Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-15 / Vasárnap Reggel, 7. szám
2004. FEBRUÁR 15. GAZDASAG Olcsóbb lesz a vadhús 1990 Ft/kg 1500 Ft/kg Tudományos kutatások igazolják, hogy a vadon élő állatok húsa egészségesebb háziasított rokonaiknál. Igaz, az áruk fordítottan arányos koleszterin- vagy zsírtartalmukkal. A magyar vásárló egyelőre még sokallja a vadételre valót. Hazánkban ezért többnyire a szállodák, éttermek veszik meg annak a 2000 tonnának a nagy részét, amit a határokon belül értékesítenek. Jó hír viszont, hogy a bevásárló- központok és a tenyésztett szarvasok talán hamarosan lejjebb szorítják a vadhúsok árát. ■ Magyarországon évente egy lakos alig 20 dekagramm vadhúst fogyaszt, ám még ezt az adatot is a merész kijelentéseknek járó fenntartásokkal kell fogadni, ugyanis a feldolgozott vadakat 90 százalékban szállodák és éttermek vásárolják fel - ezek vendégei pedig inkább külföldiek. A vadhús a halhoz hasonlóan szezonális termék - jelentette ki Heltay István, a Hubertus Vadkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: egyes szakértői becslések szerint a magyar ember igazából 6 dekagramm vadhúst eszik meg évente, ami még egyszeri gyermekadagnak is kevés lenne. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy míg nagyanyáink viszonylag sok vadat készítettek, és értettek is hozzá, az utóbbi évtizedekben a vad kiszorult a konyhából, többek között az ára miatt. Egy kiló őzcomb 1990, a szarvas 1500, a vaddisznó 1400 forint. Ezek az árak persze az állat testrészétől függően jelentősen elmozdulhatnak lefelé, illetve felfelé. Az őzgerinc természetesen ennél jóval drágább, de a vadkacsa sem olcsóbb. A nagy élelmiszerláncok igyekeznek leszorítani az árakat, például egy kiló őz-, szarvas-, valamint a vaddisznóhús 1600-3000 forint. A pörköltnek való apróhús ennél lényegesen olcsóbb, alig 700 forint. A piacokon is mérsékeltebbek az árak, az őzaprólék kilója 1400, a szarvasé 1200 forint, s a vaddisznó sem kerül többe. Heltay István elmondta: nehéz betörni a hipermarketek világába, mert a nagy áruházláncok törekszenek az árak lenyomására, és a 60-90 napos fizetési határidők sem túl vonzóak a kereskedelmi partnerek számára. Jó hír viszont, hogy az árak nemsokára csökkenhetnek, mivel az unióban jelentős raktárkészletek halmozódtak fel, és hazánkban is megjelentek az első szarvastenyészetek. Az új- zélandi példa nyomán terjedő „szarvastartás” lehetővé teszi a lőtt vadnál olcsóbb hús előállítását. A belföldi piacon a szarvas a legnépszerűbb, ezt követi a vaddisznó, majd az őz, illetve a nem őshonos muflon. Az árcsökkenés mellett szól a túlszaporodott hazai nagyvadállomány is, hiszen árualap van bőven. Törvényszerűnek nevezhető, hogy emelkedik majd a szürke- és a fekete- gazdaság aránya a vadhús forgalmazásban - figyelmeztetett Pacs István, a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Termék- tanácsának titkára. A legális kereskedelemben a 2002. évhez képest tavaly ezer tonnával kevesebb vadhús került a „fehér” gazdaságba. Ezt csak az ágazat támogatásával lehetne ellensúlyozni, ami annál is égetőbb kérdés, mert az unióban nincs kvóta a vadhúsféleségekre, és a csatlakozást követően nem csak az uniós termékek, de a külföldi kereskedők is megjelenhetnek a hazai piacon. I. S. ■ A vadon élő állatok húsának zsírtartalma jóval a háziasított fajtársaiké alatt marad. Míg 100 gramm vaddisznóhús 2,4 gramm zsírt tartalmaz, addig a házisertés húsa 100 grammonként átlagosan 8, a vadnyúlé 1,1, a házinyúlé szintén 8 grammot tartalmaz. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese elmondta: a vadon élő állatok zsírjának összetétele is előnyösebb szelíd társaikénál, sőt a koleszterin- tartalmuk is sokkal kedvezőbb. Szakértői becslések szerint a magyar ember évente átlagosan 6 dekagramm vadhúst eszik Bár a szélenergia a leggyorsabban terjedő áramtermelési mód, Magyarországon szinte nem is mérhető az aránya. Pedig hazánk jó adottságokkal rendelkezik. Vélhetőleg ezt szeretné kiaknázni az a vállalkozás, amely az Alföldön kíván szélerőműveket telepíteni. Az Euro- wind Hungary Kft. egymillió dolláros beruházással Mezőtúrnál építene 1,65 megawatt teljesítményű széltornyokat, de terveznek egy másik szélparkot is Törökszentmiklós mellett. A megújuló villamosenergia-források fejlesztése egyébként is uniós előírás. Ahhoz, hogy az'elvárásokat teljesítsük, 2010-ig 80-130 milliárd forintot kell hazánkban beruházni. A megtermelt villamos energián belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 0,8 százalékos arányát legalább 3,6 százalékra kell feltornázni. Holnap evabevallás! ■ Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) számviteli törvény hatálya alá nem tartózó átalányadózóinak holnap éjfélig kell feladniuk a 2003. évről szóló bevallást, és befizetniük a tavalyi év után még be nem fizetett adót. A jogszabály szerint a bevallást 2004. február 15-ig kellene beadni - ám mivel az idén ez a nap vasárnapra esik, a határidő február 16-a. Ugyaneddig a napig kell a még hátralévő adót 2003 után befizetni, így az előző negyedév után nem január 12., hanem február 16. a befizetési határidő. Az evát az •adóhivatal 10032000-01076033 számú számlájára kell átutalni. A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállakózásoknak viszont nem február 16-a a bevallás, a fizetés határideje, hanem május vége. HÍREK Hozzánk jöhet külföldi munkás H Magyarországnak nem áll szándékában korlátozni az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból a J munkaerő beáramlását, sőt, ezt éppenséggel po- !' zitív jelenségnek tartaná - jelentette ki hazánk brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetője. Balázs Péter nagykövet rámutatott: a jelenlegi tagor- | szágok korlátozó intézkedései azt eredményezhetik, hogy az új tagországok között indulhat meg | munkaerő-áramlás. Magyarország például a lengyel vagy a szlovák munkavállalókat vonzhatja. J Leszerepelt áramszolgáltatók | I Elégedetlenek a villamosenergia-fogyasztók az § | áramszolgáltató társaságok panaszügyintézési gya- 1 korlatéval - állapította meg a Magyar Energia Hiva- | tál felmérése. Eszerint mind a lakossági, mind a nem lakossági fogyasztók találkoznak számlázással 1 | kapcsolatos gondokkal. Azt is megállapították, hogy j a fogyasztók alacsonynak találják az üzemzavar-elhárítás és a szünetmentes szolgáltatás színvonalát. | Svédország várja a magyarokat , Svédország valószínűleg nem határoz meg kvótát az új európai uniós tagállamokból érkező munka- | | vállalók létszámára, de átmenetileg munkaválla- jj lási engedély kiadásával kívánják kiszűrni az ügyeskedőket - jelentette ki Hans Karlsson svéd munkaügyi miniszter, hozzátéve: a legálisan dől- | goz’ni akarók elé nem gördítenek akadályokat. | APEH: 35 milliárdos hiba y Téves adatközlés miatt rendelt el vizsgálatot az | APEH-nél a Pénzügyminisztérium, s ez nem vonat- I kozik az adóhivatal elnökének munkájára - közölte a tárca, reagálva arra az újsághírre, miszerint a decemberi bevételi elvárások elmaradása miatt vizsgálnák az adóhivatali elnök tevékenységét. A tárca | arra vár választ: miként fordulhatott elő, hogy egy | tényadat 35 milliárd forintos hibával került a december közepi államháztartási prognózisba. Kiöntik a tejet a termelők Kormányzati segítséget várnak az alföldi tejtermelők, akiknek a tejét nem vásárolja meg a Friesland. A termelők tejházai tele vannak, s mivel már nem tudtak többet tárolni, kénytelenek a napi 250 ezer liter tej nagy részét kiönteni. Fór- f gács Barna, a termelők képviselője elmondta: a Friesland szerintük visszaél monopolhelyzeté- 1 I vei. A gyors kármentés állami felvásárlást jelentene, amelynek során a tejet tejporrá alakítanák. | Olcsó lengyel félsertések jönnek? II A magyar állattartók védővámot emlegetnek, mert attól tartanak, dömpingáron, vagyis kilónként 240 | forintért lengyel félsertéseket importálnak a keres- | | kedők. A hazai félsertések egyébként kilónként j 120 forinttal többe kerülnek. Egyelőre viszont | nem érkezhetett komoly mennyiség, hiszen a ma- ! gyarországi vágások száma nem csökkent a heti 80 ezer alá. A Világgazdaság információi szerint a | lengyelek jelentős támogatásokkal próbálnak sza- 1 badulni húsfeleslegeiktől, hiszen az unióban is | sertésválság van. Igaz, ők is kilónként 104-106 fo- 1 rinttal támogatják a sertések exportját. Pintér Zsoltot tartják a karrier- tervezés gurujának, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek hívja magát. Olvasóink állásvadászattal kapcsolatos kérdéseire háromhetente válaszol. „Irodavezető vagyok, nemrég múltam 45 éves. Szerencsémre eddig mindig olyanok mellett dolgoztam, akik profin értettek a számítógéphez, ezért nem nagyon voltam rákényszerítve, hogy az alapszintű szövegszerkesztői ismereteknél jobban beleássam magam az informatikába. Nemrég azonban új külföldi főnököt kaptunk, aki elvárná tőlem, hogy jobban értsek a számítógéphez. Ráadásul ahogy az álláshirdetéseket böngészgetem, a legtöbb esetben elakadok a feltételeknél. Például nem értem, mit jelent az, hogy készségszintű ismeretekre van szükség. Tudni szeretném, mit kell egyáltalán a különböző szinteken érteni?” Sz-né T. Éva (Pilisvörösvár) II Igaza van abban, hogy először azzal kell tisztában lennie, mit értünk a különböző „szinteken”. Például egy üzletembernek, menedzsernek vagy adminisztratív dolgozónak az adott munkahelytől függően, optimális esetben egy gyakorlott szoftverfelhaszmálói és alapfokú hardverüzemeltetői szinten kell értenie az informatikához. Az alapfokú számítógép-kezelést tehát el kell sajátítani. A szoftverfelhasználói tudás is több szintet jelöl. A „kezdő felhasználói” szint az operációs rendszer, vagy az azt helyettesítő valamely parancsvégrehajtó program (Windows Intéző, Norton KARRIERTANACSOK Amikor számít a számítógép Commander, WinComman- der stb.), illetve a Windows egyszerűbb felhasználói programok alapszintű kezelését jelenti. A „gyakorlott felhasználó” már magasabb szinten rendelkezik a fenti operációs rendszerek, illetve parancsvégrehajtó programok majdnem minden parancsának (pl. programok és adatok áttekintése, keresés, programok elindítása), továbbá szövegszerkesztők, adatbázis- és táblázatkezelők, valamint bonyolultabb felhasználói programok ismeretével (pl. prezentációs programok: Power Point, grafikus programok: Paint- ShopPro, Adobe Photoshop; Internetes böngészők: Internet Explorer, Netscape, Opera stb.) A készségszintű ismeret azt jelenti, hogy egy fontos, határidős munka elkészítésénél nincs idő a felhasználói kézikönyvet bújni. A szövegszerkesztés megismerése során talán a legfontosabb a számítógépes szövegszerkesztés és az írógép használatának összevetése, és a különbségek megtanulása. Magyarországon általában a WinWord szövegszerkesztő használatát tanítják. Mivel azt írta, valamilyen szinten ért a számítógépekhez, bizonyára találkozott már valamelyik programmal. így tudja azt is, hogy a szövegszerkesztés nem egyenlő a levelek megírásával, hanem ide tartozik a különböző jelentések, a bonyolultabb, és külső megjelenésükben is igényesebb kiadványok szerkesztése és kulturált megjelenésű tördelése, majd nyomtatása is. Színvonalasabb tanfolyamokon ezért a résztvevőknek alapfokú tipográfiai, tördelési és nyomtatási ismereteket is adnak. Ha tovább szeretne lépni, az internetes levelező, adatbázis- és táblázatkezelő, továbbá grafikus programok elsajátítását mindenképpen a fenti ismeretek megszerzése és kellő begyakorlása után javaslom. Ezek az ismeretek 1-3 hetes intenzív tanulással elsajátíthatók. Ugyanakkor csak abban az esetben van értelme elkezdeni a tanulást, ha az embernek lehetősége van otthon vagy a munkahelyén A készségszintű ismeret azt jelenti, hogy egy határidős munka esetén nincs idő a felhasználói kézikönyvet bújni a gyakorlásra. A tanfolyamoknál figyeljünk arra is, hogy hány hallgató jut egy gépre, kapunk-e valamilyen igazolást a tanfolyam elvégzéséről, illetve magyar nyelvű írásos anyagot. A speciális, egy tárgyra összpontosító alapfokú tanfolyamok ára színvonaltól függően 15000-25 000 forint, míg a komplex tanfolyamok 25000-45000 forint között mozognak. Itt is érvényes, hogy érdemesebb nagyobb, számítógépes oktatásban jelentős tapasztalatokkal bíró oktató cégeknél tanulni, de még ez esetben sem árt a végzett hallgatóktól referenciát kérni.
