Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-08 / 132. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 6 2004. Június 8., Kedd SOMOGYEGRES SOMOGYEGRESI HÍRMONDÓ Bevezették a földgázt A falu 110 ingatlantulajdonosa közül 50 igényelte a földgáz­csonk kialakítását, és 11 kap­csolódott a hálózatra. Az önkor­mányzat félmillió forintos költség­gel a faluháznál és az orvosi ren­delőnél is megteremtette a rákö­tés lehetőségét. Később a falu­házba is bevezetik a gázt, ha nyernek rá támogatást és lesz hozzá elég saját erő. Ez várható­an 800 ezer forintba kerül. Italoznak már az iskolások is Meghallgatta s elfogadta a képvi­selő-testület Kalotai Ilonának a szociális és családsegítő szolgá­lat tevékenységéről készített be­számolóját. Az előadó felhívta a figyelmet arra: már az általános iskolások körében is gyakori az alkohol fogyasztása és a cigaret- tázás. Ennek a szülőkkel össze­fogva próbálják majd elejét venni. Szemétszállítás hetente A siófoki Zöldfok Rt-vel kötött szerződés alapján rendszeresen elszállítják a faluból a szemetet. A társaság szerdánként viszi el a lakosságnál és a közületeknél felgyülemlett hulladékot. A lako­soknak a szemétszállítási díját átvállalva az önkormányzat fizeti ki, s ez az idén 900 ezer forint­tal terheli a költségvetést. ■ SOMOGYEGRESI RECEPT Krumpliprósza A régi falusi étel receptjét Fehér­vári Józsefnétöl kaptuk. Hozzáva­lók négy személyre: 1 kg krumpli, 2 dl tejföl, 5 tojás, csipetnyi só, 10 dkg liszt, 2 evőkanál zsír, mok- káskanálnyi őrölt fehér bors. A krumplit a hámozás után vékony karikákra vágjuk, megsózzuk, és a jól kizsírozott tepsibe tértjük. Tíz percig forró sütőbe tesszük. Köz­ben a tejfölt a leütött tojásokkal és a liszttel, illetve az őröt borssal ha­bosra keverjük. így sűrű palacsin­tatésztát kapunk. Ezt a félig süt burgonyára öntjük, majd további 15-20 perc alatt piros ropogósra sütjük. Tartalmas levesek mellé gyorsan elkészthető egytálétel. * A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF IftTA FOTÓK; GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SOMOGY­EGRESI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Somogyegres intézmények, mun­kahelyek nélküli zsáktelepülés. Lakosai a kányái rt-nél vagy Tabon dolgoznak. Korábban minden család tartott állatokat, ma csak pár háznál van ló, te­hén, s megszűnik a sertéstartás is. Ami vonzó: a környezet és a tiszta levegő. A falut erdők övezik. Városlakók és külföl­diek is vettek itt házat. Szem­beszökő a különbség: a házá­ban két német is 30 köbméteres fürdőmedencét építtetett vízfor­gatóval, mellettük pedig elha­gyott, düledező házak állnak. Zsákfalu pénz nélkül, kilátástalanul Somogyegresen csend van és nyu­galom. Két asszony igyekszik csak a bolt felé. Autó igen ritkán jön ide, s ennek örülnek is a kisgyermekes szülők: azt mondják, nyugodtan ki­engedhetik az utcára a kicsiket is. Jaksó Józsefné polgármester azon­ban bosszankodik: a túl nagy csend itt azt jelzi, hogy öregszik és egyre fogyatkozik a község lakossága. Az élelmiszerbolttal szemben Orsós Mihályné, Csonka Imréné és Orsós Györgyné közhasznú mun­kás az üresen álló katolikus papiak kerítését festette, három közcélú munkás pedig a Kossuth utcán nyírta a füvet. A község polgármes­tere délelőtt egy siófoki kft vezető­jével tárgyalt: omladozik a többcé­lú faluház és külsőleg mindenkép­pen szükséges kijavítani. Szó esett arról is: a bejáratot úgy kell kialakí­tani, hogy oda könnyen bejuthas­sanak a mozgáskorlátozottak is. Bizonytalan a jövő Kevés pénze van az önkormány­zatnak, s nagyon‘nehéz úgy beosz­tani, hogy jusson mindenre. Ezért elsősorban a kötelező feladatok megoldására figyelnek. El kell ké­szíttetni a területrendezési és a kör­nyezetvédelmi tervet. Ezek össze­ge meghaladja a 2,3 millió forintot. Bár a falu környezetvédelmi tervé­nek összeállítását támogatja az ál­lam, a 750 ezer forintot a helyható­ságnak meg kell előlegezni. Ezt majd visszaigényelheti a vezetés.- Nagy gondunk, hogy a bedeg- kéri iskolába és óvodába járó gye­rekek után az idén mintegy 7 millió forintot fizet az önkormányzat - mondta Jaksó Józsefné. - Nagy ér­vágás az önkormányzatnak, hogy a múlt hónap elején ismeretlenek feltörték a hivatal egyik helyiségét és elloptak két fűkaszát, s benzint is vittek el. Ezzel 400 ezer forint a kárunk. Pótlásként 200 ezer forin­tért vettünk egy bozótvágót és totós fűnyírót, de szükség van egy nagy teljesítményű bozótvágóra. Ez 240 ezer forint. A pályázati pénzből csak kisebb felújításokra futja. A kilátások sem biztatóak a pol­gármester szerint. A zsáktelepülé­sen nincs munkahely, semmi nincs, ami vonzaná a fiatalokat. A 110 ház közül harminc lakatlan. Húszat városból ide költözők vagy németek vettek meg hétvégi ház­nak, tíz teljesen üres. Két-három épületre már bontási felszólítást adtak ki Tabon, mivel azok a házak életveszélyesek. Ingázik a tanítónő Berta Jánosáé 1984 augusztusától 'naponta ingázik Bedegkérre. Hét órakor indul a Volán-járata az egre­si gyerekekkel az iskolába. Ő maga három évig képesítés nélkül taní­tott, majd munka mellett elvégezte Kaposváron a tanítóképzőt.-Jelenleg az 1-2. osztályba járó gyerekeket tanítom a betűvetésre és a számok titkaira - mondta Ber­ta Jánosné -, a 4-8. osztályosokat pedig a német nyelv világába igyekszem bevezetni. Eddig mint­egy háromszáz kisgyermeket taní­tottam. Szívesen emlékszem vissza erre a húsz évre, mert sok olyan di­ák került ki a kezem alól, aki helyt­állt a felsőbb iskolában is. Különö­sen Márkus Tímeára vagyok büsz­ke, aki szorgalmával, tudásával, se­gítőkészségével példaként állhat a kisebbek előtt... Lakóhelye közéletébe is bekap­csolódott Berta Jánosné: segített két amatőr-autósverseny megszer­vezésében és lebonyolításában csakúgy, mint a veterán motorosok találkozójának megtartásában.- Mindig is tanítónő akartam lenni - mondta a búcsúzáskor. - Nagy Jenőné tengődi tanítónak kö­szönhetem, hogy ezt a pályát vá­lasztottam, és nagyon szeretem a munkám... A szép könyvek, a versek és me­sék minden könyvtárba járó em­bernek a szívét megdobogtatják. Új receptet kutat- Jó olvasni az újdonságokról. Ki­nyílik előttünk a világ. S tanulni sosem késő - mondta Csuti Vilmos­áé tiszteletdíjas könyvtáros. Hat éve vezeti a községi könyvtárt, ami szombaton van nyitva két óra hosszat. A polgármesteri hivatal épületéből pár napja költöztették át a tékát az egykori iskolába, itt jobb feltételek között olvashatnak és kölcsönözhetnek az egresiek.- Évente 40-50 ezer forintot ad az önkormányzat új könyvekre - mondta. - Ezeket a megyei könyv­tár szerzi be. Munkámhoz is sok segítséget kaptam Hivatal Nándor- nétól. Tavaly 40 beiratkozott olva­sónk volt, s tíz-tizenkettő rendsze­resen kölcsönöz. Nemcsak időseb­bek járnak ide, hanem iskolások is. Meséskönyvek meg ifjúsági re­gények, szépirodalmi művek, lexi­konok, szótárak és a kötelező iro­dalom is rendelkezésükre áll. Szor­galmas olvasók az idősebbek, s kü­lönösen Csuti Vilmosné. Mikor ide­je engedi, könyvet vesz a kezébe. Most Horváth Rozi szakácsköny­vét bújja, új recepteket keres... Hímzés a mindene A konyhát mosta föl özv. Babodi Józsefné Kisegresen, amikor betop­pantunk. Élő virágok és szépen hím­zett térítők között beszélgettünk.- Az andocsi szűzanyának a ru­hájához hímzem - mutatta a térí­tőt. - Az ezredik évfordulóra lilio­mokkal tűzdelt ruhát varrtam ki neki, de a betegségek, a féljem ha­lála miatt még nem készítettem el a hozzá tartozó térítőt. Nézze: lilio­mok és nefelejcsek vannak rajta. A 74. évében járó Babodi Jó­zsefné több mint hat évtizede hí­mez. Híres volt erről valaha anyja, nagyanyja s nagynénje is. Készített oltár- és asztalterítőket, futókat, párnahuzatot. Elsősorban a kalo­csai meg a karádi hímzést kedveli.- Néhány éve véletlenül tudtam meg: a híres karádi mintát Kányá­ból hurcolták át - mondta. - Büsz­ke vagyok a 14 részes garnitúrára is, amit a katolikus tempjomnak készítettem. Mintáit magam rajzol­tam, csak többen hímeztük ki. Pár száz munka biztosan kikerült a ke­zemből, legtöbb a templomokba. Özv. Babodi Józsefné tavaly tö­rött kézzel varrt egy piros miseru­hát. Azt az egri egyházmegyébe, Mátraszentimrére vitték. Postás munka nélkül Négy év után nemrég szűnt meg Márkus Viktomé munkaviszonya. Szerződéssel foglalkoztatta a posta. A bedegkéri hivatalnál dolgozott egresi külterületi kézbesítőként. Eleinte fel, majd negyedévre, végül csak havonta hosszabbították meg a szerződését. A mozgó járat indításakor szűnt meg az állása.- Hivatalosan két nappal április 30-a előtt közölték, hogy megszű­nik a bedegkéri hivatal, így az én munkaviszonyom is - mondta. - Sajnálom, mert szerettem azt a munkát. Naponta csaknem 50 kilo­métert kerékpároztam itt, meg Somogyegres és Bedegkér között. Tavasztól késő őszig nyomtam a pedált, télen meg busszal jártam. Sokszor fárasztó volt a munka, de nagyon hiányzik. Volt úgy, hogy 25-30 kilós táskával kerekeztem... Márkus Viktomé nemcsak leve­let, küldeményeket vitt az idősek­nek, hanem híreket is. Kézbesítés­kor mindig jutott ideje pár perces beszélgetésre. Jövőre január 21-én jár le a munkanélküli-járadéka. ■ Úton Európába Somogyegres Kincse Hiányolják a piacot Igazolványát két éve váltotta ki Mohai Józsefi éves őstermelő. Vali Józseffel és Vali Ferenccel összefogva megvette a bedegkéri sertéstelepet, s ott száz sertést tartanak. Mohai József azt mondta: 40 hektár földje mellett még 200 hektárt bérelnek, ezen megterem a takarmány. Hetven százalékban kukoricát, továbbá búzát, árpát termesztenek, s tritikálét a sertéseknek. - Van piaca a takarmánynak, de ha sok kézen megy át, nagy baj lesz - tette hozzá. - S már a kukoricabo­gár is megjelent a térségben. Mi, a nagyobb területen gazdálkodók hiába védekezünk, ha a háztájiban ku­koricát termesztők nem, s ez tönkreteszi a termést. Az őstermelő azt panaszolta: nincs valódi piaca és jövője sem a sertéstartásnak. Jelenleg ugyanis 250 forintot adnak a vágóállat kilójáért, és közben 300-350forintra rúg az önköltsége. Az uniós csatla­kozással jelentősen emelték a tápok árát is. Számí­tásaik szerint veszteséget hoz a hízósertés tartása.- Egy évtizede a disznó és a szarvasmarha még hasznot hozott - mondta. - Most már nem éri meg állatokkal foglalkozni. Eddig 45 sertést adtunk le és további ötvenet tervezünk. Hogy azután mi lesz, nem tudjuk. Tabon a múlt heti piacon 12 ezer forin­tot kértek egy malacért, mi pedig 25 ezer forintot kapunk egy százkilós hízóért. Ez nevetséges. ■ Mostanában nem éri meg állatokkal foglalkozni - kesergett Mohai Jó­zsef őstermelő sertéssel különösen nem, legföljebb baromfival A vonzó játszótér A faluház mellett létesítettek a gyerekek kedvelt ját­szóterét. Később majd szabadidőparkká fejlesztik. Önkormányzati pénzből kezdték kiépíteni társadal­mi összefogással, s mintegy félmillió forintba ke­rült. Az itteni fajátékokat: a lengő- és mérleghintát, kör- és lovashintát, valamint a homokozót védő fa­lapokat a szántódi erdészettel készíttették el. A na­gyobb gyerekek kikapcsolódását segíti a kosárlab­dapalánk, illetve a helyi vállalkozó által készített, szabványos kézilabdakapu. Jaksó Józsefné polgár- mester azt mondta: tervezik pingpongasztal fölállí­tását, a kézilabdapálya mellett pedig védőhálót húznak ki. Elhelyeztek már két padot és asztalt, s újabbakat is visznek oda, mert itt tartják a gyermek- és a falunapi rendezvényeket is. Díszítik a játszótér környékét a fából összeállított virágládák is.- Nagyon megkedveltük, és örülünk a szépen ki­alakított játszótérnek - mondta Orsós Ibolya két­gyermekes családanya. - A négyéves Bogdán Ta­mással voltam ott játszani, a hatéves Dávid pedig már rendszeresen oda jár egyedül is. Legnépsze­rűbb a hinta, a mászóka meg a homokozó. Gyakran vannak együtt a gyerekeim Márkus Evelinnel. Amíg ők játszanak, mi, szülők beszélgetünk. Szép a ját- szótér, s ott a kicsik is biztonságban vannak. ■ Örömmel jönnek ide a kicsik, mert megannyi érdekes hintán játszhat­nak, és szívesen kísérik ide őket a társaságra vágyó fiatal szülők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom