Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-22 / Vasárnap Reggel, 25. szám
2003. JUNIUS 22. GAZDASAG Nem minden bio? Minden második biotermékként értékesített áru tulajdonképpen nem is ökológiai gazdálkodásból származik - állítja a magyarországi organikus termékek és élelmiszerek ellenőrzésével megbízott szervezet vezetője. Hazánkban három éve törvény szabályozza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a biotermékekkel foglalkozó termelőnek, feldolgozónak illetve kereskedőnek, hogy az árura rákerülhessen a megkülönböztető jelzés. Ügyeskedők azonban még mindig vannak. Nem csoda: komoly szankció nem fenyegeti őket, legrosszabb esetben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség asztalára kerül az ügy. ■ Ahhoz, hogy egy terméket „bio” jelzéssel értékesíthessenek, szigorú feltételeknek kell megfelelni. A termelőknél ez a szántóföldeken kétéves, gyümölcsösök és szőlő esetében hároméves úgynevezett átállást jelent, amikor is már a biotermesztés szabályai szerint gazdálkodnak, vagyis nem használnak semmiféle tiltott növényvédő szert. A tapasztalatok szerint ennyi idő kell, hogy a földben található szennyeződések eltűnjenek. A biotermékek jogszabályban előírt szakmai ellenőrzését a Biokontroll Hungária Kht. végzi, ők adják ki azokat a tanúsítványokat is, amelyek révén egy-egy termék legálisan viselheti a „bio” címkét. A magyar rendszer egyébként sokkal szigorúbb, mint az EU-ban, mivel a tanúsítványt nálunk nem az egyes gazdaságokra, hanem mindig a terményre adják ki. Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária ügyvezetője elmondta: évente egyszer átfogóan ellenőrzik mind az 1600 partnerüket, s ha szabálytalanságot tapasztalnak, a szankció a figyelmeztetéstől az ökológiai gazdálkodás rendszeréből történő kizárásig terjedhet. Tavaly 170-180 esetben éltek ezzel az eszközzel. Persze, adódik a kérdés: a vevő hogyan győződhet meg arról, hogy az áru valóban az, aminek mondják? Csomagolt termékeknél egyszerű a kontroll: a címkén szerepelnie kell, hogy „ellenőrzött ökológiai termelésből származik”. Ha valamire csak az van ráírva, hogy bio, de további paraméterek nem szerepelnek, az már gyanús. || Ha csak az arányokat nézzük, a biotermesztés adatai elég statikusak: 1996-ban is 10 százalék volt a biotermékek hazai fogyasztása, és ma is ennyi. A különbség mégis óriási, mivel hét évvel ezelőtt még csak 11 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, míg ma 103 ezer hektáron zajlik biotermesztés. Ez pedig arról árulkodik, hogy a hazai biofogyasztás mégiscsak megtízszereződött. Ráadásul az organikus művelésbe bevont területek szerkezete is értékesebbé vált: több a zöldség és a gyümölcs, háttérbe szorítva a szántóföldi kultúrákat. 1997 15 770 161 1998 21560 330 1996 Vállalkozások száma 127 A zöldség illetve gyümölcs esetében is van mód ellenőrzésre: a Biokontroll minden partnerét ellátja egy úgynevezett „tanúsító tömbbel”, amelyből egy-egy lapot vásárláskor - akárcsak egy nyugtát - a vevőnek átadnak.- Bár a hazánkban megtermelt bioáruknak csak a 10 százaléka marad itthon, sajnos így is a belföldi biofogyasztás felét nem az általunk bevizsgált termékek teszik ki - állítja Roszik Péter. - Ellenőrzött biopiac csak egy van, a fővárosban, a Marczi- bányi téren. Az „álbio” termékeket kínálókat szinte semmilyen szankció nem fenyegeti. Kizárni nem lehet őket sehonnan, mivel nem tagjai semmilyen szervezetnek, az el11390 terület (ha) lenőrző szerv legfeljebb a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulhat. Szakemberek szerint a biogazdálkodás szabályait az üvegházi fóliás termesztésű zöldségek - paradicsom, paprika, saláta, uborka - esetében a legnehezebb betartani, itt a legnagyobb a kockázat. Régebben az ütődött, kukacos szinte bizonyítékul szolgált arra, hogy az áru termesztésénél nem használtak semmiféle vegyszert. Ma már ez a múlté: a biogyümölcsnek is tetszetősnek kell lennie. Az, hogy ma még kevés biotermékkel találkozhatunk, az átfogó marketing hiányából adódik. A kisboltok jelentősége egyre kisebb, a bioüzletek csak egy viszonylag szűk körben értékesítik a termékeiket - állítja Orbán Péter, a Biokultúra Egyesület ügyvezető igazgatója. Mint mondta, szembetűnőbb lenne a kínálat, ha el tudnák érni, hogy az ökotermékeket külön polcon kínálják.- Sajnos, ez a nagy kereskedelmi láncoknak nemigen éri meg. Bár az utóbbi időben úgy tűnt, mintha mégis megmozdultak volna, ám a tendencia mégis az, hogy minden hipermarket-hálózat önállóan próbálja márkázni a saját árucikkét. Holott egy egységes védjegyrendszer sokkal hatékonyabb lenne. HÍREK Ecostat: kevésbé nő a GDP I ■ Az Ecostat szerint idén mindössze 3,4 százalék lesz a GDP növekedése. A gazdaságelemző intézet legfrissebb jelentése szerint a bruttó hazai termék jövőre 4 í százalékkal növekedhet. Az export az idén várhatóan 3,5 százalékkal, míg az import 5,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A kutatók szerint az infláció az idén éves átlagban 4,8 százalékot, jövő1 re 4,5 százalékot tesz ki. K Új szárnyashajó a Dunán I MA Mahart Passnave egy 102 személyes, 11 éves szárnyashajót vásárolt egy hollandiai társaságtól. A Só- 1 lyom III. nevű új szárnyashajó a Budapest-Bécs köI zötti menetrend szerinti járaton fog közlekedni. A cég 21 séta- és 9 szárnyashajóval vesz részt a folyami személyszállításban, s tervezik egy kabinos szálloda- 1 hajó üzembe állítását a Dunán és a Tiszán. Megszűnt a magyar napelemgyár ü Megszűnt Magyarország egyetlen mapelemgyára. A világ napelemkészítésének egy százalékát adó, 1997- ben alapított Dunasolar gyártósorait a tulajdonos Wallis Rt. eladta egy thaiföldi cégnek. A bezárás oka prózai: sem itthon, sem pedig a környező országokban nem volt nagy kereslet a napelemek iránt. A Thaiföldre eladott technológia egyébként magyar találmány, az áramfejlesztéshez nem kell intenzív napfény, elég, ha csak fény éri a felületüket. Letelepedő multiközpontok 8 Magyarországra hozná fejlesztő központját a Continental AG autóalkatrész-gyártó konszern. A cégcsoport egyik testvérvállalatának már működik 1 egy fejlesztő központja hazánkban, s épül is egy máI sik Budapesten. A mostani a harmadik lenne. A jelenség nem példa nélküli, egyre több cég telepíti hazánk- I ba régiós bázisát. Az IBM is Budapestre hozta nemzetközi pénzügyi szolgáltató központját, ahogy a General Electric is a logisztikai központját. Halasi csipke a Hungaricum Clubban ■ A Hungaricum Club tagja lett a Halasi Csipke Alapítvány. A Hungaricum Club tagjai sorába olyan társaságok kerülhetnek, amelyek termékének jelentős hagyománya van, magas minőséget képvisel és nemzetközileg elismert. A klubot a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. alapította. ■ Idén az aszály 100 milliárd forintos kárt okozhat a mező- gazdaságnak. Váradi József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint elképzelhető, hogy az országban az eddig legsúlyosabbnak tartott 1952-es, illetve 1992-es évhez hasonló aszály alakul ki. Ha az előttünk álló nyári hónapok mindegyike csapadékszegény lesz, akkor az Alföldön erős aszály, a Duna-Tisza közén rendkívüli aszály várható. Bár az öntözésre berendezkedett területek vízigényei alapján a nagy öntözőrendszerekhez a vízkészletek biztosítottak, a duzzasztókat üzembe helyezték, a kisebb térségekben fel kell készülni a vízkorlátozásra is. Borúsan látja a helyzetet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Úgy vélik, krízis- helyzet alakult ki a gabonatermesztésben, mivel az aszály miatt várhatóan jelentősen csökkennek a terméshozamok. Az aszálykár a növénytermelésben meghaladta a 70 müliárd forintot, ezen belül leginkább károsodtak az őszi és a tavaszi kalászosok. E növények árvesztesége 40 milliárd forint. Rend lesz a húspiacon? ü Egy belga napilap szerint Magyarországon vannak olyan húsfeldolgozó üzemek, amelyek a legelszántabb húsevőket is elriasztanák a húsfogyasztástól. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára ezt nem tagadja, ám hozzátette: az ilyen üzemek ellen régen harcol a magyar legális húsfeldolgozó ipar. Éppen ezért az EU-csatlakozást követően jelentős mértékben csökken majd a húsfeldolgozók száma. Azokat az üzemeket ugyanis be kell zárni, amelyek semmiféle higiénés előírásnak nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni. A Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára kijelentette: a fekete- és szürkegazdaságban működő vállalkozások számát egyelőre nem lehet még csak megbecsülni sem. Ugyanakkor ezekből az üzemekből évi egymillió darab feldolgozott sertés kerül a piacra. Hazánkban jelenleg 14-16 olyan nagy húsfeldolgozó üzem van, amely minden tekintetben megfelel az uniós elvárásoknak, s további 50-60 üzem vállalta, hogy jövő év május 1- jéig, azaz Magyarország EU-csatlakozásáig eleget tesz az unióban támasztott higiéniai és műszaki elvárásoknak. Emellett 44 feldolgozó kért és kapott úgynevezett átmeneti mentességet az uniós követelmények betartására. Ezek a cégek azonban csak hazai piacra termelhetnek az uniós csatlakozást követően. BEFEKTETÉS Csatlakozás után csökkennek a kamatok Bár az ingatlanok támogatott jelzáloghitelei épp a napokban drágultak, jó hír lehet, hogy középtávon valószínűleg csökkenni is fognak majd a kamatok, méghozzá az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legutóbbi tanulmánya szerint ugyanis hazánk EU-integrációját követően hosszabb távon mérséklődnek majd a magyarországi banki kamatok és ez később kihat majd a hazai bankrendszer jövedelmezőségére is. A PSZÁF megállapításai szerint a magyar gazdaság tőkeszegény, a munkaerő még mindig olcsó, a tőke viszont drága, s ez magyarázza a feltűnő kamatkülönbözeteket. ■ Magyarországon a bankszektor tőkejövedelmezősége jelenleg még igen magas, ám ez nem azt jelenti, hogy a magyar bankpiacnak a közeljövőben tömegesen kellene számolnia új szereplőkkel. A magas jövedelmezőség csupán abból adódik, hogy a pénzintézeti szférában a verseny nem igazán kiegyensúlyozott. A lakossági piacon érződik az OTP Bank dominanciája, s a piaci viszonyokat az állami támogatású hitelek is jelentősen befolyásolják. A bankszektor nagy jövedelmezősége a hazai magas kamatokra is visz- szavezethető, ami viszont összefügg a makrogazdasági viszonyokkal. A magyar gazdaság ugyanis tőkeszegény, a munkaerő még mindig olcsó, a tőke viszont drága. A magyarországi reálkamat, illetve betéti kamat is jóval magasabb, mint az európai uniós országokban (lásd táblázatunkat!). Még szembetűnőbb ez az eltérés a lakosság által leginkább keresett ingatlanhiteleknél, illetve fogyasztási hiteleknél. Az elmúlt évben Magyarországon a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 22,6 százalék volt, szemben az eurótérségben mért 9,8 százalékkal. Az ingatlan- hitelek (beleértve a támogatott lakáshiteleket és a piaci kamatozású ingatlanhiteleket is) kamata Magyarországon 14,2 százalékot mutatott, míg az euróövezet államaiban az átlagkamat 5,3 százalék volt, tehát az eltérés majdnem 9 százalék. A hazai kamatstruktúra azért is igen kedvezőtlen, mert a jel- záloghitelek kamattámogatása is torzítja a hazai hitel- intézetek közötti versenyt. Az ingatlanhitelek ilyen értelemben rendkívül drágák az országnak, mivel a kamattámogatás költségeit nem a hiteladósok, hanem gyakorlatilag az összes adófizető állja. Hosszabb távon tehát a támogatott jelzálog- hitelek kamatainak nagymértékben csökkennie kell az EU-belépést követően. A kamatok várható mérséklődése persze mindenképpen a banki nyereségesség csökkenését vonja majd maga után. A magyar pénzügyi szektor jövedelmezősége jelenleg igen magas, ha a befektetett tőkére vetített nyereséget vesszük alapul. Tavaly az átlagos tőkearányos nyereség a magyarországi bankszektorban 19 százalékot mutatott. Ugyanez az Európai Unióban 1990-2001 között 8-15 százalék közé esett. Ám ha a jövedelmezőségi adatokba nem számítjuk bele a szinte irreálisan magas kamatokból nyert bevételeket, az jön ki, hogy a magyarországi pénzintézetek eredményessége jelentősen elmarad az EU átlagától. Mivel a csatlakozás után a magyar és az EU-rendszer kamatstruktúrája közti eltérések nagymértékben eltűnnek, ez a helyzet vélhetőleg nem vonzza majd tömegestől az új belépőket a magyar bankpiacra. Százmilliárd forintos szárazság
