Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-13 / 86. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 9 0 2004. Április 13., Kedd SOMOGYMEGGYES Meggyesi Hírmondó Kihasználatlan a varroda Az iskola régi épülete 1997 óta üres és kihasználatlan. Volt itt varroda is. Bérbeadását több­ször is meghirdette az önkor­mányzat, de érdeklődő is alig akadt. Az épület állaga romlik, s forráshiány miatt nincs pénzük a felújításra. Az épület sorsáról várhatóan jövőre dönt a testület. Útfelújításra pályáznak Pályázik a képviselő-testület a területfejlesztési tanácsnál 3,5 millió forint támogatásra. Siker esetén felújíttatná a Kossuth és a Rákóczi utca felé vezető utat és a Fő utca végét összesen 1200 méteren. A munka mint­egy 5,5 millióba kerül, a hiányzó összeget az önkormányzat adja. Új színpadot építettek Önkormányzati hozzájárulással pályázaton nyert pénzen mint­egy 1,5 millió forintért felújították a kultúrházát. Új színpadot s vi­zesblokkot építettek, asztalokat, székeket és technikai eszközö­ket vásároltak. A szennyvíztáro­zó akna május végére készül el. A felújítással jobb körülménye­ket teremtettek a közönségnek. ■ Recept Meggyesről Hájas kráfli Elkészítéséhez özv. Nagy Fereno- né szerint kell 50 dkg liszt, 40 dkg sertésháj, 2 dkg élesztő, 2 tojás, 3 dl tej, 10 dkg kristálycu­kor és csipetnyi só. Az élesztőt kevés langyos tejben felfuttatjuk. Ezután a két tojást, a lisztet, a kristálycukrot és a sót hozzáadva lágy tésztát készítünk, majd me­leg helyiségben 25 percig ke- lesztjük. A hájról a hártyát lebont­juk, egy maroknyi lisztet adunk hozzá, s összedolgozzuk. A pi­hentetett tésztát kinyújtjuk, s felé­re rákenjük a hájat, a tészta másik felét pedig ráhajtjuk. A hajtási mű­veletet többször megismételve ré­teges, leveles lesz a tészta. Ez­után ismét pihentetjük, majd koc­kákra vágyuk és gyümölcsízzel töltjük. Az összehajtás után elő­melegített sütőben kisütjük. ■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Keskeny, rossz kövesút visz So- mogymeggyesre, ha Kapoly- puszta után letérünk a szántód- andocsi útról A zsáktelepülésre érve hatalmas fóliasátrak jel­zik: többen is kertészkednek. A sár nagy, a földgázvezeték nyom­vonalát még nem állította hely­re a kivitelező. Somogymeggye- sen sok a munkanélküli és sok az idős lakos. Az elhagyott há­zak mellett csak néhány új épü­let jelzi: vannak, akik szeretik a csendet. A falu legszebb há­zát, szemben az evangélikus templommal, külföldi építtette. Egy út megszüntetné az elzártságot Somogymeggyesen az utcán csak négy lakossal találkoztunk: egy nő a vasútállomásról jött, három férfi pedig a kultúrház melletti bolt bejárata előtt sörözött a sze­merkélő esőben. Az alsó tagoza­tos kisiskola folyosóján csend volt, két teremben tanítottak. A községben a polgárőrség tevé­kenységének köszönhetően meg­felelő a közbiztonság. Többen azt mondták: túl nagy itt a csend, alig van élet a faluban. Alapítvány a faluért A képviselő-testület egy éve dön­tött arról, hogy százezer forint tő­kével közalapítványt hoz létre Együtt Somogymeggyes Közsé­gért címmel. Reinhardt Ilona, a kuratórium elnöke elmondta: együtt dolgoznak a lakossággal a községért, hogy mindenki jól érezze magát a zsáktelepülésen. Célként megfogalmazták a kultu­rális élet föllendítésének elősegí­tését. Már megkezdték a falu múltjának kutatását, a régi iskola épületének faláról levett - Megy- gyes községgé alapításáról szóló - emléktáblát az idén falunapon a kultúrházon helyezik el ünnepé­lyesen. Mindez segíti a hagyomá­nyok ápolását. Dolgoznak a köz­ség szépítéséért: bekapcsolódnak a virágosításba. Segítik a fiatalok szabadidős sport- és kikapcsoló­dást elősegítő rendezvényeit is.- Szép példája volt a közös tenni akarásnak a nőnapi ünnep­ségünk is, ezen száznál jóval töb­ben vettek részt - mondta a kuratórium elnöke. - A jótékony- sági rendezvényünk bevételéből összejött pénznek egy részét virá­gokra költjük. Az uniós csatlako­zás jegyében pedig majálist tar­tunk a kultúrháznál. Gyermek- és felnőttműsorok egyaránt lesznek. Alapítványunk közreműködik a július 12-i falunapon is, fogadjuk a községből elszármazottakat. Pá­lyázatokon is indulunk, s amit nyerünk, azzal is a falut igyek­szünk még vonzóbbá tenni. Ingázik a tanító Az összevont 3-4. osztály testne­velési óráját Kovács György éppen befejezte, s így a tanári szobába mentünk beszélgetni. A „tanító bácsi” 28 éve dolgozik itt, s azóta naponta ingázik. 1976-ban jött az iskolába, s az 5-6. és a 7-8. osz­tályban tanított három évig. Azt mondta: felejthetetlen évek vol- Reinhardt Ilona: Összefogtunk a községért tak. Kapolyról járt át, majd 1983 óta Tabról, közben munka mellett elvégezte a tanítóképző főiskolát.- A meggyesi iskolát 1979-ben körzetesítettéfc, akkor vitték Tab- ra a felső tagozatot. Az alsó is a tabi tagiskolája volt 1990-ig - mondta Kovács György. - Iskola- vezetőnek, illetve igazgatónak 1979-ben neveztek ki. A kilencve­nes évektől sokat változott isko­lánk környezete, berendezése a fenntartó önkormányzat segítsé­gével. Király Csilla tanítónővel és Györki Zoltánná napközis nevelő­vel oktatom-nevelem a tanulókat. Mi, összevont osztályokban tani- Király János: Megtettem azt, amit lehetett tók akkor dolgozunk jól, ha csalá­dias légkört teremtünk. A tanulók ilyen környezetben önállóbbak, közvetlenek, vidámabbak. Kovács György szívesen ingá­zik, Meggyes a második otthona. Azt mondta: ha a kisiskola marad, innen szeretne nyugdíjba menni. A díszpolgár A tabi piacról jött haza Király Já­nos, a falu díszpolgára. Kis uno­kájának és a gyerekeinek vett hús-' véti ajándékot. S büszkén mutatta a piros bársony borítású díszok­levelet, amiben az áll: évtizedekig végzett közéleti és közszolgálati Orsós Ferenc: Örülök ennek a lehetőségnek tevékenységéért kapta. 1952. au­gusztus 26-tól szolgálta ugyanis Somogymeggyest. Vasutas dolgo­zóként a község kis állomásának a vezetője-kezelője volt.- Meghatódtam, mikor meg­kaptam az értesítést, hogy a kép­viselő-testület díszpolgári címet adományozott nekem - eleve­nítette föl a múltat. - Alig hittem el; nagyon is váratlan volt nekem ez az elismerés. Természetesen jólesett, és boldoggá tett... Király János 1968-tól tanács­tagként, majd később nyolc évig elöljáróként dolgozott a falujáért. A rendszerváltozás után képvise­lő-testületi tagnak választották, s 1994-től két ciklusban volt a falu polgármestere. A község fejlődé­séért dolgozott lehetőségei sze­rint. Nyolc év alatt valamennyi ut­cát elláttak szilárd burkolattal, önálló óvodát létesítettek, és meg­maradt a kisiskola is.- Szeretném, ha végre meg­szűnne a falu a zsáktelepülés-jel­lege - mondta. - Évtizedes vágya ez a lakosságnak. Nem tudom megvalósul-e valaha. Képzett karbantartó Település-karbantartói képesítést szerzett a múlt év végén Orsós Fe­renc egy 450 órás tanfolyam vé­geztével. A munkaügyi központ tabi kirendeltsége 16 roma mun­kanélkülit iskolázott be az önkor­mányzatok javaslata alapján. A több hónapos képzésen a résztve­vők elsajátították az alapismerete­ket vízvezeték-szerelésből, a kő­műves-, a festő-mázoló, az aszta­los- és a lakatosszakmából, s megismerkedtek a parkgondozás legfontosabb tudnivalóival is.- Nagyon örülök, hogy az ön- kormányzattól lehetőséget kap­tam e tanfolyamra - mondta az 54 éves Orsós Ferenc. - Egy évig szerződéssel foglalkoztat az ön- kormányzat, nem kellett töpren­geni, hol keressek munkát. Ko­rábban építőipari segédmunkás voltam, a beiskolázás előtt meg állástalan, és 'alkalmi munkából éltem. Nagyon jó, hogy műszaki ismeretekkel, épület-karbantartói tudnivalókkal fölvérteztek ben­nünket. S természetesen megta­nultuk a fűnyíró gépnek meg a betonkeverőnek a javítását is. Orsós Ferenc elmondta: szor­galmasan dolgozik, mert szeret­né, ha az önkormányzat elégedett lenne vele. Csak így lesz esélye arra, hogy majd tovább is foglal­koztassák. Igénylik az iskolát Anyagilag nehéz az önkormány­zatnak, borotvaélen van a bizton­sága. A 84,7 millió forintos költ­ségvetésben 13,5 millió a forráshi­ány. Ez éppen a duplája az előző évinek. Weisz József polgármester elmondta; hitelt semmiképpen nem vesznek föl. Önhikis pályá­zaton szeretnének támogatást nyerni a zavartalan működtetés­hez. Tervezik, hogy szeptember­től összevonják a napközi ottho­nos óvodát és a kisiskolát. Az év során már mindkét intézménytől elvontak félmillió forintot, ám az állami támogatáson túl így is 12,5 millió forinttal kell nekik segíteni. A polgármester hangsúlyozta: fő céljuk az intézmények fenntartá­sa, s tervezik az útfelújítást is a fa­lu minden utcájában. Ezt azon­ban csak sikeres pályázatok révén tudják valóra váltani.- A falu jövője elzártsága meg­szüntetésétől függ - hangsúlyoz­ta. - El kell készíteni Karád-Köt- cse felé az összekötő utat. S az infrastruktúra fejlesztésén kívül munkahelyek is kellenek, hogy megtarthassuk a fiatalokat. ■ Úton Európába Hiányos a tájékoztatás Nyári István 68 éves nyugdíjas. A rendszerváltás után kiváltotta az őstermelői igazolványt, s a maga földjén dolgozott. Kéthektárnyi belterületi földje van, s három hektár a határban. Állattartásba fogott; három kocája szaporulatát nevelte, s évente 38-40 hízót adott le. Ahogy teltek az évek, apasztotta az állományt, mert a felvásárlási ár nem fedezte a költségeit. Három hek­tárt bérbe is adott. Van egy UE 28-as traktora meg a munkagépek, s amit termeszt, a meglevő sertésekkel eteti föl. Most egy anyakoca és hat süldő van az ólban.- Egy küó sertéshús önköltségi ára megközelíti a 300 forintot, s két hete 245 forintért vették át a hízókat - mondta. - Az idén még nem adtam le sertést; május végén vagy június elején négyet-ötöt eladok. Míg a ko­ca fölneveli a malacokat, megtartom. Ha a sertés ára tovább csökken, akkor ezt az állományt is felszámo­lom, és csak magunknak hizlalok egy-kettőt. Azon is gondolkodom, hogy a sertést felváltom húsmarha tar­tásával. De abból is csak néhányat tartok. Minden a pi­actól, az átvételi ártól meg a takarmánytól függ... Három héttel az uniós csatlakozás előtt Nyári István úgy látja, hogy a kisebb birtokosok, a hozzá hason­lóan néhány hektáron gazdálkodó őstermelők nem kaptak kellő felvilágosítást a belépés utáni lehetősé- gekről. Ezért most mindent bizonytalannak érez. ■ Már csak három kocát tart Nyári István, és apasztotta a sertésál­lományát is, mivel a tartás költségeit nem fedezi a felvásárlási ár Somogymeggyes Kincse A kéttornyú templom A somogymeggyesi talán hazánk egyetlen kéttor­nyú evangélikus temploma. Építését 1949 karácso­nyán határozta el a gyülekezet. Építéséhez özv. Ga­ras Vilmosáé adta ingyen a telket, s megkezdték a gyűjtést, hogy fölépíthessék. A templom alapkövét 1950. szeptember 27-én helyezték el Fábián Imre főesperes vezetésével, s a következő év október 21- én fölszentelték a templomot. Ennek az évforduló­járól is nagy ünnepségen emlékezett meg.- A gyülekezetei Verrasztó Sándor lelkész kö­szöntötte, majd Ittzés János püspök és Szemerei Já­nos esperes tartott istentiszteletet - mondta Garas Ádámné. - Nagyon szép ünnepség volt, sok elszár­mazott is eljött. Ma már csak mintegy ötven gyüle­kezeti tag van, így az istentiszteleteken csak hét­nyolc hívő vesz részt. Nekem azért is emlékezetes volt az évforduló, mert 17 évesen részt vettem az is­tenháza építésében. Vámosi Gizellával együtt ke­vertük és hordtuk a maltert. Örömmel dolgoztunk, hogy elkészüljön. Mára igen leromlott az állapota: beázik a templom tetőzete, omlik a külső és belső vakolat, repedezett a járda is... Nemrég új lelkész jött a tabi gyülekezetbe, Szigeti Szilárd. Úgy tervezik, az ő irányításával egy-két éven belül felújítják. Ehhez már készítik a terveket. ■ Emlékezetes marad ennek a kéttornyú templomnak az építése - állí­totta Garas Ádámné, mivel fiatalon maga is sokat fáradozott érte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom