Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-15 / Vasárnap Reggel, 7. szám
2004.FEBRUÁR 15. RIPORT Hová tűntek a doktorok? Kivándorolnak a magyar orvosok. A doktorok háromnegyede nincs megfizetve, napi megélhetési gondokkal küszködik, viszont napi 12- 14 órát kell dolgoznia. Az egyetemeken már csak szép emlék a hatnyolcszoros túljelentkezés, a mai fiatalok ugyanis rájöttek: a tanulásba fektetett munka a későbbiekben sem térül meg, ráadásul a pálya presztízse is csökkent. Azokból sem lesz mind orvos, akik most végeznek, a végzősök harmada más, jobban fizető pályára nyergei át, vagy éppenséggel külföldre megy. Ráadásul 8500 orvos két éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, így aztán igazán elkeserítő a helyzet. jfl Húsz-harminc évvel ezelőtt az orvosi hivatásnak nimbusza volt. Az egyetemen nagy volt a túljelentkezés, pedig a pályakezdőket már akkor sem fizették meg. Volt viszont már paraszolvencia, vagyis csúszópénz, amiből - lévén, hogy kisebbek voltak a társadalmi, illetve a jövedelmi különbségek - azért elég szépen meg lehetett élni - állítja dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Szerinte az orvosok alulfizetettségének történelmi gyökerei vannak: az ötvenes években nyíltan vállalta a politika, hogy ezen hivatás képviselőinek nem kell sok bért adni. Ennek az egyenes következménye a jelenlegi áldatlan helyzet, amikor mind az orvos, mind a beteg, mind pedig az állam számol a csúszópénzzel. A gond csak az, hogy az orvosok túlnyomó hányadánál a hálapénz nem jelentkezik, s a jelenlegi közhangulat sem használ az orvosi pálya tekintélyének.- Ma az orvosoknak legfeljebb 5-6 százaléka él királyi módon a hálapénzből: azok, akik egy-egy műtétért félmilliót is elkérnek. Az érintettek egy kis hányada számára a paraszolvencia legfeljebb any- nyit jelent, hogy abban a hónapban kettővel többször tankolhat az autójába, míg az orvosok háromnegyedének egyáltalán nincs jövedelme a fizetésén kívül. Ma egy kezdő orvos átlagbére alig haladja meg a 100 ezer forintot. A végzett szakorvosok bruttó 128 ezret, a kórházi orvosok pedig bruttó 160-180 ezret keresnek alapbérként. Az EU-ban egy orvos fizetése bruttó 2,5-3 millió forint, a szlovák orvosok a kétszeresét, a csehek háromszorosát, a lengyelek pedig a hétszeresét (!) keresik annak, mint magyar kollégáik. Nem csoda hát, hogy a végzős hallgatók 25-30 százaléka „eltűnik”, vagyis még a szakorvosi vizsgáját sem teszi le. Vagy egy gyógyszergyár alkalmazottja lesz, s elmegy orvoslátogatónak, vagyis afféle kereskedelmi munkatársként járja a kollégáit, s megpróbálja őket rávenni, hogy az általa képviselt készítményt alkalmazzák. Ez ma egy jól fizető állás. Több olyan orvosról is tudnak, akiből informatikus lett. Sokak számára azonban a legvonzóbb alternatíva mégis a külföldi munka. Norvégia évekkel ezelőtt egy államközi egyezmény alapján már fogadott vagy félszáz magyar orvost. Ha belépünk az EU-ba, ez a folyamat felgyorsulhat, hiszen Ábrahám Dávid ingatlanbecsüs: Szerintem az első időkben nem rohanják meg a magyar orvosok Európát, hiszen a munkavállalási lehetőségek is korlátozottak. Persze ha a fizetés nem változik, akkor elfogynak majd az orvosok. Bérüket legalább a duplájára kellene emelni. A háziorvosok pedig akkor lesznek nem csak nevükben azok, ha majd úgy lesz, mint nagyanyáink ide- | jén, amikor szinte családtagnak számítottak. Illúzió a szabad orvosválasztás Ha holnaptól rendesen megfizetnének minden orvost, akkor is kevés lenne az itthon maradó gyógyító. Gyenes Géza szerint a szabad orvosválasztás már ma is illúzió, hiszen vannak olyan túlterhelt orvosok, akik nem vállalnak új betegeket. Arról nem is szólva, hogy egy bizonyos határon túl a több beteget az egészségügyi finanszírozás sem honorálja - márpedig ingyen senki sem akar dolgozni. Ugyanakkor már most körülbelül 250 üres praxishely van, ahol csak helyettesítéssel lehet megoldani az ellátást. Az egyre kínzóbb orvoshiányt egyébként gordiuszi módszerrel is meg lehet oldani: ha a 170 kórház egy részét bezárják. Ebben az esetben ugyanis az elküldöttek betölthetik a most még üres álláshelyeket. az orvosok mindegyike tud valamilyen idegen nyelvet, s az európai országok jelentős részében orvoshiány van. Patológust, aneszteziológust Skandináviában már helyi nyelvtudás nélkül - például angol nyelvismerettel - is azonnal felvesznek - állítja dr. Szócska Gábor belgyógyász, oktatási menedzser, a Semmelweis Egyetem képzési stúdiójának vezetője.- A hallgatók az ötödik-hatodik évben kedvetlenekké válnak - mondta. - Ekkor ugyanis már érzékelik a rájuk váró megélhetési problémákat, és a sikerélménynek is híján vannak. Az egyetemről kikerülő hallgatók jelentős hányada okkal tarthat külföldre. Pedig egy orvos képzése a szakvizsgáig 25- 30 millió forintba kerül. Az idősebb kollégák túlsúlya sem veszélytelen: 8500 orvos két éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. Az utánpótlás számára nincs, aki átadja a gyakorlati ismereteket. Pedig az orvosi pálya tapasztalati szakma, a legtöbb tudásanyag nem a tankönyvekből, hanem a hétköznapi életben szerezhető. A magyar orvosok elvándorlása több lehetőséget vet fel. Az egyik, hogy külföldről jönnek gyógyítók. A legjobb, ha ezek Ukrajnából, Romániából származó magyarajkú orvosok, mert velük legalább szót ért a beteg - bár dr. Szócska Gábornak munkatársa mesélt olyan romániai magyar kollégáról, aki még a hordozható EKG-t sem ismerte. Ám bármilyen jó felkészültségű kollégák érkeznek, a jelenlegi torz viszonyok az ő munkájukra is rányomják bélyegüket.- Mivel az Európai Unió a nyelvtudás előírását hátrányos megkülönböztetésnek veszi, jöhetnek hozzánk olyan orvosok is, akik egyáltalán nem tudnak magyarul - állítja az orvosi kamara főtitkára. - Nem vagyok nacionalista, de ez nagyon kockázatos: a gyógyításban egyetlen szónak is óriási jelentősége lehet, s nem mindegy, hogy az illető orvos jól fejezi-e ki magát. D. T. Buzásné Putz Erzsébet, műszaki értelmiségi: Én sem tartozom a legjobban fizetettek közé, de ez igaz minden értelmiségi foglalkozásra. Az orvosokat jobban meg kellene becsülni, hiszen az egészségünk, életünk függ tőlük. Célszerű lenne felemelni a fizetésüket, bár meggyőződésem, nem (csak) ezen múlik, elhagyják-e az országot. Tudom, hogy fontos számukra az elismerés, szakmai fejlődésük megteremtése is. Egy diéta, amely megosztja a világot- Nem kellene ennyi húst zabáltatni az emberekkel - véli a testszépítő, aki nem állt be az Atkins-diétáról hozsannákat zengő sztárok kórusába. Róbert Atkins harmincéves fogyókúrás módszere újra megőrjítette a fogyásra vágyókat, miközben a táplálkozási szakemberek szerint megbetegíti a szívet, a májat, a vesét. KÖVÉR A VILÁG 1. USA 2. Mexikó 3. Nagy-Britannia 4. Ausztrália 5. Magyarország A magyar lakosság húsz százaléka orvosi értelemben is elhízott, és ez az arány évről évre növekszik. A férfiak negyven százaléka túlsúlyos, húsz százalékuk veszélyeztetetten kövér. Ez az arány a nőknél harminc, illetve húsz százalék. A túlsúlyosak háromszor könnyebben lehetnek cukorbetegek, magas vérnyomá- súak. Nagyobb az esélyük az érelmeszesedésre is. ÍJ Az Atkinson-diéta korlátlan mennyiségben engedélyezi a fehérjék - hús, tojás, sajt, hal, szalonna, tejszín - fogyasztását, ellenben tiltja a a szénhidrátok - kenyér, rizs, burgonya, tészta - bevitelét. A hetvenes évek elején tűnt fel dr. Róbert Atkinson, akit azonmód kiátkoztak. Az újfajta táplálkozás igehirdetője napi félkilónyi súlyvesztést ígért: a napi energiabevitel optimális megoszlása 15- 20 százalék szénhidrát, 40- 45 százalék zsír és 40 százalék fehérje. Az Atkinson-kú- ra előnyének tartják, hogy mindent lehet enni, amit másféle diéták száműznek a táplálkozásunkból, csak a kenyeret és a köretet mellőzzük. Atkins úr étkezési rendje az ünnepi lakmározások utáni időszakban kapott nálunk új életre. Miközben a kritikai hangok is felerősödtek. Ellenzői szerint hosszú távon káros az egészségre, mivel szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet. Az engedélyezetten magas fehérjebevitel növeli a vér koleszterinszintjét, ezzel a vérnyomást, a rost-, az ásvá- nyianyag- és a vitaminhiányos táplálkozást népszerűsíti. A szénhidrát megvonásán alapuló diétát az amerikai orvosok szövetsége potenciálisan veszélyesnek minősítette.- Nem kellene ennyi húst zabáltatni az emberekkel - véli Bíró Ica test- és lélekszépítő. - A rengeteg méreganyag leterheli a májat, és növeli a húgysavszintet. Nem értek egyet az Atkins- diéta alapelvével, a táplálkozáskutatók is elutasítják. A mértékletesség híve vagyok, a szénhidrátra ugyanúgy szükség van, mint a light fehérjékre. Sorra születtek a diétaiskolák: néhol oxigénben szegény fennsíkokra hívják a kövéreket, mondván, hogy az oxigénhiány segíti a fogyást, ezért is kellene a karcsúsító farmokat legalább négyezer méter magasan működtetni, a francia tengerpartokon üvöltős kúrát tartanak a kövéreknek, mert állítólag a friss tengeri levegőnek ordítozáskor zsírégető hatása van. A világot megbolondító Atkinson doktortól azonban még senkinek nem sikerült eloroznia a diétaguru címet.- Felelőtlenségnek tartom e diéta követését - mondja Veresné Bálint Mária dietetikus. - Ha ez a csodakúra igaznak bizo: nyúlna, nem lenne kövér ember. A sok zsiradéktól a vese károsodik, a szénhidrát hiánya pedig májbetegségekhez vezet. A szervezet ugyanis alig raktároz szénhidrátot, amit mégis, az a májban rakódik le, és ha a máj nem töltődik fel, érzékennyé válik és megbetegszik. A hirtelen fogyás csökkenti az állóképességet, gyengíti az immun- rendszert. Hozzáteszi, hogy egy-két hét még az Atkins-diétából is bocsánatos bűn, hosszú távon veszélyes, meri terheket ró a szervezetre. Másrészt minden diétának életmód- váltással, sok mozgással is együtt kellene járnia. A BBC dokumentumfilmet is forgatott Atkinson doktor receptjéről, híveiről és ellenzőiről, de az angol pékek is megszólaltak, akik panaszolták, hogy Atkinsonnak köszönhetően csökkent a kenyerek és pékáruk iránti kereslet. Bemutattak hatvan túlsúlyos Atkins-hívőt, és hatvan Atkins-ellenzőt: a filmből kiderült, hogy az előbbiek kétszer annyit fogytak. Szakemberek szerint e diéta működését az magyarázza, hogy a fehérjefogyasztás étvágycsökkentő hatású, aki sok fehérjét fogyaszt, ritkábban étkezik. A diétaguru híveit nem zavarja, hogy mellékhatásként lehelletük felér egy acetonfelhővel, székrekedés vagy alhasi görcs kínozza őket. Mi ez a kis kellemetlenség egy kis karcsúsághoz képest? Csontos Tibor Botos Krisztina bankár- Nem hiszek semmilyen fogyókúrás receptcsodában, különösen nem a rövid távú diétákban. Ha valaki plusz súlyokat szed fel, annak elég az étrendjén változtatnia és sokat mozognia anélkül, hogy alávetné magát bármilyen drasztikus fogyókúrának. Sokszor az is elegendő, ha étrendünkből száműzünk néhány nem megfelelő ételt. Ismerem az Atkins-módszert, amelyről azt gondolom, hogy nem mindenkinek a szervezetére hat kedvezően. Atkins, a 116 kilós diétaguru B Hetvenkét éves korában, tavaly hunyt el Dr. Róbert Atkins ohiói kardiológus, a világszerte népszerű szénhidrátszegény diéta kitalálója. Miután elcsúszott a jeges úton, kómába esett, és nem is ébredt fel többé. Az 1972-ben megjelent Atkins doktor forradalmi diétája című könyvével szerzett hírnevet a fogyókúra-mániások között. Atkins túlsúlyosként élte napjait. Állítólag a diétaguru 180 centijéhez képest 116 kilót nyomott, és szívproblémákkal küszködött. Feiner Józsefné ügyintéző:- Ahelyett, hogy elkötelezném magam ’SJgpjS bármelyik „hivatalos" fogyókúramód- szernek, egyéni receptet használok. Az a l®nVe6e' hogy vacsorára alig eszem vall ír lamit, kerülöm a zsíros ételeket, de ez i nem jelenti azt, hogy kizárólag főzeléket fogyasztok. Amint úgy érzem, hogy súly- feleslegem van, étlapomon főleg a gyümölcs és a test- | mozgás szerepel. Régebben kipróbáltam egy-két módszert, igaz, cseppet sem kitartóan, és nem vezettek célra.
