkel, sőt a New York-i közkönyvtárral is arról, hogy könyveik egy részét felviszi a világhálóra. A művek egy része teljes szöveggel kerülhet be a böngésző gigászi adatbázisába. Igaz, azon művek, amelyekre még érvényesek a szerzői jogok, csak kivonatok formájában konzultálhatok. A michigani egyetem könyvtárának digitalizálása hat évet vesz igénybe, tekintve, hogy hétmillió könyvről van szó. A Harvard pillanatnyilag 40 ezer művet bocsát rendelkezésre, az Oxford pedig azokat a könyveket digitalizáltatja, melyeket a Bodleian könyvtárban őriznek. A Google korábban már létrehozott egy hasonló programot Google Scholar néven, amelynek keretében a tananyaghoz kapcsolódó művek kivonatait, tételeket tesz hozzáférhetővé. Magyar mobilcégek karitatív akciója A magyarországi mobilcégek is csatlakoznak a Matáv által üzemeltetett 1749-es számon hívható segélyvonalhoz. A megadott számra telefonálók hívásonként 200 forinttal járulnak hozzá a károk felszámolásához a katasztrófa sújtotta délkeletázsiai régióban. A Pannon GSM már a hét közepén jelezte: 50 millió forint értékben kétezer mobiltelefont adományoznak Indonézia szökőár sújtotta rászorulóinak. A szállítmány várhatóan hétfőn indul el Budapestről. A rejtélyes Jövő Háza Egyelőre még nem sejthető, milyen lesz a Millenárison a Jövő Háza. A szaktárca egy forrásközpontról álmodozik, amolyan informatikai nulla kilométerkőről, ahol a Nemzeti Digitális Adattár is helyet kaphatna. K ertész László miniszteri biztos a Vasárnap Reggelt úgy informálta, hogy jelenleg a kiállítás tartalmának véglegesítése, az ingatlanok műszaki felújításának építészeti tervezése, a beruházás indítása folyik. - A kiállítás végleges tartalmát az IHM javaslata alapján a Társadalom- politikai Kabinet hagyja jóvá a holnapi napon - tette hozzá a projektfelelős. Tegyük gyorsan hozzá: nem is lehet már sokáig „jegelni” a tervet, ugyanis egyre több az ellentmondásos nyilatkozat Jövő Háza-ügyben, ráadásul a különféle ötlethalmazokból sem állt még eddig össze valamilyen egységes és vállalható „massza”. Pedig már az A.E. Bizottság egykori dalbajnoka, az Amerikából frissen hazatért képzőművész, Wahorn András, no és Demszky Gábor bizalmasa, az SZDSZ uniós kampányát irányító Erdélyi „Superman” Zsolt is feltűnt a színen. Információink szerint Wahornék olvasatában a Jövő Háza nem múzeum, hanem egy dinamikusan változó, szórakoztató kiállítássorozat lenne. Egy olyan tér, melyben az oktatás, a konferencia és a szórakoztatás egymást tápláló rétegződésben szerepel. Szakmai körökből azonban úgy értesültünk, hogy a fenti duó(?) által kiötlött Kapu-projekt sem egy tökéletes egész, mi több, mások által korábban megálmodott ismerős részletek is „visszaköszönnek” belőle. A bizonytalanságok ellenére s a kaotikus helyzettel dacolva tavaly decemberben a Millenáris Park bejárása is megtörtént. Az ünnepi sétán a tárca első embere, Kovács Kálmán kijelöl te a lpcr,üu e-széntély helyét. Ez alapján, illetve ha minden a tervek szerint alakulna, az Álmok Álmodó) kiállításnak egykor otthont adó B, a jelenleg e-Magyarország pontként üzemelő C és a nemrégiben a Szamizdat kiállításnak teret adó D csarnokban működne a csodapalota. A nagy ábránd megszülését nehezíti, hogy az egykori Ganz-gyárban elégtelenül működik a fűtési rendszer, a légkondicionálás, a kábelezés, továbbá ócskák a nyílászárók. Ettől függetlenül a tervről talán már holnap többet fogunk tudni. De addig is marad az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapján olvasható passzus, miszerint: „a tudomány képviselői számára a Jövő Háza olyan kutatói forrásközpont lesz, amely hozzáférési lehetőséget biztosít a Nemzeti Audiovizuális Archívumhoz és a Nemzeti Digitális Adattárhoz, valamint további országos szintű adatbázisokhoz”. A tárca weboldalán egyébként elvben már a további részleteket rejtő animáció is letölthető. Már akinek ez sikerül. A VR gépein sajnos nem volt „fogható az adás”... Szabó Zoltán Attila zenei, néptáncos videokiadványok gazdag választéka. Másolható az egykori Néptáncosok Szakmai Házának teljes videoanyaga; másolat kérhető az Utolsó Óra nagyszabású Kárpát-medencei gyűjtőprogram audio- és videofelvételeiből. Tavaly december óta pedig már a Folklór Archiválási Rendszer is üzemel. Ennek köszönhetően a gyűjtemények egy kifinomult, részletekig kidolgozott digitális, multimédiás felületen keresztül válnak elérhetővé az érdeklődök számára. Térkép helyett Wayfinder i| Wayfinder választása / \ azért esett a Sony Ericsson P910i jelzé- JL JLsű telefonjára, mert annak nyílt operációs rendszere számtalan sokoldalú alkalmazást tesz lehetővé. A készülék ergonómiakialakítása, az álló kép, a nagyméretű kijelző, valamint az érintőfelület (a szoftver touch screen- hez lett konfigurálva) mind alkalmas a térképek pontos és részletes megjelenítésére. A navigációs szoftver futtatását az érintőképernyő használatával a készüléken a Sym- bian alapú operációs rendszer egyik verziója, az úgynevezett UIQ biztosítja. Ámbátor ha hinni lehet a hazai forgalmazónak, a jövő év első negyedében már várható a Java-verzió, következésképpen lényegesen kibővülhet a kompatibilis készülékek köre Magyarhonban is. A Wayfinderrel a felhasználó teljes útmutatást kap mozgó térképek, nyilak segítségével, hangutasításokon keresztül, így a modern technológiának köszönhetően úti célunk eléréséhez nem lesz többé szükség hagyományos térképekre. Legalábbis így vélekednek a technokraták. Tény, a rendszer elvezet a legközelebbi benzinkúthoz, étteremhez, kórházhoz, sőt a térképről kiválasztott „Érdekes Pontok” bármelyikét egy gombnyomással fel is hívhatjuk, így a hozzánk legközelebb lévő szálláshely lefoglalása is csak egy pillanatig tart. Elvben... A svéd Wayfinder immár kis hazánkba is eljuttatta a mifelénk még forradalmi csodaként beharangozott mobiltelefonos navigációs szolgáltatását. A rendszer elsőként a Sony Ericsson P91 Oi készülékkel kerül(t) bemutatásra. A folklór kipipálva? Egy magyar etnográfus, Vikar Béla Európában elsőként rögzített népdalokat fonográffal 1896-ban. Bartók és Kodály kiszélesítette a gyűjtéseket a Kárpát-medencében élő népekre, s megteremtették a nemzetközi ösz- szehasonlító folklórkutatás alapjait. Későb tanítványuk, Martin György lett a magyar néptánckutatás megalapozója. Nevezett személyes közbenjárására 1981-ben megszületett a Népművelési Intézetben a Néptáncosok Szakmai Háza is. Martin halála után azonban jó ideig nem történt semmi. Mígnem újraéledt a Kárpát-medencei folklór iránti érdeklődés, főképpen a határon túli magyarság körében. Most a Lajtha László Folklórdokumentációs Központ a korszerű digitális technika és az internet igénybevételével kívánja hozzáférhetővé tenni mindenki számára a népzenét. Immár a Folklórdokumentációs Központ anyagában fellelhető Lajtha László és Martin hagyatéka, de Kallós Zoltán teljes népzenei gyűjteménye is. Egy helyen vehetőek igénybe a könyvtár szolgáltatásai; a helyszínen megtekinthető a néprajzi, nép-
