Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-31 / 178. szám

t. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Jűuus 31., SZOMBAT Követelik a borok ellenőrzését Az FVM szerint az intenzív kontroll anyagi és szervezeti feltételei sem elégségesek Egyelőre kérdéses, sikerül-e célt érniük azoknak a bortermelőknek, akik a hami­sítás visszaszorítása érdekében a forgal­mi tételek rendszeres ellenőrzését szor­galmazzák. Az Országos Borminősítő Intézet (OBI) az FVM támogatására vár, a tárca szerint azonban hiányoznak a szükséges anyagi és szervezeti feltételek. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium igen fontos jelzésnek tekinti a termelők törekvését - közölte a Világgazda­sággal Dékány András. A tárca szóvivője el­ismerte: valóban szükség van a már forga­lomban lévő borok rendszeres és átfogó el­lenőrzésére. Mint arról a Világgazdaság be­számolt (2004. július 19.), több mint har­minc, az ország borvidékeinek jelentős ré­szét képviselő borász nyilatkozatot juttatott el a földművelésügyi tárca és az OBI mellett a jelentősebb szakmai szervezetekhez is. Ebben szorgalmazzák, hogy a borminősítő intézet heti rendszerességgel végezze el leg­alább hetven forgalmi tétel utólagos kont­rollját. Tegye ezt annak érdekében, hogy ki­derüljön, az üzletek polcaira került palackok valóban azt a bort tartalmazzák-e, amely előzőleg a forgalomba hozatali engedélyt megkapta. Valószínűleg lépni fogunk az ügyben, noha konkrét terv még nem készült - nyilat­kozta minderről Szőke János. Az OBI ellen­őrzési igazgatóhelyettese azt mondta, a ha­misítások ilyen módon történő feltárásában szívesen közreműködnek. Megemlítette, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kezdeményezésére éppen most zajlik egy több mint kétszáz mintás visszaellenőrzés, amelynek hamarosan a végére érnek. Szőke János ugyanakkor kijelentette: egyelőre arra várnak, hogy az FVM értesítse őket szándé­kairól. A minisztérium ugyanakkor a kezdemé­nyezés elvi támogatásán túl kétségesnek tartja, hogy a visszaellenőrzés a termelők el­várásainak megfelelő módon megvalósít- ható-e. Az OBI évente mintegy ezerhatszáz utólagos kontrollt végez, ám a heti hetven- mintás ellenőrzéshez hiányoznak az anyagi és a szervezeti feltételek is - jelezte kételyeit Dékány András. A szóvivő szerint a nyilat­kozatban megszabott augusztus 19-ei határ­idő is túl korai. Megjegyezte: kívánatosnak tartanák, ha a termelők által megkeresett szakmai szervezetek is mielőbb megfogal­maznák álláspontjukat, s bármilyen - akár forrásokat biztosító - módon kinyilváníta­nák támogatásukat. Dula Bence egri hegybíró, a kezdeménye­zés koordinátora lapunknak azt mondta: szigorúan tartani kívánják magukat az au­gusztus 19-ei határidőhöz. Ha addig nem történnek érdemi lépések, az Európai Bi- zottsághoz fordulnak. _________gazda albert Dev izaárfolyamok Cseh korona 7,78 Euró 246,87 Japán jen (100) 183,15 Lengyel zloty 55,99 Svájci frank 160,52 Szlovák korona 6,15 Angol font___________373,13 Hír ek Privatizáció Negyvenmilliárd rubeles (1,38 milliárd dolláros) privatizációs tervet fogadott el a jövő évre az orosz kormány, de a csomagból egyelőre kihagyta a legzsíro­sabb falatot, a Szvjazinveszt távközlési óriást. Az orosz államnak még 9222 vállalata van, amelyek közül 1324-et kí­ván eladni jövőre, s megválik 566 részvénytársaságban lévő résztulajdonától is. mti Médiaforgalom A Vivendi Universal média- konszern forgalma az év máso­dik felében 5,418 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 6,132 milliárd euróról, de felülmúlta a szakértői vára­kozásokban szereplő 5,131 mil­liárd eurós forgalmi prognózist. A Vivendi több leányvállalatá­tól, szórakoztató-iparági részle­gétől vált meg, ezzel magyaráz­ta a cégvezetés az árbevétel visszaesését, mti Olajnyereség A Royal Dutch/Shell kőolajipari konszern eredménye nőtt az idei év második negyedében, de kisebb lett a vártnál - közölte a cég. A világ legnagyobb kő­olajipari csoportjának adózott eredménye 3,768 milliárd dollár volt, 16 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Elemzők átla­gosan 4,05 milliárdra számítot­tak. A cég szerint a kitermelés kisebb volt a korábbinál, s to­vább fog csökkenni, mti Üzleti eredmény A Hitachi elektronikai cég nyere­séget tudott felmutatni az első negyedévben a merevlemezek és a plazmatévék iránti kereslet nö­vekedésének köszönhetően. Az eredmény 37,69 milliárd jen volt az egy évvel korábbi 33,73 mil- liárd veszteséget követően, mti ■ Alig van földhivatali hátralék Budapest Hamarosan szigorúbb feltételek­hez kőnk az ingatlan-nyilvántar­tási adatszolgáltatást. A téma szerepel ősszel a parlamentben - mondta a Világgazdaság kérdé­sére Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára. Or­szággyűlési határozatot kell mó­dosítani, hogy az adatvédelmi biz­tossal egyeztetett szigorítási ja­vaslatoknak érvényt szerezhesse­nek - tette hozzá. A tervek szerint a tulajdoni lapokról készített má­solatokat csak úgy adnák ki, hogy az adatigénylő nevén kívül egyéb személyazonosító adatokat is rögzítenének, és köteleznék az igénylőt a személyazonosságát igazoló okmányok bemutatására. A szigorítások illeszkednek a la­kásmaffiával szembeni hatéko­nyabb fellépések sorába. Ugyancsak az ingatlan-vissza­élések terét szűkíti, hogy mára sikerült ledolgozni az utóbbi években szinte már kezelhetet­lenné duzzadt hátralékokat. A tegnapi földhivatali tájékoztatón adatok sorával érzékeltették az el­Budapest A helyzeten szerinte sokat javít­hatnának a termelői értékesítő szervezetek (tesz), amelyekre ma­ga az Európai Unió is építi a zöld­ség-gyümölcs piac szabályozását. A közösség közvetlen támogatást nem ad a termelőnek, hanem a tészek működtetésére, eszközök vásárlására pályáztat meg évente másfél milliárd eurót. A tészekbe tömörült gazdáknak a tész vissza­felé számol el, így ha a piacon ma­gasabb árat tud kialkudni, akkor a többlet, az állandó költségeket le­vonva, a termelőkhöz jut. A szerveződésre Magyarorszá­gon is van már számos példa. A 21 jogi személyt és őstermelőt tömörítő békési Hungaro Flóra ért eredményeket. Benedek Fü­löp elmondta, hogy a földhivata­loknál a többórás sorban állások megszűntek, ma alig néhány perc kell az ügyek intézéséhez. A főváros csaknem egymillió in­gatlanából mindössze 32 ezren szerepel széljegy. (Bejegyzés, ami azt jelzi, hogy az adott ingat­lannal kapcsolatban irat érkezett a földhivatalhoz, de az még nincs hivatalosan feldolgozva.) A hátra­lékok felszámolását segítette, hogy a vidéki körzeti hivatalok­ból is bevontak dolgozókat a munkába, s áldoztak - 181 millió forintot - az informatikai fejlesz­tésekre is. Az államtitkár azt is megjegyezte: rengeteg hiányos­sággal, hibás adattal érkeznek az ügyiratok, például naponta 10 ezer levelet postáznak a földhiva­talból, s ennek csaknem harmada azzal érkezik vissza, hogy nem találja a posta a címzettet. Tavaly 23 ezer esetben kértek hiány­pótlást az ügyfelektől. Ipari parkok, régi nagyvállala­tok esetében gyakran az is hátrál­tatja az ügyintézést, hogy rendkí­vül bonyolult a tulajdonosi háttér. Zöldségtermelő és Értékesítő Szö­vetkezet a kis létszám ellenére is érzi, hogy a közös fellépés elő­nyös. Tóth Sándor, a tész ügyve­zető igazgatója elmondta: az együttes fellépés miatt akár 5-10 százalékkal is alacsonyabban jut­nak hozzá bizonyos eszközök­höz. A főként ipari paradicsom termesztésével foglalkozó társa­ság a tészeket érintő uniós támo­gatásokról is tud. A békési tész a könyvelőirodáját pályázatfigye­léssel is megbízta, legutóbbi be­ruházásuk fóliaház építése volt, aminek felépítéséhez tavaly köz­ponti támogatást is használtak. A piacon komolyabban veszik a termelőket, ha azok tészbe tö­mörülnek - véli Tóth László. A nagykőrösi Ker-tész értékesítő Vizsgálat Még nem kapott az agrártárca hivatalos tájékoztatást az ügyész­ségtől, hogy megszüntette az el­járást Pálfalvi István, a fővárosi földhivatal vezetője ellen. Mint la­punknak Bérezi Norbert, az FVM helyettes államtitkára elmondta: a büntetőeljárás lezárását köve­tően folytatódik az. állásából fel­függesztett vezető ellen a minisz­tériumi fegyelmi vizsgálat. Annak végén derül csak ki, visszakerül­het-e állásába Pálfalvi István. Ősznél előbb nem várható az ügy lezárása. Addig is vélelmezik az ártatlanságát. Az ilyen, különleges eljárást igénylő iratokat augusztus 1-jétől elkülönítik a többitől, egy speciá­lis csoport foglalkozik ezekkel - jelentette be Benedek Fülöp. Az már jövő évi terv, hogy a Lehel csarnok épületében 100 milliós beruházással új földhivatali bá­zist hoznak létre, ahol 2006-tól kezdődhet meg a munka. BISZTRICSÁNY JULIANNA Termelés-értékesítés Magyarországon nyolc termelői értékesítő szervezet működik. A fészekről szóló FVM-rendelet már 1999-ben napvilágot látott, a szer­vezetek megalakulása csak 2002-2003-ban gyorsult fel. Ma a köznyelv gyakran szövetkeze­teknek nevezi ezeket az értékesí­tő szervezeteket, azonban - bár jelentős részük valóban a szövet­kezeti formát választotta - találunk rt.4 és kft.-t is köztük. A meglévő szervezetek taglétszáma néhány tucattól több százig is terjedhet. szövetkezet ügyvezető igazgatója megfelelőnek tartja a pályázati tá­jékoztatást: a 34 termelőből álló cégnél külön erre szakosodott dolgozót alkalmaznak, azonban az önrész megteremtése nagy gondot okoz. A pályázatíróval általában közlik, hogy mire van szüksége a cégnek, és ennek alapján keresik ki a legmegfele­lőbb pályázatot. TÓTH GABRIELLA Hiába kedvezett az idei gyümölcsszezonnak az időjárás, a ter­melők sokszor csak önköltség alatt tudnak értékesíteni. Több termelő ugyanis arról számol be, hogy a felvásárlók nem tájé­koztatják őket időben az átvételi árakról A termelő egysze­rűen kijátszható - véli Lux Róbert, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács főtitkára. Borúlátó a magyar lakosság Uniós átlag alatti bizalom Budapest Az új tagállamokban a lakos­ság kisebb hányadának van kedvező képe az Európai Unióról, mint a régiekben - derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. A 25 tagú EU egészére most elő­ször kiterjedő vizsgálat Ma­gyarország tekintetében iga­zolta a lakosság pesszimiz­musáról kialakult korábbi véleményeket. • A 25 tagállam egészében a meg­kérdezettek átlagosan 42 százalé­ka mondta, hogy kedvező képe van az EU-ról, 32 százalék semle­gesen tekint rá, 21 százalékának kedvezőtlen benyomásai vannak. A vezető intézmények iránt ér­zett lakossági bizalom szintjét illetően az ENSZ áll az élen (EU15:49 százalék, EU10: 50 szá­zalék), utána következik az Euró­pai Unió (EU15: 42 százalék, EU10: 40 százalék). Meglepően alacsony viszont a lakossági biza­lom a tagországok parlamentjei (EU15: 35 százalék, EU10:16 szá­zalék) és kormányai (EU15: 30 százalék, EU10: 17 százalék) iránt. A régi tagállamokban a mintában szereplők 48 százaléka mondta, hogy bízik nemzeti jog­rendjében, a május 1-jén felvet- tekben azonban ez az arány mindössze 27 százalék. A minták alapján a 10 új tagál­lam lakossága jobban áll az EU- ról szerzett ismereteket illetően, mint a régieké. Meglepően nagy a hasonlóság ugyanakkor a lakos­ság számára aggodalmat jelentő ügyek sorrendjében, amelyek kö­zül az élen áll a munkanélküli­ség, a gazdasági helyzet, a bűnö­zés, a drágulás és az egészség- ügyi ellátás stabilitása. Jelentős eltérés van viszont a két csoport között a bevándorlás és a terro­rizmus veszélyét illetően, ame­lyet az új tagállamokban értelem­szerűen jóval csekélyebbnek éreznek, mint a régiekben. Az itthoni vonatkozásokat érintő felmérés - amelyet a Ma­gyar Gallup Intézet készített - megállapítja, hogy a lakosságnak a következő 12 hónapban csak 18 százaléka számít életkörülmé­nyeinek javulására, szemben a 25 tagállamra adódó 31 százalé­kos átlaggal. A jelentés ránk vo­natkozó része két lakossági sok­kot említ. Az egyik az volt, ami­kor a multinacionális cégek sorra jelentették be, hogy termelésüket a keletebbre fekvő, még alacso­nyabb bérű térségekbe helyezik át. A másik sokkot a 2002-es vá­lasztási kampányhoz kapcsolódó populista gazdaságpolitikai kur­zus kifulladása okozta, amikor az országnak ismét szembe kellett néznie pénzügyi korlátáival. Te­tézte ezt a 2003-as mini valutavál­ság, amely rámutatott a kormány és a jegybank ellentétére, összes­ségében pedig a félremenedzselt gazdaság benyomását keltette a lakosság körében. Mindez veze­tett oda, hogy Magyarországon a gazdaságba vetett bizalom törté­nelmi mélypontra süllyedt. Az Eurobarometer-jelentés ezzel hozza összefüggésbe, hogy Magyarországon a gazdasági helyzet alakulásához fűződő ag­godalmak kerültek az első helyre, miközben a munkanélküliség miatti félelem a második helyre szorult. Az egész EU esetében az átlag pont fordítva jött ki. A la­kosságot harmadikként legin­kább aggasztó problémának Ma­gyarországon - csakúgy, mint az EU10 átlagát illetően - az egész­ségügyi ellátás fenntarthatósága bizonyult, ami a 25-ök átlagában csak az ötödik helyen szerepel. A hazai politikai intézmények iránti bizalmat illetően az Eurobarometer különösen nagy visszaesést jelez Magyarorszá­gon. Hasonlóan csökkent itthon az EU-tagság támogatottsága, ami 2003 tavaszán még 63 száza­lék volt, egy évvel később a meg­felelő szám már csak 45 százalék­kal szerepelt a felmérésben. A LEBFOHTOSflBBHAK TARTOTT PROBLÉMÁK (RANGSOR) ________________________Magyarország Újak_______EU25 Ga zdasági helyzet 1. 2. 2. Munkanélküliség 2. 1. 1. Egészségügyi ellátórendszer 3. 3. 5. Áremelkedés/infláció 4. 5. 4. Bűnözés 5. 4. 3. Nyugdíjak 6. 6. 8. Adózás 7. 7. 9. Lakásügy 8. 8. 11. Oktatási rendszer 9. 9. 10. Környezetvédelem 9. 10. 11. Bevándorlás 9. 10. 6. Terrorizmus 12. 10. 6. Tömegközlekedés 13. 13. 13. Védelem/külpolitika 13. 13. 13. Egyéb (spontán)_______________13._________13;_______15. Fo rrás: Eurobarometer Foglalkoztatási helyzet Budapest Magyarországon a munkanél­küliségi ráta alacsonyabb az európai uniós átlagnál - derül ki a statisztikai hivatal jelentéséből. Idén április-júniusban a munka­nélküliségi ráta 5,8 százalék volt, megegyezett az idén már­cius-májusi, és a 2003 április-jú­niusi adattal egyaránt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Idén ápri­lis-júniusban a foglalkoztatottak száma 3,894 millió fő volt, szem­ben a tavaly ilyenkori 3,924 mil­lióval. A KSH megjegyzi, hogy ez - a 37,8 ezer fős mintavételi hiba­határt figyelembe véve - stagná­lást jelent. A vizsgált három hó­napban átlagosan 241,6 ezer fő volt munka nélkül a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő definí­ció szerint. A munkanélküliségi ráta Magyarországon alacso­nyabb az európai uniós átlagnál. Az EU-15 átlaga, a mért időszak közepét, májust tekintve 7,9 szá­zalék - az új tagállamokkal együtt számítva pedig 8,9 száza­lék volt a KSH közlése szerint. A közel 242 ezer munkanélküli 46,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A tartósan munkanélküliek aránya 4,5 százalékponttal magasabb, mint az elmúlt év azonos idősza­kában volt. A munkanélküliség átlagos időtartama a második negyedévben 17,3 hónapot tett ■ki. Régiónkénti megoszlásban a Közép-Dunántúlon volt a leg­magasabb a foglalkoztatottak száma, 1,220 millió fő a KSH ada­tai szerint. Az országos átlaghoz képest a legkevesebb foglalkoz­tatott, 354 ezer fő, a Dél-Dunán- túlon él. A KSH adatai szerint a 15-24 éves fiatalok aránya az ösz- szes munkanélkülin belül 21,1 százalék. Ebben a korosztályban a munkanélküliségi ráta 14,4 szá­zalék volt, másfél százalékpont­tal magasabb, mint 2003 azonos időszakában. Tészekbe tömörülnek a termelők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom