Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-11 / 186. szám

6. OLDAL N A G Y B A J 0 M I TÜKÖR 2003. Augusztus 11., Hétfő _______Hírek___________ VI GALOM A VÁROSNAPON. Augusztus utolsó hetében ün­nepük Nagybajom várossá nyil­vánításának évfordulóját. Au­gusztus 22-én kiállítást és orgo­nakoncertet tartanak. A mintegy száz külföldi vendéget fogadá­son látják vendégül a város ve­zetői. Németországból egy kó­rus, Erdélyből pedig egy gyer­meknéptánccsoport jön. Más­nap, 23-án éjszakába nyúló ren­dezvénysorozat lesz sportvetél­kedőkkel, országos hírű zeneka­rok és néptánccsoportok, vala­mint a nyugdíjasok föllépésével. A nagy meleg miatt fedett színpa­don lépnek föl a művészek, s ezt úgy helyezik el, hogy a nézőknek is árnyékot adjon. A résztvevők ellátására a nagybajomi vállal­kozóknak pályázatot írtak ki. A győztes' csapat Nagyszaká­csiban mutatkozott be, és most itt is megmutathatja, mit tud. ÚTPADKAJAVÍTÁS. A város belső útjainak a hossza mintegy 17 kilométer. Nagyobb részük­nél az útpadka már magasabban volt, mint az úttest, s ez akadá­lyozta a csapadékvíz-elfolyást. Négy utcában elvégezték a pad­ka karbantartását, s ennek során több köbméter földet kellett el­hordani. BŐVÍTIK AZ OTTHONT. Szép tember végére elkészül az öre­gek napközi otthona. Az átalakí­tás mintegy három és fél millió forintba kerül. Az átalakított ott­honban naponta 25-30 idős em­ber kap ellátást. Az étkeztetést ennél többen veszik igénybe; nekik naponta házhoz szállítják a meleg ételt. FELÚJÍTJÁK A SZERTÁRT. A város napjára felújítják a város önkéntes tűzoltóinak a szertárát is. Az épület tatarozása a szá­mítások szerint mintegy nyolc- százezer forintba kerül. A város­ban egyébként már a harmincas években is működött önkéntes tűzoltóegylet. Mai utódaik mél­tóak az elődökre, a harminc ön­kéntes lánglovag a megyei ver­senyt mind a felnőttek, mind a ju­niorok mezőnyében megnyerte. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT A múlt emlékei az ősi kúriában Deák Varga József: Sárközy titkos naplóját még senkinek sem sikerült megfejtenie A Sárközyek a Csallóközből te­lepültek a kisvárosba. Birto­kuk volt Nagybajom, Kisasz- szond, Kiskorpád körzete. Sárközy István katonai pályára készült, de megyei tisztviselő lett, a másodalispáni rangig vitte. Foglalkozott irodalom­mal is; maga is írt verseket, leg­inkább az íróasztalfióknak.- Inkább kritikus volt, mint szer­ző - mondta Deák Varga József, a Sárközy István nevét viselő hely- történeti múzeum tulajdonosa. - Csokonai műveit is rendszeresen lektorálta. Ebben a házban, ahol most a múzeum van, gyakran megfordult Pálóczi Horváth Ádám is, hiszen családtag volt. Irodalmi kört is létrehoztak itt. Csokonai egy évig volt a ház ven­dége, de eddig még nem sikerült rájönni, hogy miért időzött ilyen sokáig Nagybajomban. Ez talán Sárközy István titkos naplójából kiderülhetne, de a kó­dokat még senkinek sem sikerült megfejtenie.- Mata János festő, rajzfilm­rendező járt nálunk, ő kutatta, hogy miért volt itt Csokonai ilyen huzamos ideig. A titkos naplót la­tin betűkkel írta, de senki nem tudja megfejteni. Mata János sze­rint a költő közvetve érintett lehe­tett a Martinovics-féle összeeskü­vésben, és jobbnak látták, ha egy időre eltűnik a nyilvánosság elől. Deák Varga József felesége ré­vén kötődik a Sárközy családhoz. Nagybajomból kitelepítették őket, és csak 1989-ben költöztek vissza. A múzeum létrehozásának ötlete már régóta foglalkoztatta a csalá­dot, s végül 1992-ben nyílt meg ­akkor még csak két szobában - a helytörténeti kiállítás.- Ebben a házban a háború után hat lakást alakítottak ki. Évek teltek el, mire kiürült és megvásárolhattuk. Az évek során felszaporodott a gyűjtemény, ta­lán nincs is a megyében ilyen gaz­dag helytörténeti anyag. Amikor tulajdonba vettük az épületet, ne­kiálltunk a felújításnak, s az ön- kormányzat is nyert egy pályáza­tot, s abból be tudtuk fejezni. így kívül-belül megújult az épület, ez pedig már vonzza az embereket. Gyakran megállnak itt turisták, és megtekintik a gyűjteményt. A múzeum anyagát folyamato­san bővítik. Legutóbb a múzeum kertjében fölavatták Sárközy Ist­ván mellszobrát, s az ajándékba kapott két díszmagyar ruha is ha­marosan látható lesz. ■ Családot pótol a gyermekotthon Negyvenkét éve csecsemőott­honként nyitotta meg kapuit, 1997 óta lett gyermekotthon, s most 40 gyermek lakik itt ide­iglenesen. A családias légkört az teremti meg, hogy a gyere­kek nyolc csoportban vannak, mindegyik négy gondozónővel.- Valaha hosszú ideig volt nálunk egy-egy gyermek. Az 1997-es tör­vény után megrövidült az itt töl­tött idő. A területi gyermekvédel­mi szakszolgálat képzi a nevelő­szülőket, s nagyon hamar elviszik a kicsiket. Csak Nagybajomban hatvan családnál több mint 80 gyerek van - mondta Ambrus Tamásné gyámügyi ügyintéző. - Nekünk is az a célunk, hogy mi­nél kevesebb időt töltsön itt a gyermek, de nem minden esetben az a legrosszabb, ha gyermekott­honba kerül. A családban a lelki és fizikai bántalmazás súlyosabb következményekkel, életre szóló sebekkel járhat. Jó lenne, ha mi választhatnánk nevelőszülőt, s nem fordítva történne. A gyerekeket a jegyzők, rit­kább esetben a gyámhivatal utal­ják az intézménybe. Attól függő­en, hogy ideiglenesen elhelye­zett-e a gyermek vagy átmeneti nevelést kap.- Miután hozzánk kerül egy gyermek, a gyámhivatal 30 napon belül felülvizsgálja az ügyét, s a gyermek érdekeit szem előtt tart­va dönt arról, hogy nálunk ma­rad-e vagy nevelőszülőkhöz ke­rül, esetleg vissza a családba. A legkisebb otthonlakó most háromhetes, a legidősebb 21 éves utógondozott. A gyerekek a város óvodájába, normál vagy speciális általános iskolájába járnak. A be­utalás indoka általában az elha­nyagoló bánásmód, a nemtörő­dömség.- Anyagi okok miatt nem lehet egy gyereket kiemelni a család­ból. A beutalási indokok általá­ban halmozottak. Előfordult, Az otthon legifjabb lakója háromhetes hogy csecsemőt, egészen kis 4-5 éves gyerekeket napokra maguk­ra hagynak a szülők. Volt olyan testvérpár, akit úgy találtak meg, hogy a kutya melegítette őket. ■ Egy évtizede testvérek Két testvértelepülése van Nagy­bajomnak: az egyik Gyergyó- szárhegy, a másik a németországi Schortens. Ez utóbbival az együttműködés az idén volt tíz­éves. Az észak-frízlandi városká­val 1993-ban jött létre az ökoló­giai, környezetvédelmi kapcso­lat.- Nagybajomban van a Boronka melléki tájvédelmi kör­zet, és Schortensben is van egy hasonló. Mindkét településen fo­kozottabban figyelnek a környe­zet védelmére, s végül is ez ho­zott össze minket - mondta Ács Attila polgármester. - A többszö­ri találkozások, rendezvények mellett közös környezetvédelmi táborokat is szerveztünk mind­két országban. Mintaértékű a kapcsolatunk. Több somogyi polgármester érdeklődött, hogy miként működik. Arra törek­szünk, hogy évente legalább két- szer-háromszor találkozzunk, ez lehetővé teszi, hogy tudjunk egy­más gondjairól, örömeiről, de ne laposodjon el a kapcsolat. Ezeket a partnerkapcsolatokat önkor­mányzati szinten el lehet indíta­ni, de ha utána nem alakul a civil szervezetek között együttműkö­dés, akkor a dolog halálra van ítélve. Utoljára az önkéntes tűzol­tóink vették föl a kapcsolatot a kintiekkel, és egymásra találtak az egyházak is. Sokszor az önkormány­zatnál már csak utólag értesülünk ezekről.- Melyik város tud a másiknak se­gíteni?- A néme­tek gyakran segítenek nekünk, egyebek között a közvetlenül Brüsszelbe beadható pályázatok elkészítésében. Volt olyan pályá­zat, amelyiket európai uniós te­lepülés adhatott be, de kellett egy nem uniós partner. Ezek vol­tunk mi, így a közös rendezvé­nyekhez mindig tudtunk pályáz­ni. A tapasztalatszerző utakon pedig tanulmányoztuk egyebek között a szennyvízkezelést, eb­ben ugyanis ők sokkal előbbre járnak. S bepillanthatunk az ál­lamigazgatásba, a hivatal felépí­tésébe is. Bár sok a hasonlóság a kettő között, hiszen a mienk is és a németeké is a porosz mintá­ra alakult ki, azért volt mit tanul­ni. Nem elhanyagolható a fiata­lok nyelvtanulási lehetősége sem, minden évben van kint egy­két gyakornokunk. Az ott szer­zett tapasztalatokat itthon tudják kamatoztatni. ■ Segíti a diákok nyelvtanulását A nagybajomi lakosokat kérdeztük: mire jó a testvértelepülés? Marics Jánosné: - A gyermekem hosszú évekig tanult németül, s ennek a testvérvárosi kapcsolat­nak köszönheti, hogy egy évre kijutott Németor­szágba. Gyakornoki állást ajánlottak neki, az úti­költséget a külföldi partner fizette, nekünk csak a költőpénzt kellett adni, a kinti szállást is megoldot­tuk. Szakmai és nyelvtudást is szerzett. S ezt a lehe­tőséget évente több fiatal is kihasználhatja. Kardos Eszter: - Nagybajomban mindenekelőtt a fiatalok miatt fontos a testvérvárosi kapcsolatok ápolása; az is biztos, hogy a településünknek eddig csak előnye származott belőle. Egyrészt többen ki­jutottak Németországba s ott tanulhatták a nyelvet, és nagyon sok ajándékot, támogatást kaptunk. Miat­tuk városunk kicsit tájékozottabb az uniós csatla­kozást iüetően is. Nagyon bízom benne, hogy egyszer egy angol nyelvű testvérvárosi kapcsolat is ldalakul. Lábodi Éva: - Mindenképpen jó a testvérvárosi kap­csolat. Ebből a város nagyon sok haszonra tesz szert, és reméljük, hogy a jövőben is jól fog működni. Tu­domásom szerint a német kapcsolat segítségével ala­kították ki a számítógéptermet a könyvtárban és kap­tak a tűzoltók is valamilyen eszközt. A kapcsolat oda-vissza működik, s most a városnapra is várják a vendégeket, ahol ők műsort is fognak adni. Nagy László: - Még nem jártam sem a német, sem az erdélyi testvérvárosunkban, bár lehetőségem lett volna rá, de a nem utazásnak főként anyagi oka volt. A városunknak azonban mindenképpen jók ezek a városok közti kapcsolatok. Több felajánlás és aján­dék is érkezett már a németektől. A város különböző rendezvényein mindkét település képviselői részt vesznek, és ezzel színesítik a rendezvényt is. Az erdé- lyieket pedig mi tudjuk sok mindennel segíteni. A NAFA Kft. munkatársakat keres:- faipari mérnököt ill. üzemmérnököt- faipari technikusokat- asztalosokat, faiparosokat- betanított és segédmunkásokat- lakatost-szerszámélezőt- építőipari segédmunkást- középfokú végzettségű ügyviteli-számviteli, számítástechnikában jártas szakembereket (nyelvtudás előnyt jelent)- üzletkötőt- manager asszisztenst. Bejelentkezés telefonon: 82/556-900 Személyesen; Nagybajom. Kossuth L. u. 35.8.30-15.30 között. Új elektronikai rendszer Mintegy tizenhatmillió forin­tos beruházásra készül az ön- kormányzat. Az új elektroni­kai rendszer kiépítésével egyebek között gyorsabb tájé­koztatás, szervezettebb mun­ka és jelentős költségmegta­karítás érhető el. A Dél-dunántúli Regionális Ügy­nökség pályázatán 12,8 millió fo­rintot nyert az önkormányzat egy új elektronikai rendszer kiépíté­séhez. A beruházás teljes költsé­ge eléri a 16 millió forintot, s a megye egyik legkorszerűbb rend­szere lesz.- Már kacérkodtunk korábban a gondolattal, hogy a városon be­lül kiépítünk egy rendszert, mely az önkormányzat összes intéz­ményét összekapcsolja - mondta Ács Attila polgármester -, s eh­hez csatlakozik a közigazgatás is. A pályázat segítségével most az egészet egy rendszerbe tudjuk beépíteni. Élérjük azt, hogy az ügyfelek a számítógép segítségé­vel be tudnak kapcsolódni az ön- kormányzat rendszerébe, meg tudják nézni egyebek között a helyi rendeleteket vagy az utolsó testületi ülés anyagát. Ez a beruházás a megyében a legkorszerűbb rendszer lesz, op­tikai kábelezéssel készül. Lehe­tővé teszi minden intézményben az internetes hozzáférést, és költségmegtakarítást is eredmé­nyez.- A felére csökken a fővonalak száma, és minden dolgozó ellen­őrizhető lesz, hogy mikor és ki­nek telefonál. Az anyagi források szűkössége miatt erre is figyelni kell. Reményeink szerint ez év végéig elkészül a beruházás - tet­te hozzá a polgármester -, most dolgozunk a részletes, aprólékos tervek kimunkálásán. ■ í jCj Korszerűség iffii és minőség az A-BATA Kft-től! Öt légkamrás műanyag nyílászárók, exkluzív „Dorpan" típusú beltéri ajtók gyártása és forgalmazása. A-BATA Kft. 7561 Nagybajom, Kossuth L. u. 37. Telefon: 82/556-025; ______06-30-4747-647

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom