Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-08 / 6. szám
6. OLDAL SOMOGYI T A J A K 2004. Január 8., Csütörtök ■ KÉTHELYI ÚT. 15 millió 800 ezer forintból készült el Kéthelyen a Vár és a Honvéd utca felújítása. Az összköltség felét a Balaton Fejlesztési Tanácstól nyerte az önkormányzat. A két utcát több mint egy kilométeres szakaszon hatméteresre szélesítették és új aszfaltburkolatot kapott. FELÚJÍTOTT TORNATEREM. Elkészült a marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola torna- és tánctermének a felújítása. A beruházás 6,6 millió forintba került, ennek 70 százalékát a megyei területfejlesztési tanács pályázatán nyerték. Ebből építették a tornaterembe, a gyógytorna és a néptánc oktatására alkalmas terembe a rugalmas parkettaburkolatot. A támogatásból a főbejárati és a déli oldal bejárati lépcsőinek felújítására is jutott pénz. KÖLCSÖN A KÓRHÁZNAK. Az egészségügyi intézményhálózat komplex konszolidációs programjába a marcali önkormányzat révén bekapcsolódott a városi kórház. is Az intézmény tavaly 29,3 millió forint kamatmentes kölcsönt kapott az Egészségügyi Minisztériumtól. Ezt az összeget a minisztérium vissza nem térítendő juttatásra változtatta. KUKA MINDEN HÁZHOZ. A somogyvári önkormányzat kétmillió forintot nyert 120 literes szemeteskukákra. A hulladékgyűjtőket a kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaságtól kapta. A 600- nál több kukát az önkormányzat ingyen adta a családoknak. NIKLAI BETLEHEM. Az ön kormányzat ajándékaként a 750 lakosú településen először szenteltek betlehemet, s ezt a falu szélén álló kápolnában helyezték el. A bibliai jelenetre több mint 500-an voltak kíváncsiak. Bár január 6-ig tervezték a látogatást, a környező településekről érkező érdeklődők meghosz- szabbították a nyitva tartást. JÁTÉKOS TANULÁS. Egy új készségfejlesztő módszertan bázisiskolája lesz egy évig a marcali Hétszínvirág Általános Iskola. A módszertan a játékos tanulás elvén alapul, ezt amerikai és angol egyetemeken fejlesztették ki. A készségfejlesztő módszertan az 5-15 éves gyerekek és fiatalok fejlődését segíti. A szükséges kellékeket, a különböző játékokat a londoni Fellow intézet igazgatója, Evan Sugár hozta el a Hétszínvirág iskolába. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VIGMOND ERIKA FOTÓ: TÖRÖK ANETT Új laktanyát szeretnének a tűzoltók Marcali A marcali tűzoltósághoz 51 település tartozik. Együttműködési megállapodás keretében a lakosság arányában évi 100 fo- rint/fős támogatást nyújtanak a tűzvédelmi alapítványnak. Évente csaknem 4 millió forinttal járulnak hozzá a települések a tűzoltóság fenntartásához. A Marcalira eső 1,2 millió forinttal együtt ebből állják a pályázatokhoz szükséges önrészt. Többletlehetőséget ad ez a tűzoltóságnak, hogy technikai fölszereltségét javíthassa. Greffer József tűzoltóparancsnok elmondta, hogy a tüzeknek csaknem 80 százaléka a tavasszal és ősszel szabadban keletkező avartűz, illetve a nádas vagy a tőzeg ég. A tüzek sohasem önmaguktól gyulladnak meg, hanem szándékos vagy felelőtlen magatartás következményei. Télen a fűtési időszakban a kályhatüzek és a rossz kémény okozhatnak bajt. A műszaki mentések kétharmadát a közúti balesetek és az értékeket, Ötven év: négy parancsnok Marcaliban 1953-tól van állami, hivatásos tűzoltó-parancsnokság. 1995-ben lett önkormányzati a tűzoltóság. Az utóbbi ötven évben a mostani parancsnok, Greffer József őrnagy előtt hárman irányították a marcali tűzoltóság életét. Az első nyolc évben Tóth István, majd 28 évig Németh József és 13 évig, 2002-ig Koszorú Gábor tűzoltó alezredes. Rendszeresek a továbbképzések is, így sosem pihennek a lánglovagok emberéletet veszélyeztető fa, a magasban meglazult épületszerkezetek, a jégcsapok eltávolítása igényli. A tűzoltóparancsnok hozzátette: évente 10-15-ször van vaklárma. A hírközpontban ma már beazonosíthatják a hívó számát, még a titkosat is, és számítógépes program rögzíti az elhangzottakat. A vaklárma következménye sem marad el. Százezer forintjába került a telefonhívás annak, áld így szórakozott a tűzoltókkal. Greffer József szeretné, ha a Templom utcából elköltözhetne a tűzoltóság. Ennek több oka is van: a mostani laktanyaudvar csak korlátozottan alkalmas a szakmai felkészítő gyakorlatokra. A szerállomány gyarapszik, de az épület már nem bővíthető. Az sem elhanyagolható, hogy a városközpont lakosainak nyugalmát zavarja a vonuló tűzoltóau- tók szirénája. ______________■ Fa lutörténet a tudás házában Nehéz év vár a kis falvakra Kelevíz A kelevízi önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a pályázatán 1,6 millió forintot nyert egy többcélú közösségi szintér kialakítására. Ezt a volt iskola szolgálati lakásában két szoba összenyitásával tervezték meg. Az épülétet 2002-ben már felújították; kicserélték a tetőcserép egy részét, s hajópadlóval látták el a termet. Berta Józsefné polgármester elmondta: a pályázaton nyert több mint 500 ezer forintból bevezettették a gázt és a telefont is. Csaknem 800 ezer forintot költöttek a berendezésre. Szekrényeket, polcrendszert, asztalokat s padokat vásároltak. Ebbe az épületbe költözik a művelődési ház padlásterméből a fiókkönyvtár, s itt helyezik el a teleház számítógépeit is, ezeket majd bárki használhatja. A három számítógépre az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnál pályáztak - félsikerrel, mert számítógépekre nem, csak internet-hozzáférésre kaptak támogatást. Most újból beadták az igényt a gépekre. Az épület előterébe helytörténeti kiállítást terveztek. A település egykori iskoláját korabeli eszközökkel és dokumentumokkal szerették volna a látogatók elé tárni. Ehhez a kelevíziek segítségét is kérték, a gyűjtés azonban nem járt eredménnyel, így az önkormányzat a megyei könyvtárhoz fordult. Ha korabeli eszközök nem is, dokuBerta Józsefné szereti a könyveket mentumok mégiscsak bemutatják a település történetét. ______ ■ Rendkív üli lehetőség régi és új előfizetőinknek! Kedvezményes áron megkaphatja kiadónk 5 lapját VASÁRNAPI Somogyi Hírlap + Somogyi Hírlap + tempó + TV Kéthetes + választható ajándék lap 710 Ft-ot takarít meg havonta 2200 Ft-ért Sí A falvak polgármesterei szerint több állami támogatásra lenne szükség. Megkérdeztük őket: milyen fejlesztéseket tudnak tervezni, és mi az, ami feltétlenül bekerül a költségvetésbe? Bertók László, Vése: - Az átlagosan 5-6 százalékkal nagyobb normatív támogatás gyakorlatilag nem jelent semmit, számunkra annyi, hogy a tavalyi szintet tudjuk tartani. Nincsenek nagy fejlesztési terveink. A legfontosabb feladat a belterületi utak rendbetétele. Az intézményfenntartó társulást is szeretnénk életképesebbé tenni. A nagy összegű önrészszel járó pályázatok elmaradnak, mert a gázberuházás több mint 20 milliós hitelét törlesztjük. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem pályázunk; kisebb összegű, például turisztikai támogatásokra benyújtjuk az igényünket. Fülöpné Kesztyűs Ágota, Nikla: - Takarékosan kell gazdálkodnunk, hogy átvészeljük ezt az évet. A működés a legfontosabb, fejlesztésekre minimális összeg jut. A pályázatokban bízunk, hogy a tervezett felújításainkat elvégezhessük. A hódosháti orvosi vizsgáló építését kezdenénk; a gáz és a szennyvíz bevezetését, a közintézmények bekötését s az épületek állagmegóvását tervezzük. Szeretnénk a művelődési házban teleházat kialakítani, s az óvoda felújítását is jó volna befejezni. Ehhez mindenképpen pályázati források kellenek; bízunk benne, hogy sikerül elnyerni. Móring József Attila, Somogyvár: - A működési költségeinket radikálisan vissza kell fogni. Hogy a béreket ki tudjuk fizetni, ahhoz leépítéseket kell terveznünk. Eddig még nem folyamodtunk működési hitelhez, de nem elképzelhetetlen, hogy az idén meg kell lépnünk. Nagyobb fejlesztésre nem jut pénz, a pályázatokhoz szükséges tervdokumentáció elkészítésére sem lesz elegendő. Terveink között szerepel a gáz és a szennyvíz bevezetése, az óvoda felújítása, a ravatalozó bővítése. Pülanatnyilag csak számolgatunk: ebből mit tudunk vállalni az idén. Németh Lajos, Kéthely: - A takarékosság már nem jelent megoldást, mert elfogytak a tartalékok is, nincs miből takarékoskodni. Örülünk, ha a működésre jut elég pénz és a korábbi évek szintjét tudjuk tartam. Béremelésre meg létszámcsökkentésre sem gondolhatunk: mindenhol a kötelező, minimális létszámmal dolgoznak az intézmények. Szintén nagy gond, hogy a működésen kívül másra nem jut pénz. A fejlesztések, felújítások terén csak azokat tudjuk megvalósítani, amikre még tavaly pályáztunk, mint a lakásprogram és az utak felújítása. Somogyi Magyar József, Somogysámson: - Takarékos gazdálkodásra lesz szükség. Nálunk is a legfontosabb az intézmények működtetése. Ami marad, abból kigazdálkodjuk a felújításokat, fejlesztéseket. A helyi bevételeinket nem tudjuk növelni, állami támogatásokból és a pályázatokkal szeretnénk pluszpénzt szerezni. Befejeznénk a temető felújítását és az utakat tennénk rendbe, egybekötve a belvízrendezéssel. Nagy lehetőséget látunk a társulásokban, ezek nemcsak a hatékonyabb működésben segítenek, hanem a költségcsökkentésre is megoldást nyújtanak. ______■ Me zőőrt is alkalmaznak majd hárman látják el a szolgálatot. A jelentkezőknek komoly vizsgát kell tenniük, mert a mezőőrök, ha szükséges, testi kényszert vagy könnygázt is alkalmazhatnak. Fegyvertartási engedélyre is szükségük van, mert sörétes vadászfegyvert kapnak a kártevők riasztására. A tevékenységükhöz szükséges költségeket három forrásból teremti elő az önkormányzat: állami támogatásból, önkormányzati hozzájárulásból és a mezőőri járulékból, amit a külterületi in- gatlanhasználók fizetnek. ■ Marcali Marcali külterületén és zártkertjében elszaporodtak a lopások, a pincebetörések. Ezért az önkormányzat mezőőri szolgálatot létesít. Árvái Zoltán jegyző elmondta, hogy a mezőőrök a város külterületét ellenőrzik, de a vagyonvédelmi feladatokban szorosan együttműködnek a közterület-felügyelőkkel és a polgárőrökkel. Marcalinak nagy a külterülete: a zártkerttel együtt 6278 hektár, és 2500 hektáronként ajánlott egy-egy őr, így
