Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-08 / 107. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Május 8., szombat Látlelet a mezőgazdaságról A gazdasági szervezetek száma 2000-hez viszonyítva hét százalékkal csökkent tavaly a mezőgazdaságban. Az egyéni gazdaságok száma mintegy húsz százalékkal esett vissza három év alatt - derül ki a statisztikai hivatal adataiból. Budapest Az adatfelvétel előzetes eredmé­nyei szerint az elmúlt évben Magyarországon 7800 mezőgaz­dasági tevékenységet végző gaz­dasági szervezet és közel 766 ezer egyéni gazdaság működött. A 2000. évi általános mezőgazdasá­gi összeírás óta a gazdasági szer­vezetek száma 7, az egyéni gaz­daságok száma 20 százalékkal csökkent. A gazdasági szervezetek 89, az egyéni gazdaságok 75 százaléka használt gazdaségméretű termő- területet. A gazdasági szervezetek által használt átlagos termőterület nagysága 2003-ban 503 hektár volt, az egyéni gazdaságok eseté­ben pedig alig haladta meg a 3 hektárt. Mindez a 2000. évi össze­írás eredményeihez képest a gaz­dasági szervezetek átlagos termő- területének 24 százalékos csökke­nését, az egyéni gazdaságok terü­letének 22 százalékos növekedé­sét jelenti. Jelentős eltéréseket mutat a két gazdálkodási forma birtokstruk­túrája is. A gazdasági szervezetek 20 százalékában a termőterület nagysága meghaladta a 300 hek­tárt, ők művelték a gazdasági szervezetek által használt termő- terület 88 százalékát. Az egyéni gazdaságok 72 százaléka tovább­ra is 1 hektárnál kisebb termő- területen gazdálkodott. Míg az 50 hektárnál nagyobb termőterületet használó egyéni gazdaságok ará­nya alig haladta meg az 1 százalé­kot, az általuk művelt termőterü­let az egyéni gazdaságok termő­területének közel 40 százalékát tette ki. A megművelt termőterü­let nagysága csak néhány egyéni gazdaság esetében haladta meg a 300 hektárt. Gazdaságméretű állattartással a gazdasági szervezetek 28, az egyéni gazdaságok 63 százaléka foglalkozott. Ez azt jelenti, hogy 2000 óta az állattartó gazdasági szervezetek száma 11 százalék­kal, az állattartó egyéni gazdasá­goké közel egynegyedével csök­kent. A gazdasági szervezetek esetében a szarvasmarhatartás, az egyéni gazdaságok esetében pedig a sertéstartás volt a megha­tározó. A gazdasági szervezetek­ben 2 (szarvasmarha, sertés), az egyéni gazdaságokban 4 állatfaj (sertés, szarvasmarha, juh, ló) ad­ta az állomány 90 százalékát. Eltérőek a gazdaságok tevé­kenységtípus szerinti jellemzői is. 2003-ban a gazdasági szervezetek 72 százaléka kizárólag növényter­mesztéssel foglalkozott. A specia­lizálódás irányába történő elmoz­dulást jelzi, hogy miközben az el­múlt 3 évben a kizárólag növény- termesztési tevékenységet folyta­tó gazdasági szervezetek száma 30 százalékkal nőtt, hasonló arányban csökkent azoknak a gazdasági szervezeteknek a szá­ma, amelyek vegyes gazdálkodást (azaz növénytermesztést és állat- tenyésztést egyaránt) folytattak. A kizárólag állatállományt tartó gazdasági szervezetek aránya 3 év alatt alig változott. A gazdasági szervezetekhez hasonló tevékenységi struktúra- váltás az egyéni gazdaságok ese­A kondorosi Fríz Tej Rt. szarvasmarhatelepe tében nem következett be. A 2000. évhez hasonlóan az egyéni gazdaságok közel 40 százaléka kizárólag növénytermesztéssel, közel egynegyede csak állattartás­sal, 38 százalékuk pedig mind­kettővel foglalkozott. Vizsgálták a gazdaságok jel­lemzőit a termelés célja szerint is. 2000-ben az egyéni gazdaságok 60 százaléka kizárólag saját fo­gyasztásra termelt, a kifejezetten piacra termelők aránya csupán 8 százalék volt. Lényeges változás 2003-ra sem következett be, az ér­tékesítésre termelők aránya csu­pán néhány százalékkal nőtt. A kizárólag saját fogyasztásra ter­melés főként a csak állattartással foglalkozó egyéni gazdaságokat FOTÓ: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP/KOVÁCS ERZSÉBET jellemezte (83 százalék), míg a vegyesen gazdálkodó egyéni gaz­daságok esetében volt a legalacso­nyabb (47 százalék). A növény- termesztő egyéni gazdaságok ötö­dé értékesítési céllal termelt, ez­zel szemben az állattartó egyéni gazdaságoknak csak két százalé­ka volt piacorientált. Az egyéni gazdaságok számá­nak csökkenésével és átlagos mé­retük növekedésével párhuzamo­san 75-ről 82 napra nőtt az egy gazdálkodóra jutó ledolgozott munkanapok száma. A férfi gazdák 23 százalékkal többet (86 napot) dolgoznak a nőknél. Az egyéni gazdaságokban a fő- foglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálko­dók aránya 2000-hez képest - a gazdaságok méretének növekedé­sével arányosan - 5 százalékos növekedést mutat (2003-ban ará­nyuk 62 százalék volt). A főfoglal­kozásként gazdálkodó nők ará­nya 17 százalékkal magasabb a férfiakénál (férfiak esetében 2003-ban 58 százalék volt). Az elmúlt három évben az egyéni gazdálkodók korösszeté­telének változása a 35 év alatti gazdálkodók arányának csökke­nésével, az 55 év felettiek arányá­nak növekedésével jellemezhető. A gazdálkodók elöregedése a nőÜtöz képest a férfi gazdálko­dóknál - akik a gazdálkodók há­romnegyedét teszik ki - erőtelje- sebben jelentkezett. __________■ Dev izaárfolyamok 7,82 251,90 Japán jen (100) 188,83 Lengyel zloty 53,11 Svájci frank 162,36 Szlovák korona 6,27 Angol font___________374,50 Cs eh korona Euró Javuló termelés A piaci várakozásoknál kedve­zőbben alakult az ipari termelés márciusban az elemzők szerint. A termelés egy hónap alatt 0,6 százalékkal nőtt, az egy évvel ko­rábbihoz képest - munkanapha­tástól megtisztítva -10 százalék­kal emelkedett. Korrekciók nél­kül a termelés márciusban 12,8 százalékkal haladta meg a tavaly márciusi szintet. ■ Tízmilliós bírság Budapest A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a fogyasztók megtévesz­tésének gyanúja miatt 10 millió forintra bírságolta a „Humana 2” és „Humana 3” elnevezésű csecsemőtápszerek kizárólagos magyarországi forgalmazóját, a MEDICO UNO Gyógyszer­kereskedelmi Rt.-t. Az eljáró versenytanács megállapította, hogy a forgalmazó cég az érin­tett termékeinek reklámozása során tudományosan nem kel­lően igazolt hatásokat tulajdoní­tott a termékek egyik összetevő­jének, és ez alkalmas a fogyasz­tók megtévesztésére. A hirdeté­sek legfőbb célja annak tudato­sítása volt, hogy a tápszerekben megtalálható prebiotikum - szá­mos egyéb kedvező tulajdonsá­ga mellett - olyan kedvező ha­tással rendelkezik, amelynek ré­vén erősíti a szervezet immun- rendszerét. ■ Brüsszeli panasz Bábolna ellen Beadvány érkezett Brüsszelbe a magyar baromfipiaci szerep­lőktől az állami tulajdonú Bábolna Rt. ellen, mert hazai véle­mények szerint a cég rendszeres állami „kistafírozása” és tá­mogatása sérti a versenyegyenlőségi EU-direktívákat. Brüsz- szelben vizsgálják az ügyet. Nagyobb bevétel a Pannon GSM-nél Budapest A Pannon GSM Távközlési Rt. 8,915 milliárd forint adózás előt­ti eredményt ért el 2004. I. ne­gyedévében, ami 25 százalékkal haladja meg az elmúlt évi 7,153 milliárd forintot - közölte Kocsis Gábor, a társaság vezérigazgató­helyettese. A társaság idei első negyedévi árbevétele 42,193 milliárd forint volt, 10 százalék­kal nagyobb a tavalyi I. negyed­évi 38,5 milliárd forintnál. A Pannon GSM-nek március végén 2,82 millió előfizetője volt, 4 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A cég kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) az első negyedévben 16,7 milliárd forint volt, 12 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel korábbi 14,9 milliárd forin­tot. Kocsis Gábor elmondta: az EBITDA-eredmény javulása tük­rözi a társaság hatékonyságá­nak növekedését, és a jó ügy­felek felé való elmozdulást. A vezérigazgató-helyettes emlékeztetett arra: a Pannon GSM tavaly tavasszal döntött úgy, hogy a hangsúlyt az olyan előfizetőkre helyezi, amelyek nagyobb forgalmat generálnak, így például a számlás és vállala­ti ügyfelekre. Hozzátette: tavaly megállt e két szegmens ügyfél­számának mérséldődése a Pan­non GSM-nél, amit mutat az is, hogy a kártyás (pre paid) ügyfe­lek száma az elmúlt évi 80 szá­zalék fölöttiről az idén 80 száza­lék alattira mérséklődött. Öve Fredheim, a Pannon GSM vezér- igazgatója kifejtette: azokra a szegmensekre koncentrálnak, ahol nyereséget tudnak elérni, éppen ezért szegmentáltan kö­zelítenek az előfizetőkhöz. Öve Fredheim elmondta, hogy a tár­saság a jövőben különösen a fia­talok megszerzésére koncentrál. Budapest Panasszal fordultak a hazai ba­romfi-ágazati szereplők az Euró­pai Bizottsághoz, mert megítélé­sük szerint az állami tulajdonban lévő Bábolna Rt. piaci tevékeny­sége kárt okoz a többi gazdasági szereplőnek - értesült a Világgaz­daság. Brüsszelben megerősítet­ték információinkat, de nem kö­zölték, kik nyújtották be a be­adványt. Értesülések szerint a bead­vány készítői vizsgálatot kérnek annak megállapítására, hogy Bá­bolna piaci magatartása, illetve a cég rendszeres állami „kistafí­rozása” nem sérti-e a verseny- egyenlőséget garantáló uniós di­rektívákat. Baromfiipari vélemé­nyek szerint ugyanis piactorzító hatással jár, hogy Bábolna több ízben tulajdonosi kölcsönöket, államilag garantált, kedvezmé­nyes hiteleket és egyéb támoga­tásokat kap (ott), és veszteségei miatt a céget rendszeresen kon­szolidálja az állam. Nem hivata­los információink szerint a cég több tízmilliárd forintos kedvez­Budapest Csillag István gazdasági miniszter a közelmúltban hét, a korábbi években nyertesnek minősített Széchenyi-terves turisztikai pá­lyázatot érvénytelenített azzal az indoklással, hogy az érintett cé­gek nem teljesítették a követel­ményeket. Főleg a határidők be nem tartása volt a jellemző. A Gazdasági és Közlekedési Minisz­ményes forrást kapott az utóbbi években, miközben rendre évi többmilliárdos veszteséget ért el. Marczali Gábor, a Bábolna Rt. vezérigazgatója közölte: nem tud a brüsszeli beadvány­ról. Franz Fríschler agrárbiztos szóvivői irodája ugyanakkor la­punk érdeklődésére úgy nyilat­kozott, hogy a panasz még ápri­lis 19-én megérkezett az Euró­pai Bizottsághoz. Az iroda ille­tékesei elmondták: megkérték a magyar államot, hogy négy hó­napon belül juttassa el a bizott­sághoz az állami támogatások formáinak listáját. Ennek meg­érkezése után tudják megállapí­tani, helyt adnak-e a bead­ványnak. A szóvivői iroda előzetes tájé­koztatása szerint három lehető­ség áll fenn. Bábolna kaphatott olyan támogatásokat, amelyek május 1-jével megszűntek, ez esetben Brüsszelnek nincs továb­bi teendője. Más dotációs formák ezután is jogszerűek lehetnek, mert egyes jogcímek alkalmazá­sakor Magyarország hároméves tériumtól kapott tájékoztatás sze­rint a korábbi években a minisz­térium mindig rugalmasan kezel­te ezeket a kéréseket, s a nyertes pályázók a kért módosításokra le­hetőséget kaptak. Az idei az első olyan év, amikor a módosítási ké­relmeket teljes egészében vagy ezek nagyobb részét elutasítot­ták. Ennek oka vélhetően az üres kassza, s amit nem kell, nem fi­zetnek ki. Az érvénytelenített pá­Prívatizáció A Bábolna Rt. privatizációs pályá­zatának kiírására a negyedik ne­gyedévben kerülhet sor - közöl­te Kamarás Miklós, az ÁPV ve­zérigazgatója a vagyonkezelő kö­zelmúltbeli tájékoztatóján. El­mondta: az ÁPV-nek a társaság­nál komoly tőkerendezési felada­ta van, de az elképzelt konstruk­cióban nem szerepel tulajdonosi kölcsön. Mint ismert, Bábolna az idén a kormány jóváhagyásával már 2,9 milliárd forintos kölcsönt kapott az ÁPV-től. Úgy tudni, a társaság egy ötmilliárdforintos, kedvezményes MFB-hitelért is lobbizott, de ezt a cég vezetése hivatalosan cáfolta. átmenetet vehet igénybe, bár e dotációkat 2008-ig összhangba kell hoznia az uniós szabályozás­sal. A harmadik esetben a bizott­ság kérheti, hogy az állam bizo­nyos támogatások folyósítását szüntesse meg - közölték lapunk­kal Brüsszelben. Versenyjogi szakértők koráb­ban úgy vélekedtek, a versenyjogi szabályok megsértése miatt a ma­gyar vállalatok tömegesen fogják feljelenteni piaci riválisaikat Brüsszelben. lyázatokon megtakarított összeg milliárdos nagyságrendű. A pénzügyi tárcától kapott tá­jékoztatásból az derül ki, hogy a PM irányelve szerint a miniszté­riumoknak az előírt megtakarítá­sokat a működési költségeikből és nem a különféle pályázati ke­retekből kell kigazdálkodni. Ez vonatkozik a gazdasági tárcára is, ahol a zárolt összeg 3,593 mil­liárd forint. ■ Takarékosság a pályázatokon Adószám az Unióban Közösségi nyilvántartási azonosító szükséges Budapest Az APEH adatai szerint eddig 44305 magyar adóalany igé­nyelt EU-s adószámot. A kö­zösségi kereskedelmi kapcso­latok során az adót a beszer­ző fizeti meg. Az uniós adószám Magyar- országon a HU előtagból és az adószám első 8 számjegyéből áll. Használatával érvényesül a célországi adózásként ismert európai uniós irányelv, amely szerint a közösségi kereskedel­mi kapcsolatok során az adót a beszerző fizeti meg. Az adózó­nak az adóköteles tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoz­nia kell arról, hogy az európai közösség más tagállamában illető­séggel bíró adóalany­nyal kereskedelmi kapcsolatot kíván-e létesíteni; ez alapján állapítják meg a kö­zösségi adószámot. Emellett a már műkö­dő, de közösségi adószámmal még nem rendelkező áfaalany­nak is be kell jelentkeznie elő­zetesen az adóhatósághoz. Közösségi adószámot igénylő kereskedelmi kapcsolat az áfa­törvény alapján például a rek­lám- és propagandaszolgáltatá­sok, a tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítás- technikai, fordítói, tolmácsolási szolgáltatások, a>z elektroniku­san teljesített szolgáltatások. Közösségi adószám megléte esetén vehetők igénybe közös­ségi adóalanytól, illetve nyújt­hatók részükre a közösségen belüli szolgáltatások, mint a te- herközlekedés, a rakodás, raktá­rozás, közlekedési eszközök őr­zése, a teherközlekedés közvetí­tése, a termék - kivéve az ingat­lan - szerelése, javítása, karban­tartása, felújítása, megmunkálá­sa, és az ehhez közvetlenül kap­csolódó szakértői tevékenység. Léteznek azonban olyan adózói körök, amelyeknek közösségi termékbeszerzésük vagy értéke­sítésük tekintetében csak bizo­nyos esetekben kell közösségi adószámmal rendelkezni, sőt az áfatörvény szerinti szolgáltatá­sok nyújtása és igénybevétele esetén sem kell közösségi adó­számot kérni. Az áfaalanynak nem minő­sülő, adófizetésre kötelezett jo­gi személy, a tárgyi adómentes tevékenységet folytató adó­alany, az alanyi adómentes adóalany, a különleges jogállá­sú, mezőgazdasági te­vékenységet folytató adóalany, valamint az egyszerűsített vállal­kozói adó (eva) alanya közösségi termékbe­szerzéseihez csak ak­kor szükséges az, hogy közösségi adó­számmal rendelkez­zen, ha a közösségi termékbeszerzéseinek adó nél­kül számított ellenértéke meg­haladja a 10000 eurót. Ez a speciális adózói kör - az evás vállalkozói kör kivételével - ak­kor is köteles azonban közös­ségi adószámot kérni - függet­lenül a 10 000 eurós értékhatár­tól -, ha jövedéki termék közös­ségen belülről történő beszer­zése miatt keletkezik belföldön adófizetési kötelezettsége. Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok közösségi termék- értékesítésüket megelőzően kötelesek az adóhatóságtól kö­zösségi adószámot kérni, ám uniós termékbeszerzéseiket közösségi adószám nélkül bo­nyolíthatják le, amennyiben e termékbeszerzések értéke nem éri el a 10000 eurót. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom