Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-03 / Vasárnap Reggel, 40. szám

2004. október 3., vasárnap Közélet, gazdaság, politika 5 Az utolsó magyar király IV. KAROLY, az utolsó magyar király nem sok nyomot hagyott a ma­gyar történelemben, jobbára csak a két sikertelen puccsát szokták volt emlegetni. Ugyanakkor IV. Károlyt ma boldoggá avatják Rómában. M a a Magyar Televízió egye-nes- ben közvetíti Rómából IV. Kár­oly boldoggá avatását, s előtte bemutatnak egy 45 perces fil­met az utolsó habsburg császár és magyar királyról. Az MTV és a Filmtörténeti Inté­zet archívumából régi filmeket, híradórés­zleteket is bemutatnak, amelyek többségét talán sosem látta a nézők java. Mint ahogy Károly királyról is alig tudnak valamit, ha egyáltalán hallottak róla. Sárdy Anna szer­kesztő elmondta, hogy úgy tapasztalták, Magyarországon nagyon kevesen tudják, miért éppen Károly került trónra Ferenc Jó­zsef halála után, s milyen elképzelései vol­tak, ha egyáltalán voltak az uralkodásról. A tévéfilm nem foglalkozik a boldoggá avatá­sával, az már inkább egyháztörténet, egye­sek szerint II. János Pál gesztusa a habs- burgoknak. IV. Károly megítélése aligha változik majd boldoggá avatása után. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója a jó szándékát emlegeti. Ormos Mária törté­nész szigorúbb, ő inkább a felkészületlen politikusról beszél. Károlynak minden is­kolája megvolt, a habsburgok erre ügyel­tek, mégis váratlan volt a trónra lépése, amikor Ferenc József meghalt. Ferenc Fer- dinándot megölték, Károly apja, Ottó fő­herceg már nem élt, így ő következett a sor­ban. Budán 1916. december 30-án koronáz­ták meg, amely pompás esemény volt. Fele­sége, Zita, a Bourbon-családbóí származó A királyi pár és Habsburg Ottó trónörökös itáliai hercegnő volt. Valami mégsem stim­melt, mert a vacsorára a magyar előkelősé­gek többsége nem jött el. (Furcsamód a habsburgok ezt nem felejtették el, mert a 90-es évek közepén megették ugyanazt a vacsorát a Mátyás pincében.) Három hónappal később Károly levelet ír a francia köztársasági elnöknek, melyben a háború mielőbbi befejezését-javasolja, amiben Ma­gyarország és Ausztria nem érdekelt, s egyúttal elismeri Franciaország jogát Elszász-Lotha-ringiára. A levélből később baj lesz, mert sem a külügy-, sem a hadügy­miniszter nem tud róla, legalábbis ők ezt ál­lították. Ezek után a franciák és angolok nem tudták, hogy kinek higgyenek. A né­metek pedig zokon vették, hogy mi köze a IV. Károly 1887. augusztus 17. Született Persenbeugban. Apjának a nagybátyja I. Ferenc József volt. 1911. október 21.________________ Házasságot köt Bourbon-Parma Zita ' hercegnővel. 1916. november 21. _____________ I. Ferenc József halálával a császári trónra kerül. 1916. december 30.______________ Magyar apostoli királlyá koronázzák Budapesten. 1918. november 11._____________ Ká roly császárt az államügyektől való teljes visszavonulásra kényszerítik. 1919. március 24.________________ Svájci száműzetésének kezdete. 1921. április és október___________ Sikertelen visszatérési kísérletei Magyarországra. 1922. április 1.__________________ Me ghal Funchalban, a portugáliai Madeira szigetén.____________________ Mo narchiának Elszászhoz. Károlyi Mihályt még IV. Károly nevezi ki, aztán előbb az osztrák ideiglenes nemzetgyűlésnek, majd a két nappal később Bécsbe érkező magyar delegációnak is lemond királyi és császári jogainak gyakorlásáról, de Ausztriában ma­radt. Politikailag kínos helyzet, s az angolok ezért rábeszélték, hogy angol katonai kísérettel Svájcba távozzon 1919 márciusá­ban, természetesen komoly apanázst élvez­ve. A svájciak csak az angolok kérésére ad­ták meg a menedékjogot. IV. Károly magyar barátai úgy gondol­ták, hogy a magyar trón még elfoglalható. Horthy Miklós mindig királyhűnek mond­ta magát, s kormányzóként is csak ideig­lenesen választották meg. Bár a parla­ment többsége Habsburg-ellenes, úgy tartják, hogy nem megfelelően viselke­dett, amikor Káro-lyi Mihályt kinevezte. Horthy környezetének többsége sem volt híve IV. Károlynak, így ha a kormányzó akarta volna, sem biztos, hogy átadhatja a trónt. Ám ezt valószínűleg Károly és ta­nácsadói nem mérték fel, hiszen 1921- ben kétszer is megpróbálta elfoglalni a magyar trónt. Az első húsvétkor történt, amikor IV. Károly el is jut a budai palotá­ba. Horthy Miklós viszont a külpolitikai helyzetre hivatkozva arra kéri, utazzon vissza Svájcba, mert háborúba sodorhatja Magyarországot, ha marad. Ormos Mária történész szerint sok itt a rejtély, mert hát hogy tudott Budáig utazni érszrevétlenül, hogy se a franciák, se a né­metek, se az osztrákok nem fedezték fel. És a bonyodalmak Buda elhagyásával nem ér­tek véget, sőt csak akkor kezdődtek.- Károly megállt Szombathelyen, s a csehek rögtön ultimátumot fogalmaztak, a svájciak pedig nem akarták visszafogadni - mondja a törtéténész. - Az osztrák kor­mány is tiltakozott, hogy ők nem vállalják a felelősséget a visszaútért, mert könnyen megtámadhatják a vonatot. A második puccskísérlet, ha lehet, még dilettánsabb volt. Ugyan Károly ezúttal ka­tonákkal érkezett, sőt Zita, a felesége is ve­le tartott, de a szervezés olyan gyermeteg volt, hogy mire Budaörsre értek, ott már kormánycsapatok várták, akik nagy fölény­ben voltak. Tíz napot töltött IV. Károly ek­kor Magyarországon, s november elsején Baján behajózták, ahonnan a Cardiff angol gőzösön utaztak a Fekete-tengerig, majd egy ugyancsak brit monitoron érkeztek meg Madeirába. Ormos Mária szerint, ami­kor a király hajója elhagyta Baját, egész Magyarország fellélegzett, még a a tisztelet- adás is elmaradt. Utóbb Habsburg Ottó is amatőr dolognak írja a le a puccskísér­leteket. „Az első vállalkozás azért vallott kudarcot, mert hittek Horthynak, s ez hiba volt. A másodikat meg rosszul tervezték meg. Muszáj volt megtenni, mert Horthy alatt a királyhű egységeket hamarosan fel­oszlatták volna. Ez volt az utolsó esély...” Egy év sem telt el, s Károly tüdőgyulla­dásban meghalt. Akkoriban az a szóbe­széd járta, hogy szándékosan választották a családnak a rossz klímájú Madeirát, de ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Ma­deira ma is turistaparadicsom. Igaz, ahogy Habsburg Ottó utólag emlékszik, a családnak annyira nem volt pénze, hogy a tengerpartról fel kellett költözniük egy hegyi villába, s az ottani hideg és nedves időt a lelkileg amúgy is megrendült Ká­roly már nem tudta elviselni. Zita még ap­ja halálos ágyánál megesketi a 10 éves Ot­tót, hogy népeinek olyan jó uralkodója lesz, mint atyja volt... Dalia László Hobó énekes, szövegíró: „Mindig szerelmes leszek abba, Aki olyan, amilyen én szeretnék lenni.” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: „Apám állandóan több .fröccspénzt’ akart magának, de ettől még nem gondoltam, hogy rossz apa.” Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője Gyurcsány Ferencről a kormányprogram vitájában „Vajon leszoktatható-e a róka a tyúklopásról?” Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke „Vajúdtak az egerek, és Répássyt szültek.” Csillag István, volt gazdasági és közlekedési miniszter „Miniszterségemet a derű, a dinamika és a türelem jellemezte, és ezt kívánom utódomnak is, azzal együtt, hogy nagyobb támogatást kapjon a nagyobbik koalí­ciós párttól, mint én.” lurMIX SIKER. Végre valóra vált a nagy álom - tudatta a sportharsona. A Fradi ugyanis bejutott a legjobb 40(!) közé az UEFA-kupában. Ráadásul úgy, hogy oda az angol másodosztály 12. helyén veszteglő kis csapaton át vitt az útja. Tény, a szegényes magyar fociplanétán már ez a tel­jesítmény is a hőstett kategóriába passzol. De hogy egy álom vált volna valóra, az azért elég barokkos túlzás. *** VIHAR. A brit lapok beszámolói szerint a Millwall fekete játékosait rasszista bekiabálásokkal gyalázta Franzstadt közönsége. Rosszul hallhatnak az angolok, hiszen ilyes­mi sem Újpesten, sem a Viharsarokban, sem a Ferenc­városban nem szokás. ** BÚTOR. Egyes bútorok kétszer annyiba kerülhetnek Magyarországon, mint Ausztriában - derítette ki egy friss vizsgálat. A hírről Woody Allén egyik filmbéli poénja ugrik be. E szerint a szegény zsidó családot New York külvárosában meglopja a színes bőrű takarítónő. Amikor erről értesül a feleség, nyomban ráripakodik a botcsinálta család­főre, miért nem ebrudalja ki a „háziszarkát”. Mire a szegények sorsát szívén viselő, de szintén szorult anyagi helyzetben lévő férj imigyen védekezik: „hogy rúghatnék ki egy • fekete asszonyt? Hát kitől lopjon, ha nem tőlünk?” Nos hát, kinél lehetnénk drágábbak a bútorok, ha nem épp nálunk? VOKS. A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti szavazat- többséggel zárt ülésen újra megállapította, nem össze­férhetetlenek Demszky Gábor főpolgármesteri és euró­pai parlamenti képviselői tisztségei. Jogilag tehát min­den oké. A kérdés csak az, hogy Demszky lelkiismere­tével mi a helyzet? ** ÉRTÉKELÉS ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta JUTALOM. Aba Botond BKV-vezér 20 milliós jutalma nagy felhördülést keltett, pedig a veszteséges közleke­dési vállalat nem találta fel a spanyol viaszt.Ha jól emlék­szünk, kaptak itt már több tízmilliós végkielégítést MÁV- vezérek-is, és mások is. Az állami szolgálatot meg kell fi­zetni, de miért nem lehet olyan szerződést kötni, hogy csak nyereség után jár jutalom? ** Vihart kavart egy cigány mondat „Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them’ így hangzott az a lovári nyelven megfogalmazott mondat, amelyet Gyurcsány Ferenc szerdán mondott a parlamentben. A romáknak címzett gesztus nagy visszhangot váltott ki. G yurcsány még be sem fejezte a mondatot, az ellenzék so­raiban már nagy zúgolódás támadt. A parlamenti jegy­zőkönyv szerint volt olyan bekiabáló, aki arra figyelmeztette az akkor még csak miniszterelnök-jelöltet, hogy „ez a magyar Parlament”. Gyurcsány ka­pásból válaszolt: „Van, aki érti. Van, aki érti, ez mit jelent - ha mással nem, a szívével, képviselő úr. Segítek Önnek. Egy Magyarország van: ro­mák és magyarok közös országa, és én büszke vagyok erre, képviselő úr”. A felelet nagy tapsot váltott ki a koalí­ció padsoraiban. Á Fidesz reakciójának nagy teret szenteltek a híradások, ami informá­cióink szerint kínosan érintette a legnagyobb ellenzéki pártot. A tör­ténteket ugyanis nem lehetett meg nem történtté nyilvánítani, mivel az ominózus közjátékot a televíziós híradások is többször megismétel­ték. Ezért a párt úgy döntött, hogy a legjobb védekezés a támadás. Far­kas Flórián roma származású fide- szes képviselő kijelentette: szerinte sértő Gyurcsány cigányul megfogal­mazott mondata, s azt ki is kérte magának.- Ne becsülje le ennyire a cigányo­kat - jelentette ki a fideszes honatya, hozzátéve: ők is magyarok, cigány származású magyar állampolgárok. Szerinte a miniszterelnöki beszédbe il­lesztett lovári mondat csupán pr-fogás, miután a Medgyessy-kormány két éve alatt ellehetetlenítették az Orszá-gos Ci­gány Önkormányzat (OCÖ) működését. Érdekes módon másként vélekedik az OCÖ elnöke, Kolompár Orbán, aki olyannyira pozitív gesztusnak tartotta a történteket, hogy külön üdvözlőtávira­tot is küldött Gyurcsánynak.- A Parlament történetében még npm fordult elő, hogy a kormány első embere cigány nyelven szólalt volna meg - mondta. - A roma társadalom igenis örült ennek a mondatnak. Na­gyon nagy jelentőségű ez olyan idők­ben, amikor a kirekesztő megnyilvánu­lások nyilvánosan is megjelennek. Amikor Farkas Flórián Gyurcsány Fe­renc gesztusát elítélte, ezt szerintem nem roma emberként, hanem ellenzéki képviselőként tette. Hasonló az álláspontja Horváth Ala­dárnak, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetőjének is, aki szintén őszintének tartja Gyurcsány szavait.- Tavaly, a roma holokausztra való megemlékezésen Gyurcsány már meg­szólalt cigány nyelven, ezért nem gon­dolom, hogy pr-fogás lenne ez a részé­ről. Inkább arról árulkodik, hogy meg­tanult valamit a minőségi politizálás­ból. Egy faji előítéletekkel körülvett nemzetiség mellett kiállni bátor, fele­lősségteljes, igazi államférfiúi tett. Most nincs kampány, amikor a politika udva­rol a romáknak, ez egyértelmű állásfog­lalás volt. Számomra mégsem a mon­dat nyelvezete, hanem a tartalma hordozza az igazi üzenetet: nincs két Magyarország. A cigányság prob­lémáit nem sza­badna a pártpoliti­kai csatározások terepére vinni. Ta­lán itt kezdődhet­ne el végre a nem­zeti összefogás. Dógi János, a Cigány Szerveze­tek Országos Szö­vetségének elnö­ke is fontos gesz­tusnak tartotta, hogy a miniszter­elnök-jelölt tóvá­riul is megszólalt a parlamentben.- Ez nagyon fontos dolog, minden elismerésem, tiszteletem az övé - fogal­mazott. D. T. A több mint 600 ezres magyaror­szági cigányság 70 százalékának ma már a magyar az anyanyelve. Ezen kívül többsé­gük a roma nyelv két változatát, a beást és a lovárit beszéli. E kettő közül az utóbbi a gyakoribb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom