Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-13 / 188. szám

2003. Augusztus 13., Szerda K I L I T I TÜKÖR 7. OLDAL Visszakérik a római kőtáblát „Balatonkilitiben, a volt káptalani tiszttartói lakás folyosóján csonka, kora római sírkő töredéke van be­falazva” - írta Sági Károly a Siófok történetét feldolgozó, 1988-ban megjelent kötetében. A sírkőtöre­déket néhány éve elszállították az általános iskolával átellenben levő, egyre romló állagú, ám műemléki védettségű épületből. Bemáthné Virág Erzsébet, a siófoki önkor­mányzat főmunkatársa azt mond­ta: a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának a szakemberei vitték el a kőtáblát.- Hivatalos levélben kértük a múzeum vezetését, hogy ezt adják vissza a városnak - tette hozzá. - Választ még nem kaptunk; megle­het, kemény küzdelmet kell foly­tatnunk, mire visszakerül a siófoki önkormányzat tulajdonát képező lelet. Úgy tervezzük, a katolikus templom közelmúltban felújított kertjében állítjuk föl, hiszen vala­ha itt bukkantak rá, a hajdani te­mető helyén. A töredék a leírások szerint a teljes sírfeliratot tartalmazza, hi­ányzik viszont a felső képmező, amin az elhalt férfi alakja volt kifa­ragva. A kőtábladarab 51 centi ma­gas, 71 centi széles. Kuzsinszky Bálint szerint a tiszttartói lak épí­tése során bukkantak rá. Valószí­nű, hogy temető volt azon a he­lyen. A kő felirata azzal kezdődik: „Hic situs est”, azaz itt nyugszik... A letört részen állhatott az elhunyt neve. Az azonban kiderül, hogy az emléket a meghalt férj felesége, Rufilla még életében állíttatta, s ugyanezt tette két testvére, Maximus és Celerina is. ■ Fekete László a falunapon Sörrel teli hordókat is könnyedén megemel Fekete László, a kiliti falunap sztárvendége Zenés ébresztővel kezdődik augusztus 23-án a falunap Kilitiben. Föllép a vásártéren a Hot Jazz Bánd, Payer And­rás, és bemutatót tart Fekete László, a világ legerősebb em­bere versenyek többszörös győztese. Két-háromezer érdeklődőt vár a Kilitiért Egyesület az augusztus 23-i - reggeltől estig tartó - faluna­pi vigasságra a vásártérre. Újvári István, az egyesület elnöke azt mondta: helyi vállalkozók egész sora sietett a segítségükre külön­böző felajánlással, pénzösszeggel. A nap órára lebontott programja a héten válik véglegessé.- Ami biztos: zenés ébresztő­vel kezdünk, s felvonuláson hin- tókkal, autókkal a piactérig vonul a menet - tájékoztatott Újvári Ist­ván. - Elvállalta a szereplést Feke­te László, sokszoros erősember- verseny-győztes, ez lesz taláír a legnagyobb attrakció, de a Hot Jazz Bánd (amely a közelmúlt­ban egyesült államokbeli turnén vett részt) előadása is egyedi, kü­lönleges lesz. Föllép a vásártéren Payer András énekes is. A kicsi­ket ugrálóvár és sok egyéb meg­lepetés (például óriás palacsintá­zó) várja, mazsorettek és modern táncosok is megjelennek a szí­nen, és népművészeti kirakodó- vásárt tartanak. A halászlé- és pörköltfőző verseny lesz azon­ban a lényeg, erre várjuk a jelent­kezéseket. Ennek már hagyomá­nya van Kilitiben, hiszen az elő­ző két évben nagy sikerű verse­nyeket bonyolítottak le. Először a sportpályán az öltöző avatásával együtt, ám tavaly a főzőverseny már kinőtte ezt a helyszínt, s így átkerült a vásártérre. Ez az év elején alakult Kilitiért Egyesület első komoly rendezvé­nye. A lelkes lokálpatrióták éppen ezért valami igazán „visszhango- sat” szeretnének bemutatni. A be­vételt pedig jótékony célra fordít­ják: vagy játszótérépítésre, vagy az egyesületi klubház felújítására. ■ Új Sió-híd vezetne a Csőrihez Nagy Sándor képviselőnél né­met barátok pihentek a múlt héten. Azt mondták: rá sem ismernek a négy-öt évvel ko­rábbi Siófokra, s a kiliti város­részben is látják a fejlődés je­leit. Vannak további nagy ívű tervek, ilyen egy új híd létesí­tése a Sió-csatornán és kirán­dulóhely kialakítása a Csőri­hegyen.- Évekkel ezelőtt vendéglátós ba­rátaim mondogatták, hogy hiá­nyolják a turisták a bécsi Grin- zing-szerű vendégfogadást; a kiskocsmát, ahol a bor kóstolása mellett zsíros kenyeret lehet ha­rapni - idézte fel Nagy Sándor. - Kilitiben ilyennek remek hely­színe lehetne a Csőri-hegy, de ehhez a pincéknek könnyebben megközelíthetőknek kellene len­ni. Egykor százharminc tagja volt a Kiliti Hegyközség-egyesü­letnek, s engem választottak el­nöknek. Az volt az első teen­dőnk, hogy az utakat járhatóvá tettük, hogy esőben, sárban is le­hessen közlekedni. Akkor több kilométernyi út épült kereszt- ben-kasul a hegyen az önkor­mányzat segítségével. Ezután a vezetőség megígérte a tagoknak, hogy következő lé­pésben megpróbálnak hidat léte­síteni a Sió-csatornán, s arról az út majd a Csőri mellett vezet el. Ebben az esetben légvonalban mindössze 1500 méterre lenne a Pizza helyett babgulyást Nagy Sándor szerint hibát követtek el a balato­ni vendéglátó üzletekben, amikor a magyaros izek helyett külföldi ételeket kezdtek kínálni. Pizzát Itáliában, birkát Szerbiában, gyrost Gö­rögországban kell kóstolni. Miközben a siófoki étlapokon is megjelentek ezek az étkek, sok helyütt eltűnt a csülkös babgulyás, a krumplis tészta. A sült keszeg helyett tengeri hekket kí­nálnak. A Balatonra látogató turisták bizonyára szívesebben fizetnének a Csőri-hegyi pincék­nél 3-400 forintot a borért, mint a tóparton en­nek az árnak a négyszeresét. Hungarikumként pedig nem lazacot, hanem sült szalonnát kínál­hatnának zöldhagymával. A turista nyitván jól érezné magát, a pincetulajdonos nyári bevéte­le pedig fedezné hobbijának az évi költségeit. A bécsi Grinzing a példa, persze, már most is jófajta borok teremnek a kiliti szőlőhegyen, így Il­lés Gyulánál (jobbról) is, aki a tavalyi Balaton lányát, Márkus Anettet kínálja díjnyertes borával Balaton-part, s onnan kerékpárral vagy gyalog 15-20 perc alatt ké­nyelmesen ide lehet érni. A hegy­község időközben megszűnt, mert egy új jogszabály szerint csak borvidéken működhet, s a tagok a balatonszabadihoz csatla­koztak. A feladat azonban meg­maradt.- A rendszerváltozást követő­en a honvédség ócskavasáron do­bott a piacra fémhidakat, s ezek akár a vasúti szerelvényeket is el­bírják - mondta Nagy Sándor. - Úgy gondoltuk, az önkormányzat vesz egyet, s a két végét a parton kiépített betontalapzatra tesszük. Az évi költségvetés­ből azonban erre mindeddig nem ju­tott pénz. Megtud­tuk, hogy bár már több híd is gazdára talált, még -mindig van eladó Lovasbe- rényben. A 28 méter hosszú nekünk ép­pen megfelelne. S jó hír az is, hogy a híd­hoz kétoldalt vezető utak nyomvonalának a kijelölése Siófokon megtörtént, és a szükséges területek 90 százaléka is ren­delkezésre áll. Most olyan állami pályáza­ti lehetőséget kellene keresni, ami lehetővé tenné a híd megvá­sárlását és az út megépítését, mert a jelenlegi árak mellett ez már meghaladja az önkormány­zat lehetőségeit. Az új Sió-hídon átvezető út a Dózsa György utcát kötné össze a hajdani kiliti gépállomásnál ki­épített első körforgalommal, s a Csőri-hegy és a Kálvária alatt ha­ladna el. A terv életben tartására az elmúlt években is költött né­hány millió forintot az önkor­mányzat, mint ahogyan az idei költségvetésben is van erre némi pénze. A megvalósítás mellett szól az is, hogy a város csak dél felé terjeszkedhet; északon a Ba­laton határolja, nyugaton Zamárdival, keleten pedig Balatonvilágossal épült össze. A nyugati oldalon, a Fokihegynél épült egy felüljáró az M7-es autó­pálya fölé, ez várhatóan még az idén járható lesz. A város keleti felén azonban hiányzik a gyor­sabb közlekedést lehetővé tevő összeköttetés. Pedig nyilván az új Sió-hidat használnák azok, akik Budapest, Balatonszabadi és az ipartelep felől Ságvár, Tab, Szek- szárd felé haladnak. Ezáltal jelen­tős kipufogógáz- és zajterheléstől mentesülne a belváros. S rövi- debb idő alatt vinnék a segítséget a tűzoltók és a mentők. ■ Meghosszabbítják az Attila utcát Mégiscsak van rá lehetőség, hogy idővel az Attila utcát összekössék a piac területén át a Tesco- és az OBI áruház közötti körforgalommal - tájékoztatta lapunkat Szarka József városüzemeltetési irodavezető, aki korábban azt állította, hogy erre kevés az esély. Az Attila utca észa­ki végének környékén élők folya­matosan panaszkodnak: amióta el­készült a 65-ös út négysávúsítása, nem tudnak a belváros felé balra kanyarodni a Gergely Jenő utcá­ból, tehát kerülőre kényszerülnek. Ugyanakkor néhány tíz méterrel arrébb, egy vállalkozás telephelyé­ről lehetővé tették a balra kikanya­rodást. Azt, hogy ennek mi az oka, nem sikerült kiderítenünk. Patak József, a Somogy Megyei Közútke­zelő Kht főmérnöke érdeklődé­sünkre annyit mondott: cége majd csak az őszi átadást követően veszi kezelésbe az utat, addig nem illeté­kesek, a tervezők egyébként sem ők voltak.- A városüzemeltetési iroda át­tekintette a lehetőségeket, s java­solni fogja: mégiscsak csatlakoz­zon az Attila utca az északi körfor­galomba - így Szarka József iroda­vezető. - Ha elkészül az új sztráda- hidra vezető út, azt követően még inkább megnő a környék forgal­ma, tehát ez is indokolja a változta­tást. ■ Kifesti az iskolát az egyesület Hatmillió forintot takarít meg a város a felajánlások révén a kiliti általános iskola központi épüle­tének lassan befejeződő felújítá­sa során. A fűtés-korszerűsítést, kazáncserét, vizesblokkfelújítást a helyi Termofok Kft vállalta igen kedvező ajánlattal, 5,2 millió fo­rintért. A fűtési rendszer és a szociális helyiségek felújításához szüksé­ges anyagot a Gencsi Kft ajánlot­ta föl díjmentesen, s ez mintegy négymillió forint megtakarítást tesz lehetővé. Az anyagok beépítését a Termofok Kft ingyen elvégzi. A külső nyílászárókat is kicserélik, a kivitelező itt azt vállalta: két bejárati ajtót épít be költségmen­tesen. Nekilátnak a bejárattól jobbra levő épület belső festési­mázolási munkáinak is, ehhez a Kilitiért Egyesület ajánlott föl háromszázezer forint értékű munkát. A felajánlások nélkül a A felújítás során a szakemberek kicserélték az iskola ablakait is felújítás 22,7 millió forintba ke­rülne, ám így a városnak valójá­ban csak 16,7 milliót kell adnia a munkákra. ' ■ Egy láda sör jár a győzelemért Háromtagú elnökség és egy gazda­sági vezető irányítja most a Balato­ni Vasas Sportegyesületet, Szentgyörgyi Géza, a korábbi elnök ugyanis lemondott.- A korábbi elnökünk évről évre benyújtotta a lemondását, csak nem fogadtuk el, most azonban hajthatatlan maradt: elfáradt, pi­henni akar - mondta Horváth Jó­zsef, a mintegy száz sportolót meg­mozgató egyesület elnökségi tagja. - Négyen megosztjuk a teendőket; jómagam, ületve Hock János és Molnár József vezetőségi tag, illetve Balassáné Újvári Zsuzsa gazdasági vezető. Az önkormányzati támogatáson túl szponzorokat is fel kell kutatni­uk, hogy fennmaradhassanak; az egyik vállalkozó például állja a fut­ballcsapat utazási költségeit. A me­gyekettőben szereplő csapat játé­kosai maguk veszik meg a focicsu­kájukat, tagdíjat fizetnek, zsebből állják versenyengedélyük kiváltá­sát, ugyanakkor a fizetségük mind­össze annyi, hogy a meccsek után a helyi büfés földob egy láda sört. Horváth József azt mondta: idővel szeretnének el­jutni oda, hogy ez a sa­nyarú anyagi helyze­tük jobb legyen; a ve- télytársak többségénél a csapatok győzelmi prémiumért játsza­nak, nemcsak egy láda sörért.- A pálya kör­nyékének rend­ben tartását is vállaltuk társa­dalmi munká­ban - mondta Horváth József.- Szerencsére a távozó elnök­nek sikerült el­érnie, hogy a lé­tesítményt csak a Balatoni Vasas sportolói használják, más városi egyesület tagjai nem. így csökkent a terhelése, és javult a gyep állapo­ta is. Labdafogó hálót és kerítést is készítettünk, s óvjuk az új öltözőt, mert még emlékszünk rá, hogy mi­lyen volt a régi; betörtek oda több­ször is, lelopkodták a csapokat, a végén pedig a tetőn át kiláttunk az égre. Megbecsüljük ezt az előző sporttárca és a helyi önkormányzat támogatásával elkészült épületet. Sőt, még meg is osztjuk a galam- bászegyesülettel. _____________■ Őr zik a régi nevet Nemcsak a kiliti városrészből járnak a fiata­lok futballozni a Balatoni Vasas utánpótlás­együtteseibe (a felnőttön kívül serdülő, ifjú­sági és öregfiúk együttese is van). A felnőt­tek edzője Siójutról ingázik. Az egyesületet egyébként 1946-ban alapították az elődök Balatoni Vasas néven, és ezt az elnevezést hagyománytiszteletből őrizték meg. Szkanderosok a Kanegérben Feszülnek, dagadnak az izmok szombaton a Rákóczi utcai Kan­egér sörözőben, megyei szkander- bajnokságot rendeznek ugyanis a nem csak a kiliti városrészben is­mert vendéglátóhelyen. A verseny nyílt, bárki jelentkezhet, s ahogy az szokás, mérlegeléssel indul a nap 10 órakor, majd fölállítják a különböző kategóriákat, elvben tehát még a cingárak is összemér­hetik karjuk erejét. S nemcsak fér­fiak, hanem nők jelentkezését is várják a nyilván sok érdeklődőt, a Kanegémek meg számos kuncsaf­tot hozó rendezvényre. A jelent­kezni szándékozók Hegedűs Bar­nabásnál érdeklődhetnek (06-30- 222-7858). ■ Háromezer kiliti birka Tiszttartói ház, hajdúház, zsidó- és kancelláriaház is állott Kiliti fa­luban az 1800-as években. Egy 1813-as összeírás szerint a tiszttar­tói ház 7 szobás, konyhával és kamrával ellátva, bolthajtásra épült, hozzá fészerek, istállók tar­toztak. A hajdúház egy 11 öles, két szobából, valamint konyhából s kamrából álló épület volt. A zsi­dóházról azt írták a felmérést ké­szítők: „Egy fészerbül és egy kis boltbul, a gerendáit és a pallás deszkáit a szú megette. Szobája meglehetős, konyhája kéményre vagyon, cselédszobájának haso­gatott hársfadeszka a pallása, úgy­szintén kamorájának is, egyik fala rossz, a teteje meglehetősen lát­szik.” A zsidóházhoz tartozott egy pálinkaház is, tudniillik a zsidó a pálinkafőzést árendálta az urada­lomtól. Volt még a kancelláriaház, valójában az uradalom irodája; az összeírás szerint jó állapotú, új épület, a nevezetessége, hogy eb­ben kapott helyet a tömlöc. Az uradalom Kilitiben levő állatállo­mánya 16 jármos ökörből, 3300 birkából és 28 kas méhből állt. Je­lentős jövedelemforrás volt akko­riban a nádvágás. Csak például Kilitiben évente átlagosan 14 ezer kéve nádat arattak le, s ennek az értéke megközelítette az 500 fo­rintot. Az uradalom nemcsak ma­ga gazdálkodott a majorsági föld­jein, hanem bérbe is adta a jobbá­gyoknak. 1808-ban Kilitiben 675 hold majorsági föld volt. A szántó­földet három osztályba sorolták az összeírók. Ami az őszi gabonát illeti, az - a lakosok: Pál Mihály jegyző, Huszár Ferenc bíró, vala­mint Sass Ferenc, Lábody György, Vajda János, Tabi János és Vass György szerint - csak egyhatod részben volt búza, a többi rozs. ■ Papkutáról az égbe A hetvenes-nyolcvanas években még sűrűn panaszkodtak a Kiliti déli felén élok a katonai lökhajtá- sos repülőgépek zajára. Ezek ak­kor még katonai repülőtérről szálltak föl. A hivatalosan siófok- kiliti-ságvári repülőtér ma már a polgári repülést szolgálja, a sportgépek, vitorlázók, hőlégbal­lonok pedig senkit nem zavar­nak. Újabban azonban arról hal­lani: a papkutapusztai (ez is Kilitihez tartozik) ma már nem lakott hajdani cselédlakások mel­lől időről időre repülők szállnak föl, és a gépek ott is táboroznak. A légi szakhatóság érdeklődé­sünkre kiderítette: valószínűleg mezőgazdasági repülést végez­nek a környéken, ehhez pedig nem szükséges repülőtérről föl­szállni, engedélyt azonban így is kérni kell hozzá. ígérték, azt is kiderítik, hogy rendelkeznek-e ezzel a papkutai repülősök. ■ AZ OLDAL CIKKEIT CZENE ATTILA ÉS FÓNAI IMRE ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom