Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-14 / 189. szám

2003. Augusztus 14., Csütörtök N Y U G D í J A S 0 K 13.OLDAL Mozgalmas szeptember A nyári szünet után szeptem­berben több jelentős nyugdí­jasrendezvényre kerül sor. A megyei önkormányzati hiva­tal négy nagy eseményt szer­vez, rendez - tudtuk meg Stikel János vezető főtaná­csostól, a társadalmi kapcso­latok referensétől.- Augusztus 31-én várja a nyugdí­jas vendégek első csoportját az Őszi Napfény Tábor, az idei már a huszonegyedik - részletezte a gaz­dag programot a főtanácsos. - A második turnus szeptem­ber 7-én érkezik. Mint már korábban közöltük, ezúttal új helyszínen, jobb, sokkal komforto­sabb körülmények kö­zött, a fonyődligeti ifjúsá­gi nyaralótelepen pihen­hetnek a somogyi idősek. A két csoportban közel száz településről össze­sen kétszázhuszonné- gyen tölthetnek el egy- egy kellemes hetet Ligeten. Az önkormányzatokat és a jelölteket javasló nyugdíjasklubokat ta­vasszal arra kértük, főleg azokat küldjék a táborba, akik korábban nem vettek részt az Őszi Napfény programjain. A résztvevők listáját áttekintve mondhatom, ezt be is tartották. A Kovács Margit irányí­totta régi, összeszokott táborve­zetés gondoskodik most is a vál­tozatos időtöltésről, a színes programokról. A megyei közgyű­lés elnöke mindkét csoportot meglátogatja, úgy tudom, az Idős­ügyi Tanács is ott tartja következő ülését szeptember 11-én, s a hiva­talos megbeszélés után a tábor életével ismerkednek. Ugyancsak Fonyódligeten, az Őszi Napfény Tábor ideje alatt, szeptember 10-én tartják a megyei tanácsi és önkormányzati nyugdí­jasok szokásos találkozóját. Ez az esemény évről évre népszerűbb, évtizedeken át együtt dolgozó kol­légák látják viszont egymást és tá­jékozódhatnak az önkormányzati munka, a közigazgatás mai felada­tairól, gondjairól, örömeiről. Ta­valy a hatszáz meghívott közül több mint négyszázan vettek részt az összejövetelen, idén a vendé­gek száma minden bizonnyal meghaladja ezt. Szeptember 23-án és 24-én dr. Gyenesei István, a megyei közgyű­lés elnöke látja vendégül a somo­gyi nyugdíjas-egyesületek, -klu­bok vezetőit. Tavaly tar­tottak először üyen talál­kozót, ahol az országos érdekvédelmi szerveze­tek szakértői tartottak tájékoztatót időszerű kérdésekről, természet- gyógyász, szakorvos adott tanácsot és szá­mos hasznos ismeret birtokába jutottak a résztvevők. Idén is ran­gos előadókat hívnak meg a szervezők, minisztériumi vezető munkatársakat, gerontoló­gust, uniós szakértőt, országgyű­lési képviselőt. Várják Jankovits Györgyöt, a szövetség és Mihalovits, Ervint, a képviselet el­nökét is. A program összeállítása, egyeztetése már megkezdődött. Szeptember 27-én lesz az idő­sek hónapjának megyei megnyi­tóünnepsége - a nyugdíjas kultu­rális gálaműsorral egybekötve - a kaposvári sportcsarnokban. Azért döntöttek így, mert ezúttal 43 te­lepülés fellépő művészeti cso­portjai vesznek részt az esemé­nyen, itt lesz a polgármesterek többsége, meghívást kapnak a megyei önkormányzati hivatal in­tézményeinek vezetői, a somogyi országgyűlési képviselők többsé­ge is megtiszteli jelenlétével az ün­nepséget. Megyénkben az idősek világnapja egy hónapig tart. ■ Hírek FALUNAPI VIGASSÁG. A házigazdákon kívül hét környező falu nyugdíjasai vettek részt a kaposfüredi falunapon. Toponár, Juta, Mernye, Mernyeszentmiklós, Somogyaszaló, Magyaregres és Felsőmocsolád dalosai, táncosai, versmondói, szólóénekesei mu­tatták be tizenöt-húsz perces műsorukat, dr. Heintz Tamás, a vá­rosrészi önkormányzat vezetője egy-egy virágcsokorral köszönte meg a szereplést. A vendégek ezután együtt vigadtak a füredi nyugdíjasokkal. fotó, láng Róbert GYÓGYFÜRDŐBEN. A csokonyavisontai gyógyfürdőt látogatták meg tegnap az iharosi nyugdíjasok. A falu hatvanévesnél idősebb la­kóit és a rokkantnyugdíjasokat hívta meg a kirándulásra a település önkormányzata. Mintegy százezer forintot biztosítottak az utazásra, fürdőbelépőre, ebéden is vendégül látták az iharosi időseket, (va) ALAKULÓBAN. Laskai Zoltán, Kaposhomok polgármestere nyugdí­jasklub megalakítását szorgalmazza a faluban. Klubterem, könyvtár, még internet is állna a klubtagok rendelkezésére. A polgármester re­ményei szerint a nyári munkák végeztével nagyobb kedve lesz a te­lepülés időseinek a klubalakításra, (szá) AZ OLDALT SZERKESZTETTE: KATONA CSONGOR VÁLASZ OLVASÓNKNAK Az átmeneti járadék összegének megállapításakor figyelembe kell-e venni a baleseti járadékot, és ha igen, mikortól? - nevének elhallga­tását kérő, Kaposvár, Arany János utcai olvasónk kérdésével a Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz fordultunk. „Az átmeneti járadékot abból a nyugdíjösszegből kell kiszámítani, amely az igénylőt öregségi nyugdíjként az átmeneti járadékra jogo­sultság első napján megilleü. Az átlagkereset számításánál az 1997. december 31-ig folyósított, a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot figyelembe kell venni. Az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapított átmeneti járadék összegénél a fentiek szerint kell a baleseti járadékot figyelembe venni” - kaptuk a választ Horváth Zsuzsanna nyugellátási főosztályvezető-helyettestől. ■ Egy nap a vendégszerető Szabadkán Szabadka főterén, a tintakék csempés Zsolnay-szökőkútnál álltak a fényképezőgép elé a kaposvári nyugdíjasok A szerb-horvát háború óta először jártak kaposvári nyugdíjasok a Vajdaságban. Az aszálykárok enyhítéséért küzdő, az utakat lezáró gazdák megnehezítették ugyan a határátkelést és a hazatérést, de a szabad­kai szeretetteljes fogadtatás minden kelle­metlenséget feledtetett. Otthon érezheti magát Szabadkán a Magyar- országról érkező, mert a városszerkezet, a múlt század elején épült patinás paloták, pol­gárházak, a széles utcák közepén húzódó ár­nyas korzók, promenádok ugyanolyanok, mint akármelyik régi magyar városban. Fo­kozta ezt a jó érzést az a kedves fogadtatás is, ahogy a szabadkai nyugdíjasok vezetői vár­ták az eddig nem is ismert kaposváriakat. Losoncz Ella, a helyi egyesület meghökkentő­en fiatal, csinos szőke titkára sajnálkozott a kényszerű késedelem miatt, mert így keve­sebb idő jut a város megismerésére. A városházán kezdődött a program. Az 1907 és 1909 között épített palota a szecesz- szió gyöngyszeme. A közgyűlési teremben Gyurákovics Béla, a szabadkai nyugdíjas­egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, majd a múzeum munkatársa, a dekoratív Daniella mesélte el a majdnem százéves, ti­A tízezer tagú egyesület Nem tévedés, tízezer tagja van a szabadkai nyugdíjas-egyesületnek. A százöt­venezer lakosú városnak harminckétezer nyugdíjas korú lakója van, majd min­den harmadik tagja az egyesületnek - mondta a szinte hihetetlen adatot Gyurákovics Béla elnök. Harminchárom kisebb csoport alkotja a városi egye­sületet, emellett külön szervezet tömöriti a rokkantnyugdíjasokat. Az egyesület­nek tizenhárom alkalmazottja van, adminisztrátorok, szervezők, fizetésüket a város biztosítja. A székházukat éppen most újítják tel, a közel hatmillió dináros költséget is az önkormányzat fedezi. Élénk a kulturális, a művészeti és a sport­élet, női és férfikórusuk, szórakoztató és népi zenekaruk, citeraegyüttesük van, szalmaképkészítőik a határon túl is jegyzettek, a horgászok, sakkozók, te- kézők különböző szintű versenyeken vesznek részt. Kéthetente két autóbusz- szal különböző gyógyfürdőkbe látogatnak. Magyarországi kapcsolataik kiterjedtek, többek között Szolnok, Ftákóczifalva, Tompa, Deszk, Besenyőszög nyugdíjasaival kötöttek közelebbi ismeretsé­get, szerveznek kölcsönös látogatásokat.- Hogyan és mennyi pénzből élnek a szabadkai nyugdíjasok? - tettük fel a gyakorlati kérdést.- Nincs okunk dicsekvésre, de azért panaszra sem. Nem rosszabb a helyzet, mint a háború előtt volt. Reménykedünk a fokozatos javulásban. Az átlagnyugdíj hét és fél ezer, az átlagfizetés tizenkét és fél ezer dinár, ha beosztással is, de ebből meg lehet élni. A bérek jobban emelkednek, mint a nyugdíjak, ez ellen folyamatosan szót emelünk, de az érdekeinknek igazából csak választásokon a szavazatainkkal tudunk nyomatékot adni.- Ha már szót kaptam, el kell mondanom, örülünk, hogy létrejött a mai találkozó. Szeretnénk, ha ez az ismeretség a későbbiekben tartós barátsággá, gyümölcsöző együttműködéssé alakulna - zárta a rövid interjút Gyurákovics Béla, a szabadkai nyugdíjasok egyesületének elnöke. zenhatezer négyzetméteres ház történetét, amely azonkívül, hogy adminisztrációs köz­pont, helyet ad a városi múzeumnak, a törté­nelmi levéltárnak és sok más közintézmény­nek is. 1968-ban műemlékké nyilvánították. Négy belső udvar tagolja a háromemeletes épületet, hetvenhárom és fél méter magas tornyában egykor tűzjelzők figyelték a vá­rost. A szecesszió jellegzetes magyar jegyeit hordozza az épület, falait a népművészet motívumai, virágok, ágak, levelek, madarak díszítik gazdagon. Az épület legszebb része a közgyűlési terem, ahol a' tanácskozásokon kívül kulturális programokat, hangversenye­ket tartanak, és szombatonként itt esküdnek örök hűséget egymásnak a szabadkai szerel­mesek. A hatalmas festett üvegablakokat a ‘ múlt század elejének híres budapesti művé­szei, Nagy István és Roth Miksa készítették. A négy központi hatalmas üvegképen Ferenc József, Mária Terézia, Szent István és Szent László teljes alakja, balra Hunyadi János, Werbőczy István, II. Rákóczi Ferenc, jobb ol­dalon Széchenyi István, Deák Ferenc és Kos­suth Lajos portréja látható. A díszes faragású magisztrátusi pulpituson sárgaréz lámpasor teszi teljessé a tiszteletet parancsoló, méltó­ságteljes pompát. A mennyezeti kupolán körben a régi bácskai városok címerei sora­koznak. Nemrég egy japán küldöttség járt itt - mesélte Daniella. - Egyikük állandóan a mennyezetet nézte, ezért a heraldikáról, a cí­merek történetéről beszéltem neki részlete­sebben. Csak irult-pirult, feszengett a kis ja­pán, majd bevallotta, őt inkább az érdekelné, hogyan cseréljük a kiégett villanykörtéket a magas kupolában. A múzeum kincseit tekintették meg ez­után a kaposvári kirándulók. Tízezer éve em­berlakta hely Szabadka környéke, ezt tanú­sítják a leletek. A budapesti Nemzeti Múze­umban is több itteni ásatás során előkerült tárgy látható. A régészeti gyűjtemény mellett történeti, néprajzi, valamint az állat- és nö- • vényvilágot bemutató tárlat teszi teljessé, lát­ványossá a múzeum anyagát. A rövid belvárosi nézelődés során a ven­dégek örömmel fedezték fel, hogy a sétálóut­cák ékességét, a két impozáns szökőkútcso- portot a pécsi Zsolnay-gyár kerámiái burkol­ják. A Szent Teréz Székesegyházba tértek be ezután a kaposvári nyugdíjasok, ahol Beretics István plébános ismertette a város és a templom történetét. Az írásos krónikák az 1300-as években jegyzik le először Szabadka nevét. Súlyos harcok színtere volt a török tá­madás idején, a lakosság nagy részét megöl­ték, sokan elmenekültek. A törökdúlás után szászok, horvátok telepedtek le itt. A székes- egyház építését 1779-ben kezdték, 1797 kará­csonyán tartották az első szentmisét. Tria­non előtt a kalocsai érsekséghez tartozott, most jól megvan egymás mellett a horvát és a magyar nyelvű istentisztelet. A városban nincsenek nemzetiségi gondok, állította a plébános, bár azt nehezményezte, hogy ki­sebbségnek nevezik a lakosság túlnyomó többségét kitevő horvátokat, magyarokat. Palicsfürdő Szabadka üdülőövezete. A sziksós tó körül az 1800-as évek második fe­lében a gyarapodó és már szabad idővel ren­delkező polgárság kezdett nyaralókat építeni. Az erdélyi Koós Károly stílusát követő, fara­gott tornácos házak szinte pontos másai a Ba- latonfüreden, de Szemesen, Szárszón, elvét­ve még Siófokon is látható régi villáknak. Nagy gondot fordítanak a környezetre, egy szervezet felelős a természetvédelemért és az idegenforgalomért. Itt, a festői tó partján vet­tek búcsút új szabadkai ismerőseiktől a ka­posváriak, abban a reményben, hogy a szíves fogadtatást jövőre a somogyi megyeszékhe- lyen viszonozhatják. ■ Résztulajdonért életjáradék Év elején a Nemzeti Földalap­kezelő Szervezet kormányren­deletben kapott felhatalmazást termőföld állam által fizetett életjáradék ellenében történő megvásárlására. A rendelet ha­tályát most a részhányad-tulaj- donosokra is kiterjesztették. Életjáradékra az a 60. életévét be­töltött természetes személy jogo­sult, aki a tulajdonában levő termő­föld tulajdonjogát vagy tulajdoni hányadát, illetve részarány-tulaj­donát életjáradék ellenében az ál­lamra kívánja átruházni - tájékoz­tatott a feltételekről dr. Cifra Árpád, a Nemzeti Földalapkezelő Szerve­zet Somogy Megyei Irodájának ve­zetője. - Termőföldnek minősül a pályázat szempontjából az a föld­részlet, amelyet a település külte­rületén szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, er­dő, fásított területként vagy halas­tóként tartanak nyilván. Életjára­dék ellenében egy hektárnál na­gyobb, de húsz hektárnál kisebb földterület ajánlható fel, különösen méltánylandó esetben a Nemzeti Földalapkezelő elnöke egy hek­tárnál kisebb ter­mőföld megvá­sárlásáról is dönt­het. A felajánlott földterület értéke százezer forint­nál nem lehet ke­vesebb (ezt az összeget a tulaj­doni hányad vagy az aranykorona részarányának is el kell érnie) és nem haladhatja meg a hárommillió forintot. A jelen pályázatban a tu­lajdonos védett vagy védelemre tervezett területre is tehet vételi ajánlatot, ilyen esetben a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztéri­ummal egyeztetett külön eljárásra kerül sor. Amennyiben a pályázó tulajdo­ni hányadot ajánl fel, életjáradékra egyébként nem jogosult tulajdo­nostársa is felajánlhatja termőföld­jét, a vételár készpénzben történő kifizetését kérheti, vagy az életjá­radékra jogosultra ruházhatja. A pályázathoz csatolni kell az illetékes települési önkormányzat jegyzője által valamennyi föld­részletről külön-külön kiállított adó- és értékbizonyítványt. Ha a felajánlott termőföldet korábban haszonbérbe vagy más jogcímen használatba adták, a hatályos szerződés másolatát is mellékelni kell. Ha bank­számlára kéri a pályázó élet- járadékát, szükséges a pénzintézet igazolása is. A további köte­lező mellékle­teket a pályá­zat benyújtá­sakor az illeté­kes körzeti földhivatal térítésmen­tesen biztosítja. Az FVM Értesítőben várhatóan augusztus végéig megjelenik a rendelet, és a pályázati nyomtat­ványok is rendelkezésre állnak a felajánlott földrészlet fekvése sze­rint illetékes körzeti földhivata­lokban. Az ügyfélszolgálat mun­katársának segítségével személye­sen vagy meghatalmazott útján tölthetők ki a pályázatok - tudtuk meg dr. Cifra Árpádtól, a NFA me- gyei irodájának vezetőjétől. ■ További felvilágosítás A pályázattal kapcsolatban további részleteket tud­hatnak meg a Nemzeti Földalapkezelö 06(80)204-266-os ingyen hívható zöldszámán, az (1) 301-59-17-es telefonon, vagy az info@nfa.hu e-mail címen. A jogszabályi rendelke­zések és az egyéb nyomtatványok megtalálhatók a www.nfa.hu internetes honlapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom