Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-11 / 288. szám

6. OLDAL 2003. December 11., Csütörtök MII SIKERES TANFOLYAM. Véget ért az a negyvenórás tanfolyam, amit a Marcali Tűzoltóság a So­mogy Megyei Tűzoltószövetség keretein belül tartott a területé­hez tartozó tűzoltó-egyesületek részére. 11 önkéntes tett sikeres vizsgát a tűzoltás szakmai alap­jaiból. ÜNNEPI DÍSZEK. Játszóházat szervezett a MENTA - azaz a Marcaliért Egyesület Női Tago­zata. A játszóházban felnőttek és gyerekek készíthették el azo­kat a díszeket, melyekkel pénte­ken a Künzelsau téren felállított mindenki karácsonyfáját szeret­nék feldíszíteni ünnepi műsor keretében és a Bojtorján együt­tes kíséretével. KARÁCSONYFA. Elkészült Vésén a mindenki karácsonyfá­ja. A település központjában ál­ló fenyőjére minden évben az óvoda és az iskola pedagógusai és diákjai készítik a díszeket. Az idén Mikulásra készült el a falu ünnepi ékessége, amit örömmel fogadtak a véseiek. (fe) HANGVERSENY. A somogyvá- mosi ökumenikus énekkar rend­szeres jótékony alkalmakat szer­vez. Legutóbb a helyi iskolát se­gítették. Most ádventi zenés es­tét rendeznek. Az eseményre meghívták a kaposvári evangéli­kus kórust is. A koncerten Szemerei Márton és Seregi Lász­ló orgonái, és a házigazda ének­kar is fellép. A hangversenyt szombaton este 18 órakor rende­zik meg a somogyvámosi római katolikus templomban, (fe) ■ Böhönye térsége A böhönyei rendőrőrs megalaku­lása előtt két körzeti megbízott lát­ta el a feladatokat nyolc települé­sen. Ebben az időszakban évente mintegy 250 bűncselekmény tör­tént. A böhönyei önkormányzat a közbiztonság javítása érdekében kezdeményezte az őrs létrehozá­sát. így 1992 decemberében a tele­pülések önkormányzatainak ösz- szefogásával 10 fővel megkezdte működését a böhönyei rendőrőrs, amely nyolc település 6700 lakójá­nak biztonságára vigyáz. Jelenleg heten teljesítenek szolgálatot tíz faluban, ugyanis Nemesvid és Somogysimonyi szeptemberben csatlakozott a böhönyei őrshöz. így már 7700 ember van a felügyelt térségben. A rendőrök egy személyben jár­Marcali A marcali önkormányzat mindig is gondot fordított temetői karban­tartására. Már a temetőkről szóló, 1999-ben szigorított törvény ha­tálybalépése előtt is. Illés László, a Városfejlesztési Iroda főmunkatársa elmondta: a horvátkúti városrészben már 1998-ban megépült a ravatalozó. Rákövetkező évben a bizei, majd 2001-ben a gombai városrészben. Végül 2002-ben befejeződött a Széchenyi utcai Központi temető ravatalozójának teljes felújítása őrök, nyomozók, vizsgálók, közrendvédelmisek, hogy a la­kosság problémájával hatéko­nyabban tudjanak foglalkozni. Koronczay Miklós őrsparancs­nok elmondta: az őrs megalaku­lásával fokozatosan javult a köz- biztonság, mintegy 50 százalék­kal sikerült visszaszorítani a bű­nözést. Évente 110-130 bűncse­lekmény történik a területen, a felderítési eredményesség pedig a legjobbak közé emelte a megyé­ben a böhönyei őrsöt. Mint vidé­ken általában, itt is a vagyon elle­ni bűncselekmények dominál­nak: pincebetörések, fa- és szí­nesfém-lopások, állat- és ter­ménylopások adják az összes ügy 85 százalékát. Jellemző az is, hogy a bűncse­lekmények 75 százalékát helyi bűnözők - többségükben fiatalko­is. A boronkai városrészben idén elkészültek az új ravatalozó ter­vei. Sajnos a beruházást a Terü­letfejlesztési Tanács forráshiány miatt nem tudta támogatni, az önkormányzat pedig nem tudja felvállalni a közel 7 millió forintos építést. Jövőre ismét pályáznak. Egymillió forintból elkészült az izraelita temető takarítása és kör- bekerítése. Ehhez az összeghez a budapesti Zsidó Hitközség 500 ezer forinttal járult hozzá. Ki­sebb javítások, felújítások to­vábbra is folyamatosak. Például Horvátkúton társadalmi munká­rúak vagy fiatal felnőttek - köve­tik el. Ez adódik a megélhetési gondokból, a nem megfelelő szo­ciális ellátásokból és persze a csa­ládi modellből is. Mert a család­ban azt látták: „Ha éhes vagy, lopj egy tyúkot, ha szomjas vagy, törj fel egy borospincét!” A közbiztonság javulása annak is köszönhető, hogy több telepü­lésen működik önvédelmi szerve­zet, polgárőrség. Ők hatékony se­gítséget jelentenek a megelőzés­ben és az információszerzésben. Ráadásul meg tudják duplázni az ellenőrzött terület nagyságát, ha egy polgárőr mellett ott van egy rendőr is, így közösen teljesíthet­nek szolgálatot. A térség közbiztonságát to­vább erősíti a körzeti megbízot­tak munkája is. Böhönyén ketten vannak. Egy körzeti megbízott­hoz tartozik Nemesdéd, Vése, Varászló, szintén egyhez Tap- sony, Szenyér, Nagyszakácsi és Nemeskisfalud. A két újonnan csatlakozott településen, Nemes- vidon és Somogysimonyiban is dolgozik körzeti megbízott. bán bekerítették a temetőt és egy emlékpark létrehozását tervezik. Bizén a temetőkerítés felújítása és a ravatalozóhoz vezető út burko­lása várat magára. Gyótapusztán a régi ravatalozó nyílászáróinak és épületének felújítása történt meg. Gombán a temető déli olda­lának kerítésépítése van tervben. A Központi temetőnél a Nefelejcs utcai oldalon folytatják majd a téglakerítés építését. A tavasszal pedig ahol hiányzik, sövényeket, bokrokat fákat telepítenek a tör­vényi előírásnak megfelelően. V1GMOND Rendőr helyett polgárőr Még nagyobb biztonságot jelentene, ha a böhönyei rendőrőrs öt ki­használatlan státuszát betölthetnék és legalább 12-en teljesítenének szolgálatot a térségben. Addig, míg nincs elég rendőr, a polgárőrök­kel közösen pótolják a rendőrhiányt. VIGMOND ERIKA Felújították a temetőket Szellemi műhely a faluház Mesztegnyő Nem megszökött, hogy egy fa­luházban szakdolgozatírók adják egymásnak a kilincset. Mesztegnyőn az elmúlt három évben kilenc értekezést írtak a diákok, és jelenleg is négyen dolgoznak hasonló feladaton. A mesztegnyői honismereti egye­sület segítségével eddig 17 szak- dolgozat készült. A diákok több­sége a környék hagyományai és a falu történetének egy- egy jelesebb eseménye után érdeklődött. Kövesd! Tibomé, az egyesület vezetője el­mondta: büszke rá, hogy minden munka olyan alapossággal készült el, hogy azt a honismereti egyesület és azok a kuta­tók is hasznosítani tud­ják, akik majd évtizedek múlva lesznek kíváncsiak Mesz­tegnyő helytörténetére.- Én mindenkit arra ösztön­zők, hogy olyan témát válasszon, amit a legnagyobb alapossággal tud feldolgozni - mondta Kövesdi Tiborné. - Ilyenkor szá­mos dokumentumot összegyűj­tenek a diákok és átfogó képet adnak legtöbbször a jelenkor hét­köznapjainak egy érdekes prob­lémájáról. Ezek a munkák évtize­dek múltán ugyanolyan érdeke­sek lesznek, mint most nekünk a negyvenes-ötvenes évek magyar faluja; Persze az sem utolsó szempont, hogy ezek a diákok megismerik Mesztegnyőt, és fel­tehetően életük során mindig szí­vesen gondolnak vissza rá. A legtöbb dolgozatot tanító vagy óvodapedagógus hallgatók készítették. Feldolgoz­ták a falu építészeti és környezeti értékeit és a még élő, vagy már fel nem fedezhető szokása­it is. Az elmúlt évben azonban egy erdőmér­nök is Mesztegnyőn írta meg diplomamunkáját. Az erdei iskola elmúlt hétéves történetét dol­gozta fel, és azt is, mi­lyen természeti környezetben tölthetik a Mesztegnyőre érkező gyerekek az idejüket. A másik ér­dekesség még nem készült el. Egy csantavéri diáklány készíti, aki 17 éve minden nyáron vissza­tér a Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozóra. fábos erika Gyógyít a lovaglás A gyerekek képesek teljesen felszabadulni a lovak közelében fotó: kovács tibor SOMOGYVÁR Négy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a gyógypedagógiai lovagoltatással a somogyvári gyerekotthonban. Azóta már nyolcvannyolc gyerek lovagol rendszeresen és közülük néhá- nyan nem csak gyógyulnak, ver­senyeznek is a négylábúakkal. Korbely Katiin Gödöllőről So­mogyba jött tanulni. Hatéves kora óta foglalkozik lovakkal, Kaposvá­ron állattenyésztést tanult. So- mogyvárra egy véletlennek kö­szönhetően került. Lovasedző lett és mint mondja, rengeteg újdonsá­got tudott meg azzal a lovakról, hogy tanulásban akadályozott gyerekekkel foglalkozik.- Somogyváron láttam először, hogy a lovak szeretik a lekváros kenyeret - mondta Korbely Ka­talin. - Hihetetlen élmény nekem, hogy azok a gyerekek, akik kicsit félénkebbek és esetlenebbnek lát­szanak társaiknál, mennyire ké­pesek feloldódni az állatok köze­lében. Hozzák le nekik az uzson­nájukat és ha egy kis idejük van, már a közelükben vannak. A somogyvári intézmény tagja az Arab Lótenyésztők Szövetsé­gének, és az elmúlt évben már te­nyésztéssel is foglalkoznak. Je­lenleg négy lovuk van, akik közül két állatterápiás célokra is alkal­mas. A gyógypedagógiai lovagol­tatásnak számos előnye van. Azonkívül, hogy rendszerességre nevel, magatartási problémákat is hatékonyan kezelni lehet vele, és a lóval foglalkozó gyerekek bátrabbak is lesznek, mint a terá­pia előtt.. Az elmúlt hétvégén versenyez­tek is. Egy speciális öttusaverseny lovasszámában indultak el. Bog­dán Zsolt harmadik, Tóth.Angéla, ötödik, Orsós Viktor pedig hete- dik helyezést ért el. fábos erika Könyv fogságról és emberről Kéthely Jandrics István 1944-ben a buda­pesti Pázmány Péter Tudomány- egyetem elsőéves hallgatója volt la­tin-magyar és művészettörténész szakon. Ekkor, 20 évesen vonult be katonának. 1944 decemberében in­dult el Kéthelyről. Több áthelyezés és kiképzés után még alig mond­A helytörténész Jandrics István nem csak kato­natörténeteivel, Kéthely hely- történetével is sokat foglalkozott. Több középkori oklevelet fordí­tott latinról magyarra, és a falu História Domusát is neki köszön­hetően érti meg mindenki. Ez szinte az egyetlen hiteles forrása Kéthely 18-19. századi minden­napjainak. háttá magát katonának, rang nélkül és egyetlenegy puskalövés nélkül 1945. március 31-én a szlovéniai Magasfokon hadifogságba esett. Gyalogosan menetelve és fogoly­szállító vagonokban utazva 1945. június 3-án érkezett meg a Rusztavi lágerbe. Több mint negyven hóna­pon át itt raboskodott. A szabadság kapuja 1948. június 26-án nyílt meg előtte, és ez év augusztus 28-án ér­kezett haza Kéthelyre, 25 évesen 25 kilót fogyva. Jandrics István elmondta: sokáig nem akart emlékezni ezekre az időkre. Elvégezve az jogtudományi egyetemet 1973-ig a marcali járási tanácsnál dolgozott, majd 1983. de­cember 31-ig - nyugdíjba vonulásá­ig - a kéthelyi Aranykalász termelő- szövetkezetben. Közben 1953. de­cember nyolcadikán - éppen 50 éve - feleségül vette Varga Ilonát és 1956-ban egy fiuk született. Az, hogy végül is megszületett a Hadifogságom című könyv, a családnak, rokonoknak, barátok­nak köszönhető. Ők biztatták Ist­vánt, írja meg emlékeit. Jandrics István hozzátette: amikor 2002-ben hozzálátott a könyv megírásának, egy-egy em­lék mint egy film, úgy játszódott le benne. Újra ott volt a lágerben, újra találkozott társaival, újra átél­te azt. A fizikai szenvedésnél job­ban fájt neki a lelki szenvedés, ahogy ki volt éhezve a betűkre, az információkra. A könyvet elsősor­ban két unokájának ajánlotta, ezért a nagyon rossz emlékekkel csak érintőlegesen foglalkozott, inkább a tények kerültek előtér­be. Az üzenete pedig: mindig em­bernek kell maradni. Nem az egyén a fontos, hanem a közös­ség. Nem magunkért, hanem má­sokért kell élni. vigmond Jandrics István újraélte a háború borzalmait amikor a könyvet írta fotó: török anett Tíz rendőr nyolcezer lakosért S O M O G Y I TÁJAK iiTmuTnn^|; SEGÍTSÉGÉVEL**!** 1 06 90 230-473 KOS 06-90-230-461 MÉRLEG 06-90-230467 BIKA OMÖ-230-462 SKORPIÓ 06-90-230-468 IKREK 06-90-230-463 NYILAS 06-90-230469 RÁK 06-90-230-464 BAK 06-90-230470 OROSZLÁN Q6-9O-230-465 VÍZÖNTŐ 06-90-230-471 SZŰZ 06-90-230-466 HALAK 06-90-230-472

Next

/
Oldalképek
Tartalom