Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-20 / 142. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 4 2003. Június 20., Péntek SOMOGYCSICSÓ A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kék háromszögű pajzs ezüstpólyával. A pajzsban alul szalaggal átkötve három arany búzakalász, az ezüstpólyában két vörös hal van. Alul egy-egy keresztbe tett tölgyfaág keretezi. A elmer a falu népének megélhetését adó három legfontosabb tevékenységet, a mezőgazdaságot, az erdőt és a halászatot jeleníti meg. Somogycsicsó korábbi pecsétjein is agrárjelképek vannak, 1890-1908 közöttin például a három búzakalász. A halak a környék tavaira utalnak. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8726 Somogycsicsó, Kossuth utca 1. Tel.: 82/720-164, fax: 82/720-166. Faggyas József polgármester hétfőn 9-től 11 óráig várja a polgárokat. A település a csurgói körjegyzőséghez tartozik, a lakosok ott intézhetik ügyeiket. CIVILEK, VEZETŐK A Somogycsicsóért-Somogyért Egyesület elnöke Nagyné Krasznár Judit. HÁZIORVOSI RENDELÉS T Dr. Dergecz Mária gyermek-' ■ orvos kedden 12-től 13 órá- 1 ig rendel, dr. Porkoláb Lajos : felnőttháziorvos ugyancsak la kedden 13-tól 14 óráig. I ISTENTISZTELETEK Laczkó Angi Gyula plébános minden vasárnap reggel 8.30 órai kezdettel tart szentmisét, Halász Gyula evangélikus lelkész pedig havonta egyszer istentiszteletet. A FALU NEVE A Csicsó szláv személynév. A települést - Chychow-t - először 1329-ben említi oklevél. Nevét 1907-ben bővítették a Somogy előtaggal. A múlt század nyolcvanas éveiben az iskolában született az a dolgozat, amiben egy kisiskolás írt arról, szerinte hogyan lett a falu neve Csicsó. „Volt egyszer egy erdő, a közepén állt Nevesincs falu. A falusiak nagyon szerették a csiperkegombát, ami itt nagyon finom volt. Még Ferenc József császár is - illem ide vagy oda - megnyalta mind a tíz ujját a jó tejfölös gomba után, és azt mondta a falu mestörének: - Mától kezdve ennek a falunak Csiperke legyen a neve! Majd elköszönt, így, hogy: cső. A tanító igen feledékeny ember volt, ezért csak annyit jegyzett meg, hogy esi, meg hogy csó. így lett Csicsó a falu neve.” FELSZÁMOLJÁK A TELEPET A településhez tartozik Kishomok és Csicsópuszta. Az utóbbi sorsa bizonytalan, mert az itteni állattenyésztést felszámolja a tulajdonos. Néhány család él itt. Á múlt század ötvenes éveiben ide épített ÁVH-s laktanyát egy vállalkozó vette meg, s elkezdte felújítani. ■ * CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY ■ Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta Nem adják föl az elképzeléseiket Somogycsicsó étele Kukoris A másfél utcás zsáktelepülést elkerüli a főút, s elzártsága megfosztja a fejlődés lehetőségétől. Nem bővelkedik turisztikai látnivalókban, a lakosai többnyire egyedülálló idősek, akiknek a családja másutt lakik. A polgármester szerint mégsem szabad borúlátónak lenni. Ezúttal jól választott hazánk lakossága, mikor az uniós tagságra szavazott - állította Faggyas József polgármester, ám ennek a kis települések, közöttük Somogycsicsó, egyelőre nem sok előnyét élvezik.- Haldoklik a mezőgazdaság, vegetál a halgazdaság, itt nincs olyan látnivaló, ami vonzaná a turistákat - mondta. - Talán az erdő- gazdaságnak van jövője, s a szennyvízhálózat és a vezetékes gáz kiépítéséhez számíthatunk uniós pénzekre. Ez sem egyszerű, FAGGYAS JÓZSEF 1965-ben született. Somogycsicsóban és Csurgón járt iskolába, majd elvégezte a somogyzsitfai kertészeti szakmunkásképzőt. Tizenöt éve vállalkozó. Először 2000-ben az időszaki választáson lett polgármester, azóta társadalmi megbízatásúként tölti be ezt a posztot. Nős, két gyereke van. mert az önkormányzat a lakosság nélkül nem tudja megvalósítani, s a többnyire idős emberek nem értik, hogy nekik miért jó, ha megépül a szennyvízcsatorna. A gázberuházáshoz is lakásonként körülbelül százezer forinttal kellene hozzájárulniuk, s ez sokára térül meg, s hiába környezetbarát, korszerű, mégsem köttetnék be.- Egyéb fejlesztések is kellenek?- Energiatakarékos a közvilágításunk, s az útjaink állapota kifogástalan. A keleti utcasoron új járdát kellene építem; egyszer már pályáztunk erre, sikertelenül, azóta pedig nem írtak ki rá új pályázatot. A telefonrendszerünk nagyon rossz, nem lehet faxolni, nincs internetelérésünk, így késve értesülünk a pályázatokról, s ez gátja a fejlődésnek. Gond, hogy egyetlen kutunk van, s ha bármi történne vele, veszélybe kerülne a falu ivóvízellátása. Az üzemeltető tervezi egy új kút kialakítását, s az elavult, egészségre káros anyagokat tartalmazó vezeték cseréjét.- Mit tervez az önkormányzat?- A Kishomokra vezető utat szeretnénk aszfaltoztatni, s itt mérnénk ki új telkeket. Készülnek a kultúrház átalakításának és tetőtérbeépítésének a tervei, s ha meglesz az építési engedély, pályázunk a megvalósításra. A szociális földprogram keretében munkagépeket szeretnénk vásárolni.- A rendszerváltáskor az önkormányzat tulajdonába került a Be- ák-ház, ám a testület sokáig nem döntött: felújítsák-e vagy értékesítsék.- Egy hónapja meghirdettük eladásra; az a gond, hogy nincs hozzá telek. Örülnék, ha gazdára találna, s munkahely lenne itt. Annál is inkább, mert a csicsópusztai szarvasmarhatelep megszűnik, és sok csicsói állás nélkül marad. ■ Vasárnaponként és közös munkák alkalmával - gabonahordáskor, krumpliásáskor - tették az asztalra a fonott kalácshoz hasonló tésztafélét, a kukorist. Receptjét a 84 esztendős Horváth Józsefné mondta el. Három dekagramm élesztőt egy egész tojással tejben felfuttatunk, és egy mokkáskanálnyi cukrot is beleteszünk. Ezt fél kilogramm liszttel - amibe kevés sót tettünk - és kevés tejjel összedagasztjuk. Végül egy dekagramm megolvasztott margarinnal összedolgozzuk a tésztát. Egy óra hosszáig kelni hagyjuk. Akkor két kis cipót formálunk belőle, kisodorjuk, és két ágba fogva összefonjuk. Tíz-tizenöt percig kelni hagyjuk, majd a tetejét egy felhabolt egész tojással bekenjük. Akkor lesz nagyon finom, ha kemen- cében sütjük. _______________■ Kö nyvtárba költözik a teleház Megszépült a könyvtár. A külső-belső felújítás után ismét tele vannak a polcok könyvvel; hamarosan fölrakják a függönyöket, s ide költöztetik a teleházat, és üzembe helyezik a számítógépeket is. A régi iskola épületében alakították ki a könyvtárt. Sokáig a falu kulturális központja volt; telente itt sakkoztak vagy Ki nevet a végén?-t játszottak a fiatalok. Az épület állaga azonban romlott, a beázás miatt folto- sodott a fal. Az önkormányzat két éve kezdte a felújítást, s nemrég végeztek. Újra vakolták, kicseréltek ajtót-ablakot, felújították az elektromos hálózatot; járólapot raktak le, vizesblokkot építettek, s kiépítették a központi fűtést. Bekötötték a telefont, új bútorokat vettek, s riasztóval látták el az épületet. A 6,2 millió forintos beruházást a területfejlesztési tanács 3,5 millió forinttal segítette, s 600 ezer forintot kapott a könyvtárpártoló önkormányzat. A lakosok társadalmi munkával segítették a felújítást.- Évente 60-70 ezer forint értékben veszünk új könyveket, most 3700 dokumentumunk van - mondta Vadászáé Varga Ágnes könyvtáros. A legfiatalabb olvasónk ötéves, a legidősebb 70 fölött van, s évente mintegy 300 könyvet kölcsönöznek. Télen inkább a felnőttek jönnek, a diákok iskolájuk könyvtárába járnak, de a kötelező olvasmányokat gyakran innen viszik. Nyaranta több a gyerek, s az itt va- kációzók is bekukkantanak. Előfordult, hogy kinyitottam az ablakot, s egy vendég kisgyerek az utcáról megszólított. Itt kapott helyet a teleház is. Faggyas Józsefné, a vezetője elmondta: négy számítógépük van, és csütörtök és vasárnap kivételével mindennap nyitva tartanak. Szerdánként pedig a színjátszó-szakkörbe várják a gyerekeket, ezt Frantz Árpád- né irányítja, és az itt tanult darabokat adják elő az ünnepségeken. A megújult épületben pedig a falu fiataljainak lesz már internetezési lehetőségük is. ______i Ke zdődik a torna Amint a teleház kiköltözik a helyéről, a teremben elkezdődhet az asszony- torna. A kazetta már megvan, s a lelkesedés sem hiányzik. Már eddig is tornáztak volna az asszonyok, de hely csak a teleházban van, s azt mondták, jobban szeretnének magukban sportolni. Parkká varázsolták az ótemetőt Apró fények világítanak mindenszentekkor a parkban, az emlékezés gyertyalángjai. Elszármazottak és csicsóiak emlékeznek azokra, akik az Ótemetőként emlegetett helyen nyugszanak. Hajdanán a falu elhunyt lakosait temették ide, és a múlt század húszas éveiben a kisdiákok - tanítójuk irányításával - ültettek fenyőfákat az I. világháborúban elesett katonák emlékére. Ezek a fenyők a múlt század végére hatalmassá nőttek, a régi sírok közül azonban akkor már csak keveset gondoztak hozzátartozók. Tavasszal fehér és sárga nárciszt lengetett a partoldalon a szél, és sokan elfeledkeztek arról, hogy itt valaha temető volt. Az önkormányzat a millennium évében döntött úgy, hogy emléket állít a két világháború halottainak, s parkká alakítja az Ótemetőt. Ez sokakat megmozgatott, s a csicsóiak társadalmi munkában ültették a növényeket, lapátoltak, és talics- kázták a földet. Ünnepélyesen adták át a parkot azon a napon, mikor a falu átvette a jelképeit. A park közepén álló kereszthez - az évszám tanúsága szerint 128 éve készült - most lépcső vezet. Mögötte áll az emlékmű, az I. világháború 16 és a II. világháború 15 áldozatának a nevével. „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak....” - utal múltra és a jelenre a kőbe vésett vers. Körben padok, gondozott növények. Helybeli csak ritkán pihen meg itt, olykor gyerekek bújócskáznak a bokrok között. Ám ha idegen jön, többnyire megáll és elidőzik a parkban. ■ A múltra és jelenre is utal a kőbe vésett vers Kincset rejt a pénzös út A falu valaha egy nagy tölgyfás erdőben volt, s mocsár vette körül. Ennek a helyén vannak ma a halastavak. A vizenyős rétek is a láp maradványai. A régi település Csicsópuszta felé épült, itt magasodott a török templom is; az öregek még ma is meg tudják mutatni, hol állt. 1567-ben a törökök meghívták Csicsó küldötteit, ám a falu népe ezt semmibe vette, s ezért a török elpusztította a települést. Sokan rabságba kerültek, még többen elmenekültek. A török annyira haragudott a falura, mint a környéken egyikre sem, és nem engedte, hogy uralma idején újjáépítsék. A régi templom falának maradványai még föllelhetők a földben, illetve téglái az 1867-69-ben épült templom falában vannak. A középkort idézi az Akasztó-domb is a község északi határában a herényi út mentén. Ott hajtották végre a halálos ítéleteket. Elrettentésül a kivégzetteket pár napig az akasztófán hagyták. Története van a Csicsópuszta és Józsefmajor közti „pénzös út”-nak is. A Bécs és Pécs között járó kereskedők útja volt, s ezen jártak a törökök is. Az új posta- utak kiépítése után tönkrement, de a kocsikerekek alól a sárból gyakran került elő pénz, főleg tö- rök pénz._______________ ■ Csehéknél most mindenki a három hónapos Tamás Márkra figyel. Ha a kisfiú mosolyra húzza apró száját, vele mosolyog a család, és találgatják, mi lehet a baja, ha sírni kezd. A harmincéves apa, Cseh Zsolt elégedett a csemetéjével, és örül, hogy szeptemberig semmi nem szólítja el mellőle. Év közben egy vasútépítő társaság alkalmazottjaként járja az országot, többnyire csak a hétvégeket tölti szeretteivel. Párja tavaly tavasszal költözött hozzá és édesanyjához, s hozta két saját gyerekét is. A nagyobbik tizenkettő, a kisebbik pedig ötéves. A fiatalasszony szerint a kicsi örült a kistestvér érkezésének, a nagyobb fenntartással fogadta. Azóta viszont megtört a jég, s ő is babusgatja öccsét. Tamás jó kisbaba - állítja egybehangzóan a család. Végigalusz- sza az éjszakát, jól eszik, mosolyog, de akkor a legelégedettebb, ha az udvari hársfa alatt altatják.- Még nem tudjuk, hogy maradunk-e Csicsóban - mondta az édesapja. Sürög-forog a baba körül; füröszti, pelenkázza, s már újszülött korában is biztos kézzel tartotta. Nincs munkahely a közelTamás mosolygós baba, és jó az étvágya is ben, és párjának, Editnek rossz tapasztalatai vannak a munkáltatókról. Úgy alakult, hogy két nagyobb gyereke egymás után betegedett meg s táppénzre kellett mennie. Mindössze kilenc napról volt szó - mesélte, de ez elég volt ahhoz, hogy mást vegyenek föl a helyére. Egy nap híján még munkanélkülisegélyre sem volt jogosult. Most élvezi a pici körüli teendőket, és egyelőre gyesen marad. _______■ Do bostorta mester módra Nehezen számolja össze Beák Nándomé, hogy hány lakodalomra készített süteményt. Talán öt- venre - véli -, de lehet, hogy több is volt. Úgy emlékszik: 18 évesen sütött először. Özvegy édesanyja egyedül nevelte őt és öccsét, így korán a tűzhely mellé kellett állnia. Eleinte piskótát készített, majd családjában a zserbó lett a kedvenc. Egy régi szakácskönyv receptjeit próbálgatta, most pedig már elég, ha lát és megkóstol egy süteményt, leírás nélkül is meg tudja sütni. Elleste a marcipánkészítés fortélyait is, és jó tanácsot ad, ha a tükörsima dobostortatető titkairól kérdezik. Évtizedek óta süt, s nem unt bele, csak a betegsége miatt kissé fáradékonyabb. Azt mondta: nem szívesen eszi a maga süteményét, szívesebben kóstolja a másét. Idős édesanyja szerint a lányának cukrásznak kellett volna állnia.- Kőműves dolgozott nálunk, és egy fillért sem fogadott el a munkájáért - idézte föl Beákné a kezdeteket -, hanem miután evett a süteményemből, azt mondta: fizetség helyett süssön süteményt a lakodalmamra. Akkor még a rétesüzembe jártam dolgozni, ott reggel hétkor kezdődött a műszak, de egy hétig minden éjjel hajnali kettőig sütöttem a lakodalmas süteményt. Az a legnagyobb örömöm, ha másnak örömet szerezhetek a süteményemmel, s egy köszönöm többet ér minden pénznél. ■ A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 234 A 2002-ben 233 } I 2001-ben 234 T 1960-ban 499 i 1949-ben 755 A T 1937-ben 697 i Tamás körül forog a világ
