Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-10 / 133. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Június 10., kedd Agrártámogatás: széllel szemben Miközben az OECD-országok- ban összességében csökkenő tendenciát mutat a termelői szubvenciók aránya az agrárbevételeken belül, Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta közel kétszeresére nőtt ez a részesedés. A szervezet a magyar támogatások összetételében bekövetkezett változásokat is kedvezőtlennek ítéli, a lapunk által megkérdezett hazai kutatók azonban semmi kivetnivalót nem találnak bennük. Budapest A magyar, cseh, lengyel és török agrártermelők bruttó jövedelmén belül tavaly nagyobb részt tettek ki a különböző címen kapott támogatások, mint egy-másfél évtizeddel korábban - derül ki a párizsi székhelyű szervezet napokban közzétett értékeléséből. A szervezet többi tagállamában csökkent ez az arány. Az adatok értékelésénél figyelembe kell azonban venni, hogy a szubvenciók részesedése hazánkban és az említett államokban még mindig jócskán elmarad attól, ami az e téren hagyományosan „csúcstartó” országokban - Svájc, Norvégia, Dél- Korea, Izland, Japán - jellemző. A támogatási szintből másfél évtized alatt négy százalékpontot lefaragó Európai Unió is megelőzi a négy „széllel szemben haladó” OECD-tagot. Hazai szakértők semmi kivetnivalót nem látnak az agrártámogatások elmúlt évekbeli növekedésében. Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa lapunknak elmondta: a bővítést többek között az indokolta, hogy VErGRAFlKA az ágazat költségvetési dotációi drasztikusan csökkentek a rendszerváltozás után, és értéküket az infláció is jelentősen mérsékelte. A 2000-ben folyósított, 137 milliárd forintos összeg például reálértékben mindössze 20,9 milliárd forintnak felelt meg a ’90-es évek előtti támogatásokhoz viszonyítva. Kiss Judit szerint a dotációkat Magyarországnak úgy sikerült növelnie, hogy a változtatások nem ütköztek a'Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaiba. A pénzek bővítését a közelgő uniós csatlakozás is szükségessé tette, mivel még ma is úgy tűnik, hogy bizonytalanok az ágazat csatlakozás utáni támogatási lehetőségei. Elsősorban az a kérdés, hogy Magyarország az EU-s forrásokat Brüsszel jóváhagyásával mennyi nemzeti támogatással egészítheti ki a belépés után. Ha Tíz év alatt nőtt a szubvenciók súlya A.termelöi agrártámogatások alakulása (a teljes termelői agrárbevételek százalékában) Magyarország f( 11 . MMkuwnm Lengyelország ^ 31 Csehország ^ Szlovákia " 21 Európai Unió 40 ' 36 USA *5 ' 18 Svájc itt szűkös lesz a mozgástér, az agrárdotációk a mostanihoz képest minimális mértékben nőhetnek csak a következő években (2004- ben például mintegy 260 milliárd forintra, szemben az FVM 300- 350 milliárdos ígéretével). Magyarországon az agrár-költségvetési támogatások mennyiségét az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény határozza meg, amely évről évre legalább reálértéktartó, GDP-bővülése arányos növelést ír elő. Ez évi 9-15 százalékos minimális növelést jelentett az elmúlt években. Jóval nagyobb változást tükröz ugyanakkor a 2001-es év, amikor a dotációk 194 milliárd forintra nőttek az egy évvel korábbi 137 milliárdról. A tetemes bővülés azonban részben látszólagos, mert 2000-ben az agrárbüdzsé egyes bevételi előirányzatai végül nem teljesültek. Másrészt az akkori érvelések szerint a Fidesz vezette kormány a kétéves költségvetés első évében a 2002-re szóló növelést is megelőlegezte az ágazatnak. Az agrárfejlesztési törvény 1997-es elfogadása óta egyébként a kormányok folyamatosan azzal vádolták egymást, hogy a mező- gazdasági dotációkat kisebb mértékben növelték a jogszabályi előírásoknál. Ez volt a helyzet az idei 235 milliárdos agrárbüdzsével kapcsolatban is, amely az uniós előcsatlakozási SAPARD- források nélkül 216 milliárdos hazai költségvetési dotációt tartalmaz. Az ellenzék azt állította, hogy e keret milliárdokkal múlja alul a szükséges mennyiséget, míg a Medgyessy-kormány 11 százalékos növekedést mutatott ki, miközben szerinte a törvény csak 9 százalékos minimális bővítést írt elő. A NAP SZÁMAI Érték Változás BUX tőzsdeindex 8291,93 pont-0,53% DJ Stoxx 50 2388,28 pont +2,49% Forint a sávban-5,09%-464 bp Euró forintban 262,03 Ft + 12,80 Ft Euró dollárban 117,52 cent-0,32 cent Dollár forintban 220,13 Ft +8,73 Ft Referenciahozam, 1 éves 6,84%-27 bp Az elmúlt hetet még erősödéssel zárták a főbb nemzetközi tőzsdék, ám a hét első napja már az indexek lejtmenetét hozta. A Motorola profitwarningja padlóra küldte a technológiai részvényekét, ráadásul a pesszimista hangulat a többi szereplő piacára is átragadt, s a befektetők igyekeztek realizálni az elmúlt heti nyereségüket. A BÉT indexe enyhe csökkenéssel zárta az elmúlt hetet, a BUX 0,53 százalékkal, 8291 pontra morzsolódott le. A budapesti börzén tegnap szünnap volt. GABONAÁRAK Szállítási határidő minimum maximum Elszámolóár (Ft/t) új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2003. július 21 700 27000 26 200 26 500 2003. november 22 600 26 500 25 860 25 800 2003. december 23100 27 500 26 200 26 450 2004. március 23 300 27150 26 850 26 850 2004. május 25 400 25400 27600 27 600 TAKARMANYBUZA ■ 2003. augusztus 20700 24 400 23 900 23 900 2003. szeptember 20700 24 300 24300 ,24 300 2003. december 22 500 23600 24 500 24 500 2004. március 24100 24100 25 200 25 200 BÚZA 2003. augusztus 22 250 29 000 27 360 27 800 2003. szeptember 22450 28400 27 900 28310 2003. december 23950 29330 28790 28 810 2004 március 24 200 29 600 29 600 29 600 Forrás: Budapesti Árutőzsde IGAZGATOVALTAS AZ ELECTROLUXNÁL Július l-jétől Szentpéteri Ferenc vezeti az Electrolux Lehet Kft. fagyasztóládagyárát. Ez idáig a svéd vállalat- csoport európai hűtőkészülékgyárának vezetőjeként dolgozott, s a keleteurópai ellátásért is ő volt felelős. Az Electrolux egyetlen európai fagyasztóládagyárában évente 600 ezer darab termék készül.
