Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-19 / 245. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 19., KEDD ALMANACH 9 Együtt élnek régi és új telepesek Gazdag Lászlone: Örülök, ha másnak örömet Deli Zsolt: Ordacsehiben figyelnek egymás- Gazdag Lászlóné: Szeretem a társaságot, szerzek hímzéseimmel, a pingálásommal ra az emberek, segítenek is a másiknak és mindig ad tennivalót mások segítése is Gáldonyi Magdolna Néhány éve még arról beszélgettünk, hogy Ordacsehinek van-e jövője. Abban akkor sokan egyetértettek, hogy üdülőfalu lesz belőle. Bele kell törődniük az itt élőknek, hogy a külföldi és hazai ingatlantulajdonosok, bizony, új szerepet teremtenek a falunak. Ma már más képet mutat a község. Bár a faluba vezető út igen rossz állapotban van, új utakat talált magának. Elviselik az útépítést Kiss Miklós polgármester tavasz óta küzd azért, hogy a lakosok biztonságosan bejussanak a falujukba. Mutatja, hogy legalább 50 centi mélyen kőalap készült a bekötőútba, és rengeteget költöttek rá, de elismeri, hogy ebből ma semmi sem látszik. Azt végül is sikerült elérnie, hogy a héten egy 1400 méteres szakaszon megkezdik a felújítást. Aztán 2006 végéig el kell viselniük a hatalmas teherjármű-forgalmat, mert addig épül a balatoni autópálya. Abban bíznak viszont, hogy ez gyökeresen megváltoztatja a község életét, és ebben igazuk van. Máris települnek a 7-es út mellé a cégek, mert az út ide vezeti a turistákat, és bíznak a piac élénkülésében. Aki átdöcög a rázós úton, az gyöngyszemet talál. A polgár- mester erre azt mondja: összkomfortos lett a falu. Jól sikerült Lengyeltótival az együttműködés a térségi csatornaberuházásban. Talán még ennél is jobban örül annak, hogy megvalósíthatta régi tervét, a posta és a rendelő új épületével elkészült az új faluközpont első létesítménye. A templom körül tehát új létesítményekkel éled a község. Eddig csupán az áfész-bolt - ma Coop-üzlet - uralta a teret, de megismerve a bolt vezetőjét, ez a szerep még jó ideig meghatározó lesz. Mindössze két éve van a nyugdíjig Gazdag Lászlóné üzletvezetőnek, aki állítja, készül rá, de ezt nehéz elhinni neki, mert olyan életerő sugárzik belőle, hogy elképzelhetetlen pihenős nyugdíjasként. Persze semmi kedve sincs pihenni. A pletyka kint marad Annak idején a rajztehetségét szerette volna kibontakoztatni, de miután nem volt kollégium a középiskolában, a szülei marasztalták. így kötött ki a kereskedői pályán 24 éve. A községbe a férje hozta, és ma már ő is ordacsehinek vallja magát. Tegyük hozzá, hogy vérbeli kereskedő. Tudja, hogy mi kell a vevőknek, és büszkén mondta: a havi 3,8 millió forintos forgalommal a falu eltartja a boltot, még akkor is, ha újak nyíltak helyben és egyre nehezebb versenyezni a környékbeli városokban megtelepült áruházláncokkal. Az is igaz, hogy a boltban, mint afféle találkozóhelyen, az emberek sok mindent elárulnak magukról, az üzlet vezetője szerint a pletyka mégis kívül marad. Hozzáteszi: áhítja a társaságot. Bár nem sorstárs, a gyen- génlátók Homérosz egyesületébe is eljár, mert ott mindig történik valami. Attól sem tart, hogy a nyugdíjas éveiben majd unatkozna, mert szalmaképeket készít, és tojást fest. Láthatta ezt mindenki a falunapon rendezett kiállításon, ahol a falu tehetséges alkotóival, no és névrokonával, a szintén Gazdag Lászlóné- val mutatkozott be. Gazdagék tehetsége Érdekes volt két Gazdag László- néval egy asztalnál ülni, különösen úgy, hogy mindkettő szere- tetre méltó és rendkívül tehetséges ember. A nyugdíjas Gazdag Lászlónét már egy éve ismerjük, amikor beavatott a tojásfestés rejtelmeibe és megcsodáltuk a buzsáki és kalocsai hímzéseket az általa pingált tojásokon. Ma is ugyanolyan nyugodt, és talán nem túlzás, elégedett ember: elégedett a sorsával és azzal, hogy egyre több örömöt szerezhet másoknak a művészetével, amit nemcsak helyben, hanem a kaposvári és más jelentős kiállításokon is megtekinthetnek a népművészetek iránt érdeklődők. Bemotorozott a faluba Gazdag település ez az Ordacsehi, mert tehetséges emberek lakják. Érdekes, hogy éppen egy fiatalember ébresztette rá az idősebb hölgyeket: az értékes hagyományápolásra érdemes lenne klubot alapítani. Deli Zsolt mindössze két éve él a faluban. Szó szerint bemotorozott ide, és aztán itt is ragadt, de ezt egyáltalán nem bánja. A 35 éves üzletember más szemmel tekint az itteni dolgokra.- Zsáktelepülés Ordacsehi, de sok földút sokfelé vezet, ami kedvezhet a bűnözőknek, de rossz a falunak - mondta mint egy személy- és vagyonvédelemről gondoskodó cég vezetője. Talán a falubelieknél is jobban ismeri annak a száz külföldi családnak a zömét, amely itt vett házat, mert őrzi az értékeiket. Ma már meggyőződéssel állítja, hogy Ordacsehit elkerülik a bűnözők. Az emberek itt figyelnek egymásra, a szomszédok kérhetnek és kapnak segítséget, mondta. Kamatozó kapcsolatok A fiatalembernek eddig nem volt rokona a környéken, de ezen határozottan változtatni kíván, mert beköltözteti a családját. A nagynénjével kezdte, most az anyósának keres házat. Azt sem titkolja, hogy nagy üzleti lehetőségeket talált itt, s ezt kamatoztatni szeretné. Miután Szabolcsból származik, félhektáros kertjében gyümölcsfákat telepít: almát, meggyet, cseresznyét, szelídgesztenyét. Ezt ajánlja az itt élőknek is, mert szerinte a gazdálkodás hozzájárulhat a község fejlesztéséhez. Deli Zsoltot és a nyugdíjas Gazdag Lászlónét, bizony, mi ismertettük össze, de kiderült az is, hogy Deli Zsolt annak idején éppen a hölgy egyik rokonának a házára alkudott. Ha már így megismerkedtek, máris megegyeznek, hogy múzeum kellene a páratlan népművészeti kincs bemutatására és a régészek által feltárt leletek elhelyezésére. Az ifjú üzletember ugyanis évek óta nemcsak őrzi a régészeti ásatásokat, hanem lelkes híve is a múltkutatásnak. A két Gazdagnét arra is ösztönzi: hozzanak létre klubot, kört, hogy tudományukat mások is elsajátíthassák. Hozzáteszi: érdemes volna bevonni a külföldről ide települőket is. Hamar kiderül, hogy mindenkinek van legalább egy külföldi szomszédja, és jól kijönnek velük. Ha kell, képviselik az érdekeiket, segítenek a hivatalos ügyekben vagy csak jó szomszédok. Gazdag Lászlóné, a boltvezető meg is jegyzi, jól járt a falu, hogy jöttek a zömmel német vevők, mert rendbe tették az üresen maradt házakat. Az is igaz, hogy most már néhányan odébb- álltak. Kell egy álom A polgármester sem bánkódik már amiatt, hogy az új telepesek miként határozzák meg a község jövőjét. Ma már kevesebben gondolnak az üdülőfalura. Ennél fontosabb, mondta, hogy mindig legyenek álmaik és azokat következetesen valóra is váltsák. Ezt teszik. Példaként említette a sportöltöző felújítását, amire annak idején fogadott valakivel. Az illető azt állította, hogy talán 2010-re megújulhat. Nos, másfél év alatt kész lett. Hallásvizsgáló csecsemőknek Olyan hallásvizsgálót vásároltak az orvosi rendelőbe, ami alkalmas a csecsemők és nagyobb gyerekek vizsgálatára is. A műszert decemberre meghozzák. Építik a fiatalok otthonait Megkezdték az ifjúsági lakások építését. Várhatóan a lakástámogatási rendszer átalakítása is kedvez a községben letelepülni akaró fiataloknak. Park a rendezvényeknek Megkezdték a polgármesteri hivatal mögötti terület rendezését is. Tavasszal az orvosi rendelő és posta épületegyüttese körűi parkosítanak. RECEPT Bécsi kuglóf A különleges sütemény Durcsán Tiborné receptje. Hozzávalók (2 őzgerincsütő- nyihez): 8 tojás, 40 dkg cukor, 40 dkg liszt, 1,5 csomag sütőpor, 1,25 dl víz, 1,25 dl étolaj, kakaópor, citromhéj. Elválasztjuk a tojássárgákat és a cukorral habosra keverjük, először a vízzel, majd az étolajjal. Külön edényben összekeverjük a lisztet és a sütőport, s a kikevert tojássárgájához adjuk kanalanként. Óvatosan keverjük, míg sűrű masszát kapunk. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, és óvatosan hozzákanalazzuk. Kettéválasztjuk a tésztát: háromnegyede sárga marad, s a maradék negyedbe keverjük a kakaóport. Az őzgerincfor- mát kivajazzuk, lisztezzük, és a sárga tésztát egyenlő részben elosztjuk, a közepére csurgatjuk a kakaós masszát, és megsütjük. Szórhatunk bele diót, mogyorót, aszalt gyümölcsöt. AZ OLDAL MEGJELENÉST AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Multikkal versenyeznek Két egykori munkatárs tulajdonostárs lett Szekrény József és Hennán Attila Nagykanizsán együtt dolgozott az Egyesült Izzóban. Hermán Attila 1987-ben megvált a vállalattól, s a máriafürdői áfésznál helyezkedett el. Szekrény József 1993-ban követte. Ordacsehit azért választották az Urethan Kft központjának, mert az agrártársaság telepén itt találtak megfelelő bérelhető csarnokokra. Szekrény József európai gyártóüzemekben ismerte meg a műanyagipar számára nélkülözhetetlen habgyártás korszerű technológiáit. Ma az ordacsehi cég a hazai piac tíz százalékán jelen van, sikerét a vevőkkel kiépített közvetlen kapcsolatokra alapozza. Holott nem könnyű a helytállás, mert multinacionális cégekkel kell versenyre kelnie. Szekrény József szerint a szorgalom és kitartás a sikerhez vezető út titka. No, és ha beindul az üzlet, a nyereséget a gyártásba forgatják vissza. Azt mondta: hálásak vagyunk a falunak, hogy befogadott és támogat céljaink elérésében. Tegyük hozzá, a kft a község egyik legnagyobb adófizetője, így maga is hozzájárul az önkormányzat fejlesztési terveinek megvalósí- Az Urethan Kft ordacsehi telephelyén az ipari fel- tásához. Ma húsz embernek adnak itt munkát. ▲ használóknak gyártanak korszerű műanyagokat ÚTON EURÓPÁBA ORDACSEHI KINCSE Növekvő kisiskola Kevés kis település kisiskolájáról mondhatjuk el, hogy meghódította egy távoli szigetország lakosainak szívét Az ordacsehi iskolások falutörténelmet írtak, amikor rajzaikat eljuttatták Kagoshimába, ahol Ideue Kazuko, az ikenobo professzor asszonya kiállítást rendezett a gyermekrajzokból. Nemcsak jó barátra leltek személyében, hanem támogatókra is: több mint hárommillió forintot gyűjtöttek ösz- sze a japánok az iskolai tornaterem befejezésére. Az alsó tagozatos iskola, óvoda a község utóbbi évtizedének legjelentősebb s legkeservesebb beruházása. A kilencvenes évek elején könnyen jött a támogatás és jöttek kivitelezők is, akik jó lehetőséget láttak az önkormányzati beruházásokban, aztán nem egy félmunkát végezve odébbállt Ordacsehi azonban nem hagyta magát Ha később, ha nehezebben is, de befejezte az iskolát, ez vált jelképévé az összefogásnak és a tenni akarásnak. Huszár Hajnalka igazgatóasszony és a lelkes ordacsehi pedagógusok azon fáradoznak, hogy a szomszédos városban tovább tanuló diákok jó alapokat kapjanak itt, az alsó tagozaton. Rajzaikkal nyertek támogatókat a falu gyermekei, most pedig az a feladatuk, hogy jól megalapozzák a tudásukat Egykor a Balaton hullámai alakították Ordacsehi határát. Az épülő autósztráda nyomvonalán a régészek megtalálták az ősi települést is, amelynek a népe szorgalmasan halászott, és vadászgatva élte életét. Ordacsehi ma jóval távolabb van a tóparttól, mint hajdan, s két város szomszédja, a balatoni térségben mégis jelentős, meghatározó település. Nemcsak őslakosai szeretik és büszkék otthonukra, egyre több új telepes is magáénak érzi a község sorsát.
