Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-25 / 225. szám

6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT Kiss Károlyné két éve irányítja a kis falu ügyes-bajos dolgait Geiszt Ferencné mindig tartott állatokat. Jól jön az önkormányzat segítsége is Zrínyi Sándor ha tudna, menne a faluból, Lengyeltótiból keskeny, kacska- ringós út visz Hácsra. A kedves kis dombok és barátságos völ­gyek között vezet az őszi színek­ben pompázó határban. Aztán hirtelen véget ér. A táj első pil­lantásra a zsákfalu barátjává te­szi az utazót. Bő kézzel bánt a természet az itteniekkel és a nyugalom is páratlan a kis tele­pülésen. A kép azonban csak messziről nézve ennyire idilli. Az itt élőket a falusi lét minden gondja próbára tette az elmúlt Attila, a legkisebb Zrínyi még jól érzi magát néhány évtized alatt. Asszonyokra bízzák az aranytartalékot Fábos Erika Nyert az óvoda Az óvoda része a lengyeltóti térség, oktatási társulásnak. 1 millió 200 ezer forintot kapott a térség oktatásfejlesztési pá­lyázatán nyert pénzből. Búto­rokat, szőnyeget és fejlesz­tőjátékokat vásárolnak. Támogatás a diákoknak A diákok többsége a lengyel­tóti iskolába jár. Az önkor­mányzat több mint 700 ezer forintból minden iskolásnak megvette a tankönyveket és a buszbérletet. Megújul a temető Évek óta tervezik a ravatalozó és a temető felújítását. A falu ennek érdekében a megyei területfejlesztési tanácshoz pályázott. A fejlesztést több mint kétmillió forintból tudják megvalósítani. A terveket Grácz Antal készítette. RECEPT Civilpri A 20. század elején az Inkey- család birtoka volt a falu. Ak­kor svábokat telepítettek Hácsra. A sváb hagyományok közül már csak kevés él, de a konyhában még előkerülnek az emlékek. A civilpri is ere­deti sváb étel. Gyorsan elké­szül és laktató: kevés zsira­dékon kisütik a füstölt szalon­na és egyéb füstölt húsok zsírját, majd három-négy nagy fej hagymát apró koc­kákra vágnak és a zsiradék­hoz teszik, megpirítják. Ami­kor szép sárgára pirult és ki­csit megpuhult, felöntik para­dicsommal, vagy friss paradi­csomot szelnek bele. Aki sze­reti, fűszerezheti borssal. Főtt krumplival vagy friss kenyérrel fogyasztják. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Virágos Somogyért - hirdeti a tábla a falu bejáratánál. Néhány kanyarral beljebb érve kiderül: igazat írtak rá. Még szeptember végén is . csupa virág a főutca. Ráadásul, ahogy közeledik a te­lepülés központja, úgy növek­szik a forgalom is. Hiába, ősz van és szüret. Szüretelnek a határban Kistraktor pöfög szőlővel meg­rakva, odébb meg egy személy­autóval szállítják a szilvát. Bő­termő a határ és szorgalmasak az itteniek. A faluban évtizedek óta a mezőgazdaságból próbál­nak megélni. S ráadásul ennek a krónikákban is nyoma van. 1905-ben ugyanis a somogyi aratósztrájknak Hácson volt a legnagyobb megmozdulása. Tudja ezt jól Kiss Károlyné is. A falu polgármestere húsz évvel ezelőtt Öreglakból férjhez jött Hácsra. A kezdetektől fogva szí­vesen részt vesz a település kö­zéletében. Volt már a vöröske­reszt és a Hácsért Egyesület ve­zetője is. A lengyeltóti polgár- mesteri hivatalban pedig köz- igazgatási gyakorlatot szerzett. Ezen és az emberek szeretetén felbátorodva indult a választá­son, s ezt értékelték a falusiak. Ráadásul Hácson úgy tetszik, nőuralom van. Kiss Károlyné már a harmadik nő a polgár- mesteri székben. A második év után már igazán otthonosan mozog a falu dolgaiban. Ma ép­pen malacokat ellenőriz. Pu- tendára siet. Putenda a dimbes-dombos Hács egyik része. A szőlőhegyre ve­zet innen az út. A település szélső házában lakik Geiszt Ferencné. Ilonka néni két mala­cot nevel, ahogy rajta kívül még majd harminc család. Az önkor­mányzat már másodszor vesz részt a Szociális és Családügyi jMinisztérium pályázatán. En­nek keretében a családok az ál­lathoz takarmányt is kaptak és ha elérik a kellő súlyt, levághat­ják a disznókat. Malaca van a hácsiaknak- Karácsonyig etetjük a jószá­gokat - mondta Geiszt Ferenc­né. - Nagy segítség ez minden­kinek. Kevés pluszmunkával jár, hiszen az állattartáshoz szinte minden portán értenek. Mi is tartunk baromfit és nyu- lat is. Ez a két malac meg jó da­rabig ellát majd bennünket hússal. A támogatás meg el is kel, hiszen a nyugdíjból nehéz megélni. Ilonka néni ráadásul a fiával él, aki hiába keres munkát a te­lepülésen. Ez ugyanis, ahogy a többi kis községben, itt is na­gyon nehéz. Több új hárkellene Zrínyi Sándor a Balaton-partról érkezett. Odáig ment a munká­ért. Kőműves a szakmája, de a közvetlen környéken csak ke­vés építenivaló akad.- Felénk nem épül annyi ház, amiből azt mondhatnám, hogy meg lehet élni - mondja, miköz­ben kisfia, a másfél éves Attila a munkásruhájába kapaszko­dik. - Ha lenne lehetőség, el is mennénk innen. Nem mintha nem szeretném ezt a falut, hi­szen itt születtem és itt a csa­lád, de a megélhetés egyre ne­hezebb. Egy városban talán a fiamnak is biztosabb jövője le­hetne, mert itt valóban nehéz. Meghalt a legidősebb hácsi Ha nehéz is, szerencsére van­nak, akik kiállják a próbát. Az idén eddig hat kisbaba született Hácson még úton van kettő. Miközben erről beszélgetünk Zrínyi Sándor feleségével, ha­rangoznak. A katolikus temp­lomban szól a lélekharang egy evangélikusért. Az evangéliku­sok templomát ugyanis felújít­ják, de kérdés sem volt, hogy a legidősebb hácsinak harangoz- nak-e a másik templomban. Tudja mindenki a rossz hírt, Scheib Ernő bácsit tisztelték a településen. 92 éves volt és a legrégebbi hácsi családok közül való, akiknek a nagyszüleit 1828-ban telepítették a faluba. Az akkori svábok erdőtelepítés fejében kaptak itt birtokot, az evangélikus közösség pedig máig őrzi a falu alapítóleve­lének tartott ónémet nyelven írt adománylevelet. Nyomoz az egész falu Szinte minden házból készü­lődik valaki a temetésre, igaz, némi aggodalommal. Eddig ugyanis a falu minden ünnepén és temetésén betörtek valame­lyik házba az idén. A lakosság majd fele nyugdíjas, sok közöt­tük az egyedül élő. Nem csoda tehát, ha nem volt nyugalmuk. Amióta a polgárőrség megala­kult, nyugodtabban alszanak, de hiába, ha most meg nappal törnek be az otthonukba. Rá­adásul úgy tűnik, a tolvaj jól tudja, mikor találja üresen a házat. A lengyeltóti rendőrök eddig nem találtak bizonyíté­kot, így most a hácsiak azon tö­rik a fejüket, hogyan tudnák le­buktatni maguk a feltehetően falubeli tolvajt. A jövő és aranytartalékok- Hiába, falun még a biztonsá­gért is többet kell dolgozni - mondja Kiss Károlyné polgár- mester, akihez a nyáron tört be az ismeretlen, de a falu prog­ramjait jól ismerő tettes. - Vala­mit tenni kell, hiszen annál nincs rosszabb, mint ha valaki otthon nem érezheti magát biz­tonságban. A közbiztonság job­bítása fontos célkitűzés, de ha­sonlóan fontos és sürgető a vastalanító ügye, hiszen nem jó a falu ivóvize. A fejlesztéshez most keresnek pályázati lehe­tőséget, mint ahogy a csatorná­záshoz is. Ráadásul a szenny­vízhálózat kiépítése nem lesz egyszerű feladat. A szomszédos településekkel a távolság miatt közös fejlesztésen nem is gon­dolkodhatnak. Marad valami egyedi megoldás, amiből több­félét is tanulmányozott már a község. A feladatot mielőbb meg kell oldani. Ezen ugyanis jóval több múlik annál, hogy megszegik-e a Balaton-törvény szigorú verdiktjét. Hácson ko­molyan gondolják, hogy a falu halastava, a szomszédos Gár- donypuszta pihenőövezete, a közeli Balaton, a környezeti értékek és a nyugalom valódi aranytartalékok, és egyszer igazi üdülőfalu lehet a szebb napokat megélt kis község­ben. Minden jó, ha jó a vége Az óvodában befejeződött az ebéd. Az 1967-ben átadott épü­letet az elmúlt években több­ször is felújították, és igye­keznek mindent megadni a leg­kisebbeknek. Az idei nyár leg­népszerűbb játéka például a babaház volt, amit tavaly a fau munkásai építettek a gye­rekeknek. Az ebéd után Mik- liánné Kollarics Tünde óvónő a Hüvelyk Matyit meséli. Az óvónéni, akit nem csak a szü­lők, de a nagyobb gyerekek is megkeresnek, ha tanácsra van szükségük, Lengyeltótiból in­gázik már 14 éve. Ma már in­kább vallja magát hácsinak, mint tótinak, hiszen több időt tölt az óvodában, mint otthon. Munka és újabbnál újabb ter­vek mindig vannak. Az idén 19 óvodás hallgatja el- alvás előtt tátott szájjal a me­sét, aminek mindig jó a vége. Jó lenne, ha nem csak a mesékkel lenne így. Akkor talán a mosta­ni ovisok szülőként is megfor­dulhatnának az óvodában, és a most másfél éves Zrínyi Attila nadrágjába is Hácson kapasz­kodhatna a következő kis Zrínyi... UTÓN EURÓPÁBA Rongyból szőnyeg Húsz embernek ad munkát a Prorehabilitációs Kft Hácson. A kis üzemben különböző színű textilcsíkokból a szivárvány minden színében készülnek a rongyszőnyegek. Koch Gyuláné korábban a lengyeltóti konyhán főzött, 17 évvel ezelőtt leszázalékolták. Egy év óta újra dolgozik.- Nekem ez szinte élmény - mondta. - Nem­csak a kis pénz miatt, amivel a nyugdíjat ki le­het egészíteni, hanem azért is, mert újra embe­rek között, hasznosan tölthetem az időt. Hácson 1968-ig működött az iskola. A körzete­sítéssel aztán Lengyeltótiba kerültek a diákok, de a kilencvenes évek elején az önkormányzat úgy döntött: ismét helyben tartja a tanulókat. Is­kolát építettek, de az élet úgy hozta, hogy sosem rendezték be. A Prorehabilitációs Kft veze­tőinek tavaly nyáron tetszett meg az épület. így került a faluba 20 munkahely. A kis üzemben azóta rongyszőnyegek készülnek. A hácsi kézi­munkának országszerte nagy a sikere. Ezek igazi varázsszőnyegek, húsz embernek adnak munkát Az ország minden részébe kerül belőlük HACS A lélek háza Az alig ötszáz lelkes településen az összefogás képes értéket menteni. Az evangélikus templom újulhat meg a falubeliek ökumenikus együtt­működéséből. Katolikusok és evangélikusok évszázados jó kapcsolatot ápolnak. A kis evan­gélikus templom 1936-ban épült. Azóta ko­molyabb felújítására nem, csak kisebb munkák­ra volt pénze a híveknek. Néhány évvel ezelőtt elhatározták: felújítják a templomot. Egyházi kár­pótlásból és adományokból gyorsan összegyűlt több mint 6 millió forint. Pályázat csak az idén akadt, amivel kiegészíthették összegyűjtött fo­rintjaikat. Aradi György, a közösség lelkésze elmondta: a Saphard-pályázatból kezdték el az építkezést. Trenyik Tibor készítette a sikeres pályázatot, ami­vel több mint 17 millió forintot költhetnek a tem­plom szépítésére. Az épület gyakorlatilag teljesen újjászületik. Evangélikusok és katolikusok az Erzsébet-napi búcsúval együtt ünnepük majd a templomszentelési emléknapot novemberben. KINCSE A hácsi evangélikus közösséghez tartozik a lengyeltóti is. Aradi György 190 fős gyülekezetét vezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom