Somogyi Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-08 / Vasárnap Reggel, 23. szám
1. Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás 2. Árpa Attila: Ha én ezt a klubról elmesélem 3. Kertész Imre: Sorstalanság 4. Őszentsége, a Dalai Láma: Nyitott szívvel 5. Michael Cuningham: Az órák 6. Vavyan Fable: Nászjelentés 7. Günter Grass: Ráklépésben 8. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek 9. Vörös Róbert: Vendégségben - Alföldi Róbert 10. Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza II ■ Nyugat-Európában nem változnak olyan sűrűn a helyezések, mint nálunk: Márai Sándor művei például már több mint két éve szerepelnek a német, illetve olaszországi bestsellerek között. Hazánkban a toplistáknak inkább a szépirodalmi művek besorolása szempontjából van jelentősége - állítja Csilus Jánosné, a Fókusz Könyváruház igazgatóhelyettese. - A lektűröket nem azért veszik, mert szerepelnek a sikerlistán. Mégis, egy könyv forgalmán sokat dob egy ilyen helyezés, hiszen a legtöbb helyen külön polca van a bestsellereknek. A Fókusznál nemrég féláron adtak bizonyos könyveket, s így bizonyos művek felkerültek a bestsellerek közé. Azt viszont Csilusné tagadta, hogy a szakmában bárki is manipulálná az eladási adatait.- A nagy terjesztőknél már számítógépes nyilvántartás van, s reklámcélokból még senki sem nyúlt bele a rendszerbe. Az azonban előfordulhat, hogy egy-egy kisebb terjesztőnél 10 eladott könyv is elegendő a jó helyezéshez, míg nálunk 100 példány is kevés. gf RIPORT___________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________2003. JÚNIUS 8. A fődetektív és a gyilkos sztárok- Elfogadhatatlannak tartom, hogy gyilkosok válnak sztárokká, cikkek, könyvek, filmek készülnek róluk, pedig egy csipetnyi halhatatlanság a detektíveknek is jár - indokolja dr. Kovács Lajos nyomozó, az ORFK Életvédelmi Alosztályának vezetője, miért írta meg A halálnak élve című, napokban megjelent könyvét, amelyben a közelmúlt híres-hírhedt gyilokjait idézi fel. Többek között a belgiumi Pándy András sorozatöléseit, a körmendi gyermekgyilkosságot, és azt az ügyet, amelyről ma ő tud a legtöbbet: a médiacézár Fenyő János kivégzését. A tavaly májusi bankos mészárlásban is ő kezdett nyomozni, de a kötetben ezzel kapcsolatban csak egyetlen szó szerepel: Mór. ■ Bosszantó módon fejeződik be az ezredes könyve. Az utolsó mondatban csupán jelzi, hogy elindultak a móri mészárlás színhelyére, de semmi több. A magyar kriminalisztika legvéresebb története kimaradt az emlékiratokból. Talán a következő könyvébe tartogatja a móri bankrablást.- Nem tudom, lesz-e második könyv - mondja dr. Kovács Lajos. - A móri ügyön egyébként addig dolgoztam, amíg ismeretlen tettesesnek számított. A történtek után három-négy hónapig csak ezzel foglalkoztunk, de amint bezuhant Kaiser és Hajdú, egy szűk csapat vitte tovább a nyomozást. A héten kommandósok elfogták a móri gyilkosok állítólagos fegyverszállítóit, de kollégái érthető okok miatt bizalmasan kezelik az információkat. Tudja, kikről van szó, de azt nem, milyen bizonyítékok vannak ellenük. Miután dr. Láposi Lőrinc elhunyt, Tonhauser László visszavonult, Doszpot Péter országgyűlési képviselő lett, dr. Kovács Lajos egyedül maradt sztárzsaru.- Nincsenek sztárzsaruk - hárítja el a titulust. - Az említettek is egy csapat tagjaként értek el sikereket, legfeljebb a gyakori média- szereplésük híressé tette őket. Az emberek azt ismerik, aki gyakran nyilatkozik. Dr. Láposi Lőrinc atyai jó barátom volt, vele és Doszpottal életesek voltunk. Tonhauser cigányügyi előadóként indult, majd a szervezett bűnözés szakértője lett. Önmagában is komoly rendőri erőt képviselt, de sokan nem szerették, mert fejjel ment a falnak, nem ismert se istent, se embert a bűnözők, de még a rendőri vezetők között sem. Egyébként mindhármuk képességeit nagyra becsülöm. A kötetben olykor ironikusan idézi Doszpot alakját - a gyilkossági helyszíneken elmaradhatat■ - A rendőrök sokkal inkább jogosultak, hogy megírják emlékeiket, mint az átlagos színészek - véli Moldova György író. - Örülök, hogy megjelent dr. Kovács Lajos könyve, hiszen ő is tagja egy nagy nyomozói generációnak, amelybe például Dobos alezredes vagy Tonhauser is tartozik. Ez a nemzedék az életét tette fel arra, hogy harcol a bűnözés ellen, komolyan vette, amit csinál, annak ellenére, hogy volt idő, amikor lejárató kampányt folytattak ellenük. Én nem tudok nyomozni, hiszen az egy külön szakma, miként az írás is. Persze, nem hasonlíthatók Galgóczy Erzsébet vagy Végh Antal műveihez, de nem is az a dolguk, hogy hasonlítsanak. Nem baj, ha közreadják élményeiket a bűn világából, de hogy ezek a könyvek - Dobos, Tonhauser is írtak ilyet - mennyire sorolhatók a tényirodalomba, én ezt nem tudom megítélni. lan bőrdzsekijében ott van Doszpot Peti, mobillal a fülén. -, de a Fenyő-ügy kapcsán például leírja, hogy a gyilkosság helyszínén Doszpot kiürítette Fenyő önvédelmi fegyverét, amit a tévék is többször bejátszottak, és ami élénk szakmai vitákat is kavart, mondván, miért kellett ilyen látványosan babrálni a bűnjeleket. Dr. Kovács Lajos szerint rá kellett volna bíznia a technikusokra, hogy vigyék el nejlonzacskóban megvizsgáltatni. Annak ellenére, hogy nem ez a fegyver volt az elkövetés eszköze. Az író ezredes cáfolja a híresztelést, mely szerint a rendőrség pontosan tudja, ki és miért gyil- koltatta meg a médiacézárt, de bizonyos okok miatt nem hozhatja nyüvánosságra.- A Fenyő-ügyről én tudok a legtöbbet, már amit eddig tudni lehet róla - mondja. - Pontosabban: tudunk egy változatot az esetleges igazságról. Létezik egy feltételezés, amit s.ok minden alátámaszt, de nincs azon a szinten, hogy bizonyítottnak vehessük és főleg nyilvánosságra hozhassuk. A Fenyő-gyilkosságra már a Központi Bűnüldözési Igazgatóságon belül hoztak létre nyomozó- csoportot, amelyben dr. Kovács Lajos is helyet kapott. Könyvében megemlíti, hogy a KBI és székhelye, az Aradi utca üdítő változatosságot jelentett számára a Pándy- nyomozás feszültségéhez képest. Annak ellenére, hogy már az elején figyelmeztették: a KBI vezetője, Kiss Ernő tábornok lehailgat- tatja az irodákat, hogy így ellenőrizzen mindent és mindenkit.- Valóban titokzatos csapat volt a rendőrségen belül - emlékszik. - Túlságosan félelmetes és jó hírű, misztikus és rosszhírű egyszerre. Érdekes és hatékony társaság volt, tele tehetséges emberekkel, amely először lépett fel külön egységként a szervezett bűnözéssel szemben. Jó zsaruk dolgoztak ott. Dr. Kovács azt is leírja, hogy szerinte nem lehet jó zsaru az, aki távol van az élettől, bigottan törvénytisztelő és tisztességes. Könyvének e talán legfeltűnőbb gondolatai óhatatlanul szülik a kérdést, mit ért mindezek alatt. Elmagyarázza, hogy szerinte a jó zsarut nem választja el éles határ a bűnözőktől. Úgy véli, egy zsarunak nem szabad mereven tisztességesnek lennie, amikor a túloldalon állók halálosan tisztességtelenek.- Kizárt, hogy egy nyomozó csak tiszta eszközökkel legyen eredményes - érvel a topnyomozó. - Át kell venni a bűnözők mentalitását, trükkjeit egy tisztességes határon belül.Túl sok az erőszak, a pénz, a befolyás ahhoz, hogy a mi oldalunkon csak becsületesek és törvényesek legyünk. Mégis, mintha lebegtetné a volt belügyminiszterrel, Pintér Sándorral kapcsolatos állásfoglalását. Tonhauser László is megemlékezett Pintérről a saját könyvében: jó vizsgálótisztként írta le, és ugyanezt említi vele kapcsolatban dr. Kovács Lajos. De nem foglal állást a Pintér személyét érintő cseppet sem hízelgő pletykákkal, bűnözőkkel történt összefonódásait említő híresztelésekkel szemben. Sok mindent hallott Pintérről, de nem tudja, igazak-e, és semmit nem hisz el, amíg be nem bizonyosodik. Amit ő leírt róla a könyvében, az személyes megtapasztalás eredménye, ám nem nagyon hiszi el az egykori belügyminiszterről, hogy megvesztegethető és becstelen lett volna, éppen annak rendőrmúltja miatt. Abban viszont teljesen biztos, hogy a jogerősen elítélt Tánczos Gábor vágta el a tizenegy éves Zsófi torkát Körmenden. Mégcsak töprengésre sem készteti, hogy Tánczos édesanyja nemzetközi bíróságra kívánja vinni az ügyet.- Kíváncsian várom a fejleményeket, de semmi nem változtathat a véleményemen - mondja. - Mindabból, amit nekem mondott, ahogyan viselkedett, az volt a benyomásom, hogy ő az elkövető. A könyvemben sem írtam le, hogy Tánczos bűnös, csak érzékeltettem: inkább az a véleményem, hogy elkövette a bűncselekményt, mint az, hogy nem. Elfogadhatatlannak tartja, hogy sztárrá válhatnak gyilkosok. Úgy gondolja, a nyomozóknak is kijár egy csipetnyi halhatatlanság. A miliőt szerette volna visszaadni, amelyben a rendőrök élnek.- Egyszerű emberek vagyunk,' akik mozaikokból igyekeznek összrakni az igazságot - visz a kulisszák mögé dr. Kovács Lajos. - Közben megbetegszünk, szerelmeket, barátságokat kötünk, és vannak, akik meg is halnak. Andréka Péter és Hernádi János nyomozótársaimat egy év alatt veszítettem el, az emléküknek adózom ezzel a könyvvel. Amely arról is szól, hogy a rendőrök között is vannak normális életűek. Népszerűtlen ez a testület, de remélem, ez nem a jó célokért dolgozó egyes embereknek szól. Csontos Tibor című művével robbant be a köztudatba, s jelenleg is vezeti a Libri toplistáját.- Egy-egy helyezés valamelyik nagyobb terjesztő listáján rengeteget számít. Persze, sokan el is ítélik ezeket az összehasonlításokat, hiszen általában nem a szépirodalom viszi a prímet. Ebben egyébként lehet is valami, hiszen hogyan lehet összemérni Stahl Judit szakács- könyvét Kertész Imre Sortalan- ság című művével? Szerintem legalább háromféle kategóriát kellene létrehozni: egyet a szép- irodalomnak, egyet a szórakoztató irodalomnak, és egyet az egyéb típusú könyveknek. Gerlóczy Márton szerint a nagyobb terjesztők listái - mint amilyen például a Librié - viszonylag hűen tükrözik a valóságot. Mint mondta, inkább a kisebb boltok adatait manipulálhatják.- Magam is dolgoztam már olyan könyvkereskedésben, ahol a tulajdonos szívességből hajlandó volt egy-egy könyvet feltenni a sikerlistás polcra, de olyan is előfordult, hogy azért szerepelt egy mű a bestsellerek között, mert az üzletvezetőnek tetszett... Leslie L. Lawrence (Lőrincz L. László) úgy véli, az olvasóknak csak egy igen kis hányada figyeli a sikerlistákat, a többség inkább a szokásai alapján tájékozódik.- A toplisták igazából az ismeretlen szerzőknek jelentenek nagy segítséget. Egyébként az olvasók többsége nem is a címet vagy a borítót nézi, inkább az író neve alapján választ. Lőrincz L. László szerint sem mindig megbízhatóak a bestsellerlisták, ám ő emögött nem feltételez sandaságot.- Sokszor előfordul, hogy egy bizonyos könyvből az üzletek csak korlátozott példányszámot kapnak, így aztán amiből több van raktáron, az törvényszerűen előrébb áll a listán. Ez így egyszerűen hangzik, de sokszor szerfölött kellemetlen az írók számára, hogy az ő műveikből csak tizedannyi fogy, mint a könnyed, szórakoztató irodalomból. Ezért szoktak haragudni. Pedig csak arról van szó, hogy a toplista nem feltétlen a művek értékét jelzi. D. T. Néhány nap múlva kezdődik a Könyvhét, ilyenkor az eladási toplisták is alaposan átrendeződnek. Nemere István, az ismert szerző nem kevesebbet állít, mint hogy minden könyves toplista hamis. S mielőtt bárki azt kiálthatná, hogy savanyú a szőlő, gyorsan tegyük hozzá: a kijelentést Magyarország legtermékenyebb írója tette. S a jelenlegi toplisták éllovasai is azon a véleményen vannak, hogy nem minden sikerkönyv, amit annak mondanak. Árpa Attila például tanúja volt, amikor valaki megrendelte, melyik könyvet tegyék a bestsellerek közé. Napjaink ifjú tehetsége, Gerlóczy Márton is dolgozott olyan könyvesboltban, ahol a sikerlista az eladási adatok helyett az üzletvezető ízlését tükrözte. A kiadók, terjesztők persze tagadják, hogy bármit is manipulálnának. ■ Ahány könyvesbolt, annyiféle lista. Gyakran előfordul, hogy két terjesztő sikerlistája köszönő viszonyban sincs egymással, ami egy olyan kis piac esetében, mint a magyar, legalábbis furcsa. Nemere István író szerint az ellentmondások magyarázata abban rejlik, hogy a könyvek eladási adatait manipulálják.- A sikerlistákra elsősorban azokat a könyveket írják fel, amelyeket el szeretnének adni - jelentette ki. - Nem véletlen, hogy sokan már nem is veszik ko molyán ezeket a listákat. Nemere szerint a sikerlisták eredményét nem csak di- rekt módszerekkel lehet befolyásolni. Olykor az is elég, ha egy kötetet nem terjesztenek.- Az én könyveimből évente 200 ezer darabot adnak el. Ehhez tudni kell, hogy olykor 20-25 kötetem is megjelenik. A sikerlistákon évek óta mégsem látni Nemerekönyvet. Na de akkor a terjesztőknek ki kellene írniuk: a sikerlista nem teljes. Mert ami most van, az az olvasók becsapása. Malota László, A gyalázatosak szentélye című könyv szerzője nem tudja, hogyan készülnek a sikerlisták, de néhány hónapja furcsa rejtéllyel szembesült.- Az egyik országos napilap összesített sikerlistája szerint első helyen állt a könyvem. Ennek persze örültem, ám az már gondolkodóba ejtett, hogy külön-külön egyik terjesztő toplistáján sem értem el harmadik helyezésnél jobbat. Na most én sosem voltam jó matekból, de első helyezés nélkül nehezen jöhet ki olyan átlag, hogy én vagyok az élen... Árpa Attila, a Ha én ezt a klubról elmesélem című botránykönyv szerzője jelenleg is a sikerlisták állandó szereplője, ám ő is amondó, hogy a közzétett eladási adatokat olykor bizony meghamisítják.- Tanúja voltam annak, amikor valaki szabályosan megrendelte, mi legyen az adott sikerlistán. Nem akarok megnevezni konkrét személyeket, de azt tudni kell, hogy ha egy kézben van a kiadó és a terjesztő, akkor az illető azt mond, amit akar. A toplistán való szereplés pedig roppant értékes, hiszen ez legalább 10 százalékot dob az adott könyv forgalmán. Hasonló a véleménye Gerlóczy Mártonnak is. A fiatalember Igazolt hiányzás Árpa Attila könyve második a toplistán, mégis vannak kétségei, hogy az reális Hamisak-e a könyves toplisták?
