Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-14 / 38. szám
10. OLDAL GAZDASÁGI TÜKÖR 2004. Február 14., szombat Akár májusig is eltarthat a tejválság A termelők szerint a feldolgozók, a tejüzemek szerint a magas termelői ár okozza a krízist Az utóbbi hetekben egyre több tejtermelő riogat az ágazat teljes összeomlásával, miután az állam januártól teljes egészében kivonult a piacról. A tehenészetek szerint a feldolgozók hatékony- sági problémáit is nekik kell finanszírozni, míg a tejüzemek a csatlakozó országok alacsonyabb áraira hivatkoznak. Nehéz tisztán látni a magyar tejpiacon: az érdekelt felek egymásra mutogatnak, miközben januártól semmiféle állami szabályozás nem érvényesül. A problémák gyökere alighanem négy-öt esztendővel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még a tejtermelés tisztes jövedelmet hozott a tehenészeteknek. A feldolgozóknak akkori- • bán komoly erőfeszítésbe került a null- szaldó elérése is, ezért a piacon keletkező tejfelesleg levezetésének költségeit már végképp nem akarták teljes egészében magukra vállalni. Ezért a problémát úgy hidalták át, hogy a Tej Terméktanács (TT) égisze alatt létrehozott exporttámogatási alapot fele-fele részben a gazdák és a tejüzemek adták össze, míg a minél nagyobb uniós kvótát elérni kívánó állam a termelés ösztönzésére ugyancsak jókora mennyiségű, belföldön eladhatatlan tej felvásárlását vállalta. Bár a gondolat jó volt, s évekig sikerült is kellő rugalmassággal eltüntetni a felesleget, a piaci folyamatok a rendszert tavaly végképp ellehetetlenítették. Az esztendők során ugyanis valóban megindult a termelés növekedése, amivel a belföldi fogyasztás nem tartott lépést. így viszont a kiviteli támogatási igény megnőtt, egyre nagyobb terhet hárítva a terméktanács tagjaira. Ezzel egy időben megkezdődött a termékvonal jövedelmének újraelosztása is. A szétaprózott kapacitású, tőkeszegény termelőknek fizetett felvásárlási ár 1996 és 2002 között 110 százalékkal emelkedett, miközben a piaci ár 120, a zacskós tej bolti ára pedig 144 százalékkal nőtt. (A fogyasztói árak ezal^t átlagosan 96,62 százalékkal emelkedtek.) Mindebből a gazdák úgy érzik: korábbi hasznuk egy részét a feldolgozók teszik zsebre. A feldolgozók oldaláról nézve azonban pontosan érthető az árleszorítás: a 2002- es mérlegek alapján a legnagyobb tejipari cégek üzemi és mérleg szerinti eredménye egyaránt esett. Árnyalja a képet, hogy a KSH adatai szerint bár a feldolgozók egyre kevesebb tejet vásárolnak fel, árbevételüket mégis képesek voltak az inflációnak megfelelően növelni. A tej felvásárlási ára ugyanakkor a bevételnek stabilan 69-70 százaléka, vagyis a cégek eredményességének romlását más jellegű költségeik gyorsabb növekedése okozta. Az utóbbi években a feldolgozók jövedelmezőségük javítására számos intézkedést hoztak. Nemcsak a felvásárlási és értékesítési árak közti ollót nyitották szélesebbre, de forgalmazni kezdték a korábban hulladékként kezelt agyagokból előállított reggeli vagy tejitalt is. Csakhogy ez jókora fogyasztói réteget vont el a tejtől, miközben az egyre feljebb srófolt árak miatt a boltokban már feltűnt az olcsó szlovák UHT tej, s terjednek a tejfölt és a vajat helyettesítő növényi alapú termékek is. Sőt, a gyümölcsjoghurtoknál a magyar termékeknél nem ritkán 10-20 százalékkal is olcsóbbak a drágább tejből készült, de exporttámogatást élvező német készítmények. Mégsem ezek a trendek vezettek önmagukban a piac 2003. végi összeomlásához, hanem az, hogy az állam megszegte korábbán tett piactisztítási ígéreteit. Nem az okozta az igazi gondot, hogy a vállalat 200 millió liter helyett csak 160-180 millió liternyi felszívásáról gondoskodott (ezzel a feldolgozóknak mintegy 2 milliárd forintos többletköltséget okozva), hanem hogy a szerződés felrúgásával a feldolgozók feljogosítva érezték magukat arra, hogy - a termelőkkel kötött éves szerződéseikkel ellentétben - drasztikusan csökkentsék a felvásárlási árakat. A gazdák szerint a Gazdasági Verseny- hivatal figyelmét is fel kellett volna hogy keltse, hogy a piacon a vevők egységesen, egy időben 60-65 forintra csökkentették felvásárlás; áraikat. Ezzel viszont a termelői ár már végképp nem fedezi a gazdák szerint az idén már 75-82 forintos előállítási költséget. Pedig a korábbi 72 forintos ár alapján - figyelembe véve az eltérő beltartalmi előírásokat - kilónként (1 kiló tej mintegy 1,03 liter) mintegy 0,28 eurós árat kapunk, ami uniós viszonylatban korántsem irreális: Dániában 0,32, Finnországban 0,36, míg Olaszországban például 0,39 euró volt egy kiló tej átlagos átvételi ára tavaly. Ráadásul az exportálóknak figyelembe véve a kapott exporttámogatást - egy liter tej átlagosan már így is csak 65 forintba került (ez lényegében a szlovák árral azonos), míg az Unió átlagos átvételi árát hazai szabványokra korrigálva 78,1 forintot kapunk. Ezért a# gazdák nem értik, miért volna szükség az átvételi árak újabb csökkentésére, hiszen a Magyarországon tejet felvásárlók az Kompromisszum A tejpiaci gondok enyhítésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdeti a tej 68 forintos irányárát, valamint az ehhez kapcsolódó literenkénti 4 forintos támogatást - jelentette be Németh Imre földművelésügyi ' és vidékfejlesztési miniszter pénteken. A javaslatot a termelők egy része elfogadhatónak tartotta, míg a feldolgozók tárgyalni kívánnak az előterjesztésről. uniós piacokon versenyelőnyben kellene hogy legyenek, hiszen a nyersanyag- költség mellett a hazai bérek is jóval szerényebbek. A termelők szerint a szlovák és a lengyel tej sem jelent túl nagy veszélyt, hiszen északi szomszédunknál igen alacsony az exportálható mennyiség, míg a lengyel tehenészetekben a minőség hagy kívánnivalót maga után. Az ország uniós derogációt kapott az első osztályú tej felvásárlásának megszüntetésére, így a mostani, hazainál alacsonyabb, 25 eurós felvásárlási átlagár még ezt a hatást is tükrözi. (Az extra minőséget el nem érő tej itthon január elsejétől emberi fogyasztás- ra már nem használható.) ■ Devizaárfolyamok Cseh korona 8,07 Euró 263,01 Japán jen (100) 194,77 Lengyel zloty 54,02 Svájci frank 166,44 Szlovák korona 6,50 Angol font 388,15 Hírek MÉRSÉKLŐDÖTT A PEUGEOT PROFITJA A francia PSA Peugeot-Citroén 1,5 milliárd eurós - az 1,36 milliárdos elemzői várakozást meghaladó - tiszta nyereséget jelentett szerdán a tavalyi évről, 11 százalékkal kevesebbet a 2002- es 1,69 milliárdnál. Működési nyeresége 25 százalékkal, 2,2 milliárd euróra csökkent 2,91 milliárdról, forgalma 0,36-dal, 54,24 milliárd euróra 54,44 milliárdról. A személyautó-üzletágban a működési nyereség 41 százalékkal, 1,28 milliárd euróra esett. REUTERS NÖVEKSZIK A ROMÁNIAI PC-KERESKEDELEM Romániában évi negyven-ötven százalékkal bővül a számítógépkereskedelem, de a romániaiak még így is hatszor kevesebbet költenek információs technikai (it) eszközökre, mint Magyarország lakosai. A számítógépeket és más it-felszereléseket előállítók és forgalmazók romániai érdekképviseletének elnöke szerint tavaly 210 millió eurónyi számítógép kelt el Romániában. Különösen a laptopok eladása ugrott meg. Az eladott számítógépek körülbelül egyharmada a kis- és középvállalkozókhoz került, mti ÜVEGGYÁR ÉPÜL NICKELSDORFBAN Az orsztrák zöldek kifogást emeltek a Nickelsdorfban építendő üveggyár ellen, mivel az évente 192 ezer tonnával növelné Ausztria szén-dioxid-kibo- csátását, és az okozott környezeti terheléssel súlyosan rontaná a térség életminőségét. Az üzem létesítése ellentmond a Burgenland által is vallott környezet- és klímavédelmi céloknak. A 17,2 százalékban támogatott beruházás emellett elvonja a kis- és középvállalati ke- ret nagy részét, apa _________■ El lenőrzött üvegzsebtörvény Budapest Az üvegzsebtörvény által az ÁSZ-ra bízott cégekről kiderült: gombamódra szaporodnak, felügyelőbizottságaik működése és gazdálkodási fegyelmük pedig megannyi kívánnivalót hagy maga után. Ez különösen aktuálissá teszi a törvény igazságügyi tárca által tervezett hatásvizsgálatát. Az üvegzsebtörvény hatásának elemzésére készül az igazságügyi tárca. Áttekintik azon gazdálkodószervezetek körét és tevékenységét, amelyekben a költségvetési szervek többségi vagy kisebbségi befolyással bírnak. Megvizsgálják, hogyan hatályosának a mintegy fél éve élő törvény rendelkezései, hol akadozik érvényesülésük, illetve milyen döntések szükségesek maradéktalan megvalósulásuk végett - tudta meg lapunk. A munkát különösen aktuálissá teszi a kormány takarékossági intézkedéseit megalapozó ÁSZ-jelentés, amely szerint az érintett kétszáznál több gazdasági társaság mintegy 85 milliárd forint költség- vetési támogatásban részesül, lti- zárólag állami feladatot lát el, közvetlenül vagy közvetve minisztériumi irányítás alatt áll, és számláit kereskedelmi bankok vezetik. Az üvegzsebtörvény igyekszik megszigorítani és átláthatóbbá tenni az állami többségű cégek alapítását és működését. Evégett a 200 millió forintnál nagyobb cégek felügyeletét az ÁSZ-ra bízza. Felhatalmazza, hogy javaslatot tegyen a felügyelőbizottsági elnökök személyére. Kiderült: az ÁPV Rt.-hez tartozó cégeken túl további száz ilyen gazdálkodó- szervezet működik, számuk - érdekes módon, ahogy a minisztériumok létszám-megtakarításokra kényszerülnek - az utóbbi hónapokban növekvő. Miközben a privatizációs törvény hatálya alá tartozó cégekben csökken az állami jelenlét, gombamódra szaporodnak a minisztériumok és az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, illetve az utóbbiak által alapított cégek. A minisztériumok nem fordítanak kellő gondot a tulajdonosi jogok gyakorlására. Elnagyolt az üzleti tervek jóváhagyása, számonkérése, a felügyelőbizottságok ellenőrzési tevékenysége sincs arányban az átadott közpénzek súlyával. Gyakori, hogy e szervezetek bankszámlái jelentős, a minisztériumokból átutalt költségvetési támogatásokkal híznak. így a társaságok folyamatosan több- milliárdos kamatbevételhez is jutnak. Ugyanakkor többnyire veszteségesen gazdálkodnak. A 200 forintos kenyér nyomában ____ Budapest __ A magyar sütőiparban jelenleg 1350 vállalkozás működik, mintegy 81-82 milliárd forintos éves árbevételt generálva. A termelés 20 százalékát mintegy ezer - napi 5 tonnánál kevesebbet termelő - kisvállalkozás adja. A körülbelül 10 tonnás napi termelésű 250-300 középvállalkozás az iparág termelésének 38, míg a volt állami vállalatokból alakult mintegy 40 nagyvállalat 42 százalékát biztosítja. Az iparágban szakértői vélemények szerint tetemes, 40-50 százalékos kapacitásfelesleg van, azonban ez nem korlátozódik valamelyik vállalattípusra, hanem eloszlik a három csoport között. A túlkapacitás ellenére már a múlt év végén megjelentek olyan hírek, amelyek szerint egy kilogramm kenyér ára 200 forint fölé fog emelkedni 2004 elején. Ennél - mint tapasztalhattuk - árnyaltabb a kép, hiszen a fizetendő összeg a piaci viszonyoknak megfelelően alakul ki. Ar szempontjából nagy eltérések mutatkoznak regionálisan, mivel a Nyugat- Dunántúlon átlagosan mintegy 20 forinttal drágább a kenyér, mint a fővárosban és környékén. Attól függően is változik a fizetendő összeg, hogy milyen típusú boltban vásárolunk. Míg a kis-, elsősorban a napi szükségleti cikkek eladására szakosodott boltok kénytelenek a beszállítók áremelését beépíteni az árakba, addig a hipermarketek, illetve a nagy láncok megtehetik, hogy nem emelnek, vagy ha igen, csak szerényebb mértékben. Ezt az magyarázza, hogy több hipermarket saját pékséggel rendelkezik, s méretüknél fogva alkuerejük is nagyobb. A harmadik ok a széles árukínálat, amely lehetővé teszi a keresztfinanszírozást, azaz a kenyéren esetlegesen realizált veszteség kompenzálását. A kereskedők alkuerejét mutatja, hogy a Sütőipari Egyesülés adatai szerint a gabonavertikumban realizált nyereség 55 százaléka a kereskedőknek jut. A kenyérért fizetett árat természetesen befolyásolja az is, hogy milyen jellegű terméket vásárol a vevő. Hazánkban jóval nagyobb az olcsóbb termékek aránya a többi, differenciáltnak tekinthető termékhez (például magos, rozsos, tartós kenyerek) képest, mint az Európai Unióban. Ez, illetve az eltérő bérszínvonal az a két kulcstényező, ami miatt az uniós piacokon az átlagos kenyérárak a hazaiak 2-2,5-szeresei. A hazai sütőipari vállalkozások azonban nagy valószínűséggel a csatlakozás után sem tudják majd kihasználni a fenti árelőnyből adódó piaci lehetőségeket. Egyrészt a kenyér minőségének fontos meghatározója annak frissessége, ezért nagy távolságokra való szállítás nem lehetséges, tehát csak a határhoz közeli területek lehetnének potenciális célpiacok. Másrészt az elosztási csatornákhoz, tehát a bolthálózathoz nem fémek majd hozzá a magyar cégek. Ausztriában például a pékek termékeik körülbelül 75 százalékát saját boltjaikban értékesítik, azaz nagymértékű előre történő integráció tapasztalható. Ezzel magyarázható többek között a sógoroknál tapasztalható 20-25 százalékos sütőipari jövedelmezőség. Összehasonlításképpen Magyar- országon a saját boltban történő értékesítés aránya 8-10 százalék. A harmadik rendkívül fontos akadály az, hogy a hazai vállalkozások tőkeellátottsága nagyon rossz, az iparág nyereségrátája 2 százalék körüli, amin az év eleji áremelés sem változtatott, mivel a pékek csak a költségeik növekedését hárították tovább. Ráadásul a tendencia folyamatos csökkenést mutat, noha a kiindulónak tekinthető 1992-es, 7,2 százalékos érték sem mondható magasnak. ■ Garantált alap Budapest Az állampapírpiacot több sokkhatás is érte tavaly, a kockázat- mentesnek tartott kötvény veszteséget termelt (a MAX index 0,3 százalékos mínuszt mutatott év végén). A MAX index az idén további 3 százalékos lemorzsolódáson esett át. így nem is lehet csodálkozni azon, ha az államkötvényalapokból változatlanul elvándorol a tőke. A befektetők számára fontossá vált a tőkegarancia, s ha ez egy vonzó hozamígéret lehetőségével párosul, akkor a magán- személyek vevők rá, még ha zárt végű konstrukcióról is van szó - indokolják a piaci befektetők a garantált alapok növekvő számát. A K&H Alapkezelő elindította a Fix alapcsalád legújabb tagjának, a Fix Plusz befektetési jegyeinek jegyzését. Hasonló konstrukcióval rukkolt elő az OTP Alapkezelő is, s a hírek szerint több alapkezelő is garantált alap létrehozásán gondolkodik. A jelenlegi kamatkörnyezet optimális a garantált alap létrehozására - mutatnak rá a szakemberek. A magas hozamok ugyanis lehetővé teszik, hogy a vagyon kisebb részét fektessék be államkötvénybe az alapkezelők, amellyel a tőkegaranciát biztosítják, s nagyobb részt fordíthassanak részvényopciók vásárlására. A pékek áremelési szándékát figyelembe véve a fogyasztóknak átlagosan 200 forintnál is többet kellene fizetniük egy kiló kenyérért. Mi indokolja az év eleji drágulást? Elég lehet-e a prognosztizálható bevételnövekedés ahhoz, hogy az iparág talpon tudjon maradni az uniós versenyben?
