Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

ÉRTÉKTE EEMTŐ SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete Európában itthon, otthon vagyunk Hét évvel ezelőtt indult útjára a megyét járó „Esti beszélgetések" rendezvényso­rozat. Ez idáig öt témában több mint 70 alkalommal szerzett örömöt a hallgató­ságnak az ismert értelmiségieket változó összetételben felvonultató csapat. Döntő­en falvakban, s néha egy-egy városban je­lentek a közelmúltban, - s teszik ezt a kö­vetkező hetekben is -, hogy hitet tegyenek az uniós csatlakozás mellett. Nem makro­gazdasági mutatókkal, hanem személyes életük tapasztalataival várják a közönsé­get. E hétköznapi misszió, az „Itthon, ott­hon vagyunk" előadásaiból válogattunk össze néhány gondolatot. „ Csak a jelmezek változtak..." (Márai) Dr. Bősze Sándor főlevél­táros, levéltár-igazgató: - Nem először csatlakozunk Európához. 1030 évvel ez­előtt, 1073 húsvétján volt egy jelentős pillanat az euró­pai népek életében, amikor Quedlinburg várában I. Ot- tcf német-római császár fo­gadta a nyugat-európai or­szágok követeit, s ekkor csatlakozott hazánk is a ke­resztény Európához. Somogybán, 1091-ben Szent László hívására francia szerzetesek ala­pították a somogyvári apátságot. A török hó­doltság ideje alatt a három részre szakadt Ma­gyarország szintúgy fontos szerepet játszott a kontinens életében, hiszen eleink nemcsak magukat, hanem Európát is védték. A 48-as forradalom és szabadságharcban hazánk a pol­gári Magyarországért küzdötj, s a század má­sodik felében, a millennium időszakában pél­dátlan fejlődést produkált. A vérzivataros hu­szadik század végén sikerült - kivételes módon - vér nélküli átalakulással talpra állunk, s kivív­nunk a demokratikus rendet. Nem kell hát be­lopakodnunk az unióba, emelt fővel vállalhat­juk az európai közösséget. „Magyarország - Európa kicsinyben." (Csaplovics) Dr. Winkler Ferenc nép­rajzkutató, múzeumigazga­tó: - Ha visszagondolunk || arra, mit tud a hétköznapi, internetező vagy a régen érettségizett ember erről az Európáról és a magyarság­ról, akkor számos tény eszünkbe juthat. Mi építet­tük a kontinens első föld­alattiját, rovásírást, földmű­velést és állattartást hoz­tunk Európába. Egy sereg olyan holmit hoztunk magunkkal sokféle gyökérből, nyelvből és kul­túrából, amivel egész más életformát és gondol­kodást adtunk az „öreg hölgynek". És ehhez in­tegráltuk a római katolikus, a protestáns, majd a kis egyházakat. Jól megfértek ezek a magyar kultúrában, és megférnek a mai napig. Mind­eközben megyünk egy indoeurópai kontinens irányába, illetve Európa jön felénk, és viszünk egy olyan kultúrát, amivel csak a nagyon távoli rokonaink rendelkeznek. Olyan tőkét viszünk a piaci árutermelő Európába, amilyen csak ne­künk van, s ami a legveretesebb árucikkek közé tartozik. Egy integrált, a történelem gyúródesz­káján megdolgozott, megérlelt és megkelesztett kultúrát, ami 1000 esztendővel ezelőtt is euró­pai volt. A magyar kultúra kiállta az európaiság próbáját, s nincs más dolga a mai és az utánunk következő nemzedékeknek, mint visszatalálni oda, ahonnan a szülei gyökereznek, belenézni ugyanazokba a betűkbe, ugyanúgy megpödömi a bajuszát, és büszkén azt mondani: Isten ho­zott Európa! Ez lehet a mi nyüt tekintetű üzene­tünk a 12 csillagos kék-sárga kontinensnek. „Tudni, megismerni, hogy előre lássunk!" (Comte) Dr. Spiegl József pedagó­gus, a közgyűlés tanácsno­ka: - Az EU-csatlakozás óri­ási lehetőség, de hatalmas felelősség is. Lehetőség, de kinek? Ennek a kezemben tartott fényképen látható „csibészkének" és az ő kor­társainak. Ez a mosolygó, felhőtlenül boldog kisgye­rek az új ezredév gyerme­ke. Neki a forint már törté­nelem lesz, neki már nem kell útlevél. A felelős­ségünk ott van, hogy belőle, s a többi gyerkőc­ből mi lesz. Mit adunk át a tapasztalatokból, amit nagyapáinktól, szüléinktől, ettől a hallat­lanul változó kortól kaptunk. Nekem a nagy­apám a bakon a lovak etetéséről mesélt, én 25 évvel később a fiamnak a Trabantunkban a Csillagvárosi élményeidről és a Farkas Berciékről. Abrakolás - űrhajózás: 25 röpke év távlatai. A minap egy nyugdíjasklubban jár­tam, ahol 15-en jártak számítógépes tanfo­lyamra, hogy a kisunokáikkal kommunikálni tudjanak. Tanulnunk kell tehát, hogy a 3. évez­redbeli lurkók ne mondhassák majd azt ne­künk, hogy felelőtlenül foglalkoztunk az ő jö­vőjükkel. A képen látható kiskölyök egyébként - az unokám, Bence. „Úgy kell... élnünk, mintha a sors rajtunk fordulna meg." (Dante) Nagy István Béla, a segesdi szociális otthon igazgatója: - A szociális szféra az életnek a ke­vésbé napfényes, sok tanulsággal járó oldala. Két példát mondanék. Az első történetben egy kisfiú nagyon szeretett volna kutyát, és elment választani. Egy sánta kölyökhöz ragaszkodott. A gazda le akarta róla beszélni, majd ingyen ad­ta volna, de a fiú csak kifi­zette. Kifelé menet látta a te­nyésztő, hogy a kisfiú sán­tít. Ekkor elszégyellte ma­gát, rádöbbent, nem sajnál­nia kell őt, hanem apró ter­mete ellenére fel kell néznie rá. A másik történetben egy híres ember az alkohol rab­jává vált, s ez a szenvedély mindenét elemésztette. A gyermeke szeretete maradt csak, a lányáé, aki mindig puszival fogadta, ha a kocsmából tért is haza. Egy nap azonban a kislány kabátját is áruba bocsátotta az apa, s az­nap a leány nem állt az ablakban, ahol várni szokta. Ekkor értette meg, mi a legdrágább ne­ki. Talpra állt, hogy ismét ember lehessen. Fon­tos, hogy néha elgondolkodjunk: mit tettünk vagy nem tettünk annak érdekében, hogy em­bertársainknak jobb legyen. „Európa felől nem a Megváltó ér­kezik, hanem a lehetőség." Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés és a Somogyért Egyesület el­nöke:- Ha a világra nyitott, ol­vasó és a hírközlést figyelő embereket egy évvel ez­előtt megkérdezik, mit tudnak az unióról, azt mondták volna: már meg­lehetősen sokat. Ahogy közeledtünk április 12- éhez, ahogy egyre több információ ért bennün­ket, úgy jöttünk rá arra, mennyire hiányos az is­meretünk. Ezért személyes felkészülésünket folytatnunk kell. Biztos vagyok abban, hogy az ország lakóinak nagy többsége örül az eredmé­nyes és sikeres népszavazásnak, de figyel és vár: most mi következik. Szerencsére vagy nem, az következik, amit mi akarunk. Helyet­tünk, értünk senki nem fogja elvégezni az előt­tünk álló munkát. Minden út, a leghosszabb is az első lépéssel kezdődik. De micsoda különbség, milyen irányba lépünk! Az április 12-i döntés remélhe­tőleg jó irányba tett lépés volt. Bár a vártnál ke­vesebben mentek el szavazni, de a sikerben már többen szeretnének osztozni: egy közvéle­mény-kutatás során kiderült, az emberek 70 százaléka emlékezett úgy, hogy részt vett a döntésben. Hasonló furcsasága az európai uni­ós gondolkodásban és gyakorlatnak, hogy egy­szerre jelenik meg benne két, egymásnak el­lentmondó kihívás: a partnerség és a verseny. Tisztelni és segíteni a másikat, de megpróbálni meghaladni őt. Ez és - a pályázni tudás helyett - a nyerő pozíciók megszerzése a sikerünk kul­csa. No és rá kell jönnünk arra, hogy itthon - ott­hon vagyunk. _____________________balassa So mogyi Hírlap - 2003. Május 3. STRATÉGIAI MEGYEFEJLESZTÉS. Az elkövetkező egy esztendő évekre meghatározatja Somogy fejlődését: nem elég felkészülni az EU- pályázatokra, de nyerni is meg kell tanulni. A megye jövőjét érintő stratégiai fejlesztési tervekről az elmúlt napokban több miniszterrel is egyeztetett a megyei közgyűlés elnöke. Dr. Gyenesei István legutóbb a tabi Flextronics Kft 10 éves jubileumi ünnepét is kihasználta arra, hogy dr. Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével tárgyaljon a lehetőségekről. _____________fotó= páti körnél Me gyei kórház a „város szélén” Somogy Megye Közgyűlése egészségügyi és szociális bi­zottsága több alkalommal fog­lalkozott a Kaposi Mór Me­gyei Kórház helyzetével, leg­utóbb a kórház konszolidáci­óját szolgáló végleges intézke­dési tervet vitatta meg. A Kaposi Mór kórház vezető me­gyei kórházi szerepkörrel rendel­kezik, mintegy 150 ezer ember el­látását biztosítja, ugyanakkor - helyzeténél fogva - városi kórház­ként is működik, mivel Kaposvár Megyei Jogú Városnak nincs ilyen intézménye. A megyei közgyűlés intézményei fenntartására az idei évben 14,9 milliárd forintot fordít, amiből 6,1 milliárd forintot - 40 százalékot - tesz ki a kórház költ­ségvetése. A megyei közgyűlés je­lentős saját erőt biztosít a kórház számára eszközbeszerzéshez, fej­lesztéshez és működéshez annak érdekében, hogy az intézmény a XXI. század igényeinek megfelelő feltételekkel rendelkezzen, s a kü­lönböző pályázatokon részt tud­jon venni, hisz ezekhez önerőre van szüksége. Évek óta felmerült már, s a leg­utóbbi bizottsági ülésen is felvető­dött a finanszírozás kérdésköré­ben a megyei jogú város szerepe, hisz a kórház helyzetén jelentősen változtathatna, ha Kaposvár a je­lenlegi 11 milliós támogatásánál nagyobb mértékben pártfogolná a fentebb már említetten városi kór­házként is működő intézményt. Ha a 2002. évben a kórházban ellátott betegek számát és összeté­telét megvizsgáljuk, akkor az aláb­biakat állapíthatjuk meg: az elmúlt évben ellátott 851 ezer 362 járó­betegből 447 ezer 643, azaz 53 szá­zalék volt kaposvári, míg a többiek a megye más településéről valók; a fekvőbeteg-ellátásnál, ahol 35 ezer 385 embert láttak el, a betegek 40 százaléka, 14 ezer 271 volt kapos­vári, a többi „vidéki". Fentiek alapján az egészségügyi és szociális bizottság megállapítot­ta: indokolt volna, ha Kaposvár képviselő-testülete áttekintené: mi­ként tudna a jövőben az eddigiek­nél nagyobb arányban hozzájárul­ni a kórház finanszírozásához. A konszolidációt szolgáló intézkedé­si terv azért készült, mert az intéz­mény nehéz gazdasági helyzetbe került. A betegközpontúság megte­remtése, a magasan képzett és ele­gendő számú, anyagüag megbe­csült szakszemélyzet, a műszere­zettség biztosítása a továbbiakban a város hathatósabb anyagi támo­gatásával képzelhető el. FEIGU FERENC TANÁCSNOK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG Élénk horvát kapcsolat Az elmúlt hetekben Somogy egyik horvátországi testvérmegyéje, Kapronca-Krizevci több program­ján is részt vettek küldötteink: ápri­lis közepén a megyenapon, koráb­ban Gyurgyevacban és Kaproncán voltak jelen megyénk képviselői. A három horvát partnermegye közül a legközelebbi, határ menti Kap­ronca-Krizevci 10 éves fennállását ünnepelte. Somogyország nevé­ben Papszt Lajos lengyeltóti pol­gármester, a megyei közgyűlés nemzetközi és EU-s bizottságának elnöke szóban, és díszes, kétnyel­vű oklevéllel köszöntötte a házi­gazdákat, köztük Josip Friscic főis­pánt és Zlatko Tornác horvát ház­elnököt. A két ország képviselői is­mét hitet tettek az egymás közötti stratégiai partnerség mellett, és ki­emelték hazánk támogató szerepét Horvátország jövőbeni EU-csat- lakozásában. A kaproncai ünnep lehetőséget adott két város, a Len­gyeltóti és Gyurgyevac közötti kap­csolat felvételére is. PÉNTEK ISTVÁN TURISZTIKAI IRODAVEZETŐ Mentőövre vár a kaposi kistérség Lőrinczné Kiss Ilona: Kaposvár eladja az orvosi ügyeleti ingatlant Segítségre vár a kaposvári kistérség egyre égetőbb orvosi ügyeleti gondjainak megoldá­sához. A megyei jogú város ugyanis felmondta a Kossuth utcai, több mint egy évtizede ingyenesen biztosított ingat­lan határozott idejű szerződé­sét. A város által eladásra ki­jelölt rendelő helyett új meg­oldást kell találniuk. Az idő szorít: június végéig várható­an költözni kell. Lőrinczné Kiss Ibna somogyjádi polgármestertől megtudtuk: a 36 városkörnyéki település hétvégi há­ziorvosi ügyeleti ellátása 1990 óta kedvező feltételekkel működik. A kistérség lakói előbb a 48-as ifjúság útján, majd a jelenlegi Kossuth ut­cai épületben vehették igénybe a - kistérség számára kötelező felada­tot jelentő - szolgáltatást. A kistérségi központ sze­repkörből adódóan a te­lepüléseknek ingyenesen biztosított használatot a megyei jogú város köz­gyűlése cildusról ciklusra hosszabbította meg. Az épület karbantartását és működtetését a „bérlők" vállalták.- A bérleti szerződés június 30- án lejár, s Kaposvár 15 millió forin­tot kér az ingatlanért - mondta Lőrinczné Kiss Ilona. - Emellett a szakértői vélemény szerint további 10 millió forintos beruházás kelle­ne ahhoz, hogy a 2004 januárjában életbe lépő előírásoknak megfelel­jünk. Ennyi pénzt csak pályázattal tudnánk előteremteni. A kistérség - gyors segítséget kérve - a megyei közgyűléshez for­dult. A Kaposi Mór Me­gyei Kórház a Németh István fasori, jelenleg se­bészeti ambulanciaként használt épületében - vagy szabad kapacitás hiányában - annak bővít­ményeként tudnák meg­oldani gondjukat mondta Lőrinczné Kiss Ilona a megyei közgyű­lés ülésén. A közgyűlés elnöke se­gítőkészségéről biztosította a kis­térség településeit.- Szeretnénk, ha nem kellene megvásárolni az ingatlant, mert er­re az önkormányzatoknak nincs pénzük, a bővítő fejlesztést azon­ban vállalnánk. Ezzel egy időben a város vezetéséhez fordultunk, hogy a június 30-i kiköltözési ha­táridőt módosítsák - tette hozzá a kistérségi vezető. _________balassa SZ ÉKELYKAPU A TESTVÉRMEGYÉTŐL. Székelykaput adományozott Hargita megye Somogynak: a kisméretű, míves munkával elkészített kaput a kaposvári nemzetközi tavaszi vásáron állították ki először, ahol a testvérmegye standja díjat is kapott. Képünkön a somogyi házigazdák részéről az ecsenyi hagyo- mányőrzők fogadják a látogatókat a székelykapu alatt._________________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom