Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

Somogyi Hírlap - 2004. Április ÉRTÉK' 1 -R [TŐ SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete GÁLAMŰSOR A SZÍNHÁZBAN. Nagyszabású gálaműsorral kezdődött az európai uniós csatlakozás Somogy megyei ünnepe. A Csiky Gergely Színházban rendezett telt házas kulturális bemutatón Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője és Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte a kÖZÖnSéget.______________________________ FOTÓ: TÖRÖK ANETT A Hargita táncegyüttes műsorát mindig nagy siker fogadja Somogybán Az EU legkisebb „országának” nagy lépései Gyenesei István: Somogyot természeti kincsei mellett az itt élők munkája emeli föl Hagyományok és az unió Magyarország legújab- bkori történelmének leg­fontosabb visszaszámlá­lása órákon belül véget ér, s holnaptól elkezdődik egy merőben új korszak. Az EU-csatlakozás előest­éjére Somogy Megye Ön- kormányzata nemzetközi szennai programot rende­zett, jelezve: a hagyomá­nyok az elkövetkező idő­szakban felértékelődnek. Mintegy félszáz tele­pülés és Somogy külföldi testvér- megyéki képviselőinek részvéte­lével Szennán somogyi lakodal­mast rendez ma a megyei önkor­mányzat. A programban a So­mogy Táncegyüttes és zenekara szerepel. Délelőtt Isztria, Ve­rőce, Kapronca, Bje- lovár, Rhein-Neckar és Hargita megyék dele­gációi, valamint a ven­déglátó somogyiak - EU-tagok és tagjelöltek - a Megyeházán talál­koznak, és szándék- nyilatkozatot fogadnak el a jövőbeni együtt­működésről, a közös uniós politikáról. Dél­után a Megyeházán a Felém szalad Somogy... című fil­met, a Somogy Megyei Művelő­dési Központban pedig a képző- és iparművészeti tárlatot nézik meg a résztvevők. A program ezt követően a néprajzi szabadtéri gyűjteményben folytatódik. ■ A boszenfai nemzetközi főzőversenyen rendszeres vendégek a testvérmegyék: képünkön Vörös Tamás főjegyzővel a megnyitón Isztriái küldöttség a zselici fogathajtóversenyen Az ország életében sorsfordító, de legalábbis nagy lehetősége­ket rejtő EU-csatlakozást min­den megye másként éli meg. So­mogy, jóllehet 1498-ban első­ként kapott címeres levelet a vármegyék közül, ma a gyors felzárkózást mutatók sorában várja a fejleményeket. Hátrá­nyaival, adottságaival mára szembenézett, és nagy lépése­ket tett a lemaradás felszámolá­sához. Az itt élőknek különö­sen fontos a fejlődés lehetősége. A legkisebb EU-s ország, - mert Somogyot a megyék közül egye­düliként így nevezik -, nagy ter­veket szövöget. Ezekről kérdez­tük Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét.- Csaknem húsz éve, 37 évesen az ország legfiatalabb tanácselnöke lett, s azóta négy év kihagyással Somogy első embere. Minek kö­szönhető ez a hosszú távú biza­lom? Nagyrészt somogyi elkötelezettségemnek, de talán az a munka is benne van, amit a me­gyéért végzek. A másik ok az le­het, hogy ebben az átpolitizált vi­lágban egyre nagyobb az igény a pártoktól független, de velük együttműködni kész, valós érté­kek mentén létrejövő szervezetek­re és az ekként gondolkodó politi­kusokra. Ezzel együtt ma az or­szág egyetlen olyan megyei elnö­ke vagyok, aki civil szervezet ve­zetőjeként került a közgyűlés élé­re. Á Somogyért Egyesület idén immár tízesztendős, s megkerül­hetetlen tényezője a helyi döntés­hozásnak.- Mire a legbüszkébb az utóbbi évek történései közül?- Arra, hogy Somogy kitörölhe­tetlenül rajta van Magyarország térképén. Ma több mint három- száznegyvenezer ember él, alkot, küzd és boldogul ezen a 6036 négyzetkilométernyi területen. A „somogyi tüke" fogalom azt jelen­ti, hogy itt született, itt dolgozik, Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke nak, de azzal is tisztában kell len­nünk, hogy bőségesen van még mit tennünk. Sikereink ellenére még messze nem lehetünk elége­dettek.- A megye első embereként mit tart a közigazgatás átszervezésé­ről, a megye-régió váltásról?- A közigazgatás „boszorkány- konyhájában" ma túl sokan tüs­ténkednek. Azt szeretném, ha a végeredmény fogyasztható lenne mindannyiunk számára. Szeret­ném, ha a változás nem csak ér­tünk, de velünk együtt is történ­ne. Sokan még mindig képtele­Tudásépítő közösségek versenye Az európai régiókban nem az emberek, települések, kormányok ver­senyeznek egymással, hanem tudásépitő közösségek. Ez minőségi különbség. Csak akkor lehetünk képesek nagy dolgokra, ha belső motivációból, hitből tesszük mindazt, amit ránk bíztak. Sokéves veze­tői munkám során tudatosult bennem, hogy akinek több adatott, attól többet is kémek számon. Ez így helyes. és itt arathatja le munkájának gyümölcsét. Nagyon fontos a múlt , az elődök tisztelete. Nem szabad hinni azoknak a politikusoknak, akik azt gondolják, hogy a nap ve­lük kél és velük nyugszik.- Somogy megye milyen kilátá­sokkal éli meg 2004. május elsejét?- Mindnyájan tudjuk, bőrün­kön érezzük, hogy e megye mi­lyen örökölt gazdasági hátrányok­kal küzd. Viszont azt sem felejt­hetjük el, hogy itt még megvan­nak az élhetőbb élet és környezet feltételei. Az uniós felzárkóztatás során úgy léphetünk előre, hogy közben megőrizzük mindazon természeti értékeket, amelyeket mások csak irigyelhetnek. Amúgy a megye fejlődését, közös mun­kánk eredményét jól tükrözi az egy lakosra jutó beruházási ráfor­dítások alakulása, amely 1997-ben 68 ezer forint volt, tavaly pedig már meghaladta a 200 ezer forin­tot. Vagyis öt-hat év alatt meghá­romszorozódott, és elérte a 70 milliárd forintot. Ez a növekedési ütem a duplája az országos átlag­nek elfogadni, hogy a régió nem méret vagy mértékegység, ha­nem megnövekedett funkció, hatáskör és lehetőség. Nekünk is érdekünk az erős fejlesztési régió. Megteremtésének csatáját nem a megyék éllen kell meg­vívni, hanem velük együtt. Ha erős egy régió, akkor ugyanis a megyék is erősek benne. Na­gyon fontosnak érzem, hogy csak olyan szervezeti egységet szabad létrehozni, legyen az kistérség, megye vagy régió, amelynek a működtetéséhez biztosított a forrás is. A megol­dás nem önkormányzati, hanem társulásos régió, amelyben egy delegálással felálló testület hoz­za a döntéseket, s nem a kívülál­lók. Rossz tapasztalataink van­nak a felülről jövő világmegvál­tásokkal kapcsolatban. Kevés az eredményük és sok az áldoza­tuk. Tehát a régió vagy megye felvetésre a válaszom: fejlesztési régió és önkormányzati megye! Eddig a megyei önkormányzato­kat nem hozták igazán helyzet­FOTÓ: TÖRÖK ANETT be, ezért nehéz megmondani, mire képesek igazán. A somogyi példa mutatja, hogy nagyon sokra.- Milyen változásokat remélnek az integrációtól?- Ez egy lehetőség a megméret­tetésre, de nem lehetőség a kibú­vásra. A megmérettetést vállalni kell. Nincs felmentés. Nem elég a jót akarni, meg kell tanulnunk nyerni. Ha az egyes ember veszít, veszít az ország is. Ahol vannak értékek, van mobilizálható tudás és elképzelés, ott a csatlakozás a sokszorosát hozhatja a konyhára. Ám ahol csak a babérokon ülnek, azok mellett szélsebesen mennek el a többiek. Somogy soha nem elégedett meg a rá kiosztott feladatok ma­radéktalan végrehajtásával. Min­dig többet akartunk. És most en­nél is többre van szükség. A rendszerváltás után teljes mér­tékben megváltozott a hatalom és a tulajdon jellege. Megváltoztak a piaci pozíciók. Egyre kevesebben kaphatnak lehetőséget a tőkepia­con javak nélkül, a munkaerőpia­con tudás nélkül, a politikai pia­con pedig felkészültség nélkül. Mert felkészültség és emberi tar­tás kell ahhoz, hogy ne az legyen a fontos, ki tud nagyobb ütést mérni a másikra, miközben az sem számít, mi pusztul el. Nincs ma fontosabb a közösségek ösz- szetartásának erősítésénél.- Kétszáznegyvenöt településsel miként lehet tartani a kapcsolatot?- Munkámban meghatározó, hogy figyelemmel kísérem a tele­pülések sorsát. Többször elmond­tam már, de talán még mindig nem elégszer, hogy a megye tele­pülésekből áll, nélkülük csak fik­ció. Somogy önkormányzata ezért - az országban egyedülálló mér­tékben és formában - település­párti. Felelősségünk az, hogy mi­ként tudjuk a településeinket tá­mogatni. Másoktól eltérően szá­momra nem az a kérdés, hol aka­runk segíteni, hanem hol van szükség a segítségünkre. Somogy önkormányzata évente több mint félmilliárd forinttal támogatja a te­lepülési önkormányzatok munká­ját önként vállalt feladatként. Nincs még egy megye, amely ezt akár csak megközelítené.- Egyik kitörési pont lehet a köz­lekedési infrastruktúra fejlesztése. E téren hogy áll a megye?- A közúthálózat több mint 7000 kilométeres. Az M7-es autó­pálya Somogy megyei szakasza várhatóan 2006. év végére készül el, ami mintegy 170 milliárdos be­ruházást jelent, minden idők leg­nagyobb somogyi beruházását. Ezzel együtt Somogybán kiemelt feladatot jelent, hogy a mintegy 60 zsáktelepülés életét élhetőbbé te­gyük összekötő utak építésével. Meg kell említenem Taszárt is, ami Ferihegy után a második leg­korszerűbb repülőtér Magyaror­szágon. A polgári hasznosításra létrejött Taszár Airport Kht tulaj­donosai, Somogy, Kaposvár és Taszár önkormányzatai azt sze­retnék, hogy működjön a polgári terminál, és hogy a működés felté­tedét jelentő katonai hasznosítás megmaradjon. De arra is fel va­gyunk készülve, ha át kell ven­nünk a taszári reptér és a kiszol­gálólétesítmények tulajdonjogát.- Az idegenforgalom az utóbbi időben nagy fejlődésen ment ke­resztül a megyében, milyen elkép­zelései vannak a további felfutta­tása érdekében?- A turizmus nagyon hasznos, de egyszersmind igen veszélyes üzem. Megmutathatja az értéke­inket, a szépségeinket, de nem kendőzi a kellemetlenségeket sem, a hibákat sem. Olyan ez, mint a tűz: megfőzheti az ebédünket, de le is égetheti a házunkat. Ezért mi­nőségi, sokoldalú turizmust szeret­nénk Somogybán. Az egyoldalúan a Balatonra koncentráló somogyi vendéglátást sokszínűbbé lehet és kell tennünk. Építünk a külföldi vendégekre, de nem hanyagoljuk el a belföldről érkezőket sem. Me­gyénk természeti adottságai, erdősí- tettsége, a kistelepüléseink jó leve­gője és nyugalma egyedülálló érték, amire vigyáznunk kell, s amit segí­tenünk kell.- Mik a közeljövő tervei Somogyországban?- A 2004-es évünket, habár szo­rít a cipő bennünket is, nem a sí- rással-rívással töltjük: soha ennyi beruházás és fejlesztés nem volt még Somogybán, mint amennyit az idei esztendő ígér. Másfél milli­árd forintos beruházással bővítjük és regionális szerepre alkalmassá tesszük egyik intézményünket, a siketek iskoláját, és ugyanennyi­ért folytatjuk a Kaposi Mór Me­gyei Kórház műtéti tömbjének re­konstrukcióját: mindkettőt állami segítséggel. Reményünk van azonban egy még nagyobb „do­básra": a nemrég még adósság­konszolidációra kényszerült in­tézményünk, a megyei kórház 10 milliárd forint értékű beruházásá­val újabb európai szintű fejleszté­sére készülünk. Somogybán csak így megy: meg kell izzadni a sike­rért. A nagyszerű természeti ért­ékek mellett csak az itt élők szí­vós munkája és összefogása hoz felemelkedést. De megvan az alap, az összefogás, az akarás számos szép példája. Köszönöm a sorsnak, hogy ebben a munká­ban sokakkal együtt részt vehe­tek. Ne feledjük: sorsunk So­mogy ______________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom