Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-18 / 140. szám
6. OLDAL 2003. Június 18., Szerda K I S E B B S É G a Kaposvári Nyomda Kft síknyomó gépmester tanulónak, érettségizett fiatalokat iskoláz be a 2003/2004-es tanévre. Tanulmányi idő: 2 év. A szakképzettség megszerzését követően biztos megélhetést, hosszú távú munkavégzést ajánlunk. Várjuk jelentkezését a munkaügyön, Kaposvár, ^{crx.sy^ A Pécsi Tudományegyetem Poliack Mihály Műszaki Főiskolai Kara minőségügyi szakirányú posztgraduális képzést, indít 2003 szeptemberében. A 2,5 éves képzést követően az egyetemi/főiskolai mérnöki oklevéllel rendelkezők főiskolai szakmérnök minőségügyi szakirányon, a más egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezők minőségügyi szakosító oklevelet kapnak. Az első évet sikeresen teljesítők egy speciális szakvizsga letételével megszerezhetik a francia CNAM bizonyítványát is. Információ: PMMFK Mérnöki Menedzsment Tanszék, 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. 8135. tel,; (72) 211-032 p. i'tuí ínv 7602 Péi s. pf. 26. eVaá ií: szvíta ( Sí^pm m í. h u, vagy ° l>oboio@wiEch. pn>n.>í . hu internéi :littp://i.v\vw.fii’nmí.hij/oktatas /pÖ^ttgrád/fTTÍn menefizser szakmer- nok.html ' Italnagykereskedelmi cég kaposvári raktárába dolgozókat keres:- adminisztrátor Fe/féíe/:számítógép ismeret, érettségi- raktáros Feltétel: targonca vizsga (gáz-dízel)- pénztáros Feltétel: számítógép ismeret, érettségi- terítő gépkocsivezető Feltétel: "C" kát. jogosítvány Az állások betöltéséhez előnyt jelent hasonló területen szerzett gyakorlat. írásos szakmai önéletrajzokat a következő címre várjuk: CBA Silver Drink Kft Kaposvár, Jutái út 50. 2003. június 23-ig. (1052,3 ,W _ / • / [ ■ * %C(:c\Y A Pécsi Iudomápyegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2003 szeptemberétől „társasági szakjogász" szakirányú továbbképzési szakot indít jogi diplomával rendelkezők részére. A képzés a magyar társasági jog, cégjog, csőd és felszámolás, az Európai Közösség társasági joga témaköreiben nyújt: elméleti és gyakorlati ismereteket. Bővebb felvilágosítás, jelentkezési lap igénylése: a 72/214-027 telefonszámon vagy a 72/501-394/3205; 3224 melléken. . e-mail: harmat(<?ajk.pte.hu \ • \ Mér-'W ő;yyn/ _________ Vi rtuális romamilliárdok Mióta a cigányság helyzetének alakulása az ország európai uniós megítélésének egyik kulcskérdése lett, ugrásszerűen megnövekedtek a különféle szaktárcáknál a romák felzárkóztatására szánt ösz- szegek. A tavalyi 7,4 után az idén már 10,3 milliárd forintot szán erre a kormány. Uniós forrásból még több, 76 milliárd forint áll(állna) rendelkezésre, elsősorban a romák társadalmi beilleszkedésének segítésére. Kérdés, hogy ezekből a milliár- dokból hogyan kerülhet akárcsak egyetlen millió is például Pálmajorba, ahol a romák 97 százaléka munkanélküli, vagy Rinyabesenyőre, ahol a 250 cigány lakos közül talán ha hatnak van munkahelye. No persze pályázni kell. Főként, ha valakinek napi munkaeszköze az internet, hozzájut az információkhoz és ismeri a pályázatírás csínját- bínját. Bogdán Péter, a Somogyi Cigányságért Kht ügyvezetője, a megyei cigány szövetség elnökségi tagja a kevesek közé tartozik, akik megfelelnek ezeknek a feltételeknek. Közreműködésével készült például az a nyertes pályázat, amelynek révén a roma foglalkoztatási gondok enyhítésére - területfejlesztési forrásból még 2000-ben - fűrészüzemet hoztak létre Babócsán. Mégis azt tapasztalta: még egy nyertes pályázat sem jelent feltétlenül megoldást...- A lelkesedés, hogy első fecskeként teremthetünk esélyt a romáknak arra, hogy önmaguA somogyi cigányság A megyében mintegy 35 ezer roma él. 47 százalékuk keresőképes, azaz csaknem 15 ezer ember tudna dolgozni. 85 százalékuk azonban- az országos átlag 60 százalék - nem rendek kezik tartós munkahellyel, illetve egyáltalán nincs keresete. Elhelyezkedésük esélyeit rontja, hogy a korábban nagy foglalkoztatóként ismert cégek sora folyamatosan csökkenti a létszámot. kon segítsenek, elfedte a buktatókat. Azután kiderült, hogy a nettó támogatási összegből bruttó áron kell megvenni mondjuk egy gépet. Hogy tőke híján már a nyersanyag előteremtéséhez is hitel kell. Négymilliós kamatterhet vettünk a nyakunkba, csak hogy elindulhassunk. S persze az is kiderült, hogy kellő vezetési tapasztalat és piaci információ híján nehéz egyről a kettőre jutni. Kivált ha egy cég elsősorban olyan emberek foglalkoztatására vállalkozik, akiket először vissza kell vezetni a munka világába. Végül is az üzemünk ma is működik, ám csak úgy, hogy például nekem már egy éve nem tud fizetést adni a kht. Ellátom az ügyvezetői, menedzselési feladatokat, s közben már a munkaügyi regisztrációból is kikerültem.- Miként lehetne hathatósabbá tenni a hasonló kezdeményezések, s általában a cigányok támogatását?- Bármiféle, a romákat segítem kívánó program alapja csak a pozitív diszkrimináció lehet. Egyszerűbben szólva a kivételezés. Lehet, hogy ez rosszul hangzik, de nincs más út a hátrányok kiegyenlítésére. Ha a cigány közösségek egyenlő eséllyel indulnak a pályázatokon, eleve nem nyerhetnek. Ha egyáltalán meg tudják írni a pályázati anyagot, az önrészt már biztosan nem képesek előteremteni. Hasonlóan a lakáshoz jutásnál. Ha többéves munkaviszony, 100 ezer forintot meghaladó jövedelem a feltétel, a cigányok túlnyomó része soha nem jut lakáshoz. Ezen érdemben csak állami garanciavállalással egybekötött, országos program segíthet. Vagy a tanulásban: ha nem szabnak meg keretszámokat, olyan felsőoktatási helyeket, ahová csak cigánytanulót vehetnek fel, képzettségben soha nem érjük utol a többségi társadalom tagjait. Ha ugyanaz a mérce, beszélni sem érdemes cigánytámogatásról. Ha a romák egyenlő esélyekkel vesznek részt például a közhasznú foglalkoztatásban, jórészt csak akkor kapnak munkát, ha már nem lesz más jelentkező. Szóval a hátrányt csak előny adásával lehet behozni. Olyan lehetőségekre van szükség, amelyekkel képesek élni a romák. Alighanem mindehhez egyes törvények módosítására is szükség lenne. Ha így van, meg kell tenni, mert e nélkül a sokat emlegetett felzárkóztatás jámbor óhaj marad, az interneten található megannyi cigány pályázat pedig csak „virtuális támogatást” jelent.- A felsorolt gondok aligha orvosolhatók máról holnapra, ráadásul - úgy látszik - a már létező lehetőségeket sem könnyű kihasználni. Egyáltalán tudják-e a roma közösségek, hogy honnan és miként kaphatnak segítséget1- Az első gond épp az információhiány. Azt még mi cigányvezetők sem tudjuk, hogy mondjuk a kormány által az idén romaügyekre szánt milliárdokból hogyan lehetne forráshoz jutni. Ugyanakkor sok olyan információval rendelkezünk, amelyeket a cigányok hasznosíthatnának, csakhogy ehhez meg a feltételek hiányoznak. Mindenekelőtt egy somogyi roma kommunikációs központra lenne szükség, ahol a net-használattól a pályázatok elkészítéséig bárki kaphatna segítséget, felvilágosítást. A megyei cigányszövetség kisszobányi irodája erre nem alkalmas. Mindeközben a megyei önkormányzatnál egy cigányügyi referensnek kellene munkába állnia - erről a lehetőségről már tárgyaltunk -, aki koordinálni tudna a kormány, az országos cigányönkormányzat, a megye és a helyi kisebbségi önkormányzatok között, s aki első kézből szerezhetne információt. Enélkül már el sem lehet igazodni a sokféle országos és helyi törekvés, pályázati és forráslehetőség hovatovább kaotikus dzsungelében. A munkaügyi központokba is olyan roma referens kéne, aki átlátja a lehetőségeket, s arra is figyel, hogy a cigányfoglalkoztatásra vagy -képzésre szánt pénzek célt is érjenek. Hogy mondjuk átképzés címén ne olyan szakmát oktassanak a cigányoknak, amire eleve nincs munkaerő-piaci kereslet, s az egész csak arra jó, hogy kipipálhassák a feladatot. A felsorolt kapcsolódási pontok azért is kellenek, mert a cigányok nélkül aligha lehet megoldani a cigányok gondjait.- Lenne megfelelően képzett emberük ezekre a munkahelyekre?- Kapásból legalább tíz olyan felsőfokú végzettségű, idegen nyelvet is beszélő, a számítógép-használatban jártas társam nevét tudnám fölsorolni, akik emberileg is alkalmasak lennének ezekre a feladatokra.- E törekvéseik mögött ott érzem azt a gondot is, hogy a jelenlegi cigány vezetők - önhöz hasonlóan - jobbára társadalmi munkában látják el gyakran nem épp hálás feladatukat.- Tény, hogy többet tud tenni másokért az, akit közben nem nyomaszt, hogy miként tartsa el saját családját. A roma kisebbségi önkormányzatok évente egységesen 650 ezer forintból gazdálkodnak. Ez a működéshez is kevés, nemhogy számítógép-beszerzésre vagy például a pályázatná an segítő szakértő felkérésére jutna belőle. Az önkormányzati törvény módosítása során a cigány kisebbségi önkormányzatok vezetőinek is hasonló jogállást kellene adni, mint a települési önkormányzatok munkatársaié. Ez nem csak egzisztenciális kérdés. Feltétele annak is, hogy a különféle hivatalokban és testületekben valóban partnerként, s ne megtűrt szegény rokonként kezeljék a cigány képviselőt. Bogdán Péter biztosítási ügynökként keresi kenyerét, ám ideje nagyobb részében - fizetség nélkül - azért dolgozik, hogy a sok buktatón keresztüljutott Somogyi Cigányságért Kht többet tehessen a Dráva mentén különösen nagy számban élő munkanélküli romákért.- A Phare pályázat-előkészítési alapjához adtunk be pályázatot az alternatív foglalkoztatás lehetőségeinek és a képzés feltételeinek megteremtéséért. Szeptemberben dől el, hogy az anyagunkat befogadják- e, s a jövő év elején, hogy megnyerjük-e a csaknem 100 millió forintot. Ha igen, új esélyt nyer az üzemünk is. Amúgy a megyében több cigány ön- kormányzat és civil szervezet is próbálkozik pályázatokkal. A romák helyzete azonban az egymást érő amúgy segítő célzatú akciók dacára nem sokat változott. A cigányügyre szánt milliárdok, amelyekről a lapokban és a neten annyit olvasunk, még nem jutottak el a me- gye határáig. ___________________bíró ferenc A 1047/1999. [V. 5.1 Korín, határozat alapján a 2002. évi terv és tényadat/2003. évi lervadat Szerv 2002 Terv 2002 Tény 2003 Terv Oktatási Minisztérium 693 300 000 Ft 775 375 922 Ft 1 875 000 000 Ft Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 55 500 000 Ft 73 130 000 Ft 70 650 000 Ft Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 125 000 000 Ft 109 129 000 Ft 105 000 000 Ft Gazdasági (és Közlekedési) Minisztérium 0 Ft 0 Ft 200 000 000 Ft Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Min. 3 622 000 000 Ft 3 622 000 000 Ft 4 500 000 000 Ft Egészségügyi, Szociális és Családügyi Min. 361 300 000 Ft 191 500 000 Ft 276 000 000 Ft Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Min. 410 800 000 Ft 272 500 000 Ft 185 500 000 Ft Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 26 700 000 Ft 25 000 000 Ft 26 700 000 Ft Belügyminisztérium 26 700 000 Ft 26 700 000 Ft 26 700 000 Ft Igazságügyi Minisztérium 1 531 400 000 Ft 1 516 400 000 Ft 284 900 000 Ft Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 156 241 295 Ft 156 241 295 Ft 40 000 000 Ft Külügyminisztérium 11 100 000 Ft 12 140 000 Ft 13 000 000 Ft Informatikai és Hírközlési Minisztérium 0 Ft 189 000 000 Ft 300 000 000 Ft Miniszterelnöki Hivatal 0 Ft 0 Ft 1 699 500 000 Ft A Roma Középtávú Intézkedéscsomag 2002-2003. évi végrehajtására vonatkozó központi költségvetési források 491 250 000 Ft 491 250 000 Ft 666 437 544 Ft 1 Összesen 7 511 291 295 Ft 7 460 366 217 Ft 10 269 387 544 Ft ! BOGDÁN PÉTER 1960- ban született Vízváron. Barcson érettségizett. majd 13 éven át forgalmistaként dolgozott a MÁV-nál. Három éve a Somogyi Cigányságért Kht ügyvezetője. Közben a Kaposvári Egyetemen, illetve JPTE-n művelődésszervező diplomát szerzett. Számos társadalmi tisztséget tölt be, így többek között a megyei cigányszövetség elnökségi tagja, a vízvári kisebbségi önkormányzat elnöke. Nős, két gyermeke van. Hagyományőrző tábor Balatonfenyvesen Sokuk először látja a „magyar tengert” FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ Balatonfenyves A kaposvári cigány kisebbségi önkormányzat és az Együd Árpád művelődési központ szervezésében ismét eljutott 20 nehéz sorsú cigánycsalád gyermeke a Balatonra üdülni. Emellett ápolják a hagyományaikat is. A gyerekeket a tóban találtuk meg, mert minden lehetőséget megragadnak, hogy élvezzék a lubickolást. Andrássy Tibor táborvezető azt mondta, ez természetes, mert nekik ez az egy hét az aktív pihenés és a kikapcsolódás. 1996 óta egy kivételével minden évben megszervezték a kaposvári, nehéz szociális körülmények között élő cigánygyerekek táborát. Mindig oda mennek és annyi időre, amennyit ki tudnak fizetni. Egyre nehezebb előteremteni azonban a szükséges forrásokat, ezt megerősítette Boti Tibomé, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöki teendőket is ellátó elnökhelyettese is. Pályázataik ugyanis nem értek célba, ezért az önkormányzat költségvetéséből adtak 150 ezer forintot a gyerekek táboroztatására. Ez az összes költségnek csaknem a fele, hiszen szerencsésnek mondhatják magukat, hogy ezúttal egy hétig táborozhatnak a tóparton. Andrássy Tibor hosszú ideig tanított a Pécsi úti iskolában, ma a Móricz Zsigmond művelődési ház igazgatója, s több pályázaton is nyert, így sikerült a tábor 385 ezer forintos költségét előteremteni. Jól ismeri a gyerekeket pedagógusként és kulturális vezetőként is. Romológusként résztvevője azoknak a beszélgetéseknek is, melyek a cigányság hagyományairól szólnak. A gyerekek zenét és táncot is tanulnak képzett pedagógusok segítségével. Sokan csak ilyen táborozások alkalmával jutnak el a Balatonra. Hogy minél többet lássanak belőle, egy hét alatt végigjárják a déli partot. gáldonyi MAGDOLNA Kevesebb cigánygyerek születik Dél-Somogyban Barcs Egy friss felmérés szerint már nem jellemző a cigányságra a nagycsalád Barcson. Kevesebb gyerek születik, ami azt jelzi, hogy változóban a romák szemlélete. - Amíg korábban 4-6 gyerek született egy családban, addig ma már a többségükben csupán a 2-3 gyerek a jellemző. Mindez annak ellenére változott így, hogy még mindig fontos bevételi forrás a családi pótlék - mondta Babgh Imre, a barcsi cigányönkormányzat vezetője. - Nemcsak a gyerek, az idős is egyre kevesebb. 1200 cigány él Barcson, egyre nagyobb hányaduknak még reménye sincs a biztos megélhetésre és a jobb életre. Nincs szakképzettsége, s tartósan munkanélküliként már a kedve is egyre kevesebb arra, hogy munkába álljon. Abból élnek, amit az önkormányzat és az állam folyósít nekik. Érthető, hogy ilyen életminőségnél csak kevesen érik meg az öregkort. A körülményeiken egyedül a közmunka javít valamelyest: a romák abban bíznak, hogy a nemrég benyújtott önkormányzati pályázat sikerrel jár, és ötven ember november végéig közmunkásként dolgozhat Barcs közterületein. - Kizárólag a város jó szándékán múlik, hogy a cigány családoknak kerül-e valami az asztalra. A cigányönkormányzatnak eszköze szinte semmi sincs. Édeskevés, amit tehetünk; szervezzük a roma gyerekek nyarát, próbáljuk működtetni a közösségi házat. A jól tanuló cigánygyerekeket kirándulni visszük a Balatonhoz; többük most először jut el oda. A közösségi házban egész nyáron várjuk a fiatalokat. A bukott tanulóknak felkészítést, a többieknek videós és fényképésztanfolyamot indítunk. Idén sikerült pénzt szereznünk a ház működtetésére, de már jövőre nem tudjuk, mi lesz. Vezetője sincs, mert annak a bérét sem lehet kigazdálkodni. A cigánypolitikus elmondta: a nemrég elkészült állapotfelmérést idővel újabbak követik majd, hogy összevethessék az eredményeket és a folyamatokról is pontos képet alkothassanak. nagy László
