Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-05 / 283. szám

4. OLDAL 2003. December 5.', Péntek Hírek IZOCUKOR NÉLKÜL. A Ma­gyar Méhészeti Egyesület és a helyi szakmai szervezetek sze­rint is fontos, hogy a jövőben a somogyi méhészek a lehető legkisebb mennyiségben hasz­náljanak úgynevezett izocukrot a méhek téli eleségének biztosí­tására. A mézhez hasonló ter­mék, melyet kukoricából készí­tenek, veszélyezteti ugyanis a magyar méz minőségét, expor- tálhatóságát. (vt) PÁLYÁZATI RÓ-KÉPZÉS. Dombóvár és környékének húsz diplomás pályakezdő állástalan­ja sajátíthatja el a pályázatkészí­tés fortélyait a tolnai munkaügyi központ most kezdődött tanfo­lyamán. A fiatalok a mintegy öt hónapos oktatás során elméleti és gyakorlati képzésben egy­aránt részesülnek, (hzs) TÖBB GYÓGYSZER FOGY. Elő re láthatóan megközelíti a 9 milli­árd forintot az idei gyógyszerforga­lom, amennyiben az elmúlt évek­hez hasonló ütemben emelkedik a medicinák fogyasztása Somogy­bán. Az év első hónapjában már mintegy 7 milliárd forint értékű pa­tikaszer került a fogyasztókhoz, ami havonta átlagosan 800 millió forintos forgalmat feltételez. Az egy háziorvosra és házi gyermek- orvosra jutó tb-támogátás átlaga megyénkben 1807 ezer forint, (vá) ÚJ VIZESBLOKK. Korszerű vi­zesblokkot alakítottak ki a szent- balázsi általános iskola épületében az ásó tagozatos kisdiákoknak. A beruházáshoz az önkormányzat biztosított 3 millió forintot, [vá) ASZÁLY- ÉS FAGYKÁR. Befeje ződött az aszáy- és fagykárigé­nyek feldolgozása a megyei föld­művelésügyi hivatalban. So­mogybán idén 2121 termelő je­lentett be kárigényt 1 milliárd 599 millió forint értékben. Aszályhi- tel-kérelmet 107 gazdálkodószer­vezet nyújtott be Somogyból 2 milliárd 235 millió forintra, (mk) NYUGDÍJAS TAGOZAT. Teg nap Kaposváron megalakát a Fidesz-MPSZ Somogy Megyei Nyugdíjas Tagozata. Aszódi Pá, a tagozat országos elnöke szerint a nyugdíjasok súlyosan romló helyzete szükségessé teszi az összefogást. Az áakáó ülésen Ladiszlá Gézát váasztották a so­mogyi testület elnökévé, (kcs) JÁRDA ÉPÜL. A falu legrosz- szabb álapotban lévő járdáját újítja fel Gálosfa önkormányza­ta. A Dózsa György utca felrepe­dezett, megrogyott burkolatát teljesen kicserélik. A háromszáz folyóméternyi építkezésre több mint kétmillió-kétszázezer forin­tot nyert a település, melyhez to­vábbi 25 százalék önerőre van szükség, (sza)______________■ MEGYEI KÖRKÉP Önmagukat túlélt romatelepek Teleki László romaügyi államtitkár és Gyenesei István közösen járták be az észak-somogyi „putrivilágot” FOTÓ: LÁNG RÓBERT Megyei körkép A falvak romatelepeinek fel­számolását tervezi a kormány, s a megyei cigányszervezetek vezetői szeretnének bekapcso­lódni a jövőre induló program­ba. Csütörtökön országgyűlési, megyei és roma képviselők a romaügyi államtitkár társasá­gában észak-somogyi települé­sekre látogattak, hogy felmér­jék a megyei állapotokat. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Somogybán 9720-an vallot­ták magukat romának, ám a be­csült adatok alapján valójában több mint 40 ezren roma szárma­zásúak a megyében. Nagy részük kistelepülésen, s ezeknek is külte­rületi részén él, gyakran igencsak szegényes körülmények között. Mivel az országos cigányszerve­zetek tervei között szerepel, hogy az ilyen telepeket a jövőben felszá­molják, a megyei roma szervezete­ket képviselő Somogy Megyei Ko­ordinációs Bizottság kezdeménye­zésére országgyűlési, megyei és ci­gány kisebbségi képviselők észak­somogyi romatelepekre látogattak, ahová elkísérte őket Teleki László romaügyi államtitkár is.- Szeretnénk bekapcsolódni a telepfelszámolási programba - mondta Balogh Imre, a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzatok So­mogy Megyei Társulásának elnöke -, s ezért szerveztük meg ezt a kör­utat. Reméljük, hogy a jövőre in­duló programba a hatvan-nyolc­van érintett somogyi település kö­zül többen is bekapcsolódhatnak. A falvaktól gyakran öt-hat kilo­méterre található telepeken a leg­nagyobb gondot a munkanélküli­ség, a rossz lakásviszonyok és a hi­ányzó infrastruktúra okozzák. Az elsőként felkeresett, közigazgatási­lag Pusztakovácsihoz tartozó Kürtöspusztán például nincs veze­tékes ivóvíz - a nemrégiben felállí­tott utcai tótból folyó vizet az ÁNTSZ egészségre ártalmasnak minősítette - és szilárd burkolatú út. Utóbbiak hiánya egyébként az összes felkeresett településen - a Somogyvárhoz tartozó Vitya- pusztán, Öreglak-Barátihegyen, Lengyeltótiban, Niklán és Táskán - gondot okoz. Az ott élők szerint a munkalehetőség hiánya mellett ez a fő oka az elmaradottságnak.- Ezen kívánunk változtatni - ál­lította Teleki László. - Ha minden jól alakul, jövőre megkezdődhet a telepfelszámolási program, mely­ben a kormány az önkormányza­tokkal összefogva, no és természe­tesen uniós pénzeket is felhasznál­va rendezni kívánja az itt élők helyzetét. Azt szeretnénk, ha a külterületeken élők be tudnának költözni a falvakba és teljes értékű tagjai lennének a közösségeknek. A megvalósításról azonban nem tudott nyilatkozni az államtitkár, hiszen egyelőre még csak a terve­ket majdan előkészítő bizottságok felállítása zajlik. A program várha­tó költségeiről, sem a meglévő for­rásokról nem volt információja.- Nem országos, hanem me­gyei-területi szinten kellene ren­dezni a helyzetet - fűzött véle­ményt a tervekhez Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke. - Kormányzati magasságokból nem látszanak a valós problémák, a? itt élőknek kell megoldást találniuk. Ez azonban még várat magára, s a körülményeket elnézve a közel­jövőben nem is rendeződik a tele­pek sorsa. Bár a romaszervezetek képviselői bizakodnak - igaz, akadt, aki elismerte, a négy évvel ezelőtti bejáráshoz képest is rosz- szabbodott a helyzet -, a látottak alapján jó esetben is évtizedekre van szükség a telepek teljes felszá­molására. A nyomor ugyanis újra- termeli magát. ________vas andrás Kö zmunkások a vízpartokon A somogyi vízgazdálkodási társu­lások vezetői szerint akár a jövő útja is lehet a víztározók, vízfo­lyások rendezésekor a közmun­kások foglalkoztatása. Ennek egyik jó példája a Rinya-Dombó menti társulás, amelyiknél öt évig csaknem 1400 közhasznú mun­kás végzett vízgazdálkodással kapcsolatos munkákat. A költsége 321 millió forint volt - tudtuk meg 'Vadkerti Tihamér ügyvezető igaz­gatótól -, s ehhez több mint 300 millió forint állami támogatást nyert a társulás. Az önkormány­zat 32 millió forinttal támogatta a munkát, s mindehhez 19 milliós önerőt kellett előteremtenie.- A mi területünkön a közmun­kások segítségével 543 kilométer­nyi belterületi szakaszt sikerült felújítani - tette hozzá -, a legna­gyobb feladat a kézzel végzett iszapolás volt, s jelentős a leka­szált földterületek nagysága is. A közmunkások öt év alatt csaknem kilencmillió négyzetméter vízpar­tot kaszáltak és kétmillió négyzet- méternyi területről irtották ki a cserjét._____________Márkus kata Me gifjodó somogyi véradók Némi visszaesés után ismét gyarapodik a véradók száma Somogybán. Közöttük egyre több a fiatal. Sárái Árpád, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke több mint száz véradószervező és véradó előtt mondta: a rendszerváltás át­meneti rendezetlenségét követően napjainkra Somogybán is új len­dületet kapott a véradás; évente 50 Véradásból jeles Nyolcvanszoros véradók: a kis- bárapáti Gál Béla, a büssüi Hock Sirsom Péter, a kaposvári Szaba- lics Zoltán, a somogyudvarbelyi Horváth Imre, a nagyatádi Keszler József és Molnár János, a siófoki Tábori Zoltán. Kilencvenszeres véradók: a kutas! Egri Csaba, a kaposföi Máté Julianna, a bala- tonszárszói Szekér János; Száz­szoros véradók: a mosdósi So­mogyi Jenő, a kastélyosdombói Kozma Endre, a kaposvári Korén András; száznegyvenszeres vér­adó: a csurgói Nemes János. ezren vállalják önként a segítség- nyújtást. Sárdi Árpád külön is kö­szöntötte a taranyi ifj. Plecskó Lászlót, aki már általános iskolás­ként is részt vett a szervezésben, középiskolás ifjúsági vöröskeresz­tes vezetőként pedig megszervez­te az Ünnepeld a 18. születésnapo­dat' véradással mozgalmat. Ugyancsak elismeréssel szólt a memyei Máj Péter százszoros, a barcsi Rapkai Sándor 107-szeres, a siófoki Atalai József 93-szoros véradókról. Az ünnepség keretében hatan, - köztük a 42 éve szervező osz- topáni Sztarasincsics Józsefné - a Kiváló Véradószervező kitüntetést; 39-en az ötvenszeres, 31-en a hat­vanszoros, 11 -en a hetvenszeres, ketten a hetvenötszörös, hatan a nyolcvanszoros, hárman a kilenc­venszeres, ugyancsak hárman a százszoros, egy önkéntes pedig a száznegyvenszeres véradónak járó kitüntetést vehette át. Az ÓVSZ te­rületi véradó-szervezői munkájá­nak elismeréseként pénzjutalom­ban részesítette Kiss Lillái, az MV Somogy megyei szervezetének sió­foki munkatársát. várnai ágnes Csípőprotézis kis metszésből Kaposvár Először végeztek kis műtéti feltá­rásból csipőprotézis-beültetést tegnap a kaposvári kórház orto­péd sebészeti osztá­lyán, ahol a közelmúlt­ban sikerrel ültették be az első vállprotéziseket is. Mike György osztály- vezető főorvos és asz- szisztense, Gimesi Csa­ba adjunktus, a buda­pesti Üzsoki utcai kór­ház ortopéd sebészé­nek, ifj. Udvarhelyi Ivánnak az irányításá­val sajátította el a kor­szerű beavatkozást. Ezt a műtéti eljárást a világon először két és fél éve az Egyesült Álla­mokban alkalmazták, majd röviddel ezután Hangodi László, az Uzsoki utcai kórház professzora hazánkban is sikerrel hajtotta végre az elsőt, amit azóta megközelítőleg száz újabb beavatkozás kö­vetett. Tekintettel arra, hogy az ilyen, kis met­szésből történő beülte­tésre egyre nagyobb az igény, a kaposvári orto­péd sebészek is min­dent meg kívánnak ten­ni annak érdekében, hogy betegeiken mielőbb alkal­mazhassák. Erre nagy szükség is lenne, hiszen hazánkban évente 7-8 ezer, Somogybán 250 csípő­protézis-beültetést végeznek, MIKÉ GYÖRGY IFJ. UDVARHELYI IVÁN zömmel idős embereken, s job­bára nőkön. Körükben ugyanis gyakoribb a csípő fejletlensége, ami növeli a kopásra való hajla­mot - tudtuk meg Mike György főorvostól, aki azt is el­mondta: a korábbi 15- 20 centiméteres met­szés helyett az új mód­szer kétféle megoldást kínál. Az egyiknél két, 4-6 centiméteres, a má­siknál a csípő hátsó fa­lán ejtett egyetlen 6-7 centiméteres metszés­ből végezhető el a pro- * tézis beültetése, mely- ; nek minősége meg­egyezik a korábbiakban használtakkal. Alkal­mazásukat egyelőre a beteg adottságaihoz igazítják, ugyanis nem mindenki felel meg a csípőnél alkalmazott minimál invazív sebé­szeti beavatkozás felté­teleinek. Inkább a fiata­labb, nem elhízott és vi­szonylag ép, nem csípő­ficamos ízülettel élők­nél - ez a betegek 10-20 százaléka - alkalmaz­zák sikerrel. Közülük is a nőknél mutatkozik előnyösebbnek. A közeljövőben azonban nagyobb be­______ tegkörre is szeretnék ki terjeszteni az eljárást. A műtét előnyei ugyanis nem el­hanyagolhatók: kisebb a fájda­lom, kevésbé roncsolódnak az iz­mok, gyorsabb a gyógyulás és a rehabilitáció. várnai ágnes Gyéren pottyanó Sapard-forintok Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Február 1-jén induló, iskolarendszerű szakképzések érettségizetteknek: 23 év alatt, nappali tagozaton teljesen ingyenes képzések u alábbi szakokon:- gazdasági informatikus, . - idegenforgalmi technikus,- idegenvezető,- irodavezető,- külkereskedelmi ügyintéző,- marketing- és reklámügyintéző,- nemzetközi logisztikai menedzser,- újságíró.- vámügyintéző, Egyetemi felvételi mentességet nyújtó AlFSZ szakok:- idegenforgalmi szakmenedzser (Budapesti Gazdasági Főiskola),- logisztikai műszaki menedzserasszisztens (Budapesti Műszaki Egyetem),- jogi asszisztens (Pécsi Tudományegyetem),- pénzügyi szakügyintéző (Nyugat Magyarországi Egyetem, Sopron). Valamennyi szakunk levelező tagozaton is indul, szombati tanítási napokkal. Nappali tagozaton családi pótlék, sorkatonai szolgálat halasztás, ingyenes kollégiumi elhelyezés. Felvételi időpont: 2003. december 13., 2004. január 10. Ingyenes tájékoztató füzet kérhető: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 54. Tel.: 22-348-103 Ügyfélszolgálat: hétfőtől-csütörtökig 8-16, pénteken 8-13, szombaton 8-16 (104261) (Folytatás az 1. oldalról.) A helyi Sapard-iroda munkatársá­tól megtudtuk: előre láthatóan a héten jelenik meg az eljárások egy­szerűsítését célzó szabályzat. Több jut majd falufejlesztésre, utak, épületek felújítására. Mészá­ros József, az agrárkamara titkára hangsúlyozta: az alapelgondolás kiváló, a Sapard-pénz azonban az indokoltnál lassabban csurgott az agrárgazdaságba. Jó pár admi­nisztratív eljárás szorul módosítás­ra: ha kevesebb intézménytől kö­vetelnének különféle igazolásokat, nem tartana 8-10 hónapig, amíg egy pályázat eljut az elbírálásig. Francz Rezső, a barcsi Dráva Coop Rt arculcsapásnak ítélte a ré­gebbi Sapard-felhívást.- „Csak” két ok miatt nem nyújthattuk be a pályázati anyagot - mondta az elnök. - Kétszázötven dolgozónál többet foglalkoztat­tunk, és az egy személyre jutó nyereség nem érte el a 300 ezer fo­rintot. Úgy éreztük, szándékosan büntetik a nagyobb agrárvállalko­zásokat. Ez már a múlté, új lapot nyitottunk, négy Sapard-pályázat van előkészítés alatt. A dél-dunántúli régióban az idén 80 Sapard-szerződést kötöt­tek, a támogatási igény 1,8 milli­árd forint volt. Lábodnak 14 millió forintot ítéltek, ez a homokpusztai út felújítási költségeinek 60 száza­lékát fedezte. Októberban megtör­tént a műszaki átadás, s Lassú Ist­ván polgármester is fellélegezhet. Akkor simulnak ki teljesen ráncai, amikor a község bankszámláján megjelenik az utolsó Sapard-forint is. Ez talán januárban lesz. Az utó­finanszírozás azt jelenti ugyanis, hogy a pénzt hónapokkal a mun­ka befejezése után utalják ki. Las­sú István elmondta: a pályázat a már megszokottnál is komplikál­tabb volt, s további nehézséget je­lentett, hogy eltért a magyar köz- beszerzési szabályoktól. Mercz János kaposföi mezőgaz­dasági vállalkozó úgy vélte: az ad­minisztrációt mintha „túllihegték” volna. Elöntötte a méreg, amikor csupán azért autózott Pécsre, hogy engedélyt kérjen a vízügyi igazgatóságtól vagy a Duna-Dráva Nemzeti Parktól. Egy betonlejárót épített a terménytároló elé, a 2,4 millió forintos munkához 600 ezer forintot nyert. Egy másik pályázó indulatosan kelt ki magából: elege van a pályázatból, inkább saját fo­rintjaiból és baráti körből szedi össze a pénzt. A pénzügyi szférához ezer szál­lal kapcsolódó vállalkozások nem bújhatnak ki az adminisztráció út­vesztőiből. A csurgói Zrínyi Rt épp egy fejőház építéséről tárgyal a be­ruházóval. Még el sem kezdték a téglarakást, de bekalkulálták az uniós pénzt. ______harsányi miklós MD F: akadály az autópályán Kaposvár Az MDF szerint a parlamenti határozat hiányában jelentős késést szenvedhet a somogyi autópálya-építés - ezt az MDF frakcióvezetője sajtótájékoz­tatón mondta. Herényi Károly szerint a szocialisták értel­metlen módosító indítvá­nyokkal akadályozzák a be­ruházáshoz szükséges szer­ződés megkötését. Herényi Károly szerint: jelentős késedelmet szenvedhet az autó­pálya Ordacsehi-Balatonlelle kö­zötti 25 kilométeres szakaszának építése. A képviselő úgy vélte, a kormánypárt megakadályozta, hogy a szerződést jóváhagyhassa az országgyűlés. Erre azért van szükség, mert minden 50 milli­árd forintnál nagyobb beruházás esetében a közbeszerzési eljárás után a parlamentnek kell jóvá­hagyni a megállapodásokat. He­rényi Károly úgy látja, az elma­radt döntés következménye az lesz, hogy a jóváhagyás átcsúszik a parlamenti szünet utáni idő­szakra, ami azt jelenti, hogy leg­alább három hónapos késéssel kezdődhet az autópálya-építés ezen a szakaszon. Szerinte ez az itt lakókat sújtja. Herényi állítot­ta: a szocialistáknak az fáj, hogy a nyilvános közbeszerzési pályá­zatot a Vegyépszer nyerte el. Szászfalvi László országgyűlé­si képviselő elmondta: kiderült, nem csak a hazai ellenzék, ha­nem nemzetközileg is mérték­adónak számító .gazdasági elem­zők is úgy látják, elfogadhatatlan az ország jövő évi költségvetési tervezete. Éppen ezért az ellen­zék egységesen lép fel annak ér­dekében, hogy azt a kormány vonja vissza. fábos erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom