Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2004. Január 2., Péntek IKHHI Hírek ELNÖKKÉ VÁLASZTOTTÁK. A csurgónagymartoni polgármes­tert, Csire Istvánnét választották a Főnix Újrakezdő Nők Országos Egyesülete somogyi tagcsoport­jának vezetőjévé. A civil szerve­zetnek 29 tagja van, s célja a kö­zépkorú nők esélynövelése a munkavállalásban. Somogybán alakult az első megyei csoport’ is. SZÍNJÁTSZÓ TANULÓK. Szín játszó szakkört tartanak minden szerdán Somogycsicsóban. A gyerekek legutóbb Jókai Mór \ „Melyiket a kilenc közül?”' című j darabját vitték színpadra Frantz j Árpádné irányításával. Rendsze­resen föllépnek a falu rendezvé­nyein, az idősek napján is. MEGÚJULT A RENDELŐ. Felújí­tották az őrtilosi rendelő épületét. Egyebek között új cserepet raktak a tetőre, teraszt építettek az épület elé, és rámpát alakítottak ki, hogy a mozgáskorlátozottaknak meg­könnyítsék a bejutást. A település önerőből és a közmunkások segít­ségével végezte el a munkát. TRAKTOR PÁLYÁZATON. Pá­lyázati támogatással vásárolt kis- traktort az iharosberényi önkor­mányzat. A több mint négymil­lió forintos gép megvásárlását hárommillió forinttal segítette a megyéi területfejlesztési tanács. A traktort már üzembe állították. JÁTSZÓHÁZ GYEREKEKNEK. A téli szünet minden hétköznap­ján tartott játszóházat a kistérsé­gi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat s a megyei munkanélkü­liekért alapítvány csurgói szerve­zete. Helyet adott neki a családse­gítő és az őrtilosi kultúrház is; a gyerekek itt díszeket és különféle kis ajándékokat készítettek. FÉLSZÁZADA HÁZASOK. Négy házaspárt köszöntöttek Szentán, valamennyiük leg­alább fél évszázada kötött há­zasságot. A legrégebben - 55 éve - tartotta esküvőjét Török Sán­dor és felesége. Rajtuk kívül Cseri Györgyék, Takács Jánosék meg Vass-István és felesége ka­pott ajándékkosarat. Műsort a kulturális csoportok adtak. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK; VARGA GYÖRGY Különválogatják a szemetet Csurgói kistérség ___ Hét településen alakítottak ki sze­lektív hulladékgyűjtő szigeteket. Korábban csak három faluban vá­logatták külön a szemetet. Egysé­ges szürke gyűjtőedények sora­koznak most a faluközpontok­ban, a fehér és a színes üveget, a műanyag és papírhulladékot dob­hatják bele a lakosok. így a kör­nyéken 90 százalékos a lefedett­ség - hallottuk Tátrai Jenőtől, a Saubermacher Pannónia Kft nagyatádi részlegvezetőjétől. Ide tartozik a csurgói kistérség; Zá­kány, Zákányfalu, Gyékényes,' Porrog, Szentídrály, Porrogszent- pál, Bükkösd nyert forrást a sze­lektív hulladékgyűjtő helyek ki­alakítására. A település nagyságá­tól függően 2,3 vagy 5 gyűjtőszi­getet hoztak létre. Berzencén és Udvarhelyen pedig kettővel gya- rapították a szigetek számát. ■ Tüske Lászlóné tanár és a három pályázatíró tanuló az iskola könyvtárában: Hajdú Elvira, Uszka Adrienn, valamint Fülöp Odett Élő emlékezet: háborús tragédia Inke 2002 augusztusában avatták föl hét, 1945-ben ártaüanul kivégzett polgári áldozat emléktábláját. Új­ság Tibor nyugdíjas pedagógus szorgalmazta ezt, s az önkor­mányzatban jó partnerre talált. Az idén pályázatot írtak ki az iskolá­soknak: a kivégzésről, az áldoza­tokról gyűjtsék össze, ami föllel­hető. Négy pályamű készült - Haj­dú Elvira, Uszka Adrienn, Fülöp Odett és Illés Renáta munkája -, s valamennyit díjazta a bizottság.- Már a múlt tanév végén meg­kezdtük a munkát, s nyáron is dol­goztak a gyerekek - mondta Tüske Lászlóné pedagógus. A magyar szakkörös tanulók örömmel vetet­ték bele magukat a kutatásba. Fü­löp Odett elmondta, családjukat is érintette a tragédia: dédapja a fele­ségét akarta óvni az orosz kato­náktól, ezért kellett meghalnia. A halottak között volt Padányi Sán­dor püspöki tanácsos, a település első plébánosa is, a legfiatalabb ál­dozat, Nádor József pedig mind­össze 12 éves volt. A kivégzések­ről sokáig hallgattak az emberek, és a lányok elmondták: most is ne­hezen kezdtek el beszélni. A dol­gozatok őszre elkészültek, és a ta­nulók egy kis ünnepség keretében vették át a jutalmukat. A feladatok ezzel azonban még nem fejeződtek be. Tüske Lászlóné monda- és meseírásra ösztönzi a diákjait, Odett és Adri­enn pedig az iskolaiúj ság-készí- tésben jeleskedik. ___________■ In ternetes kuckó fiataloknak Berzence Keddtől szombatig naponta tíz óra hosszat „lóghatnak” a számí­tógépeken a berzencei fiatalok a teleházban. Hivatalosan ugyan internetes térnek hívják - jegyez­te meg Keszericze István művelő- désiház-igazgató -, ám mindenki teleházként emlegeti. A művelő­dési otthonban választottak le egy helyiséget, ott rendezték be még novemberben. Műsoros estek A művelődési házban mindig nagy a nyüzsgés. Helyet ad a karate- és színjátszó csoport­nak, az óvodásoknak és a gyermeknéptánccsoportnak is. Itt próbál a Cappella kama- rakórns, itt találkoznak a Bo­rostyán nyugdíjasklub és a Berzence-kör tagjai. Van as- szonytoma és nyeManfolyam is. Hagyományos rendezvé­nyük egyebek között a min­denki karácsonya és az évad­záró műsoros est.- Az informatikai és hírközlési minisztérium 2002-ben írt ki pá­lyázatot internetes közösségi te­rek kialakítására, ezen nyert az önkormányzat egy „kis csoma­got”. így 1,1 millió forint értékben vásárolhattunk számítástechnikai eszközöket és kiegészítőket - mondta Keszericze István. A három korszerű számítógép mellé kaptak egy negyediket is. Ezt helyi vállalkozó ajánlott föl, továbbá a szükséges szoftverek­kel, egy többcélú eszközzel - ezt nyomtatásra, illetve szkenne- lésre és faxolásra használhatják - indították el a teleházat. A tele­pülés költségvetéséből mintegy félmillió forintot szavaztak meg a képviselők a helyiség kialakításá­ra, illetve működésre.'- A teleház nyilvános, bárki lá­togathatja. Az eszközöket térítés- mentesen használhatják, csak az internetezésért kell fizetni. A ki­sebbeket főleg a játékok izgatják és a kiegészítőket töltik le. A kö­zépiskolások, főiskolások itt készí­tik el dolgozataikat, tételsorokat írnak vagy intemeteznek. A felnőt­tek leginkább a pályázatokat figye­A gépek nagyban segítik a felnőttek munkáját lik és írják. Most adtunk be egy újabb pályázatot a szakminisztéri­umhoz, ez az internetes helyek­nek a fejlesztésére, illetve műkö­déséhez ad forrást. Újabb számító­géppel, szoftverekkel és kiegészí­tőkkel szeretnénk gyarapítani, s emellett telefonvonalra és telefon- költség-re is nyerhetünk pénzt. ■ A kaktuszok szerelmese SOMOGYCSICSÓ | Nem kisautókat, bélyegeket, együttesek színes posztereit vagy cd-ket gyűjt a somogycsicsói Bú­tor József, mint a korabeliek, ha- j nem sokkal érdekesebb szenve- j délynek hódol. Száznál több kak- J túsza van, ezek télen katonás rendben sorakoznak a községi könyvtárban. Másutt ugyanis nem férnének el, de még így is bőven van belőlük otthon is. Amint kijön a jó idő, Jocó hazate­lepíti őket, a teraszon és az udva­ron van igazán jó helyük. A csurgói Nagyváthy János Középiskola hetedikes tanulója négy éve kapta első szúrós ked­vencét. Egyik ismerősének nem | kellett a kaktusz, Jocó elkérte tő­le, és ezzel megalapozta a szúrós | növényeinek gyűjteményét. Csa­ládtagjainak nem sokat kell gon­dolkodniuk, hogy mivel lepjék meg Józsefet születés- vagy név­napján vagy különböző alkal­makkor, mert minden új kaktusz­nak örül. Nála még az is otthonra talál, amit más talán kidobna. Azt mondta: ismerősei azért nem tart­ják csodabogárnak, inkább dicsé­rik a gyűjteményét. Túl sok gond­Megszaporodott Bútor József gyűjteménye ja nincs vele, mert télen csak há­romhetente öntözi meg kedven­ceit, ám az biztos: otthon minden virágot ő locsol. Eleinte fogalma sem volt róla, hogyan kell gon­dozni e növényeket, ma azonban már sokkal okosabb: utánanézett a szakkönyvekben, újságokban. Hobbinak jó - állítja -, de ha pá­lyaválasztásra kerül a sor, nem a növények között képzeli el a jö­vőjét __________________ ■ Fö lkavamák az állóvizet Csurgó-Iharos Két kistérségi ifjúsági fórumot is rendeztek a napokban Csur­gó térségében. A szervezők szerették volna megtudni, hogy mi érdekli a fiatalokat, milyen elképzeléseik vannak, s hogyan lehetne tevé­keny csoportokká ko­vácsolni a települések ifjúsági szervezeteit. Igyekezetüket azon­ban elszomorító ér­dektelenség kísérte. A csurgói rendezvény után Sólymos Gábor me­gyei ifjúsági referenst kérdeztük a fiatalokat foglalkoztató kérdé­sekről és a gondjaikról.- Nagyon kevesen vol­tak ezen a fórumon. Má­sutt is hasonló a helyzet?- Sajnos igen, és en­nek elsősorban társadal­mi gyökerei vannak. A mai fiatalok ugyanis a fogyasztói társadalom alapelve szerint szinte mindent készen kap­nak, és ha nem várják el tőlük, hogy cselekedjenek, akkor nem is csinálnak semmit. Sőt, az egyik nagy gond, hogy még az igényt sem fejlesztik ki bennük.- A megyében csak ennek a kistérségnek van referense: októ­ber óta az iharosiHorváth Győző tölti be e tisztet. Ő mit tehet?- Iharosban már jó ötéves múlt nak. Vannak hagyományos ren­dezvényeik, és van egy lelkes csa­pat is, és mindenben támogatja a fiatalokat a község polgármestere, így az iharosiak igazán érdekeltek mindenben. Horváth Győző kis­térségi munkájához pedig min­den segítséget megadunk, a nagy rendezvényeket még anyagilag is segítjük. Ezenkívül készülök arra, hogy beszéljek a polgármesterekkel és a fiatalokkal, az utóbbia­kat a Nemzetközi ifjú­ság 2000-2006 című program révén nemzet­közi ifjúsági cserére is ösztönzőm. Az iharosi fórumon már több település fiatalsága képviseltette magát. Bemutatkoztak a házigazdák is, a nagy- martoniak pedig színes szemléltetőanyaggal meséltek községük ifjú­sági életéről. Az iharos­berényi Balázs Ferenc elmondta: falujában próbáltak ifjúsági szer­vezetet létrehozni, de kudarcot vallottak, mert kaptak segítséget. Horváth Győző kistérségi ifjú­sági referens szerint az biztató, hogy több polgármester - köztük az inkei, a pogányszentpéteri, a porrogszentkirályi - már kérte, hogy tartson fórumot náluk a fia­taloknak, sőt már gondolkodnak a gyermek- és ifjúsági önkor­ja van a települési ifjúsági munká- mányzat megalakításán is. Régészeti feltárást terveznek Őrtilos Emlékművet avattak Őrtilos és Belezna határában. A kőtömb magyar-horvát összefogással készült, és Zrínyi Miklós had­vezérnek, valamint az egykori vára védőinek állít emléket. Korábban csak egy kis tábla jelez­te a somogyi és zalai település ha­tárán: itt állt egykor Zrínyiújvár. | Az erődítményt Zrínyi Miklós, a hadvezér és költő 1661-ben kezd­te építtetni. A Habsburgok nem könnyítették meg a dolgát, ennek ellenére 1663-ra elkészült a pa- | lánkvár, s rá egy évre már a török hadsereg támadásainak a cél- j pontja volt.- Az erőd a Murán vert hajóhi- dat védelmezte, amin a keresz­tény csapatok átkelhettek török területre - mondta Holló József Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. - Stratégi­ai jelentőségű volt ez a hely, egye­bek között elvágta a Muraközbe indítandó török portyák visszavonulási útját és akadályozta a török ké­zen levő Kanizsa után­pótlását. A törökök is meg akarták erősíteni, de a magyarok gyor­sabbnak bizonyultak. A várat - kedvező elhe­lyezkedése folytán csak szemből tudták tá­madni, ám a magasla­tokról jól belátták és könnyen ágyúzhatták. 1664-ben három hétig ostro­molták a törökök. A védműveket aknákkal fölrobbantották, ezután a császári hadvezetés megvédhe- tetlennek nyilvánította a várat és kiürítette. A támadók földig le­rombolták, majd a visszavonuló keresztény sereg nyomába ered­tek. A vár 1500 védőjéből ezer halt meg. A Muraköz védelmét szolgáló várról alig néhány rajz és feljegyzés maradt. 339 évvel a vár lerombolása után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye­tem Papp Ferenc alezre­des közreműködésével szorgalmazta az emlék­mű felállítását, s a Hon­védelmi Minisztérium is támogatta. Egyetemisták csoportja tisztította meg a fákkal, bokrokkal be­nőtt területet, kijavították az épít­ményhez vezető lépcsőt, ezenkí­vül az őrtilosi lakosokkal össze­fogva átépítették a fahidat, és a tá­jékoztató tábláról sem feledkez­tek el. Tervezik a palánkvár régé­szeti feltárását is. Skultéti Berna­dett, a munkát segítő egyik diák azt mondta: szívügyének érzi, hogy majd abban is segítsen. ■ JÁTÉKOK VACSORABELEPOBOL. Játék fodrászsarokra, macis polcokra és formás székekre, asztalokra váltották a gyékényesiek a Kossuth vacsora forintjait. Hagyományos a faluban az 1848/49-es szabadságharc emlékére a vacsora, s ezt kulturális műsorral teszik még vonzóbbá. A bevételt évente jótékony célra fordítják. A legutóbb befolyt összegből az óvoda berendezéseit gyarapították. _________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom