Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-03 / 180. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 4 2 2004. Augusztus 3., Kedd ZIMÁNY Zimányi Hírmondó BM-támogatás a költségekre Mivel önhikis az idén, vagyis önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe a település, a Belügyminisztériumtól 8,8 millió forintot nyert az idén a községi önkormányzat a működési költségeinek a finanszírozására. Külterületi útfelújítások A külterületi mezőgazdasági utak felújítására és építésére több pályázatot is benyújtott az önkormányzat, s közülük kettő is sikeresnek bizonyult. Az AVOP- tól 26 millió, a Sapardtól pedig 35 millió forintot nyert, Így megkezdhetik az erősen elhasználódott útszakaszok helyreállítását. Bánya-helyreállításra pályáztak Már tavaly is pályázott az önkormányzat a sárga földes agyagbánya helyreállításához szükséges pénzekre, ám akkor forráshiányra hivatkozva elutasították a kérelmét. Ennek ellenére az idén is beadta a pályázatát a Környezetvédelmi Alap célelőirányzathoz, bízva ab- ban, hogy ezúttal sikerrel jár. ■ Recept Zimányból Csirke tepsiben Hozzávalók: 20 darab felső csirkecomb, fél kiló gomba (lehet szeletelt, üveges is), 6 nagy fej vöröshagyma, 15 deka füstölt házi szalonna, fűszerek (só, bors, vegeta). A combokat tisztítás után megfűszerezzük, majd kevés zsíron, esetleg olajon serpenyőben mindkét oldalát megka- patjuk. A szalonnát vékony szeletekre vágjuk, s közben a gombát a hagymával összedinszteljük. Miután a hagyma megüvegesedett, a párolt gombát a tepsibe terítjük. Ezután rátesszük a vékonyra szelt szalonnaszeleteket, majd ezekre helyezzük a combokat. Ha a combok pirításánál maradt egy kis lé, nyugodtan öntsük a húsra. A tepsit alufóliával letakarjuk, majd közepes tűzön készre sütjük. Rizzsel vagy burgonyával tálaljuk - de akár krumplipü- rével is lehet -, és melléje friss idénysavanyúságot kínálunk. ■ A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A ZIMÁNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Alig tíz kilométerre Kaposvártól, mégis kissé a világtól elzárva fekszik Zimány az igali kistérség szívében. „Zsák” jellegéből adódik a hétszáznál kevesebb lakosú településnek a legtöbb gondja: harminc esztendeje várnak már a falut a szomszédos Kisgyalánnal összekötő, alig négy kilométer hosszú útra, ám eddig csak az ígéretekig jutottak. Most abban reménykednek, hogy uniós támogatással 2007 és 2013 között talán majd megépül az út, s ez számukra valóban a jövőt jelentheti. Tíz kilométer, s mégis messze a város Kihalt a táj. Magányosan fut kocsink a Toponárt Zimánnyal összekötő úton, pedig jó három hete szinte egymásba értek itt az autók: az őrei aratófesztiválra özönlött a nép. igazi ünnep volt az a júliusi hétvége: kaszások csatáztak a legjobb arató, traktorosok vetélkedtek a legjobb szántó címért, a halastó partján pedig megannyi bográcsban főtt a számtalan különféle pörkölt. Aki arra járt, bizonyosan jó hírét vitte Orcinak.- Ez a mi nagy bánatunk - tette hozzá Takács János, Zimány polgármestere. - Az egész rendezvény Őrei neve alatt fut, pedig jórészt zimányiak csinálják. A berendezések, a szervezés mind a mieinket dicséri, csakhogy ez sehol nem kap publicitást. A szórólapokról is mindig lemaradunk valahogyan. Kiútkeresők Éppen ezért a helybeliek úgy gondolják, kellene egy rendezvény, ami csak Zimányé. Ez végre tényleg a falu hírnevét öregbítené.- Mindenkinek volt valami csúfneve a környéken - folytatta a polgármester. - A füredieket káposztásként, a toponáriakat medvés- ként, a zimányiakat tutyisként emlegették. Most azt kutatjuk, hogyan és mit lehetne ebből kamatoztatni. Fölmerült például: a Batéi-árokból szép kis halastavat alakíthatnánk ki. A vízügyi hatóság rábólintott, már csak meg kell valósítani. A környezet ugyanis adott, csend és nyugalom van a falu határában. Persze nem volt ez mindig így, nem is olyan régen még repülőgépek dübörögtek el a település fölött.- Tudom, csúnyán hangzik, de mi sokat nyertünk a taszári reptér bezárásával - mondta Takács János. - Persze, sajnáljuk azokat, akik elvesztették a munkájukat; itt, Zimányban is akadnak ilyenek, de cserébe nyugalmat kaptunk. Igaz, lett volna előnye, ha megmarad a bázis, hiszen ígéretet kaptak - a honvédvezérkar is támogatta a tervet -, hogy építenek egy utat, ami összeköü őket a reptéri úttal. Jelenleg ugyanis Zimány zsákfalu: csak Toponár felé van kijárása. Mindig csak ígéret- Harminc éve ígérgetik, hogy megépül a folytatása Kisgyalán felé - legyintett lemondóan Farkas Imre, aíd Takács János előtt volt a falu első embere. - Persze nehogy azt higy- gye, hogy valami szuper-autópályát szeretnénk. Csak egy 3,8 kilométeres szakaszról van szó. Húsz éve a második helyen vagyunk a kiszabadítandó zsákfalvak között. Valahogy mindig Marcali környékén voltak az elsők... Most sem várható nagy változás, hiszen, ha jól tudom, Tab-Lulla-Balatonendréd környékén akarnak utat építem. Bár némi fény látszik a végelát- hataüan alagút végén, hiszen az igali kistérség polgármesterei egyöntetűen támogatják az alig négy kilométernyi szakasz megépítését.- Csak pénzt kellene rá szerezni, mert önerőből képtelenség, hogy összeadjuk azt a háromszázmilliót, amennyibe az új út kerülne - vette vissza a szót a polgármester. - Ötvenegymillió forint az évi költség- vetésünk, de mivel önhikis önkormányzat vagyunk, csak hárommilliót fordíthatunk fejlesztésre. Kevés az esély- Itt lesz utoljára út az országban - legyintett erre ifi. Kéri Zoltán, aki presszót üzemeltet a faluban. - Pedig nekem személy szerint is jól jönne, ha lenne átmenő forgalom. Utóbb kiderült, a fiatal vállalkozó nyitottabb környezetben újabb fába vágná a fejszéjét. Két gyönyörű ló tulajdonosa, azaz az alapok Ifj. Kéri Zoltán: Jól jönne az átmenő forgalom Farkas Imre: Negyven igazolt sportolónk van Mucsiné Nagy Rita: Éneklőnk zimányi nótát is megvannak a lovasturizmushoz.- Szeretnénk összehozni egy lo- vastúra-útvonalat - tette hozzá Takács János. - Igáiig, Répáspusztáig el lehetne nyújtani, ám jelenleg kevés az esély a megvalósításra. A világraszóló tervek egyelőre az asztalfióknak készülnek, s meg kell elégedni a helyi sikerekkel. Ilyen például az idén megalakulásának negyvenedik esztendejét ünneplő sportegyesület. Egyetlen szakosztály- Tényleg, hogy beszélünk róla, jut eszembe: most jubilálunk - derült fel Farkas Imre arca. A volt polgár- mester jelenleg a Kapostáj SE elnöki tisztét tölti be. - Negyven igazolt sportolónk van, mind futballista. A megyeháromban szerepel a csapat. Nehéz az előrelépés, már mindenkit beszerveztünk, aki labdába tud rúgni, de egyelőre ennyire futja. Aki sportolni akar, szeretettel várjuk, de fizetni semmit sem tudunk. Most egy szakosztályt tart fenn a klub, amely szívesen sportoltatna másokat is a faluban, csakhogy nincs rá igény. - Próbálkoztunk röplabdával, strandröplabdával, hiszen ahhoz még kevesebben kellenek, de nem volt jelentkező - vitte tovább a szót Farkas Imre. - Telente azért szervezünk egy asztalitenisz-bajnokságot, és megmozgatjuk az embereket. Dalos asszonyok A férfiaknak a futball nyújt kikapcsolódási lehetőséget, a falu lányai- asszonyai pedig kórusba gyűlnek össze. - Öt éve alakultunk - mondta Mucsiné Nagy Rita, a kórus tagja. - Leginkább a környéken szoktunk fellépni falunapon. Főleg népdalokat éneklünk, köztük néhány igazi zimányi nótát is - tette hozzá büszkén. Kiderül az is: nemcsak a gyengébbik nem kórusának oszlopos tagja: szervezi a helyi fiatalokat is.- Száznegyvenegy gyerek és fiatal van a fiúban - mondta Nagy Rita úgy is, mint az ifjúsági klub vezetője. - A rendezvényekre általában műsorral készülünk, és csatlakoztunk a megyei ifjúsági szervezetekhez is. Egyiktől most kaptunk meghívót fonyódligeti táborozásra. Ennek a költségeihez az önkormányzat is hozzájárul. Csakúgy, mint a - helyi iskola hiányában - Toponárra ingázó diákok buszbérletéhez. Régen volt ugyan alsó tagozat is, ám a szülők szép lassan máshová vitték a gyerekeket...- Szeretnénk hasznosítani az iskola épületét -1gy a polgármester. - Szociális otthont szeretnénk benne berendezni. Mivel megrogyott az épület egyik oldala, tatarozni kell, ehhez kaptunk is egymillió forintot a területfejlesztési tanácstól. A legnagyobb gond Az otthon ügye, úgy tűnik, sínen van, de a falu első embere még egy szolgáltatóházat is szeretne tető alá hozni: kellene egy jó fodrász,*és jó volna egy bankautomata is.- Erről már tárgyaltunk a nagybajomi takarékszövetkezettel - állította Takács János-; hajlandóak lennének egy fiókot nyitni a faluban. Ha ez létrejön, talán valami vállalkozónak is vonzóbb lesz Zimány. Most a munkanélküliség okozza a legtöbb gondot. Hivatalosan csak öt százalék a regisztráltak száma, de a polgármester szerint még vagy 15 odasorolható, és ez újabb két-három százalékot jelent.- Sokan ingáznak Kaposvárra, de a munkáltatók nem szeretik a bejárókat - mondta Takács János -, így inkább helybelit vesznek föl. Ezért is kellene megnyitni a falut Kisgyalán felé; biztosan föllendülne valami. Addig hiába vagyunk közel, mégis nagyon messze va- gyunk Kaposvártól... __________■ Úto n Európába Zimány Kincse Új tehénistálló épült Zimányban mindig is a mezőgazdaság volt a lakosság fő megélhetési forrása, s manapság is a Kapostáj Részvénytársaság a legnagyobb foglalkoztató. A toponári székhelyű cégnek szarvasmarha- és sertéstelepe van a faluban, s mindkettőnél munkát találnak a helybeliek.- A legnagyobb foglalkoztatónak számítunk Zimányban, a községből húszán dolgoznak nálunk - mondta Csécsei János, a Kapostáj Rt igazgatóságának az elnöke. - Korábban Orciban is volt egy állattartó telepünk, ám mostanra már azt is ide telepítettük át. A termelőegységeket azonban az rt vezetése nemcsak egyszerűen összevonta, mert a fejlesztés sem maradt el. Zimányban tavaly egy négyszáz állat befogadására alkalmas istállót építettek, ez a beruházásuk 130 millió forintba került.- S nem ez volt az egyetlen beruházásunk - folytatta Csécsei János -, hiszen Sapard-támogatással egy új, 16 millió forintos trágyatárolót is építettünk. Jelenleg 460 szarvasmarha alkotja az állatállományt, és ez évente három és fél millió liter tejet ad. A korszerű körülményeknek köszönhetően kiváló minőségű az alapanyag. S a fejlesztések is mind azt a célt szolgálták, hogy a mezőgazdasági cég az egyre élesedő versenyben is megállja a helyét. ■ Itt alakították ki a Kapostáj Részvénytársaság új, korszerű szarvasmarhatelepét, ahol jelenleg négyszázhatvan marhát gondoznak Szépszavú harangok Az építését 1902-ben fejezték be, de nem számít műemléknek a zimányi katolikus templom, amit csak hat esztendővel az átadása után festettek ki. A nagyrészt katolikusok lakta településen közadakozásból épült föl a templom: az itt élőknek a földtulajdonuk nagyságának megfelelő arányban kellett az építéséhez hozzájárulniuk, s még a nagybirtokos Nicky gróf is betette a magáét a közösbe. Mivel akkor még nem voltak kiépített utak Zimányban, így a fogatosok igencsak megszenvedtek, mire az építkezés helyszínére hordták az építőanyagot.- Az első világháború idején nagy kár érte a híveket - mondta Bizderi Elek, a római katolikus egyházközség helybeli világi vezetője. - Kellett a bronz az ágyúkhoz, hadianyaghoz, s elvitték a harangokat; ledobták őket a toronyból, s össze is törtek. Ezeket a háború után közadakozásból pótolta a lakosság. így a mostani harangszó már Slezák László öntőmester keze munkáját is dicséri. A második világégést szerencsésen átvészelte az épület, és azóta többször is tatarozták. Tíz éve a falu népe ismét összefogott, és ennek köszönhetően fel lett újítva a tetőzete, s kívül-belül kifestették a temp- lomot is. Azóta ismét a zimányiak büszkesége. ■ A múlt század elején emelték a község katolikus templomát, aminek építéséhez vagyonuk arányában járultak hozzá a birtokos gazdák
