Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-10 / 133. szám

2003. Június 10., Kedd ITTHON E URÓPÁBAN 7. OLDAL Védik a kisebbségi jogokat A kisebbségek szervezőelve kü­lönböző lehet, így megkülönböz­tethetünk nemzeti, etnikai, kul­turális, vallási, kisebbségeket. Nemzetközi szinten a legna­gyobb probléma a nemzeti ki­sebbségek kapcsán merül fel, amelyek célja az önrendelkezés, ami nemzeti szinten identitásuk, nemzetközi szinten pedig függet­lenségük elérését jelenti. Az Európa Tanács megfogal­mazásában a nemzeti kisebbség a kérdéses állam állampolgárai­ból álló olyan csoport, amely számszerűleg kisebb, mint a la­kosság többi része. A kisebbségek jogainak elis­merése az emberi jogok, a kor­mányokat kötelező nagy nemzet­közi egyezmények és a létező kényszerítőeszközök ismeretével valósulhat meg. Az Európai Unió joganyaga a nemzeti kisebbségek védelméről kifejezett rendelkezést nem tar­talmaz, azonban az Amszterdami Szerződés által bevezetett felfüg­gesztési záradék értelmében az emberi jogok valamely tagállam által történő megsértése esetén az adott állam szankcionálható. Kor­mányközi szinten az első jogilag is kötelező multilaterális okmány a Nemzeti Kisebbségek Védelmé­ről, amely mérföldkőnek számít e területén. Célja a nemzeti kisebb­ségek védelmét biztosító jogi el­vek meghatározása, amelyek tisz­teletben tartására az államok kö­telezettséget vállalnak. A nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyek védelmének azonban a nem­zetközi jog alapvető elveivel össz­hangban kell megvalósulnia. A Keretegyezmény rendelke­zései alapján, az 1998 februárjá­ban hatályba lépett s Magyaror­szág által is ratifikált Egyezményt az Európa Tanács nem tagállami szintű tagjai is aláírhatják és megerősíthetik.______________■ Program a A többségi nyelvek közé tartozik az összes hivatalos nyelv és a nemzeti nyelvek nagy többsége, tehát azok, amelyek államnyelvi szerepet töltenek be. A többségi nyelveket domináns nyelveknek is nevezhetnénk, ily módon je­lezve, hogy olyan funkciót is be­töltenek, amely nem csupán mennyiségi mutató függvénye. A kisebbségi-többségi fogalom szembeállítása tehát rendkívül vi­szonylagos, s félreérthető meny- nyiségi osztályozást takar, hiszen egyszerre lehet egy nyelv kisebb­ségi is regionális szempontból és többségi is egy szomszédos or­szág nemzeti nyelveként. A kate­gorizálás értelmének megőrzésé­ért rendkívül fontos a referencia­nyelvekért ként használt terület pontos meg­jelölése. A Maastricht-i szerződés olyan európai kultúrpolitikát ve­zetett be, amelynek lényege, hogy elősegítse a tagállamok kul­turális felemelkedését azok nem­zeti és regionális sokszínűségé­nek tiszteletben tartása, ugyanak­kor a közös európai kulturális örökség kihangsúlyozása mellett. Ennek keretében olyan, a ki­sebbségi nyelveket támogató programot dolgoztak ki, amely a dublini székhelyű Kisebbségi Nyelvek Európai Irodájának mű­ködését finanszírozza. Ez az iro­da kisebbségi nyelvek támogatá­sát célzó programokat valósít meg, és működtet egy Mercator elneve­zésű információs hálózatot. ■ Ciprus a rossz példa Kis híján még a csatlakozást is veszélyeztette a Cipruson ural­kodó helyzet, a görög és a török ellentét. Most, hogy a görög rész tag lesz, az ellentétek új­ból élesednek. Még a segélye­zés sem zökkenőmentes. Röviddel azután, hogy az Európai Bizottság Észak-Ciprusnak szánt 12 millió eurós „jóakarati csomag­ról” döntött annak érdekében, hogy a megosztott sziget uniós bő­vítésből kimaradó részét „köze­lebb hozza” az Európai Unióhoz, a török közösség vezetője visszauta­sította a segítő kezet. Rauf Denktas úgy kommentálta dönté­sét, hogy azzal a török Ciprust kényszeríteni akarják arra, hogy „alávesse magát a nemzetközüeg elismert görög kormánynak”. A politikus szerint a Bizottság azon lépése, amellyel az észak-ciprusi termékek EU-ba jutását segítené, a török közösséget részben függővé tenné a görög rész kormányától. A múlt kedden elfogadott 12 millió eurós segélykeret az export megindításához szükséges forrá­sokat is biztosítaná Észak-Ciprus­nak. Brüsszel további 206 millió euróval támogatná Észak-Ciprust a 2004-2006-os periódusban. Ni­cosiái források szerint a pénz a Denktas-kormány megkerülésé­vel, civil szervezeteken keresztül juthatna el a közösséghez. Mint is­mert, a megosztott sziget déli, gö­rögök lakta része 2004. május 1-jén csatlakozik az EU-hoz, a török kö­zösség azonban kimarad a bőví­tésből. A megrekedt ciprusi rende­zés miatt egyelőre kérdés, hogy a török közösség mikor követheti a görög cipriótákat az Unióba. ■ US* www.somogyihirlap.hu . EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóin­kat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehe­tőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk cimére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes hon­lapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir- lap@axels.hu . A helyes választ beküldők közt havonta ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és leg­jobb játékosainkat! 1. Melyik uniós országban nem az euró a fizetőeszköz? a. Portugália b. Egyesült Királyság c. Hollandia d. Ausztria 2. Melyik az az ország, amelynek csak fele lesz tagja az EU-nak? a. Szlovénia c. Ciprus b. Csehország d. Málta 3. Hány magyar megfigyelő lesz az Európa Parlamentben? a. 5 c. 20 b. 24 d. 52 A romapolitika és a csatlakozás Magyarország hosszú távú ro­ma stratégiájának célja, az itt élő cigány lakosság társadalmi és gazdasági integrációja, a ki­sebbségi identitásuk megőrzé­séhez szükséges feltételek egy­idejű biztosítása. A stratégia fontos része a lehető legszéle­sebb körű társadalmi konszen­zus kiépítése és fenntartása. A stratégia az oktatás, a munka­erő-piaci helyzet javítása, vala­mint a családjóléti kondíciók fej­lesztése területén megjelölt ága­zati prioritások mellett további alapelveket fogalmaz meg. A megvalósítás érdekében tett kor­mányzati erőfeszítések Európá­ban egyedülállóak. így a romákat érintő hosszú távú stratégiának kiemelkedő belpolitikai jelentő­sége mellett nemzetközi vonatko­zásai is rendkívül fontosak. A magyarországi cigány lakos­ság hátrányos életkörülményei, társadalmi helyzete közismert, részletesen kutatott, elemzett problémakör. A roma lakosság társadalmi mutatói lényegesen rosszabbak az országos átlagnál, nagy többségük él bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben, a lét­minimum alatt. A 1989-1990-es években megjelenő munkanél­küliség tömegesen érintette a ro­mákat, ők kerültek ki legnagyobb számban a munkaerőpiacról, és számukra a legnehezebb a piaci viszonyokhoz való alkalmazko­dás. A roma lakosság esetében az általános iskola elvégzése terén javultak az arányok, a középfo­kú, felsőfokú képesítések meg­szerzése tekintetében még min­dig jelentős a lemaradás a nem roma lakossághoz képest. A ha­zai cigány kisebbség hátrányos helyzete összetett. Társadalmi annyiban, hogy alacsony kép­zettségük, a családok nagysága, s a velük szemben meglévő előíté­let hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Többségük az or­szág fejletlen infrastruktúrájú, gazdasági válság sújtotta régiói­ban, valamint ked­vezőtlen helyzetű, az átlagosnál rosz- szabb életfeltétele­ket kínáló települé­seken él. A kulturális sok­színűség Magyaror­szág évszázados jel­lemzője. Tudatos és határozott szándék a kisebbségek kultu­rális autonómiájá­nak kiteljesítése az unióban is. Fontos, közös feladatunk a kisebbségi és - ezen belül - az eddig legkeve­sebb tényleges lehetőséget kapott roma kultúra értékeinek megőr­zése, a cigány nyelvek ápolása és mindezek átadása a jövő generá­cióinak. E tevékenység nem kor­látozódhat csak a cigány lakos­ságra. A roma kultúra, de általá­ban a cigány közösségi értékek megismertetése a többségi társa­dalommal jelentősen oldhatja a társadalom egyes csoportjaiban meglévő előítéletességet, növel­heti a társadalmi szolidaritás és tolerancia szintjét. Az emberi jogok tiszteletben tartása és tiszteletben tartatása te­rén az állam hosszú távon is el­sődleges felelőséggel bír. Ennek érdekében szükséges a kisebb­ségvédelmi és - ezen belül külö­nösen - a diszkriminációellenes jogi keretek folyamatos továbbfej­lesztése, azok érvényesülésének szükség szerinti kikényszerítése. Magyarországnak - tapasztalatai és pozitív gyakorlata alapján - a jövőben is kezdeményező szere­pet kell játszania a kisebbségvé­delem nemzetközi normáinak ki­alakítása terén. ■ Nyilvánosság, átláthatóság A roma lakosság társadalmi integrációja, il­letve az ahhoz kötődő uniós programok és projektek csak a teljes átláthatóság és nyil­vánosság elveivel összhangban folyhatnak. Ebben kiemelkedő szerepe van és lesz a jö­vőben az írott és elektronikus sajtónak és a modem információs társadalom más eszkö­zeinek is. Fontos, hogy e területen is egyre több, jól képzett, roma származású, a ci­gányság tradícióit, kultúráját értő és ismerő szakember kapcsolódjék a munkába. Nemzetiségek az Unióban Napjaink Európájában lévő politikai határok az első világhá­ború, kisebb mértékben a második világháború után alakul­tak ki. A határrendezéseknél az etnikai szempont hangsúlyo­zásra került, de a valóságban politika érdekek alapján tolo­gatták a határjelző póznákat. Az Európai Unió országaiban a maastrichi szerződés első pillére szabályozza az állampolgárságot, a második az emberi jogok gya­korlását, a harmadik a menekült- politikát. Ezek értelmében nem beszélhetünk az etnikai kisebbsé­gek kérdéséről, de talán érdemes bemutatni az együttélésből adó­dó jellegzetességeket. Ausztria 98 százaléka oszt­ráknak vallja magát. A nemzeti­ségek kicsi aránya nem jelenti a kisebbségek elnyomását. Hor­váti szlovén, magyar kisebbség él itt, biztosított számukra a nemzetiségi nyelven történő ok­tatás, vegyes lakosú területeken pedig megfigyelhetjük a kétnyel­vű helységnévtáblákat. Belgium etnikailag megosztott, a népes­ség 57 százaléka flamand, kik­nek hosszú folyamat végére kel­lett várni a szövetségi rendszer megszületésre. Belgium etnikai tarkaságát a brüsszeli EU- és NATO-központ bürokrata serege adja, másrészt a menekültek célországa. Legnagyobb etnikai kisebbségük a törökök, akik munkavállalókként kerültek az országba. Az Európai Unió néhány or­szágában igen magas a török ven­dégmunkások aránya. Ennek oka az, hogy Törökország évi népes­ségnövekedése két százalék kö­rül mozog. Az ország gazdasága képtelen felszívni ezt a munka­erőtömeget, ezért ez elhagyja ha­záját. A rendszeres éves ingázás nagy megterhelést jelent a transz- európai utakon. Választott hazá­jukban beilleszkedési problémák- kal kell megküzdeniük. _______■ _______________________Br üsszelből jelentjük______________________ El fogadták az adócsomagot Hat éven át tartó tárgyalás lezárásaként az EU pénzügyminiszte­rei elfogadták azt a 3 intézkedésből álló adócsomagot, amely a gazdaságilag kártékony adóverseny felszámolását célozza. A nagy jelentőségű adócsomag elfogadását az utóbbi hónapokban egy banális ügy, az olasz tejkvóta körüli vita blokkolta. Egy újabb hosszadalmas és kime­rítő uniós „szága” ért véget happy end-del egy hete Luxemburgban, amikor az EU-tagállamok pénz­ügyminiszterei elfogadták a belső piaci versenyt torzító, gyakran csak „adóparadicsomként” emle­getett adógyakorlatok kiiktatásáról szóló intézkedéscsomagot. Erre még 1997 októberében tett javasla­tot az Európai Bizottság. Adó­ügyekben a tagállamok általában különösen kényesek nemzeti szu­verenitásukra. „A csomag lényeges szerepet fog játszani bizonyos adó­bevételek ellenőrizhetetien eltűné­sének megelőzésében, amelynek köszönhetően az EU mostantól tel­jes figyelmét a határokon átnyúló tevékenység útjában álló, utolsó adóproblémák kezelésének szen­telheti” - jelentette ki Frits Bolkestein belső piacért felelős bi­zottsági tag, aki szerint a megegye­zés jól demonstrálja, hogy a hat- havonta cserélődő tanácsi elnök­ség „nem is olyan rossz dolog”. Az adócsomag összesen három intézkedésből áll. 1: Egy uniós tag­ország állampolgárainak egy má­sik tagállamban való megtakarítá­saiból származó kamatjövedelem effektív megadóztatása, más néven megtakarítási adó. 2. A társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex. 3. Az azonos vállalatcso­porthoz tartozó, de különböző tag­államokban működő cégek közötti kamat- és jogdíjkifizetéseket terhe­lő forrásadó eltörlése. A megtakarítási adóról elért megállapodás 2005. január elsején lép életbe. A tagországok kötele­sek lesznek tájékoztatni egymást más tagország állampolgárainak bankjaikban elhelyezett megtaka­rításaik után kifizetett kamatokról. Az intézkedés annak a gyakorlat­nak a visszaszorítását célozza, amelynek keretében számos uniós tagország lakosai egy másik, adó- paradicsomként működő tagállam bankjaiban tüntetik el a szem elől adózatlan jövedelmeiket. Egyes becslések szerint csak Németor­szágból 300 milliárd eurónak kelt lába ilyen módon, de szakértők szerint az EU egészében az eltün­tetett megtakarítások összege eti- nek akár a nyolcszorosa is lehet. ■ LEZÁRT FEJEZETEK. Romá nia két, Bulgária egy fejezetet zárt le ideiglenesen a csatlakozási tár­gyalások legutóbbi fordulójában, így mindkét ország újabb lépést tett a 2007-es belépés érdekében. Bukarest eddig 19, Szófia pedig 24 fejezetet tudott le az előttük ál­ló harmincból. A hétfői forduló­ban a román küldöttség az áruk szabad áramlásáról, illetve az adózásról szóló fejezetet zárta le, míg a bolgár delegáció a közleke­dési témakört „tudta le”. Mindkét ország reménykedik a tárgyalá­sok 2004 végi lezárásában. CSAPATOK KONGÓBA. Az EU nagyköveti tanácsa egyetértésre jutott a kongói békefenntartási akció beindításáról. A döntés ér­telmében a Tizenötök, francia ve­zetéssel, több mint ezer katonát küldenek a Kongói Demokrati­kus Köztársaság északi részén ta­lálható Ituri régióba. A közös kül­politikai és védelmi fellépést mar­kánsabbá tevő misszióban Párizs erői mellett brit, belga és svéd ka­tonák vesznek részt, de elképzel­hető, hogy ír alakulatok is elutaz­nak a közép-afrikai országba. Az Artemisz-műveletnek elnevezett akcióról a végső szót a' miniszte­rek tanácsának kell kimondania, és jóváhagynia Franciaország ka­tonai műveleti terveit is. MUNKAVITA. Az EU munkaügyi minisztereinek nem sikerült meg­állapodniuk a részidős munka- vállalók jogállásáról. Az elvetett direktíva célja az lett volna, hogy ; egyensúlyt teremtsen a rugalmas­ság és a munkavállalói biztonság között. A tagállamok többsége tá­mogatta, hogy az időszakos mun­kavállalók már a munkaszerző­dés első napjától védelmet élvez­zenek. A Dániából, Írországból, Nagy-Britanniából és Németor­szágból összeálló blokkoló ki­sebbség azonban megakadályoz­ta ezt a törekvést; az ellenzők csak a munkaviszony hatodik hó­napjától érvényesítenék a szociá­lis védelmet. Az időszakos mun­kavállalók aránya az EU-ban je­lentősen nőtt, de csak az aktívak 1,4 százalékát foglalkoztatják eb­ben a formában. SZOFTVERKALÓZOK. A kelet európaiak a világ legaktívabb szoftverkalózai - derül ki a Busi­ness Software Alliance (BSA) leg­újabb felméréséből. A világ veze­tő szoftvergyártóit tömörítő szer- | vezet felmérése szerint a régió- | bán felhasznált számítógépprog­ramok 71 százaléka illegális. A legrosszabb mutatókkal Oroszor­szág és Ukrajna (89 százalék) rukkolt ki, míg a legkedvezőbb j Csehországban (40 százalék), ü- letve Szlovákiában és Magyaror­szágon (45 százalék) a helyzet. A BSA’becslései szerint tavaly 13 milliárd dollár kárt okozott, és globálisan 39 százalékos az ille­gális szoftverek aránya az összes használt programon belül, ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom