Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-16 / 165. szám

6. OLDAL ÉLETE flmwm coSQXQOft 2004. Július 16., Péntek BhII EGYHAZAK Ajándék, hogy Segesden élhettem Kecskeméten a Sión nyugdíjas­ház falán kicsinyeit tápláló peli­kán van. Az egyházközség címe­re nemcsak Krisztust jelképezi, hanem az egyházat is, amely fenntartja templomát, iskoláit. A nyitott ajtó pedig akár az intézet jelképe is lehet: a bizalomé, a se­gítségre szoruló bebocsátásáé. Ez a nyitottság jellemzi Szabó Gá­bort, a Bács-kiskunsági egyház­megye esperesét.- Az idén befejezzük a már évek óta 81 lakásos intézet fölépítését. Hogy mit nyújt ez a ház az idősek­nek? Elsősorban kényelmes ott­hont, ugyanakkor gyülekezetünk diakóniai központja is - mondta Szabó Gábor. - Sokan vesznek részt a heti bibliaórákon, az egyé­ni, illetve közös beszélgetéseken. Emellett az ifjúság, a gyerekek lelki nevelésére is nagy gondot fordí­tunk. 1984-ben vettünk itt, Kecske­mét környékén egy tanyát. Büsz­kén mondhatom: Emmaus misszi­ói házában ma már nyaranta száz­húsz fiatalt is tudunk fogadni. Szabó Gábor lelkészi szolgálatá­nak középpontjában mindig is a gyülekezetépítés áll(t). Minden le­hetőséget igyekezett megragadni, még a legnehezebb idők­ben is, hogy Krisz­tus evangéliuma át­járja a szíveket. S tettek. Az élményem Kecskeméten folytatódott. Pál apostol azonban így biztat: mindenkor örüljetek. S boldogan mondhatom, van miért örvendezni. A 27 egyházmegye kö­zül mi vagyunk a legnagyobb a 38 anya-egyházközséggel és a 64 szórvánnyal, ahol mintegy száz­ezer reformátust tartunk nyilván. Az aratni való sok, de munkásunk is van elég. Hiszen 65 lelkész gon­dozza nyáját a gyülekezeteinkben. A lelkészi karunk is egyik, ha nem a legfiatalabb az országban: a negyvenet sem éri el az átlagélet- koruk, és majdnem a harminc szá­zalékuk nő. Szolgatársaim többsé­ge nagycsaládos. Örvendetes az is, hogy megyénk­ből az idén is 16 teológus jár négy akadémiára, tehát az utánpótlásunk jó. Hódmezővásárhelyen tíz lelkész lát el tíz egyházközséget, ezzel szemben nálunk egyre jut tíz lel­kész. Talán ez a jövő útja. Az anya­gi helyzetünk már kevésbé rózsás. Évről évre egyre nagyobb teher az egyházi épületeink fenntartása, kor­szerűsítése, valamint a kiépített in­tézményhálózat működtetése. Álta­lános és középiskolánk több mint negyven osztályában 1100 diák ta­hangsúlyozta az ökumené gyakorlá­sának fontosságát a történelmi egy­házak között. - Kiskunhalas iga­zán remek tanulóterep volt, sze­mélyesen átéltem teljes szomorú, valóságában a közösséget össze­tartó hagyomány megszűnését. Le­rombolták a paraszt-polgári portá­kat, s helyükre modern várost, az­az szánalmas betonkalitkákat épí­(Pál apostol leveléből) nul, de felsőfokú oktatás is van a vá­rosban. Ezenkívül még további há­rom alap-, illetve középfokú intéz­mény, egy-egy nyelviskola és gazda­képző indult a területünkön. Kis­kunhalason van az egyetlen feleke­zeti óvoda, s itt kezdte meg munká­ját a református kollégium Thury József Könyvtára is. Az esperes nagy felelősséggel és lemondással járó tisztséget tölt be. Korábban sok más teendője is adó­dott. Évekig képviselte egyházát a bázeli misszióban, de nagyon ér­dekelte a teológia résztudománya, a hymnológia, vagyis az egyházi zene, ének. Sokáig szervezte a kölkedi zenei tábort, 15 évig pedig a debreceni kántorképző előadója volt.- Ebben a hónapban nemzetkö­zi könyvtári konfe­renciát rendezünk a kalocsai érseki intéz­ménnyel közösen, szeptemberben pe­dig kórházi lelkészek tanácskozásának he­lye lesz a „hírős vá­ros”. Évente hatszáz szolgálatot végzek. Boldog vagyok, amikor a napot nemcsak abbahagyom, ha­nem jól be is fejezem. A minden­napokhoz mennyi imádság, be­szélgetés, keresés, gyötrődés kell. Soha nem felejtem el, hogy a gazda nemén vagyok, hanem a mennyei Atyám. S tudom, kinek hiszek, és SZABÓ BÁBOR 1940. január 17-én született Aisó- Segesden, ahol édesapja csaknem három évtizedig pásztorolta az otta­ni gyülekezetei Középiskoláit Cser­gőn, teológiai tanulmányait Buda­pesten végezte. Veszprémben kezd­te segédlelkészi szolgálatát, majd 1966-ban Csőszre helyezték. 1977-85 között Kiskunhalason lát­ta el a lelkészi feladatokat. Tizen­nyolc éve került Kecskemétre, s megválasztották az egyházmegye esperesének Is. Munkáját a „Bács- Klskun Megyéért" kitüntetéssel is­merték el, Kiskunhalas pedig a „Pro Schola" díjat adományozta neki. Négy gyermeke és hét unokája van. meg vagyok győződve arról, hogy „meg fogja őrizni a nála letett kin­csemet”. Jézus, ígérete szerint ve­lünk marad a világ végeztéig. Azt mondják, hogy a beszéde olyan somogyias. Nem véletlen, hi­szen itt született, és máig hű ma­radt szűkebb hazájához.- A középiskolát Csurgón végez­tem, a gimnáziumi évek mély nyo­mot hagytak lelkemben. Hiszen mint papgyereket a politika üldö- zéses, egyházellenes légköre vett körül. Az alsó-segesdi parókián nőttem fel, az „egykés” faluban csak mi voltunk hárman testvérek. Boldogan emlékszem vissza éle­tem ezen időszakára. Örök élmény marad ez a paraszt-polgári zárt kö­zösség. Nagy ajándék, hogy ebben éltünk, dolgoztunk. Mindezt nem cserélném el unokáim barbibabás, legós gyerekkorával. Ma is kötő­döm a szülőföldemhez; barátaim a volt iskolatársak, eljárok az érettsé­gi találkozókra, s ha tehetem, részt veszek a segesdi ünnepségeken. Olyankor édesapám sírját is fölke­resem. GAMOS ADRIENN Új sisak a templom tornyán Balatonszabadi Űj sisakot kapott a szabadi mű­emlék református templom tor­nya.- A második világháborúban, akárcsak a marosi és a szabadi ka­tolikus templomét, ezt is ledön- tötték, maradtak azonban róla fényképek - mondta Sztanev Zsolt lelkész. - Most, negyvenki­lenc év múltán állíthattuk vissza ezek alapján eredeti állapotába. Vörösfenyő és horganyzott le­mezburkolatot kapott. A ledön­tött régi toronyból csak a csúcson levő csillag maradt meg, ezt föl is tették az ideiglenes templomto­ronyra, az újra azonban már nem, később kiállítási darab lesz belőle. A toronyfelújításra kétmillió forint támogatást kapott a bala­tonszabadi református gyüleke­zet a gazdasági minisztériumtól, 300 ezret a helyi önkormányzat­tól, 700 ezret pedig a gyülekezet adott össze. Az idén lesz kétszáz­tíz éves a templom, nyolcvanéve­sek a harangok. Szeptemberben minderről - a tervek szerint - ze­nés hálaadó istentiszteleten emlé­keznek meg. Az utóbbi évek legsúlyosabb gondja, a tető beázása is már a múlté, ám Sztanev Zsolt lelki- pásztor szerint még bőven van te­endő a templomon. A megoldást újabb, az önkormányzattal közös pályázatoktól várják. Szükséges­sé vált a toronyhomlokzat felújí­tása, a toronyóra javítása, a lába­zatnál pedig a vízelvezető rend­szer kialakítása. S nagyon ráférne a templomra is egy alapos belső felújítás. _________________FóNAi Mo st már Szabadi központjának egyik ékessége a felújított templomtorony fotó: gáti Iratok a Vatikán titkos archívumából Róma A Vatikáni Titkos Archívum újabb részlege nyílik meg szep­tember 15-én a kutatók előtt. Az érdeklődők betekintést nyerhet­nek általa az 1939-ben XII. Pius pápa kívánságára létrejött vati­káni információs iroda irataiba; ennek a célja a hadifoglyok és eltűntek felkutatása volt a csalá­dok kérése alapján. Az iroda felügyelője, Giovanni BattistaMontini - a későbbi VI. Pál pápa - volt. A feladatokat kezdet­ben két alkalmazott látta el, de ha­marosan szükségessé vált a bőví­tése. 1943-ban már hatszázan vé­gezték a segítséget kérő levelek fel­dolgozását, kartotékok készítését, a kutatómunkát. Részben fizetett alkalmazottak, részben önkénte­sek munkája van a körülbelül négymillió kartotékban. Itt dolgo­zott többek között Vittorio Bache- let, a Vörös Brigádok által 1980- ban meggyilkolt későbbi bíró és Alcide de Gasperi, a háború utáni első olasz kereszténydemokrata miniszterelnök néhány rokona. Az archívum prefektusa, Ser- gio Pagano atya hangsúlyozta, hogy a kutatók rendkívül gazdag anyaghoz jutnak hozzá, s ennek alapján rekonstruálni lehet a há­borúban közvetlenül érintettek helyzetét. Mint a Corriere della Sera című lapnak elmondta, írtak nekik hívők és ateisták, agnoszti­kusok és anarchisták, protestán­sok, zsidók, muzulmánok. A le­velek minden társadalmi osztály­ból érkeztek, zömmel mégis a szegényebbektől. Akinek ponto­sabb ismeretei voltak, az kérését a vatikáni államtitkársághoz cí­mezte, de volt, aki közvetlenül a pápának írt „Róma pápája”, „Ked­ves pápa”, sőt „XII. Pius úr” megszólítással... Volt olyan levélíró, aki a he­lyesírás legelemibb sza­bályait sem ismerte. 1942-ben az irodához fordult Pier Paolo Paso- lini, a leendő nagy író és filmrendező: híreket szeretett vol­na kapni az édesapjáról, aki hiva­tásos katonaként Afrikában esett fogságba. Az iroda az információkat rész­ben levelezés útján próbálta meg­szerezni. Ahol ez nem volt lehet­séges, például Németország vagy a Szovjetunió esetében, ott más módszert alkalmaztak. A Vatikáni Rádióban olvasták be a neveket, kérve azokat, akik tudnak valamit róluk, jelentkezzenek. 1940 és 1946 között 12 ezer óra alatt 1,2 millió üzenetet sugároztak. Na­gyon hasznosak lesznek a kutatóknak azok a je­lentések, amiket a pápai megbízottak írtak a világ legkülönbözőbb fogoly­táboraiban tett látogatá­saik tapasztalatairól. A háború első három évé­ben például az olaszországi pápai nuncius 106 ilyen látogatást tett. Négy aktivista dolgozott négy teljes évig ennek a terjedelmes dokumentumanyagnak a rende­zésén. A Vatikáni Titkos Archí­vum gondozásában a tervek sze­rint még ezen a nyáron megjele­nik belőle Inter arma caritas cím­mel két kötet. Az első az anyag lel­tárát tartalmazza, a második egy dokumentumválogatást. _______■ Ös szefogás hét határon át Orvosolni kell a magyar reformá­tus egyház több évtizedes szétda- raboltságának káros következmé­nyeit - ezt tartalmazza az a záró­nyilatkozat, amit a Kárpát-meden­cei egyházkerületek s -megyék ve­zetői budapesti tanácskozásukon elfogadtak. A Kárpát-medencei ge­nerális konvent ülésén 64 egyház­megye és 9 egyházkerület elnöksé­ge az egyházi jogalkotást, a liturgi­át és a közös képviseletet vitatta meg. A zárónyilatkozat szerint az új történelmi helyzetben „elkezdő­dött a határok légiesedése, és a kö­zös értékeket munkáló régiók ki­alakulása”. Az egyházi vezetők ezt a Trianon óta eltelt időszak kiemel­kedő történelmi pillanataként érté­kelték. Erdélyi Géza felvidéki püs­pök megjegyezte: „Még nem látjuk tisztán az EU-csatlakozás utáni helyzetet, de az biztos, hogy már nem kell halkabban beszélnünk, ha kimondjuk, mi együvé tartozunk”. Egymás iránti testvéri szolidaritásu­kat is határozottabban gyakorolják. Bölcskei Gusztáv lelkész elnök arról is szólt: 2006-ban egyetemes talál- kozót szerveznek Budapesten. ■ Lösz-e máma eső? Ami nincs benne a Bibliában (de benne lehetne) Mikor mönt Szent Pétör Jézussal, szántott egy embör az ökrökön. Azt mondja Jézus Pétörnek:- Eredj, Pétör, kérdözd mög tülle, lesz-e máma eső! • Pétör osztán odamönt. Az em­bör nagyon káromkodott. Szidta az ökreit, mer' nagyon bogároz- tak. Mikor kérdi tülle Szent Pétör, hogy lösz-e máma eső, azt mond­ja az embör: - Az Isten tudja, an­nak a gondja, nem az enyém! Visszamögy Pétör a Jézushó'. Kérdi tülle, hogy mit mondott az embör.- Azt mondta, hogy az Isten tud­ja, annak a gondja, nem az övé. Akkor möntek tovább, Jézus a Pétörrel. Máshun megin szántott egy embör az ökrein, igen csön­desen hajtogatta őköt. Azt mond­ja Jézus megin' neki: - Eredj, oszt kérdözd mög, lösz-e máma eső! Azt mondja az embör:- Biztos lösz ma eső, nagyon bogaraznak az ökreim! O azt hiszi, hogy máma még eső lösz, mer ilyen bogaras idő van: Visszamögy Pétör a Jézushó', kérdi tülle:- Na, mit mondott ez az embör, Pétör? Azt mondja:- Ez nagyon jó, csöndes embör, azt mondta, lehet, hogy lösz eső, mer az ökrei igen boga- raznak. Azt mondta neki Jézus, Pétörnek:- Látod, Pétör, az a jó, csöndes embör bűnösebb, mint az a nagy káromkodó. Mer annak az Isten­be1 van a bizalma. Ez pedig, a csöndes embör az ökreiben meg a bogaraiban bízik, hogy azok bi­zonyítsák, milyen idő lesz. (Lukács József, Szilvásszent- márton; in: Parasztbiblia) m Hírek EGY HÉT NYARALÁS ZSELICKISFALUDON. Összefogtak és sző vétségbe tömörültek a dél-balatoni református gyülekezetek. Közös rendezvényeket szerveznek, s ebben elsősorban a fiatalokat sikerül megmozgatni. Nyaranta táborba is viszik őket, legutóbb Zselic- kisfaludon töltöttek egy tartalmas hetet, (fi) FELÚJÍTJÁK A RINYAÚJNÉPI TORNYOT. Rinyaújnépen a refor mátusoknak közös a templomuk katolikus hittestvéreikkel. Isten hajlékát ugyanis 1996-ban összefogással építették hozzá a már évti­zedekkel korábban emelt régi toronyhoz. Ennek a szigetelését most önerőből elvégezteti a 62 lakosú kis település önkormányzata, (ga) KATOLIKUS FIATALOK VÁNDORTÁBORA. Háromfai, bakházai és babócsai fiatalok részvételével az idén is szervez kerékpáros-ván- dortábort Róka Dániel plébános. Az ifjak közösséggé formálásában fontos ez a túra. A hónap végén indulnak Babócsáról, s egy hét alatt Böhönye és Siófok érintésével kerekeznek Balatonkenesére, (ga) IMAÓRÁK A SIÓFOKI ZSINAGÓGÁBAN. A korábbi évek hagyó mányához híven e nyáron is rendszeresen tartanak imaórákat a sió­foki zsinagógában. Minden pénteken, így holnap is este hét órakor kezdődik a szertartás, az utolsóra pedig augusztus 13-án kerül sor. A holokauszt 60. évfordulója alkalmából augusztus 8-án 11 órakor a mártírokra emlékeznek, beszédet mond Domán István főrabbi, (fi) CSOKONYAVISONTAIAK NÉMETORSZÁGBAN. Harminc cső konyavisontai református fiatal látogatott el Németországba a sins- heim-dühreni testyérgyülekezetnek a meghívására Oláh Ilona lel­kész vezetésével. Ének- és zenekaruk a vendéglátó településen szín­darabot mutatott be és két dalt adott elő a megfeszített Jézusról, ez nagy sikert aratott. A csoport részt vett az értelmileg sérültek, a II. vi- lágháború áldozatai emlékére állított emlékmű avatásán is. (ga) ■ ££££££!£ ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS.HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdáS~Vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12 „Könyörülök azon, akin könyörülök, és kegyel­mezek annak, akinek kegyelmezek. Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom