Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-18 / 140. szám
2003. Június 18., Szerda A L M A N A C H 1 0 3 7. OLDAL Kaput nyithat egy autóút a településre A parasztréteshez 1 kiló liszt, két tojás, egy csipet só és annyi langyos víz kell, hogy ki tudjuk dagasztani. Fél órai pihentetés után az asztalra terített abroszra - nagyon vékonyra - nyújtjuk. Ha nem nyúlik, tegyünk bele egyka- nálnyi tejsavót vagy egy kis ecetet, újra gyúrjuk meg, s hideg helyen pihentessük még egy kicsit a tésztát. A töltelék lehet túró, amit mazsolával, vaníliás cukorral ízesíthetünk vagy sült káposzta, meggy, alma, mák stb. A kinyújtott tésztára egy csíkban felhalmozzuk a tölteléket, megpöttyö- getjük tejföllel, majd a terítő segítségével föltekerjük. A tepsi méretére vágjuk a rétest, s előmelegített sütőben megsütjük. A mákos réteshez darált mákot használunk, s amikor a tepsibe tesszük, az egészet leöntjük annyi tejjel, hogy ellepje, és így sütjük meg. ■ Az alig kétszáz lakosú településnek ugyanaz az előnye, ami a hátrányát is okozza. A zsáktelepülésen csend és béke van, de nincs munkahely, és akinek túl nagy a csend, az előbb-utóbb elköltözik.- Ilyen kis zsáktelepülésen is érdeklődnek az emberek. Ők is Európához akarnak csatlakozni - mondta Nagy József polgármester. - Induláskor biztosan lesznek gondok, de bíznak a javulásban. Ahogy a gép- járműpark lecserélődött tíz év alatt, úgy az életben is változás áll be. Ma nagy a bizonytalanság, de mindenki reménykedik a munkahelyek számának a növekedésében és a biztonságosabb megélhetésben.- Mit vár a településnek 1- Fontos volna megépíteni Gige felé az átkötőutat, hogy megszüntessük a zsákot. A gyerekeink Kaposfőre járnak iskolába, egy busszal megoldhatnánk a szállításukat, s nem volnának kitéve a bizonytalan közlekedésnek. Tíz iskolás és három óvodás szállítását kellene egyelőre megoldani. A faluban már megnőtt a forgalom, az átkötőúttal ez csak fokozódna. Ezért a gyalogosokra gondolva járdát is kell építeni, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés. Néhány külföldi már vásárolt itt ingatlant. Egy német család most kezdett építkezni, még nagy a felfordulás a portájukon. Két holland család azonban rendbe tette a régi házat, s évente több hetet itt töltenek.- Mit visznek Európába?- Nincs különösebb hozományunk, hiszen az itt élők többsége nyugdíjas. A földjeinknek van értéke, átlagosan 10-15 aranykoronásak, régen ez adta a megélhetésünket. A mezőgazdasági termelés bizNAGY JÓZSEF 1945-ben született Zselickislakon. Negyedszázadig dolgozott az építőiparban, majd vendéglátós vállalkozó lett. 1990-től Kisasz- szond tiszteletdíjas polgármestere. Nőtlen, különösebb hobbija nincs. tonságossá válása már könnyítene a helyzetükön.- Mik lehetnek a kitörési pontok?- Elsősorban az út, ez elősegítené a buszjáratok sűrítését, a munkahelyek megközelítését. A faluban nincs munka, aki dolgozni akar, a városba megy, s idővel be is költözik. Nem látom az ipartelepítés lehetőségét. Az infrastruktúránkon is kell még javítani, nincs internetes hozzáférésünk, nem tudunk telefonálni. Van jó ivóvizünk és gázunk is, a szennyvízcsatorna azonban csak álom, egyelőre pénz híján nem tudjuk megépíttetni. Nem új keletű a falusi turizmus indítása, a természet adta lehetőségeket, ezt a nyugalmat kihasználhatnánk, de nincsenek meg a feltételek. A kastély magántulajdon, s turisztikai szempontból nincs semmi jelentősége. Csak érdekes, szép színfoltja a falunak. _______■ Ba jokra gyógyír a jó szó A háziorvos dr. Antal László hetente kétszer rendel a településen. A vizsgálat és a gyógyszer felírása mellett szerinte szükség volna az idős emberek házi gondozására is. Erre azonban nincs pénz.- Egyre több az idős lakos, s nincs arra szervezet, hogy ellássa a gyámolításra szorulókat - mondta. - A betegeknek nemcsak a gyógyításra van szükségük, hanem egy gondozói szolgálatra is. Sajnos, ezt még a jobb anyagi helyzetben levő településeken sem lehet megoldani a pénzhiány miatt. Háziorvosként gyógyszerrel is el kell látnom a betegeket. Ennyi év után már tudom, hogy kinek mi kell, s amikor rendelés van, viszem magammal a pirulákat. Ezeknek a betegségeknek egy része már krónikus, nem gyógyítható, csak kézben tartható. Gyakoriak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbaj... Az idős betegekhez az orvos szerint sokkal több türelemre, megértésre és időre van szükség. - Nem elég felírni á gyógyszert; tüzetesen el kell magyarázni, hogy mikor menynyit kell belőle bevenni, és gyakran a lelki bajokra is kell találnunk gyógyírt. Erre a jó szó a legjobb orvosság. ____________■ Le lkészt vár a közösség Nyolc éve igazgatja a kisasszon- di református közösség életét Orbán Józsefné. Ha kell, adományokat gyűjt, gondozza a közösség pénzét, és kifizeti a faluba járó lelkész járandóságát. - A reformátusok •bizalmából kaptam meg a gondnoki tisztséget - mondta. - Bár nyugdíjas vagyok és a biztos megélhetésért a férjemmel együtt dolgozni kell, ezek a feladatok nem okoznak gondot. Orbán Józsefné egész élete szorosan kötődik Kisasszond- hoz. Fiatalon a téeszbe járt, majd tejkezelő lett a csarnokban. Később a kaposvári tejüzembe került, ott a sajtcsomagolóban dolgozott hat évet. Gondnoki teendői mellett rendben tartják a család nagy kertjét meg a szőlőt, mindent megtermelnek, amire szükségük lehet. A nyugdíjasokról elmondta, aki egészséges és dolgozik is, az tűrhetően megél.- Úgy gondolom, nálunk az egyház helyzete jónak mondható. A falu 54 reformátusa rendszeresen látogatja a vasárnapi istentiszteleteket, és a közösség is összetartó - mondta Orbán Józsefné. - A legfőbb gondunk az, hogy új lelkészt kell keresnünk, mert a korábbi, Ritókné Czak Enikő elhagy minket. Helyettesítő tartja most is az istentiszteleteket, az új is csak két hét múlva jön bemutatkozásra. Utána döntenek majd a hívek, hogy ő legyen-e a lelki vezetőnk. ■ Új oltárterítő karácsonyra Templom a dombon Az egyik legszebb domboldalt adta az önkormányzat a templomépítéshez. A falu fölé magasodó épület hét éve készült el mintegy 20 millió forintból. A pénzt külföldi s hazai adakozásból, az ön- kormányzat és az egyház támogatásával szedték össze. Két temploma van már a községnek, s a katolikusok otthon havonta kétszer járhatnak szentmisére. Hiába szép azonban a templom, kevesen járnak istentiszteletre. A környék rendben tartása pedig a gondnokra és a közhasznúakra marad. A katolikus templomnak már nyolc éve Détári Ferencné a gondnoka.Virágot ültet, s takarítja az épületet, ő szedi be a párbért is; emellett végzi a kerti munkát, ellátja a családját.- A templomra nyolc éve kezdtük gyűjteni a pénzt. Sorsát a szívén viselte Somos László esperes is; hiszen kilincselt, kért, és végül is összejött annyi pénz, hogy nekilássunk az építkezésnek - mondta Détári Ferencné. - Főként külföldről jött a segítség, de adott az önkormányzat is, és lehetőségeikhez képest természetesen hozzájárultak a lakosok is. Valamikor az asszonyok büszkék voltak arra, hogy az ő térítőikét tették az oltárra. Ma már nemigen hímeznek ilyet.- Mikor elkészült a templom, a lányommal ketten varrtuk a térítőt. Két hétig szinte éjjel-nappal dolgoztunk, hogy elkészüljünk az avatásra a több mint három méter hosszú, másfél méter széles darabbal. Most azon gondolkodom, hogy karácsonyra újat varrók. A több mint 80 éves templomgondnokot váltotta Détári Ferencné. A területnek a rendben tartása és a hozzájárulás beszedése a feladata. A lakosok zöme katolikus, de misére csak néhány jár, és 10-15 család fizet csak párbért. - Még tízen sem vagyunk a misén, s nem azért, mert szombaton van istentisztelet. Valaha az idősebbek nem hagyták el a szentmisét. Nagyobb részük azonban túl van már a 80. évén, és nehezen mozdul ki. Détári Ferencné rokkantnyugdíjas, s a gondnokság mellett ellátja a családját, műveli a kertet, és állatokat is tart.- A templom gondozásáért nem kapok semmit, azt szívből csinálom. A jövedelmünket málnával, eperrel egészítjük ki, hiszen a rokkantnyugdíjam kevés. Van öt disznónk is, már elérték a leadási súlyt, de nem kellenek senkinek. Nem tudom, mi lesz velük. ■ Családra cserélt magány Hetvennégy évét eddig Kisasszon- don töltötte özv. Takács Imréné. Itt éltek a szülei és nagyszülei is. - Valaha itt mindenki a földművelésből, állattartásból élt - elevenítette föl a múltat. - Még a szövetkezetesítés idején sem okozott gondot a megélhetésünk; a nagyobb falvak lakosainak akkor szinte feleannyi pénzük sem volt, mint a kisasszon- diaknak. Szorgalmasan dolgoztak, és sokat elértek, mert tudták, hogy boldogulni csak keményen dolgozva lehet. Fiatal koromban magam is mindenféle mezei munkát végeztem. Aztán férjhez mentem, és a munka meg a háztartás ellátása mellett neveltem a gyerekeket. Sokat nyugdíjasként sem pihen, hiszen neki is - mint a legtöbb idősnek - dolgoznia kell, hogy a megélhetése biztos legyen. Családja tiszteli, két lánya a faluban lakik, ő pedig az egyik unokájával él. Tavasszal és nyár elején a kerti munkákban segít, mert a kétezer négyszögöles terület igényli a dolgos kezeket. Hétvégeken egy kicsit pihen, vasárnaponként eljár az istentiszteletekre, és látogatókat vár: a városban lakó dédunokáit.- Az egészségemre nincs sok panaszom - mondta Takács Imréné. - Csak a szívem rendetlenkedik időnként, ezért nagy melegben a családom nem szívesen enged a kertbe. Olyankor a hűs szobában pihenek egy kicsit, aztán ott folytatom a mun- kát, ahol abbahagytam. ______■ Sz amárra cserélték az autót Négy éve gazdálkodik Héjas Zoltán. Régi autóját szamárra cserélte, s ezt a döntését nem bánta meg. A két csacsi munkaereje nagy segítség neki. Szénával megrakott kocsit húzott a két szamár. Mikor hazaértek, kifogta őket, s enni-inni adott nekik.- A Wartburgunkra jóval többet kellett költeni - mesélte Héjas Zoltán. - A bátyám tanácsára vettük a két szamarat. A feleségem nem akarta, de mikor meghoztam az elsőt s megpillantotta a szemét, nyomban megbarátkozott vele. így lett szamarunk az autó helyett. Míg a gazda mesélt, Tünde és Matyi a lucernát rágcsálta. A pajtában egy szamárcsikón és két kecskén is megakadt a szemünk. - Tündéé a kiscsikó. Volt egy másik kancánk is, azt a csikójával együtt adtuk el. Vannak hízóink, egy góbénk és a malacai. 6300 négyzetméternyi földön gazdálkodunk. Nemrég vettünk még földet, s kaszálót bérelünk. Héjas Zoltán eredetileg cipésznek tanult, gazdálkodással négy éve foglalkozik. Azt mondta: aki dolgozni akar, annak van rá lehetősége, és a munkájából meg is él. Ő maga elégedett az életével, s a két szamárnak nagyobb hasznát veszi, mint az autónak. Noha esetenként csökönyös a két állat, a munkában biztos segítséget adnak, és noszogatás nélkül végzik dolgukat.- Sokan megdöbbenek, hogy mennyi mindent fölrakok a kocsira. Néha sajnálják őket, pedig a vüágért nem terhelném túl a csacsikat. Erősek, és segítségükkel mindent el tudok végezni. Minap a gyerekeknek hoztunk homokot, elmentünk Héjas Zoltán és kisfia Tündével meg Matyival velük a Petörkére is egy kis fürdőzésre. A külföldiek gyakran megállí- tanak, és fényképezgetik őket. ■ KISASSZOND A KÖZSÉG CÍMERE Vágással kettéosztott, álló háromszögű pajzs, ennek a felső kék mezőjében egy vörös tetős kastély látható, az alsó vörös mezőben pedig egy lebegtetett aranyos lant. A pajzs fölötti nyílt rostélyos sisak ékkövekkel díszített leveles koronájából jobbra fordult s nyelvét kiöltő, jobb mellső lábával ezüstszab- lyát tartó griff nő ki. A takaró jobbról kék-ezüst, balról vörös-arany. A kastély a község műemlék épületét, a Sárközy- kúriát jeleníti meg; gyakorta volt itt vendég a XVIII. század végén Csokonai Vitéz Mihály, akire a lant emlékeztet. A sisakdísz és az aranygriff a Sárközy- ek címeréből való, ez is utal a híres családnak a község életében meghatározó szerepére. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 172 n 1960-ban 300 1920-ban 386 1825-ben 415 1i ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7523 Kisasszond, Kossuth Lajos utca 2. Tel.: 82/732-010. A hivatalban minden szerdán 13-15 óra között tartanak ügy- félfogadást és intézik a lakosság ügyes-bajos dolgait. A falugazdásznak, Petz Jánosnak a fogadóórája minden héten kedden 9-10 óra között van, akkor várja a gazdákat tanácsadásra. ORVOSI RENDELES Dr. Antal László, a község lakosságának háziorvosa min- ^ den héten két alkalommal, kedden meg pénteken 11.30 órától rendel helyben és fogadja a hozzá forduló betegeket. Horgasné Ördögh Gyöngyi védőnő szerdán 13-tól 15 óráig tart tanácsadást. T ISTENTISZTELETEK A református templomban vasárnaponként 10 órai kezdettel tart istentiszteletet Ritókné Czak Enikő, a gyülekezet lelkésze. A katolikus templomban minden második vasárnap Somos László esperes celebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A kisközségben 1930-ban a házak száma 92 volt. Az I. világháború idején 51 férfi vonult be katonának; a hősi halottak száma 12 volt, a hadiözvegyeké hat, a hadiárváké kettő. A községi bíró akkor Vajda Sándor volt, a helyettese Kosa János, a közgyám Kosa Vendel. A református lelkész H. Nagy Sándor, a kántor- tanító Godó István, s 1925-ben választották meg. Ö szervezte meg a református énekkart is. A községben köteles tűzoltó-egyesület tevékenykedett Takács József parancsnokságával, a levente- és a polgári lövészegylet elnöke Sárközy Zoltán volt. Az asztalos Stach Lajos, az ács Kis József, a bognár Zsibrák János volt, a kovács pedig Zsugovics Pál. Két földbirtokos volt itt: Kis Pál Sámuel és Sárközy György. Az utóbbinak volt cséplőgépe is. A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Recept Kisasszondról Nyújtott rétes
