Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-13 / 188. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 1 0 2003. Augusztus 13., Szerda SZENTGALOSKER Késélen a község szűkös költségvetése A KÖZSÉG CÍMERE ívelt oldalú, ékeléssel három részre osztott álló, kerek talpú pajzs, ennek első vörös mezőjében száraz faágon egy fehér galamb, amelyik a csőrében aranykoronát tart. A második vörös mezőben hatágú aranycsillagtól kísért, kardot tartó ezüstpáncélos kar könyököl. A harmadik kék mezőben aranykoronából vörös lángnyelvek közül egy kiterjesztett szárnyú fehér fönixmadár nő ki. Ezek a falu életét a XIX. századtól nagyban meghatározó két birtokos család, a Svastics és a Kacskovics címeréből származnak. A faágon aranykoronát tartó galamb a Svastics családé, a páncélos kar ennek a sisakdísze; a Kacsko- vics-címerben látható a lángokból kimagasló főnix, az állandó megújulás jelképe. A LAKOSOK SZÁMA 2000ben 619 A 1990-ben 615 11 1960-ban 1140 I 1930-ban 1197 T ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7465 Szentgáloskér, Kossuth utca 3. Tel/fax: 82/704-017. A hivatalban hétfőtől csütörtökig 7.30- tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 14 óráig van ügyfélfogadás. Egerszegi Ferenc polgármester hétfőtől csütörtökig 8-tól 10-ig fogadja a hozzá forduló lakosokat. A falugazdász, Csontos Ferenc csütörtökön 8-11 óra között várja a ‘ gazdákat. A családsegítő szolgálat családgondozója, Horváthné Lengyel Erika csütörtökön 8-16 óra között található meg a faluban. CIVILEK, VEZETŐK A Napsugár nyugdíjas-egyesület vezetője Varga Károly, a sport- egyesületé Kovács Ferenc. Az ifjúsági klubot Takács Mariann vezeti, a Szentgáloskéri Kisiskolásokért alapítvány kuratóriumának Balogh- né Soltész Erzsébet az elnöke. ORVOSI RENDELES Dr. Cserhalmi Gábor háziorvos kedden 14-töl 16 óráig, ■ pénteken 9-től 11 óráig, a < ■ ' gyermekorvos pedig ha- 3, vonta kétszer rendel Szentgáloskéren. Fogarasi L Lászlóné védőnő hétfőn 8- T tói 12 óráig, csütörtökön ' __ 13-tól 16 óráig tart tanácsadást. MISEREND Buczkó József plébános vasárnaponként 10.30 órai kezdettel celebrál szentmisét. DÍSZPOLGÁROK A községben 2001-ben ítélték oda először a díszpolgári címet: Horváth István, Rózsa János és Vonyó Gyula kapta meg ezt a kitüntetést. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott 1930- ban Lapa, Kisdiós, Rácörs, Borzás és Dióspuszta, valamint Vörösakol. Akkor 190 ház állt a faluban. Az I. világháború idején 108 katona vonult be. A harcokban 26 halt meg, s utánuk 13 asszony maradt özvegyen és 8 gyermek lett árva. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Kevés pénzből gazdálkodik az önkormányzat, a település fejlesztésére mégis pályázati támogatással együtt mintegy 40 millió forintot tudott fordítani. A lakosság bízik az uniós csatlakozás folytán adódó lehetőségekben, s nyelveket tanul.- Mit vár a fala a csatlakozástól?- Még nem tudjuk, hogy mit hoz, de sokat várunk tőle. Szeretnénk kihasználni a pályázati lehetőségeit, csak nem tudjuk, miből. Egy ilyen elzárt kis településnek nagyon kevés az adóbevétele, az önerő viszont alapvető feltétel az uniós pályázaton. A költségvetésünk most is késélen táncol; önhikisek vagyunk, s ha így marad, kilátástalanná válik a helyzetünk. Mi is készülünk azonban az unióba, elsősorban a szennyvízcsatornázással; ennek a költségeit igen nehéz lesz előteremteni, mert szegények vaEGERSZEGI FERENC 1950. február 9-én született Szentgáloskéren. Több mint 30 évig volt az Agrária Rt gépszerelője, most nyugdíjas. 1998-tól tiszteletdíjas polgár- mester. Nős, két gyermeke van és három unokája. Hobbija a sport. gyünk, de meg kell csináltatni. A Memyétől Zimányig kiépülő hálózatra csatlakozunk.- Kevés az önerő, mégis több pályázatot nyertek.- Sikeres volt az idén több pályázatunk is. 27 millió forintért megépülhetett Lapapusztára az új út, s az internet kiépítéséhez is nyertünk kétmillió-hatszázezer forintot. Ma jött meg az értesítés, hogy a tanyagondnoki kocsi vásárlásához is kapunk négymillió forint támogatást. Négy utcát javítottunk meg tavaly a viharkár után, ehhez soron kívüli támogatásként 6,4 millió forintot nyertünk. így összesen 40 millió forintot tudtunk a községre fordítani.- Mik a kitörési pontjaik?- A munkalehetőség kevés. A községben több mezőgazdasági családi vállalkozás is van. A legnagyobb foglalkoztató, az Agrária Rt 45 embernek ad állandó munkát, Mulatós, jó nótás kének Gál Vilmosné tavaly nyakába vette a falut, s minden idősebb lakoshoz, nyugdíjashoz becsengetett. Szorgos szervezőmunkája eredményeként hatvan taggal megalakult a Napsugár klub. Ennek a tagsága egyhangúlag Varga Károlyt választotta elnöknek.- Eleinte gyakorlat hiányában csak sakkoztunk, kártyáztunk, beszélgettünk. Többféle szakkör kialakításában is gondolkodtunk, terveztünk kézimunkázót és varrót is, de erre - mint utóbb kiderült - nem volt igény - mondta Gál Vilmosné. - Amit sikerült megalakítani: az énekkar. Minden héten próbálunk, és készülünk a következő megmérettetésre. A műsort Bállá Sándomé karvezető segítségével állítják össze. Megbeszélik azt is, melyik dallam tetszik, s melyik nem.- Kottából kell énekelnünk; Bállá Sándomé - Marika - szigorú velünk. A kórus 15 taggal alakult, most tizenhármán dalolunk. Nagyon jó a hangulat a próbákon, a szent- gáloskériek amúgy is mulatós, jó nótás emberek hírében állnak. Ez érződik mindenben. Zsebkendővel A szentgáloskériek is élik a klubok , ..., megszokott életét. A kirándulás sem ma- a KezuKoen rád ki az évi programból. - Veszprémben, A szentgáloskéri Herenden és Tihanyban jártunk. A nagy kórust Szentjaka- meleg ellenére is igen jól éreztük magun- bon a szigorú kát. A falu kulturális életében tevékenyen zsűri méltónak részt veszünk: föllépünk minden nemzeti ítélte a megyei gá- ünnepen, a falunapokon, és két bált is Iára. Egyetlen kiszervezünk. Legközelebb a somodori fa- fogása volt: fellé- lunapon énekelünk, a polgármesterük hí- péskorne kot- vott meg minket. fából énekeljeLehet nagyon jó rendezvényeket szer- nek. Tudták ők vezni, lehetnek tehetségesek a kórusta- természetesen a gok, ha nincs pénz, hiába minden. dalokat fejből is,- Az önkormányzat rendre segíti a klu- de így nagyobb bot: évente 120 ezer forintot kapunk tőle. volt a biztonságuk, Nem vagyunk nagy igényűek, így a pénzt jóllhet ez nem illik be tudjuk osztani. A kirándulás ugyan a népdalhoz. Sazjócskán megapasztotta a pénzünket, de óta az asszonyok azért arra még futotta, hogy kifestessük az mindent kotta nél- új klubszobát. A művelődési ház melletti kül, csak a zsebrégi üzletet kaptuk meg, s a felújítás után kendőjüket szoron- hivatalosan is birtokba vesszük. Erre a kis galva énekelnek, ünnepségre meghívjuk a falu minden nyugdíjasát és minden támogatónkat. ■ Kiváló technológia, szaktudás Az oldal megjelenését az önkormányzat és az Agrária Rt támogatta- Az Agrária Rt a kihívásnak megfelelően a következő hároméves, középtávra szóló programjában a fejlesztést, a technológiai megújítását tűzte ki célul - mondta Pásztohy András elnök vezérigazgató. - Tudomásul kell venni, hogy hazánkban az uniós csatlakozás után csak az a mezőgazda- sági vállalkozás marad verseny- képes, amelyik erre mind szak- maüag, mind technológiában felkészül. Az rt 2500 hektár földön gazdálkodik, fő területe a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül a hibridkukorica- és napraforgó-vetőmag előállítása, valamint az állattenyésztés. Ez utóbbi folytán tejtermeléssel is foglalkoznak.- Nagyon jók az eredményeink, hiszen az átlagos hozam 6500 liter tehenenként. Ám ez a szarvasmarhatelep ezzel a technológiával már nem alkalmas az unióban elvárt extraminőségű tej előállítására. Éppen ezért két irányban fejlesztünk. A szántóföldi növénytermesztéshez eszközöket, gépeket vásároltunk. Ez az idén 60 millió forintos beruházás lesz. Az ősszel pedig 140 millió forintos fejlesztésbe kezdünk: felújítjuk, átépítjük a szarvasmarhatelepet. Olyan technológiát alkalmazunk, ami lehetővé teszi, hogy a 400 szarvasmarhát mindössze néhány ember lássa el. Minőségi állomány, kiváló technológia és szaktudás kell ahhoz, hogy a telep versenyképes legyen. Pásztohy András nagyon fontosnak tartja, hogy a kisebb-na- gyobb gazdálkodókkal jó kapcsolatuk legyen.- Fel kell ismerni, hogy csak az integrált mezőgazdaságnak van jövője. A vállalkozásoknak együtt kell működniük, mert ez a hatékony gazdálkodás egyik záloga. Ugyanakkor a kisebb gazdaságoknak szolgáltatunk is. Kiváló a kapcsolatunk a pénzintézetekkel és a kereskedelmi világcégekkel, valamint a kistermelőkkel és a kör- nyék önkormányzataival is. a és sokan járnak Kaposvárra dolgozni. Betelepülő vállalkozónak még földterületet sem tudunk adni. Csak abban bízhatunk, hogy az Agrária fejleszt és fejlődik, s majd még több embert foglalkoztat. Reméljük, a csatlakozás után növekszenek a lehetőségeink.- Milyen feladatokat ró önökre a csatlakozás előkészítése?- Előkészítőkre, tájékoztatókra járunk. Az uniós pályázatok meg-> írását meg kell tanulnunk, s még’ így is előfordul, hogy szakembert kell fogadni, és meg kell fizetni.- A fiatcüoknak mit jelenthet az unióhoz tartozás?- A továbbtanulók főleg a számítástechnika felé fordultak. Hat számítógép van a könyvtárban, s minden héten kétszer tartunk oktatást, az internet kiépítése is segít. Attól nem félünk, hogy elvándorolnának. Keressük a módot, amivel az itt letelepedőket támogathatjuk. ■ Recept Szentgáloskérröl Sajtos pogácsa Fél kiló liszt, 25 deka Rama margarin, egy kiskanál só és cukor, két tojás, 10 deka trappista sajt, 1 csomag élesztő és 1 deci tejföl kell Pataki Ferencné leveles sajtos pogácsájához. A lisztet a margarinnal, a cukorral és a sóval elmorzsoljuk, beletesszük a tojás- sárgáját és a tejfölben felfuttatott élesztőt; összegyúrjuk, majd 20 percig kelesztjük. Á sajtot lereszeljük, s elharmadoljuk. Ha a tészta megkelt, kinyújtjuk és megszórjuk az egyik adag sajttal, majd henger alakúra összehajtjuk. Ezt a műveletet még kétszer megismételjük. Minden hajtogatás után 20 percig pihentetjük, kelesztjük, így lesz leveles a pogácsa. Majd két centi vastagra sodorjuk, a tetejét megkenjük a tojásfehérjével és megszórjuk sajttal. Apró pogácsákat szaggatunk ki, forró sütőben szép pirosra Dáridóznak a fiatalok- Már tini koromban is volt ifjúsági klub - mondta Takács Mariann, aki a legutóbbi időkig vezette, öt hónapja azonban két csöppség jobban leköti az idejét. Az ikerlányok ellátása mellett azért figyel a fiatalok dolgaira is.- Időről időre változik a klub tagsága, hiszen felnő az újabb nemzedék, s van, aki úgy érzi, innen már „kiöregedett”. A lányok miatt kevesebbet járok le a klubba, de Jusztusz Bettina - aki tőlem átvette a vezetést - nagyon jól elboldogul. Igen lelkes, igazi húzó ember. Most nagyon serény a társaság is, sok mindenben részt vesznek. Az ifjúsági klubosok külön zenekart alakítottak. Lagzi Lajcsi műsorával lépnek föl a környező településeken. - Van Balázs Palink, Pataki Attilánk és Lagzi Lajcsink is. Nem paródiát adnak elő, hanem megpróbálják lemásolni az eredeti előadó legjellegzetesebb vonásait, mozdulatait. Legutóbb a falunapon divatbemutatót is szerveztünk. Az igali fellépés elmaradt, mert nyáron nehéz ösz- szeszedni a fiatalokat. A fiatalok nemcsak a klubban, hanem a könyvtárban is összejönnek, egyelőre nem a könyv, hanem a számítógépek miatt. - Sajnos, a fiatalok nem szeretnek olvasni. Talán ez is okolható az időhiányon kívül, hogy még nem alakult színjátszó kör, pedig az is szerepelt az elképzelésekben. Talán néhány év múlva majd sikerül megvalósítani. ■ Munka szabadság nélkül Sokat dolgozott Lapapusztáért Rózsa János. 1953-tól tanácstag, majd 32 évig végrehajtó-bizottsági tag is volt. Munkája az idők során Szentgá- loskérre szólította, de mindig is a pusztán volt a szeme és a szíve.- E két dátum közé belefért a padlássöprés, az újjáalakulás, áfész- átalakítás, a téeszbőví- tés is. Ezt csak szép szóval lehetett elintézni - mondta. - Abban az időben Lapénak 140 lakosa volt: egymást tisztelő, becsülő emberek. Ennek a szegény népnek egyszerre szólt a hajnali kalapáló hangja. Régen nem vekker keltette a pusztai cselédeket, hanem felkötöttek egy fára egy nagy vasdarabot, és reggel fél négykor azt kongatta meg az öregbéres. Ez a hang beterítette az egész völgykatlant. A szegődményes emberek mindennap erre keltek, szabadságuk soha nem volt. Ha egy cselédember kibírt egy helyen négy-öt évet, annak már komoly dolgot kellett elkövetnie, hogy kitegyék a szűrét. Rózsa János már elmúlt nyolcvanéves. Több mint húsz éve nyugdíjas, de azóta sincs szabadsága, hiszen állandóan dolgozik, most a puszta egyetlen lótartó telepén. Ma már nem a hajnali kolomphangra kel, de kíméletlenül csörög reggelente az óra. Ezt a munkáséletet köszönte meg a képviselő-testület, amikor 2001-ben a falu díszpolgárává választották. ■ Vadászokra vadásznak Összesen mintegy háromezer hektárnyi területet bérel a földtulajdonosoktól és a Sefag Rt-től a Hubertus Vadásztársaság, amelynek Balogh Ernő az elnöke. A területen egyre több az őz és a vaddisznó, de az állomány nem éri el azt a számot, hogy bérvadásztatást folytathassanak.- Kevés a lőhető nagyvad ezen a területen; a fővadunk az őz meg a vaddisznó, valamint át- vonulóban a szarvas. A legnagyobb őztrófea négyszáznyolcvan grammos volt, de zsákmányoltak már 20-22 centis agya- rú vaddisznót is. Mindössze tizenöt tagunk van; a társaság létszámát húszig növelnénk, azt még elbírja a terület. Olyan minőségű állományunk azonban nincs, hogy itt vendég vadászokat is fogadjunk. A megye területén az elnök szerint vadászati lehetőségből és vadból is túlkínálat van. Ezt a társaságot nem keresik a vendégek, így kevés a bevételük is. A kisebb vadlétszámnak azonban előnye is van, hiszen így kevesebb a vadkár. Az idei őzszezonról pedig azt mondta az elnök, hogy a kemény tél, a nyári kánikula és a szárazság nem tett jót az üzekedésnek.- Az őz inkább elfeküdt a kukoricában, ahol élelmet is talált. Bár táplálékot telente az etetőkben is lelnek, hiszen jó a kapcsolatunk az Agrária Rt-vel és a környéken levő szárítókkal, így olcsóbban jutunk selejttakarmányhoz, tört szemhez, és egész télen etetünk. ______ ■ < <
