Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-16 / 165. szám
I 2004. Július 16., Péntek 7. OLDAL Az első horvátok a XVIII. század, elején települtek be Lakácsára, s újjáépítették a hódoltság idején elpusztult falut. Hagyományaikat ma is őrzik, itt minden iskolásnak kötelező a horvát nyelv tanulása. Sosem volt könnyű az itt lakók élete: gyenge minőségű földeken kell boldogulniuk, s korábban az elzártság, most a 35 százalékos munkanélküliség keseríti meg az emberek szájízét. Jól tudják: csak magukban, a horvátok- ra jellemző szorgalomban bízhatnak. Munkabírásuk eddig minden hullámvölgyből kisegítette őket. Munkájukról, szorgalmukról híres horvátok Mióta megszűnt az önálló plébániahivatal és Lakócsa a felsőszent- mártonihoz került, felére csökkent a templomba járók száma. Azóta biztosan tudják e déli községben: meg kell őrizniük az intézményeiket, még akkor is, ha a fenntartásuk hatalmas teher. Sokba kerül a körzeti iskola fenntartása is az ön- kormányzatnak, mégis aggódva figyelik az iskolabezárásokról felröppenő híreket.- Tény, hogy nagy tehertétel a falunak, mégsem lehet kérdéses az iskola léte. S nemcsak azért, mert ez az egyik fő foglalkoztató - mondta Matyók József polgármester. - Amelyik falu elveszíti az intézményeit, annak megpecsételődött a sorsa. Itt is emberek élnek, s éppen olyan joguk van a helyi szolgáltatásokhoz, mint bárhol bárkinek. Ezért inkább vállaljuk az intézményfenntartás terheit. A legnagyobb feladat Ezekből pedig van bőven. A jelenlegi legnagyobb feladat is az iskolához kapcsolódik: az intézmény és a tornaterem tetejét kell helyreállítani. - Annyi pénzt már sikerült összegyűjtenünk, hogy a legsürgősebbet, a tornaterem javítását elvégezhessük - mondta a polgármester. - Már olyan rossz állapotban van, hogy a teljes 1200 négyzetméteres tetőt ki kell cserélni. Hamarosan nekiállnak, pedig az előző beruházással is éppen csak végeztek. Két év alatt kívül-belül felújították és bővítették a polgár- mesteri hivatal meg a körjegyzőség épületét. A beruházás költsége meghaladta a nyolcmillió forintot, s ehhez 3,4 müliót szereztek pályázaton. - Ennek is ideje volt, mert nagyon mostoha körülmények között dolgoztak a munkatársaim - mondta a polgármester. - Nem volt vécé, és kevés volt az iroda is. A bővítés eredményeként a gyermekjóléti szolgálat is megfelelő körülmények közé került. Ennek a munkája egyre fontosabb Lakó- csán, mivel az utóbbi két évben több népes cigánycsalád költözött be. A betelepülőknek köszönheti a falu, hogy megtarthatta a postahivatalát, mivel velük ismét 600 fölé nőtt a lakosok száma. Ez az a határ ugyanis, ami fölött a Magyar Posta Rt nem szüntetheti meg a hivatalt. A haszonnál azonban jóval több a gond, amit a problémás betelepülőkkel kapott a falu. Széteső családok- Nagy a szegénység, és a legtöbb rossz ebből eredeztethető - mondta a családsegítő fiatalasszony. - Éhező gyerekekkel találkozunk. S olyan apákkal, akik félelemben tartják a családjukat, s anyákkal, akik menekülnének is meg nem is. Volt olyan kisgyerek, akinek az életét mentettük meg azzal, hogy észrevettük a fertőzéses betegségét, s így még idejében kórházi ellátást kapott. Nehéz a dolgunk: egyik nap a megvert asz- szony még az anyaotthonba készül, és másnap már ismét kézen fogva járkál a párjával. Ilyenkor próbáljon okos lenni az ember... A szakember azt mondta: ezen a vidéken súlyosabb a helyzet, mint másutt, s egyre nyilvánvalóbb, hogy kevesen vannak erre a feladatra. - Két éve még hatszáz alatt volt a falu lélekszáma, ma pedig 658. A betelepülők zöme halmozottan hátrányos helyzetű cigánycsalád. Ezek beszédes számok. A kultúrház lépcsőjén A 13 éves Bogdán Klaudia és a 12 éves Orsós Anita - mint a legtöbben - idehaza tölti a nyarat. - Az iskolával egy hétig Fonyódligeten voltunk, de más nyaralás nem lesz. Nem unatkozunk: játszunk a Matyók József: Megtartjuk az intézményeket Fucskár Józsefné: Nálunk szeretik a könyvet kutyával, és sokat biciklizünk... Még három hétig tart a nyári napközi, és holnap egészen Felső- szentmártonig kerekezünk. Ott majd fagyit kapunk, azután továbbindulunk Szentborbásra a Drávához. Azt is megígérte a tanárnő, hogy Drávátokig is elbiciklizünk majd valamelyik nap. A délutánok is izgalmasak, olyankor összegyűlnek a fiatalok az utcán vagy a sportpályán. Többnyire a kultúrház lépcsője a törzshelyünk. Féltik a múltjukat Gondosan ápolják a horvátok hagyományait a lakócsai iskolában. Itt horvát tánccsoport, énekkar, tamburazenekar tevékenykedik. Nemcsak a gyerekek szeretik, hanem a közönség is; a horvát zene és tánc mindig sikert arat. Bnnyevácz József iskolaigazgató arról beszélt: a következő tanévben már utánpótláscsoportot is indítanak.- Az ötödik és a hatodik osztályosok mellett szeretnénk bevonni a 3. és a 4. évfolyamok tanulóit is. A gyermekeink egyébként már első osztálytól ismerkednek a borválság hagyományaival és a nyelvével. Minden évfolyamunk tanul horvátul. Két idegen nyelvet oktatunk: a horvát mellé harmadiktól ugyanis csatlakozik a német. Hogy mi vár a horvát nemzetiségi iskolára a következő években? Azt az igazgató sem tudja. - Biztató, hogy növekszik a tanulói létszám, de az ideális kihasználtságtól messze vagyunk - tette hozzá. - Száz diákunk van; 13 végzős ballagott el az idén, és 18 elsős jön szeptemberben. Az iskolabezárások híre elgondolkodtató, és sok kérdést fölvet. Esetünkben például azt is: hová tűnik majd a nemzetiségi nevelés? Úgy érezzük, hogy a magyar kisebbségi politika egyre inkább csak a határon túli kisebbségekre vonatkozik, és mi, akik itt élünk, valahogy kimaradunk belőle. Randi könyvek között A könyvtár találkahely is. Itt jönnek össze a középiskolások, akik a hetet a falutól és egymástól is távol töltik. A barátok, barátnők könyveket választanak, s közben megbeszélik: kivel mi történt legutóbb.- A középiskolásokra gondolva pénteken este hétig nyitva tartunk - mondta Fucskár Józsefné,. a könyvtár vezetője. - Sosem üres a könyvtár. 234 olvasója van, s több mint a fele felnőtt és középiskolás. 18 ezer kötet várja őket. Tanév közben természetesen az általános iskolások fordulnak meg nálunk legtöbbször, de az idősebbek is gyakori vendégek. Lakócsán szeretika könyvtárt... Népszerűségét tovább növelheti az is, hogy nemrégiben három számítógépet nyertek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium felzárkóztató pályázatán, és hamarosan táján igénybe vehetik az egyéves ingyenes internetet is. Ma még nincs erre alkalmas vonaluk, így a kedvezmény egyelőre nem sokat ér. Nem vágynak vissza Ottjártunkkor Vertková Ágnes, Kolarics Gréta és Doric Sandrais éppen a könyveket válogatta. Ágnes Barcson, a másik két lány Pécsen tanul. A három barátnő elmondta: mikor itthon vannak, ők is gyakori vendégei a könyvtárnak. - Máshová nem is igen lehet kimozdulni itthon - tették hozzá. Mindhárom lány úgy vélte: őket már elveszítette Lakócsa. - Szeretnénk tovább tanulni, és már most is csak látogatóba járunk haza. Sajnos, sem szórakozási lehetőséget, sem később olyan munkát nem tud nyújtani ez a környék, amiért érdemes volna itt letepeledni. ___________ ____■ Úto n Európába Lakócsa Kincse Lakócsa Bekerítik a két temetőt A falu két temetője közül egyik körül sincs kerítés, pedig az ön- kormányzatot törvény kötelezi ennek kiépítésére. Hamarosan elkezdik a munkát: a Céda-keretből 940 ezer forintot nyertek erre, a teljes beruházás pedig várhatóan 1,3 millióba kerül. Másfél millió faluszépítésre Nagy gondot fordít az önkormányzat a falu szépítésére. Parkosítják a közterületeket, az utcákat is sok helyütt muskátli díszíti. A falu szélén három helyen üdvözlő feliratot állítottak az út mellé, s tetszetős kis táblák jelzik az utcákat. Mindez 1,5 millió forintba került, amit az önkormányzatnak a költségvetéséből kellett kigazdálkodnia. Kialakították a turistaszállót Elkészült a turistaszálló a közösségi ház tetőterében az önkormányzat beruházásában. A berendezésére azonban már nem maradt pénz, így nem tudnak szállást adni a kirándulóknak. Most helyi vállalkozó bevonásával próbálják megnyitni a turistaszállót: ha bérbe venné, az önkormányzat biztos bevételhez jutna. ■ Recept Lakócsáról Csirkegulyás Hozzávalók (4 személyre): 1 csirke, 1-1 szál sárga-és fehérrépa, 1 fej vöröshagyma, 1 /2 zeller, 2-2 szem burgonya és paradicsom, 1 zöldpaprika, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál pirospaprika, 1 tojás, olaj, só, liszt. A csirkét megtisztítjuk, s kisebb darabokra vágjuk. A vöröshagymát apróra szeljük, kevés olajon megpirítjuk, majd megszórjuk piros- paprikával és felöntjük kevés vízzel. Hozzáadjuk a kockára vágott zöldséget, burgonyát, paradicsomot s annyi vizet, hogy ellepje. Ha felforrt, fűszerrel s apróra vágott fokhagymával Szeszük, s beletesszük a csirkét. Lassú tűzön főzzük, hogy jó sűrű legyen a leves. Közben tojásból, lisztből elkészítjük a csipetkét, s belefőzzük. ÍRTAi NAGY LÁSZLÓ ÉS QAMOS ADRIENN FOTÓK! NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A LAKÓCSAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Tavaly elkészült a szárító Potony határában, és ennek révén több mint harminc százalékkal tudták csökkenteni a költségeiket Gondokból tornyot Szárítót épített, kombájnt vásárolt, most uniós színvonalú üzemanyagraktárt alakít ki a lakócsai székhelyű Agrip-Szolg Kft. Ha csak ennyit lát az ember, azt gondolja: minden rendben van a falu meghatározó foglalkoztatójának háza táján. Pedig gondokból tornyot építhetnének, hiszen rossz körülmények között gyenge földeken gazdálkodnak, s a belvíz is keseríti életüket.- Most a legnagyobb kérdés az értékesítés. Terményeink nagy része vevőre vár - mondta Kocsis János, a társaság ügyvezetője. - A másik nagy gond a sertéstelep jövője. Ha nem történik csoda ebben az ágazatban, kénytelenek leszünk fölszámolni. A 220 sertés tartása ma ráfizetéses. Ha be kell zárnunk, az 11 ember munkahelyébe kerül. Az év végéig adtunk időt a telepnek. Az uniós csatlakozás sem hozott javulást, eddig csak a pénzt vitte. 5,2 milliót költöttünk az ezzel kapcsolatos feladatokra, és a java még hátravan. Az ígért uniós árnövekedések pedig elmaradtak - tette hozzá. A térségben senki sincs könnyű helyzetben, de a bajban számíthatnak egymásra a vállalkozások. Az új szárító is jó példa az összetartásra, hiszen azt nemcsak a kft, hanem a környék gazdálkodói is használhatják. A kft a gépeivel és a gárdájával is segít 190 hektáron teljes körű, 134 hektáron pedig részleges szolgáltatást végeznek a területek tulajdonosainak. ■ Szívügyüknek tekintik a fiatalok is a horvát hagyományok őrzését és ápolását, s ami ezzel együtt jár: a tájház udvarának gondozását Múltat őrző tájház Lakócsán ápolják a hagyományokat. Húsz éve a falu legrégibb épületét rendezték be a régi tárgyakkal, ezekből megismerhetjük a Dráva menti horvát falvak lakosainak mindennapi életét és művészetét. így aki a nemzetiségi faluban jár, betér a tájházba is. A bejáratánál biklába öltözött leány fogadja a látogatót, a ház három helyisége pedig egy letűnt világ képeit tárja elébe: egyebek között a szövő asszonyok munkaeszközeit, illetve a cifra szobát. S természetesen az ünnepi ruha, a népviselet is helyet kapott a gyűjteményben. Látogatóban nem volt hiány e két évtized során. Még Ausztráliából és Japánból is jöttek vendégek a nemzetiségi házba. Az ázsiai fiatalember a következőt írta a vendégkönyvbe: „Az első japán vagyok, aki ide jött. Ennek a hagyománymentő és -őrző népnek egyik 'kincsesládája' a szolid berendezésű, tiszta forrást idéző ház. Az épület felújítása, a falu vendégházának elkészülte bizonyára még több érdekődőt vonz a Dráva partjára.” A közösségi ház tetőterében 15 vendégnek adhatnak szállást, a zsúpos talpas tájházat pedig most újítják föl a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának megbízásából. S rendbe teszik a környezetét is. Udvarát parkosítják, s új kerítést, gémeskutat és gólyafészket is készítenek. Mindezt úgy, hogy megőrizzék eredeti állapotát. __________■ AL MANACH - 115________
